Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-17 / 139. szám

Káló Béla Szendrő (ÉM) - Ez év január elsejétől új­ra a Bábolna Rt. Szendrői Gazdaságaként működik a bódva-völgyi kisváros határá­ban székelő, korábban négy esztendeig önálló kft.-ként működő agrárcentrum. 1993-97 között a gépek, berendezések és az állatok egy korlátolt felelősségű társa­ság tulajdonát képezték, míg közel fél éve ezek a termőföld-tulajdonnal és az épüle­tekkel együtt ismét a bábolnai központi székhelyhez kerültek (amely még most is többségi tulajdonú állami részvénytársa­ság). Közel három esztendeje eredménye­sen és haszonnal gazdálkodik a cég, mely­nek fő profilja a juhtenyésztés maradt. Három fajta, csak ebben a gazdaságban te­nyésztett húsjuh legel a környező legelőkön (egyébként az ország állományának csaknem fele itt, Szendrőben található). Saját nevelésű, új fajta a Bábolna Tetra, amely igen szapora, az év minden időszakában ellőképes, jó bárány­nevelő. A Franciaországból származó Ile de France vitális, európai minőségű vágóértékkel rendelkező fajta, míg az Egyesült Államokból eredő Suffolk szintén optimális tulajdonságok­kal rendelkezik. Mint Zsemkó János igazgató (korábban a cég főmérnöke, országosan is elis­mert állattenyésztési szakember) elmondta, az ország minden részében megtalálhatók a szend- rői-bábolnai juhok, de jelentős érdeklődés mu­tatkozik irántuk Szlovákiából, Horvátország­ból, Ausztriából, de Németországból is. A gaz­daság a juh-törzstenyésztésben országos szin­tű feladatokat lát el, hiszen hasonló minősé­get 5-10-szeres áron lehetne csak importálni. A juhtenyésztés mellett a gazdaság Tetra- SL jérceneveléssel is foglalkozik: évente 350-400 ezer csirkét gondoznak, illetve min­tegy 50 ezer darab tojó tojatásával foglalkoznak. A gazdaság 6500 hek­tár földterülettel is rendelkezik, a Szendrő-Putnok-Tornanádaska háromszög között 25 településen, két folyó völgyében, dombos, gyen­ge termőterületen a növénytermesz­tés is ágazat. Szénatermő területük 1300 hektárt tesz ki, 1100 hektár a kalászos, míg ugyancsak 1100 hektáron napraforgót, kukoricát termesztenek. Az egész termőterü­letből 1200 hektár biodinamikus minősítéssel rendelkező, biogazdál­kodást igénylő terük van, amelyet a Nyugat-Európában magasan kva­lifikált minősítés alapján forgalmaz­nak. Rendelkezik a cég továbbá 18 ezer tonna tárolótérrel, tisztító-szá­rítóüzemmel, plusz egy műszakban üzemelő keverőüzemmel. Össze- A gazdaképző iskola kollégiuma sen 160 ember látja el a gazdaság feladatait, de sokkal többet tudnának foglalkoztatni. Zsem­kó János szerint a fejlesztés legnagyobb gátja a munkaerőhiány. Az állattenyésztést, a juhok­kal való törődést már kevés ember óhajtja élet­formának választani, noha a lehetőségek mel­lett a felvevőpiac is igényelné az intenzívebb munkaerő-foglalkoztatást. A „fiókcég” minden lehetőséget megragad, a szerkezetváltás-területfejlesztés és munkaerő- foglalkoztatottság terén, de ezek a támogatá­A tenyészjuh, amelyik hasznot hozhat a térségben élők számára Fotó: a szerző sok meglehetősen csekélyek. A közelmúltban erre a célra 2,5 millió forintos vissza nem té­rítendő támogatásban részesültek. (Megjegy­zendő: egy hasonló kvalitású és adottságú, '* nagyságú ipari üzem ennek az összegnek sok­szorosát kaphatja a központi keretből). Pedig szükség van a régi, félig-meddig elavult gépek cseréjére és a géppark felújítására is. Noha kisebb összegeket ezekre is kaptak, egyre több önálló erőforrásra kell támaszkodniuk. Három takarmányboltot is üzemeltetnek, Szendrőben, Felsőkelecsényben és Putnokon, s a partner­cégektől még soha nem érkezett kifogás. 1991 őszén a B.-A.-Z. Megyei Önkormány­zat, a Bábolna Rt., Putnok város önkormány­zata, a Serényi Béla Gimnázium és Mezőgaz­dasági Szakközépiskola, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Kompolti Kutatóintézete létre­hozták a Gömör-Bábolna Gazdaképző- és Tér­ségi Agrárfejlesztő Központ Alapítványt. Ennek az a célja, hogy az átalakuló, magántulajdonra épülő mezőgazdaság viszonyai között segítséget nyújtson a családi méretű farmergazdaságok létrejöttéhez és versenyképes működéséhez. Az alapítvány a benne résztvevők össze­fogásával és az Állami Fejlesztési Intézet tá­mogatásával létrehozta a Putnok-Lóbérci min­tafarmot, ahol mind a középiskolai, mind a fel­nőtt gazdaképzésben résztvevők megismerked­hetnek az állattenyésztés legmodernebb szak­mai fogásaival. A gazdaképző is egy módja egy már-már kihalófélben lévő szakma megújítá­sának és megújulásának, amelyre egyre na­gyobb szükség lenne. Ami még megjegyzendő: a biogazdálkodás rövid idő alatt 40 milliós ár­bevételt hozott a gazdaságnak, amely egyben mintegy az újdonság varázsával a vidék fönn­tartóképességét is hivatott reprezentálni. Bá- bolna-Szendrő egyébként optimista, termel és termeltet, s egyben a területén kedvező bérle­ti lehetőséget is nyújt a kezdő vállalkozóknak, s egyben garanciát ad a gazdáknak a terme­lés biztonságára. Hálát érdemelnek a kórház „kipofozol” Papp Tímea Edelény (ÉM) - Az edelényi Koch Róbert Kórház dolgozói, betegei, a városban élő lako­sok mind egy emberként áll­tak az intézmény mellé, mikor az tavaly év végén veszélyben volt. Lemondása után az egy­kori igazgató is elment a kór­házból, most Urban László lát­ja el a tisztjét. Tapasztalatai felemásak.- Jelenleg 190 ággyal, jó ágyki­használással, likviditási gondok nélkül működünk. A betegeket el tudjuk látni, az intézmény életké­pes, működőképes. Ez a lényege a kórház jelenlegi működésének - kezdi a beszélgetést Urbán Lász­ló megbízott igazgató.- Már hosszú évek óta itt dol­gozom, nagyon jól ismertem a csa­patot akkor is, amikor elvállaltam az igazgatói megbízást. Nem oko­zott meglepetést mikor az intéz­mény vezetőjeként is azt tapasz­taltam: kiváló értékeket képvisel­nek a kórházi dolgozók akár szak­mai, akár emberi szempontokat veszünk figyelembe. Mindezek mellett természete­sen a Koch kórházat sem kerülik el a nehézségek. A gondok legin­kább abból adódnak, hogy a jelen­leginél több orvosra lenne szük­ség az osztályokon, s bár az állá­sokat már meghirdették, egyelő­re a jelenlegi létszámai kell bol­dogulniuk. Sokszor emberfelett teljesítenek a nővérek, orvosok, de amikor erről beszélnek rögtön hozzáteszik azt is, egyáltalán nem panaszkodnak.- Nagyon nagy bajban lettünk volna, ha bezárták volna a mun­kahelyünket. Nemcsak a mun­kánktól, nemcsak a hivatásunk­tól fosztottak volna meg, de a re­ményt is elvették volna, hogy új munkahelyet találjunk. Ezek után talán nem csoda, hogy miu­tán talpon maradt az intézmény, eszünkbe sem jut panaszkodni. Az igazgató közbevág, mikor az igazgatói megbízással járó több­letmunkáról kérdezzük.- Ez a legkevesebb áldozat, amit megtehetek, szinte beszélni sem érdemes róla. Eleinte persze nyomasztott a felelőség, de ez el­múlt, ahogy bebizonyosodott: minden orvos és nővér szakképesített, tudják, és jól végzik a dolgukat. Ennek köszönhetően nem kell a dolgozók irányítására, felügyelé- sére sok energiát fordítani. In­kább az adminisztráció jelent iga­zán nagy munkát. A személyi feltételek megte­remtésén túl műszerekre is szük­sége lenne az intézménynek, ame­lyekre pályázatok útján próbál­nak majd szert tenni. A minimá­lis tárgyi feltételeket 1998 júniu­sig kell megteremtem, de az igaz­gató elmondta, elsősorban nem a minimális előírást akarják telje­síteni. Sokkal fontosabb, hogy olyan műszerek legyenek a kór­házban, amelyek igazán szüksé­gesek.- Nem csak a pályázati lehető­ségekre építünk, bizonyos pénz- maradványa is van az intézmény­nek. Mivel az edelényi önkor­mányzat a fenntartónk, most a város egyik, és nem a megye utol­só egészségügyi intézménye va­gyunk. Az önkormányzattól idén nem várt nagyobb beruházást a kór­ház, a jövőben viszont egyre sür­getőbbé válik a fűtés-korszerűsí­tés megoldása, a gáz bevezetése.- Tény, hogy jelenleg minden­hol kevés a pénz, minden gond egyre markánsabban jelentkezik, és ez alól nem kivétel az önkor­mányzat sem. Eddig nagyon jó volt a kapcsolatunk a várossal, hi­szem, hogy ez nem is fog megvál­tozni. Az intézmény fogadja azokat a betegeket is, akik bár az ágyszám- csökkentés, illetve a területi át­csoportosítás után nem Edelény- hez tartoznak, mégis ragaszkod­nak a város tüdőkórházához. Ér­keznek az osztályokra olyan bete­gek is, akiknek felépülésük után nincs hová menni, sokszor még a nyugdíjfolyósítást, vagy segélye­zést sincs aki elintézze helyettük. Ilyenkor a kórház felveszi az ille­tékesekkel a kapcsolatot, segít a papírok elintézésében, esetleg a beteg otthonban való elhelyezésé­ben is. Harsányi János idén február­ban került először a kórház tüdő­osztályára, azóta rendszeresen visszajár az ellenőrző vizsgálatok­ra.- Ha összehasonlítom más kór­házakkal, itt nagyon sok megvi­selt, beteg ember fekszik. A beteg­ség miatt néha ingerült, néha kö­zönyös, sokszor makacs lesz az ember, de valahogy mégsem fogy el az orvosok, és a nővérkék tü­relme. Csak csodálni tudom őket Vizit a sok gondot megélt edelényi kórházban Fotó: Farkas Maya ezért. A mellette lévő ágyon már összepakoltak, hazaengedik az egyik beteget. Az elrendezett ágy gazdája Szabó József nem leplezi meglepetését, mikor belép a kór­terembe:- Tetszik rám emlékezni? Ami­kor sztrájkoltak a kórházért, én is elmondtam a véleményemet az újságuknak. Azóta itt fekszem, de már meggyógyítottak, ma megyek haza. Kérdezni sem kell, azonnal megosztja a gondolatait velünk.- A mai napot vártam már hónapok óta. Akárkik mentették meg a kórházat, csak hálával tu­dok gondolni rájuk. Én saját ma­gam tapasztaltam, hogy milyen belső feszültség uralkodott, ami­kor még más volt az igazgató és veszélyben volt a kórház. Most minden, nyugodt, az orvosok odaadóan gyógyítanak. Miután engem ilyen jól „kipofoztak” a műtét után, alig várom, hogy folytathassam a régi életemet, otthon... A kis történész Sajókaza (ÉM - LM) - A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat meghirdette a XXIII. Országos és (határon túli) Leve­lező Feladatmegoldó Versenyt. A hete­dikesek történelmi vetélkedésén hétsza- zan vettek részt. Ezen első helyezést ért el Sándor Balázs, a sajókazai általános iskola 7.b. osztályos tanulója. Felkészí­tője Kiss Éva magyar-történelem szakos tanár volt.- Mi volt Tisza Kálmán beceneve? A szabadságharc leverése után miért hagyta abba egy magyar ne­mes a kártyázást, a borivást, a vadászatot? Megélték-e a Wright fivérek, amikor Lindberg átrepülte az Atlanti óceánt? - többek között ilyen kérdésekre kellett válaszolnom - kezdte a bemutat­kozást Sándor Balázs.- Kazincbarcikán születtem, most Sajókazán élek szüleimmel. Itt kezdtem iskolába járni. Egy leány testvérem van. Édesapám gépszerelő, édesanyám újságkihordó, az Észak-Magyarországot viszi minden reggel. Szeretek olvasni, rejtvény fejteni, sportol­ni, kézilabdázni. Tantárgyaim közül a történelmet és a földraj­zot szeretem. Balázsról tanárnője Kiss Éva elmondja: - Nagyon tehetséges és sokoldalú gyerek. Jó tanuló, nem csak történelemből, hanem magyarból is. Sokszor indult már vetélkedőkön és mindig jól sze­repelt. Önállóan dolgozik, neki kell a legkevesebbet segíteni a versenyzők közül. Könyveket szoktam neki adni, amiből dolgoz­hat. Balázs szívesen sportol, szeretik az osztálytársai. Nagyon kedvelem, mert tehetséges és öröm vele dolgozni. Izsó Pál az iskola igazgatója szintén elismeréssel szólt Balázs eredményéről, hiszen ez nagy öröm az iskola számára is. A tele­pülés lakossági összetételéből adódik, hogy az iskolában különö­sen nagy gondot kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek oktatására, nevelésére, s mindezt ügy, hogy a tehetségek ne kal­lódjanak el. Ezt bizonyítja Balázs kiváló eredménye is. Szamáron sem megy a juhász Egy hasonló ipari üzem a sokszorosát kapja a központi keretből

Next

/
Oldalképek
Tartalom