Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-17 / 139. szám
A demokrácia gyermekbetegségei Itt-Hon Riport Bodrogolaszi (ÉM - PT) - A Sátoraljaújhelyi Bíróság a közelmúltban megállapította, hogy a Bodrogolaszi Önkormányzat megsértette az ülésteremben lévő - felperes - polgárai személyiségi jogait, amikor 1996. július 4-én megtartott képviselő-testületi ülés biztosítására karhatalmat vett igénybe. Ezért a lefolytatott eljárás rendelkező részének, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésére kötelezték az önkormányzatot. Továbbá az ítélet nagynyilvánosság előtti közzétételét is elrendelték, melyben a képviselő-testületnek bocsánatot kell kérnie a megsértett polgáraitól. Az ügy előzményei három évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor a helyi általános iskola vezetőjét előbb fegyelmi úton, majd vezetői alkalmatlanságának indoklásával felmentették. Tölgyesi István igazgató jogorvoslati eszközhöz folyamodott, melyet mindkét alkalommal megnyert. Az önkormányzat azonban nem kívánta őt státusába visszahelyezni. Akkor a pernyertes úgy döntött, hogy végrehajtó által szerez érvényt az ítéletben megfogalmazottaknak. Az eljárás során a végrehajtó rendőri segítséget is igénybe vett. Ezt követően néhány nappal - '96. július 4-én - tűzte napirendre a „vezetővisszatérés” körülményeinek megvitatását az önkormányzat. Zárt ülést rendeltek el a napirendi pont előtt, de mivel az ott tartózkodók nem kívántak kimenni az ülésteremből, most a képviselő-testület folyamodott a karhatalom igénybevételéhez. Ezt követően azonban a testület a visszahelyezett igazgató közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntette. • Dúrbák József bodrogolaszi polgármester szerint a személyiségi jogok védelmében határoztak a zárt ülés mellett. A felhívásra azonban nem mentek ki az emberek, ezért hívták a rendőröket. A polgármester az akkori feszült hangulattal és saját tapasztalatlanságukkal magyarázza az elhamarkodott döntést. Mint mondta: „Nem mérlegeltük kellőképpen intézkedésünk súlyát.” Az ülésről eltávolított emberek igazuk megállapítása érdekében keresetet nyújtottak be a bírósághoz. Ebben azt kérték, hogy az ön- kormányzat kérjen bocsánatot tőlük a nagy nyilvánosság előtt. Továbbá fejenként 50 ezer forint erkölcsi kártérítési igényt is bejelentettek. A bíróság a keresetlevélben beadott - elkülöníthető két kereset - egyikének helyt adott, de egyúttal kétezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felpereseket. A felperesek ezt sérelmesnek találták és ezért fellebbezést nyújtottak be a megyei bíróságon. A másodfokú ítélet azonban — mivel a fellebbezés a kártérítési igény elutasítását nem vitatta, csupán azt, hogy az elsőfokú hatóság eljárási illeték megfizetésére ítélte őket - az újhelyi bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság egyúttal azt is megállapította, hogy a felperesek csak részben lettek pernyertesek, mert a kártérítési keresetüket elutasították, így részben pervesztesek. Ezért kell jogorvoslati illetéket fizetniük, de nem kettő, hanem háromezer forint összegben. A demokratikus játékszabályok elsajátításának szükségességére, a túlkapások jövőbeni elkerülésére példa lehet a bodrogolaszi eset. Információink szerint azonban az ügynek még további folytatása várható, hiszen közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése miatt az igazgató továbbra is perben áll az önkormányzattal. Most azonban már nem kéri munkaviszonyának helyreállítását, hanem anyagi kártérítést vár az önkormányzattól... NEKl’Mt I» Hegyaljai Gazdanapok a Kereskedelmi és Iparkamara szemével Szerencs - A kiállításon és vásáron önálló standdal jelentünk meg, ahol a kamara és a KHT kiadványaival ismertettük meg a látogatókat és tájékoztatást adtunk szolgáltatásainkról. A váráson több mint harminc tagvállalatunk állított ki. Első ízben került átadásra a Hegyaljai Gazdanapok kamarai vásárdíja. A díjat serleg és oklevél formájában a Taktatej Rt. nyerte el, egyedi fejlesztésű, széles skálájú, ízlésesen megjelentetett termékeivel. A vásár második napján társrendezői voltunk a szakmai napnak, amelyet a kamara vendégeként T. Asztalos Ildikó, az IKIM államtitkára nyitott meg. A tanácskozás vezértémája a területfejlesztés és az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőség volt. Erről Gyárfás Ildikó, a Megyei Közgyűlés elnöke adott tájékoztatást. Az államtitkárral a kiállítás megtekintése után a turizmus helyzete és lehetőségei Tokaj Hegyalján címmel körútra indultunk, így több településre is ellátogattunk. Először Tárcái községben Pataky Sándor polgármester mutatta be vendégünknek azokat az ingatlanokat, amelyek vendégfogadás céljára használhatóak lennének, de jelenleg üresen állnak. A pincesor megtekintése után Tárcáiról Erdőbényére vezetett az utunk, ahol a Bánya-tó és környékét tekintettük meg. Itt Balogh Péter tulajdonos fogadott és adott tájékoztatást az államtitkárnak a terület idegenforgalmi hasznosíthatóságának elképzeléseiről. A mádi Sós Borházban Novák István vállalkozó mutatta be vendég- fogadóját, majd a Bortó vendéglátó komplexummal ismerkedhettünk meg, Bodnár Imre ügyvezető kalauzolásával. Itt került sor a környék idegenforgalommal foglalkozó vállalkozói és az államtitkár közötti kötetlen beszélgetésre. A résztvevők elmondták, hogy vállalkozásukat a hegyaljai borvidék, a bor és szőlőkultúra nyújtotta alapokra kívánja építeni. Programúkat e köré sorakoztatják fel, és ennek a célnak kívánják alárendelni további fejlesztési elképzeléseiket is. Egyetértettek abban, hogy újabb rendezvényeket kell szervezni, amely több napra helyben tartja a vendégeket. A jelenlévő vállalkozók kifogásolták, hogy a megyei idegenforgalmi rendezvények programja, az erről szóló kiadványok egyáltalán nem, vagy csak hiányosan jutnak el hozzájuk. A grémium kiemelten foglalkozott a B.-A.-Z. megyei Területfejlesztési Tanács területfejlesztési pályázatának kiírásával. Az államtitkár értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a korábbi tervezetekkel szemben a Tokaji Borturizmus nem szerepel a kiemelten támogatott pályázati célok között. A Hegyaljának végtelenül fontos kitörési pontot jelentő borturizmus fejlesztése talán az egyetlen, de mindenképpen meghatározó gazdasági cél. Az évszázados szőlő- és borkultúra, a Tokaji bor hírneve Hegyaljának egy olyan „vendégháza”, amelyet csak be kell „bútorozni”, hogy vendégfogadásra alkalmas legyen. Az erre a célra költendő pénz nemcsak egy település fejlődését szolgálná - szemben az ipari beruházásokkal - hanem az egész régió felemelkedését segítené elő. Tokaj-Hegyal- ja fejlődése országos érdek is, hiszen bora révén a magyar országkép egyik legfon tosabb részét alkotja. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy erről a vidékről milyen benyomással térnek haza a turisták. Ezért érthetetlen, hogy a Kistérségi Területfejlesztési Tanács tagjai - akik a térség polgármesterei - illetve az általuk a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz delegált képviselőik miért néni sorakoztak fel megfelelő erővel a Hegyalja jövőjét jelentő Tokaji Borturizmus kiemelt támogatása mellett. A feladat megoldása tehát - mint sok más esetben is - a térség gazdasági szereplőinek gondjait szaporítja. Jolsvay János képviseletvezető A Tolcsva (ÉM - PT) - A Taktakenéz elleni 4:0 arányú győzelem után Balázs András, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke serleget adott át Zelenák Gyulának, a tolcsvai ifjúsági csapat vezetőjének (képünkön), aki egynegyed évszázada irányítja az ifik működését. Az elmúlt hét végén szombaton, a sikeres meccset követően beszélgettünk a kitüntetettel az elmúlt 25 év történetéről, tapasztalatairól. ® A miskolci 116-ös számú szakmunkásképző diákjaként váltam magam is aktív focistává. Kapusként és középhátvédként rúgtam a bőrt tanulmányaim befejezéséig, majd szülőfalumba visszatérve Tolcsván is. ’71-ben sajnos megszűnt a csapatunk, mert a játékosok döntő többségét elvitték tőlünk. 1972-ben magam is részt vettem az újraszervezésben és ettől kezdve alakult ki a szorosabb kötődésem az ifisekkel. □ Milyen eredményeket értek el? • Először az akkori járási II. osztályban, majd öt év után már a járási I. osztályban szerepeltünk. Mára a megyei II. osztály keleti csoportjának élmezőnyébe küzdöttük fel magunkat. Ha minden sikerül, az idén is az első helyen végzünk. Három ponttal vezetünk Gönc előtt, a gólarányunk pedig 107-16, ami nem rossz eredmény. Egyébként fennállásunk óta már tíz bajnokságot nyertünk meg az ifjúsági csapattal. Jelenleg Hajdú Zsolt és Balázsi Csaba a legerősebb két játékosunk. □ A csapat fenntartásáról ki gondoskodik? • Az önkormányzat anyagi támogatására biztonsággal támaszkodhatunk. Mindent megkapunk tőlük. Az öt évvel ezelőtt épített modern öltözőt is a községnek köszönhetjük. Ha szükségünk van valamire, mindig készséggel állnak rendelkezésünkre. Mi pedig cserébe az elvárható legjobb teljesítményt igyekszünk teljesíteni szurkolóinknak. □ Milyen jövőt szán saját sporttevékenységének? • Úgy gondolom, elég erő van bennem ahhoz, hogy néhány évig még további sikereket érjünk el együtt a tolcsvai ifjúsági focicsapattal. Ahogyan mi számíthatunk az önkormányzat támogatására, ugyanolyan biztonsággal számíthatnak szakmai tevékenységemre az ificsapatban a srácok is... 25 éve az ifjúsági csapat élén . Itt-Hon Interjú Gyémántdiplomás pedagógus Sátoraljaújhely (ÉM - PT) Hatvan évvel ezelőtt szerezte meg pedagógus képesítését a Pozsonyi Tanítóképzőben Petik Rezső, aki 1953-tól nyugdíjba vonulásáig dolgozott a sátoraljaújhelyi szlovák tannyelvű diákotthonban és iskolában. A legutóbb Sátoraljaújhelyen megtartott képviselőtestületi ülésen gyémántdiplomát vehetett át hatvan éve kapott diplomájának megbecsüléseként Laczkó Károly polgármestertől. Petik Rezső kilencgyermekes családban nyolcadikként látta meg a napvilágot 1917-ben - a Petik Rezső ma Szlovákiában található - Zólyomban. Két évesen Losoncra költöztek szüleivel, ahol elvégezte a magyar népiskolát majd a gimnáziumot. Az érettségi után három évig csak alkalmi munkához jutott, de később Pozsonyban tanítói vizsgát tehetett. Segéddíjas pedagógusként a losonci népiskolában jutott álláshoz - kilencven pengős fizetéssel. Később Csákányházán kapott végleges státust és itt ismerkedett meg feleségével is, aki szintén tanítónőként tevékenykedett. Az ifjú pedagógus szívbetegsége miatt baj nélkül vészelhette át a háborús időket. ’45 januárjában ismét a katedrára állhatott, de a szlovák hatóságok májusban bezáratták a magyar iskolát, és elbocsátották a pedagógusokat is. 1947-ben jelentős fordulat következett be életében, mert családjával együtt átköltözött Magyarországra. Itt előbb Karancsberényben kántortanító- ként tevékenykedett, majd ’53- tól Sátoraljaújhelyen telepedett le. A helyi szlovák iskolában húsz évig vezette az énekkart, és felkarolta a diákok sakkéletét is. Újhelyi munkássága során hosszú ideig vezetett nyelvtanfolyamokat, tolmácsként működött közre, és mai napig orgonái a református és evangélikus templomban egyaránt... Semsey István Sátoraljaújhely (ÉM - SFL) - Semsey István Sátoraljaújhelyen született 1934-ben. Édesanyja dohánygyári munkásként, édesapja kőművesként dolgozott, később a temetkezési vállalatnál, mint bolti szolga tevékenykedett. István szülőhelyén végezte el általános iskolai tanulmányait, majd édesapja nyomdokait követve szeretett volna kőműves lenni. A szakmunkás- képzőben két évet tanult, majd 1951-ben önként jelentkezett a repülőtiszti iskolába. Akkoriban erre lehetőség volt a nyolc általános elvégzése után is. Negyven hónapot töltött el itt, csatarepülősként kezdett Berettyóújfalun, majd Szolnokon folytatta, ahol vadászrepülősnek képezték ki. Ónálló pilótaként a „Galamb” típusú gépeken szelte az eget. 1956-ban a Rákosi rendszer alatt leszerelték Befejezte az egykor elkezdett kőműves szakmával kapcsolatos iskolát és a megszerzett segédlevéllel a sátoraljaújhelyi magasépítőknél helyezkedett el. Hatvanháromban ismét magára húzta az egyenruhát, a helyi fegyházban igazgatási előadóként huszonhét évet töltött el. Zászlósi rendfokozattal nyugdíjazták nyolcvankilencben. Semsey István egy alkalommal megpróbálta felkutatni családfáját és meglepetésére kiderült, hogy egyik felmenője Zemplén vármegye alispánja volt egykor, vezetékneve feltehetően frank eredetű. Nyugdíjba vonulása után kezdett el írással foglalkozni. Az „Életet az éveknek” elnevezésű nyugdíjas klubon belül szervezték az idősebb rímfaragók táborát, ahová több költeményével jelentkezett. Egyik szerzeménye már akkor feltűnt egy antológiában, majd a következő kötetben újabb három. 1996-ban a „Borostyán" című verseskötetben kilenc versét tartották érdemesnek a kinyomtatásra és ugyanekkor az Alterra Svájci- Magyar Kiadó is megjelentette költeményeit. Semsey István 1957-ben nősült, negyven éve él kiegyensúlyozott házasságban feleségével. Egy fia és lánya van, boldog nagyapa, Szabadidejét jórészt a négyszáz négyszögöles telkén tölti, itt szedi össze gondolatait, amiket később papírra vet. A jelek szerint sikeresen, hiszen ez év februáijában a B.-A.-Z. Me- gyei Önkormányzattól megkapta az .Arany Toll” díjat.
