Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-14 / 137. szám
Június 14., Szombat Kitekintő, Kuckó ÉM-hétvóge VII □ A művészet igényli a megmutatkozást Beszélgetés Orosz Péterrel, a Magyar Szalon rendezőjével Fejér Ernő: Rajz (az új Altamirához) Dombrovszky Ádam A Magyar Szalon című, a budapesti Műcsarnokban rendezett tárlaton több miskolci, illetve megyénkhez kötődő művész alkotásait is láthattuk. A magyar művészet legfrissebb terméséből összeállított bemutató rendezőjét, Orosz Pétert először arról kérdeztük, miért van szükség ilyen jellegű bemutatókra, mi az oka, hogy sokan távol maradtak. • Magyar Szalon-jellegű bemutatókat a háború előtt már rendeztek. Fontos szerepe volt, Íriszen itt mutatták be minden évben, de legalábbis rendszeresen az új alkotásokat. Ahogy Párizsban is, ez egy működő képzőművészeti forma volt a modern világban. □ Olyan természetesnek tűnik, ahogy mondja. Mégis a mostani Magyar Szalon felvezetése roppant hektikusnak tűnt. • Pro és kontra elég furcsa stílusű vita alakult ki erről a Magyar Szalonról. Ez sajnálatos, mert a művészek tábora amúgy is megosztott. Én olyan demokratikus módon képzelem el ezt a szalont, hogy ha nem is évente, de rendszeresen szükség van rá. Talán ha minden évben rendeznénk ilyet, az elvenné az ünnepélyességét, s a egy kicsit rutinná válna. Talán egy triennálé, egy három- évenként sorra kerülő bemutató lenne az ideális. Annak ellenére mondom ezt, hogy én magam nem vagyok híve a műfajok nagy kavalkád- jának és keveredésének. S ezt nemcsak kiállításrendezőként gondolom így, hanem mint a látványért felelős ember. Lényegesnek tartom azt, hogy egy kiállítás híveket szerezzen magának. Amikor pedig ekkora ka- valkád van, s csak kapkodóan lehet végignézni az anyagot, akkor nem biztos, hogy egyformán népszerűsítjük a képzőművészetet. □ Milyen lenne Ön szerint a szerencsésebb módszer? • Én fontosabbnak, jobbnak tartom, amit már annak idején elindítottunk Keserű Katalinnal a Műcsarnokban. A Helyzetkép-jellegű kiállításokra gondolok, mint amilyen két éve a magyar szobrászat reprezentatív bemutatója volt. A mostani igazgatónk is tervbe vette, hogy megtart Mai magyar festészet címmel egy hasonló tematikájú kiállítást. □ Nem sült el az kicsit furcsán, hogy rögtön ez után a Magyar Szalon után - és ellenében?! - kerül sor arra a festészeti kiállításra ? • Biztos vagyok benne, hogy egészen más lesz. Először is, a Magyar Szalon kiállításra bárki pályázhatott. A festészeti kiállításon pedig meghívottak indulnak. Most 1417 alkotó adtak be 2672 művet. Végül 355 művész 422 művét állítottuk ki. □ Mint kiállításrendező mit tudott kezdeni ezzel a hatalmas anyaggal? • Nem akartam „újrazsűrizni” a műveket, tehát nem akartam stilisztika- ilag, s egyéb módszerekkel különválasztani, hanem megpróbáltam a realizmusból, az absztraktból, az exp- resszionizmusból, a naiv irányzatokból egy érzelmi keveredést létrehozni. Azt akartam, hogy habitusában és érzelmileg legyenek a művek egymáshoz közel. Az oldalsó kis termek „kívánták” a kisebb méretű műveket. Azt akartam elérni, hogy segítsek a kiállítóknak azzal, hogy milyen környezetbe, milyen társak közé kerül az alkotásuk. □ Milyen művekkel lehetett nevezni? • Bármilyen képzőművészeti műfajban. Annyi volt előírva, hogy jó lenne, ha 1994-nél korábbi műveket nem hoznának. De ha valaki annyira sokra értékelt egy korábbi alkotását, akkor azt is elhozhatta. Ügyeltünk arra is, hogy méretkorlátok se Vass Tibor Poe statiszta I. legyenek, hiszen ha méretre, évszámra nézzük a művészetet, akkor elég furcsa dolog sül ki belőle. □ Jellemző-e a távolmaradás? • Sajnos, a vita sokakat távol tartott. Kezdődött azzal, hogy megkésett a jelentkezés a ’96-os millecen- tenáriumi évre. Akkor már semmiképpen sem lehetett megcsinálni a tárlatot. Másik kérdés, hogy a Műcsarnok igazgatója nem tartja szerencsésnek, hogy ekkora kavalkád legyen. 0 különválasztva szerette volna bemutatni az anyagot. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének berkein belül viszont az az igény merült fel, hogy rendezzünk közös bemutatót. Éz kétféle szemlélet. Én egyik mellett sem teszem le igazából a voksomat. Mint alkotóművész is kerülöm a vitákat. □ Ez tehát elriasztott művészeket? • Természetesen. Főleg a festőket osztotta meg, hiszen - mint már beszéltünk is róla - ezt követően lesz a meghívásos Magyar festészet című kiállítás. Bizonyára vannak olyanok, akiket oda meghívtak, a Magyar Szalonban pedig nem kívántak részt venni. □ Ez a Magyar Szalon a nagyközönség számára népszerű forma. Mindenki minden képzőművészeti műfajt találhat benne. Milyen nehézségei voltak a kiállítás rendezésekor? • Egy művész önmagáról nehezen tud értékelést mondani. így vagyok ezzel a rendezéssel is. Úgy érzem, hogy nem lett rossz a kiállítás. Az anyag minőségének, sokszínűségének nem mond ellent a kiállítás. Meg vagyok győződve arról, hogy ez az anyag Európa bármely múzeumában megállná a helyét. De lehetne tovább válogatni, s behívni a távolmaradókat, hogy ebből egy világ- színvonalú kiállítás legyen. Nem is ártana, hiszen egy kicsit kikerültünk a világ képzőművészeti vérkeringéséből. □ Mégis: elvállalta a rendezést. Mit gondol, miért fontos egy ilyen bemutató? • Ilyenkor óriási energiák szabadulnak fel. Inspirálja a művészeket a lehetőség. A közönség pedig szükségét érzi annak, hogy ilyen kiállítások is legyenek. Fontosnak érzem, hogy periodikusan sor kerüljön hasonlókra. A Műcsarnok 12 nagy termével alkalmas ennek rendezésére. De nemcsak a Műcsarnok. Tarthatnánk akár egy művészeti fesztivált az ország összes múzeumának közreműködésével. A magyar művészet nagyon igényli a bemutatkozást. Ez most kiváló alkalom volt. Kár, hogy a körülötte zajló vita és megosztottság ezt valamelyest degradálta. Szegedi színjátékok, szilvásváráéi lovak A Szegedi Szabadtéri Játékok az idén a Dóm téren öt bemutatóval - tizenöt előadással - várja a közönséget. A hagyományos Dóm téri program mellett a kis zsinagógában is lesz színházi bemutató, továbbá - az újszegedi Szabadtéri Színpadon gyermekprogramokat kínálnak a ; legkisebbeknek. Az évad július 18-tól augusztus 23-ig tart. A nyitóelőadás július 18- án és 19-én Rostand: Cyrano de Bergerac című drámája lesz, ame- : lyet a közös vezetőség alatt működő két szegedi teátrum állít színre Szi-. kora János rendezésében, Cserhalmi György főszereplésével. A szabadtéri és a nemzeti színház egyébként - első ízben mutatkozik be közös produkcióvá!. A darabot ősztől tíz es- % tén a kőszínházban is műsorra tű- . zik. Érdekességként érdemes megje- • gyezni, hogy a látványban különösen gazdag bemutatón szerepet kap a szilvásváradi lipicai ménes is. Verdi Aidáját olasz nyelven, nemzetközi szereposztással mutatják be július 25-én és 26-án, a címszerepet Tokody Ilona, illetve Te- mesi Mária alakítja. A Magyar Állami Népi Együttes hagyományos : vendégszereplésére augusztus 2-án kerül sor. Augusztus 8-tól 14-ig pedig a tavaly nagy sikert aratott musi- • calt, Lévay-Kunze: Elisabeth című művét láthatja a közönség. Az évad zárásaként egy ősbemutatót kínál a szabadtéri, a Dóm téren látható először SzÖrényi-Bródy: A kiátkozott című - Kun László királyról szóló - zenés történelmi játéka, Iglódi István rendezésében, Tóth Sándor fő- szereplésével. A kis zsinagógában július 24-től 28-ig esténként a szegedi színházak szintén közös produkciója szerepel műsoron, Jahnn: Ili. Richard megkoronázása című drámája. o «A (A •O 'Q Melyik ács patkolja a lovat? Melyik ács van vasból? (•s,opaoq y) ( S0pdD]D!( y) Elül megyen fényeske, utána megy fehérke, a farka meg van kötve. Mi az? (■oujp ‘p£) Melyik tóból csinálnak ruhát? Cipqptzsoj) Mi híja van egy jól elkészült csizmának? (•vfjpd y) Se künn, se benn, hol vagy hát? Melyik tó van a szobában? Miféle ló van a szobában? (■ uoqozsmf y) CWfo zy) CPjpDd y) Nekem olyan öregapám volt, hogy a ház tetejére ült s ott pipázott. Mi az? (■fcudwpq y) Kívül-belül egyforma, a közepén keresztfa. Mi az? ( qDjqv zy) nidod-e? Látnak-e színeket az állatok? A kutya, a ló, a szarvasmarha - tehát a bika is! -, és a legtöbb emlős állat mindent szürke színárnyalatokban lát, mintha csak fekete-fehér televíziót nézne. A legtöbb madárfaj és némelyik hal, kétéltű és tengeri emlős, ha nem is a mi színskálánkon, de érzékeli az alapszíneket. A rovarok egy része, például a méhek, kitűnően látják a színeket. Érdekes, hogy a kutyával és a lóval szemben jó színlátó a mókus, de ugyanezt mondhatjuk el bizonyos gyíkokról is. Az emberszabású majmok színérzékelése pedig ugyanolyan, mint miénk, embereké. Üzenet a Kuckóból Ezt az összeállítást minden szombaton nektek, gyerekeknek szánjuk. Küldünk találós kérdéseket, érdekességeket a természet világából, de mindezek mellett feladatokat is adunk. Játsszatok velünk! Fejtsétek meg a feladványokat, és küldjétek be a megoldást szerkesztőségünkbe (3501 Miskolc, Pf.: 351. A borítékra írjátok rá: .Kuckó”). Ha a Hazai tájakon cím alatt szereplő kérdésekre helyesen válaszolsz, és megírod, melyik fiút rajzolta le kétszer Kiss Gergely, jutalmul megkaphatod a Well- Press Kiadó Vendég Váró útikönyvek sorozatának Látnivalók Borsodtól Zemplénig című kiadványát. Beküldési határidő: június 19. Előző heti rejtvényünk megfejtése: 20 jégkrémet kapott a kislány, a gönci hordó kb. 136 literes, a Melczer-kastély Kékeden, a Tompa-ház Keleméren található. Szerencsés nyertesünk: Kozma Norbert miskolci olvasónk. A jutalomkönyv átvehető az Észak-Magyarország szerkesztőségének titkárságán (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.) 5 Sra í'' Hozni tálakon O Miről kapta a nevét a Cserehát? ' OMi a „Kis-Megyaszó”? OMelyik nemzetségből került ki a fíizéri vár építtetője és első birtokosa?
