Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14 / 137. szám

1997, Túnius 14.« Szombat ___ z A Megyéből Telenttük É SZAK-Magyarország 3 Péntek tizenhárom - a Digépben A cég sok viszontagság után ismét a hitelezőből lett tulajdonosok birtokában Mészáros Béla Miskolc (ÉM) - Egyesek szeren­csés napnak tartják, mások leg­szívesebben ágyban maradná­nak azon ritka napokon, ami­kor 13-a péntekre esik. Nehéz még most megítélni, hogy a Di- gép dolgozói számára a tegnapi bejelentés - miszerint a Digép Ipari Konzorcium lemond az amúgy is vitatott tulajdonjogá­ról - szerencsét hoz-e? Félpénzen vásárolt gyár — Nagyot léptünk előre a Digép sor­sát illetően - mondta lapunknak Varga István, a Diósgyőri Meleg­alakító Kft. ügyvezető igazgatója. Sikerült ugyanis elérni, hogy a konzorcium által létrehozott Digép Holding Rt. ingyen - helyesebben a holding által felhalmozott, közel negyven milliós adósság fejében - visszaadja a Diginvest Kft.-be ap­portált, majd később a holdingra „szállt” (még a felszámolási eljárás idején megalakított) öt digépes kft. vagyonát. Továbbá a konzorcium lemondott a Digépben megszerzett tulajdonjogáról is a korábbi tulaj­donosok - a KVI (Kincstári Vagyo­ni Igazgatóság), tb-önkormányza- tok - javára. így tudniillik a Ma­gyar Fejlesztési Bank tiszta jogi helyzetben tárgyal a valódi tulajdo­nosokkal az esetleges vásárlásról. Az előzményekhez tartozik, hogy a Diósgyőri Gépgyár (Digép) felszámolási procedúrája végén, 1995-ben a bíróság a hitelezőknek juttatta a Digépből alakított öt tár­saság vagyonát. A vagyon több mint a felét (53 százalékát) a társa­dalombiztosítási önkormányzatok (az egészségbiztosítási-, valamint a nyugdíjbiztosítási önkormányzat) - mint a legfőbb hitelezők - kapták, 42 százalékát pedig a KVI. A két önkormányzat együttesen értékesí­tette a vagyonrész egy jelentős há­nyadát (37 százalékát) még tavaly február elején, így került új tulaj­donosként képbe a Digép Ipari Konzorcium, amely a szerződésben foglaltak szerint a későbbiekben megalakítandó Digép Holding Rt. számára további - 16,4 százaléknyi - vagyonrészt remélhetett a bizto­sítók vagyonából. Ám a Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat közgyűlése nem hagyta jóvá az adás-vételi szerződést, így a szerződés érvény­telen, az önkormányzatok továbbra is tulajdonosnak tekintik magukat. A megyei bíróság már két alkalom­mal tárgyalta a tulajdonjog-vitát; ugyanis annak ellenére, hogy a szerződés érvénytelennek tekinthe­tő, a cégbíróságon az önkormányza­tok nevét az új tulajdonosok töröl­tették a tulajdonosi listáról. A KVI sem sokat profitált üzletrésze eladásából: a vételár első részlete után a holding nem fizetett többet. Jogilag tiszta vagyonmentés Az új tulajdonosok a vállalat át­szervezésének első lépéseként ’96 április elején megalakították a Di­ginvest Kft.-t, ahová apportként bevitték a már meglévő öt kft. va­gyonát. így az öt kft.-nek összesen 470 millió forint áfa-befizetési köte­lezettsége keletkezett. Ám mielőtt ezt befizették volna - információ­ink szerint -, a Diginvest Kft. azt „bevasalta” az APEH-től. Persze nem adták vissza azoknak, akik­nek ezt a pénzt be kellett volna fi­zetni, hanem taggyűlési határozat­tal az ügyvezető igazgatókat le­mondatták az áfa-követelés igény­léséről. Megkapta a pénzt az új kft., átadta a holdingnak, a holding kölcsön formájában odaadta az öt kft.-nek azzal a feltétellel, hogy amennyiben 30 napon belül nem tudják visszafizetni, a Diginvest- ben lévő üzletrész a holding tulaj­donába kerül. A három termelő tár­saság befizette az áfa-tartozását, a két nem termelő viszont tartozás- átvállalás fejében a pénzt vissza­adta a holdingnak. A holding azon­ban nem utalta át a pénzt az APEH-nak. A kétségkívül nehezen követhe­tő, de jól átgondolt pénzügyi manő­ver végén a megkötött üzletátruhá­zási szerződések értelmében a vala­mikori digépes vagyon a holding tulajdonába került. Nesze semmi... Hiába volt mindenki számára er­kölcsileg elítélhető a pénzügyi ma­nőver, jogilag támadhatatlannak bizonyult. A tulajdonjogi bejegyzés most folyó bírósági peréből is kitű­nik, hogy a „Kiss István és társai”, vagy a majd későbbi „Harsányi és társai” elnevezésű csoport ügyesen manőverez a jogi akadályok közt. A Digépben fantáziát látó Magyar Fejlesztési Bank is belátta, jobb, ha egyezkedni próbál a konzorcium­mal, mert a bíróság talán csak évek műlva tudja kibogozni, kit is illet a Digép-tulajdon, amikorra teljesen eltűnhet a még meglévő vagyon. A tárgyalások eredményeként aztán csütörtökön sikerült arról is megállapodni, hogy a konzorcium által létrehozott Digép Holding Rt. ingyen - helyesebben a holding ál­tal felhalmozott adósságok fejében - visszaadja a Diginvest Kft.-be ap­portált, majd később a holdingra „szállt” öt digépes kft. vagyonát, valamint lemondott a tulajdonjog­ról is a korábbi tulajdonosok - a KVI, tb-önkormányzatok - javára, így a Magyar Fejlesztési Bank már tiszta jogi helyzetben tárgyal a va­lódi tulajdonosokkal az esetleges vásárlásról. Találgatások Nem lehet tudni, kinek kedvez a most kialakult helyzet. A dolgozók­nak, akiknek egyelőre megmaradt a munkahelyük? Az öt kft. vezető­jének, akik ezt is túlélték, és még ki tudja mi mindent fognak túlélni? A szakszervezetnek, aki ugyan a munkásokkal megakadályozta egy gép eladását korábban, de - bizo­nyíték hiányában - nem nagyon hallatta szavát? Vagy az űj tulajdo­nosoknak, akik - hasonlóan az elő­zőekhez - félpénzen „mentik” meg a Digépet a csődtől? Elfogultságot jelentett a bíróság Ózd (ÉM) - Ahogy várható volt: az ózdi váro­si bíróság elfogultságot jelentett be, azaz nem vállalja a helybéli Petrenkó János vállalkozó ellen sikkasztás vádjával indított per tárgya­lását. A bíróság minden bíróját írásban kér­dezték meg, s mindegyikük válasza az elfo­gultságot erősítette meg - tudtuk meg az egyik érintett bírótól, Gyenes Évától. Az erről szóló kérvényt eljuttatták a megyei bíróság­hoz, az hivatott dönteni, hogy hova, melyik megyei vagy megyén kívüli városba utalja át az ügy lefolytatását. Pontosításra váró jogkörök Szerencs (ÉM - PT) - Ha az állam újabb feladatot telepít az önkormányzatokhoz, akkor az anyagi hátteret is biztosítania kell hozzá - hangoztatta Bíró László, Szerencs jegyzője azon a tegnapi szak­mai találkozón, melyet a Városi Jegyzők Egyesülete kezdeményezett. Meghívott vendégként Paczolai Péter, az Al­kotmánybíróság főtitkára és Kara Pál, a Bel­ügyminisztérium helyettes államtitkára vála­szolt a résztvevők kérdéseire. A jegyzők sze­rint a rendszerváltozást követően az önkor­mányzatok tevékenységi körében több, a mai napig nem pontosan értelmezhető jogszabály született. A vendéglátó önkormányzat jegyző­je, Bíró László az épített környezetről szóló törvénytervezet kapcsán rávilágított, hogy amennyiben az építésügyi tevékenységre vo­natkozó jogkört az állam a városokhoz telepí­ti, akkor a többletfeladatok ellátásához szük­séges többlet pénzforrást a központi költség- vetésnek magára kell vállalnia. —VÁROSRÓL VÁROSRA­• MEZŐCSÁT - A városatyák megállapították, hogy az önkor­mányzat ezentúl milyen mértékben támogatja a gyermekétkeztetést a váíösbán. Ez az óvodások esetében -napi tíz forint, általános iskolások­nál, napi húsz. forint egy főre, és a napközis diákok uzsonnájához és tízóraijához napi tíz forint támoga­tást ad a város. 1« SÁROSPATAK - Soó Emma akvarellfestő alkotásaiból nyílt ki­állítás tegnap délelőtt Sárospata­kon, az Árpád Vezér Gimnázi­umban. A tárlatot Dobay Béla iro­dalmár ajánlotta az érdeklődők fi­gyelmébe. • KAZINCBARCIKA - Önkor­mányzati delegáció utazott szerdán Knurowba. A lengyel várossal az elmúlt év őszén kötött együttműkö­dési megállapodást Kazincbarcika. Schickedanz: híres művek alig ismert alkotója Méltatlanul kevesen ismerik nevét, pedig főműveire-nap mint nap büszkén tekintünk - hangoztatta Májer lános, Tokaj polgármestere, a Schickedanz Albert építész és festő munkásságát bemutató kiállí­tás péntek délutáni megnyitóján. A lengyelországi Bialában 1846-ban született építész borkereskedő édes­apja gyakran megfordult Tokajban, hiszen főként a hegyaljai borokkal kereskedett. 1867-ben pedig a csa­lád itt telepedett le. Albert első na­gyobb műve Batthyány Lajos mi­niszterelnök sírelméke volt, majd a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlék­mű következett. A Schickedanz- tervek és -makettek kiállítása szep­tember 30-ig látogatható a tokaji múzeumban. Fotó: Puskár Tibor Miskolcon is lesz MIÉP-tüntetés Miskolc (ÉM - SZK) - Regionális kormány- ellenes tüntetést szervez a Magyar Igazság és Élet Pártja B.-A.-Z. Megyei elnöksége június- 27-re, amelyre Heves, Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Nógrád megyéből is várják párttagjai­kat és szimpatizánsaikat - jelentette be a teg­napi miskolci sajtótájékoztatón Koppányi György megyei alelnök. A program szerint ta­lálkozó este 6 órakor lesz a Hősök terén, ahonnan a Horváth István úton mennek el a Centrumig, majd a Széchenyi utcán át az Er­zsébet térig. Itt csak az előre meghatározott- egyelőre nem ismert - programba vett szóno­kok állnak ki a tömeg elé. Az alelnök határo­zottan kijelentette: nem akarnak miskolci Hyde-parkot, maguk fogják kérni a rendőrsé­get, hogy felforgató elemek feltűnése esetén lépjenek közbe. Elképzelhető, hogy éjszakai virrasztás is lesz. A továbblépés lehet: „Legfelsőzsolca” Balogh Attila Felsőzsolca (ÉM) - Még a Miskolc- közeli településen sem tudja min­den helyi polgár a nagy hírt, s va­lószínűleg szerte az országban sem ez a legnagyobb szenzáció. Annál is inkább, mert Zsolcánál feltűnőbb, „mókásabb” nevű tele­pülések is szerepelnek a július 1- jétől várossá „előléptetettek” so­rában - például Lezsák, illetve Solt, hogy csak közismert szemé­lyiségek neveinél maradjunk... Felsőzsolca egyvalamiben mégis erősen különbözik mai és koráb­bi sorstársaitól is: merőben szo­katlan, hogy egy nagyvároshoz ennyire közel fekvő települést válasszanak ki az erre hivatottak a Belügyminisztériumban. ,Álvóvárosnak” nevezi az általa veze­tett települést Fehér Attila polgár- mester, bár ma már úgy látja: lassan csak kivergődtek ebből az alvó álla­potból; végre a saját lábukra állnak. Az évtized elejét idézi fel kérdésünk­re, a „mélypontot”: miután bezárt az utolsó hentes is, egy ideig még kenyé­rért és húsért is Miskolcra kellett be­járni a helyieknek. Akkoriban össze­vissza féltucatnyi gazdasági társaság működött a településen, ma több mint száz - például húsüzem -, meg ki tudja, hány vállalkozó. A fejlődés tö­retlen, s reméli, így is marad; a lakos­ság száma évtizedek óta nő - ma mint­egy 7 és fél ezren élnek itt -, folyama­tosan költöznek ki a miskolciak.- Megalomániás terveink nincse­nek - teszi mindjárt hozzá a leendő város első embere ez a méret jó, in­kább a minőség javuljon: legyen Fel­sőzsolca még tisztább, rendezettebb. Nyilván valami ilyesmit várnak a helybeliek is a július 1. után kezdődő új érától. Már aki vár egyáltalán va­lami újat. Jó néhányan nem is tudják még a hét elején ismertté vált - azóta szájról szájra teijedő - jó hírt. A bi­ciklijét toló idős asszony viszont már hallott „a dologról”, az esperes mesél­te a főijének, aki kántor. Nem tudja, miért jó ez az egész - mondja -, de bí­Éliás Józsefné: A gyermek már város­ban nő fel Fotók: Bujdos Tibor zik benne. Talán annyi eredménye lesz, hogy a 7-es busz ezután nem csak akkor áll majd be a megállóba, mikor az emberek már „megőrülnek”- szól a nevesített elvárás. Éliás Józsefné a kisfiát sétáltatja, ő is csak annyit mondhat kommentár­ként: a gyermek már városban fog fel­nőni. És talán olcsóbb lesz a gáz, a vil­lany, a víz - mint a nagyvárosokban... A közterhek csökkenést várná a váro­siasodástól a Pokol csárda vezetője, Nádi Gyula is - de tart attól, hogy ép­penséggel tovább fognak nőni. Nem­csak vállalkozóként bízik a fejlődés­ben, hanem itteni lakosként: ő is Mis­kolcról költözött Felsőzsolcára nem­rég. Szecskás Sándor hentes szerint nemigen lesz változás: az fog betérni a boltba, aki eddig is ide járt. Zólyomi Zoltán, a központban lévő ábécé veze­tője ugyancsak elégedett az eddigi for­galommal, annak folytatását váija.- Idáig is csodálatosan ment a bolt- fejti ki -, amit a nép egyébként „vám”-nak hív, tekintve hogy egy régi vámház helyén működik. Biztos va­gyok benne, hogy vásárlóink a jövő­ben is sokat nyernek a vámon... A kereskedő aztán „magasabb röp­tű” gondolatokat fogalmaz meg:- Az üzletünk városias jellegű - sokan mondják rá. S ez a lényeg: hogy az ember itt is ugyanazt meg­kapja, mint a megyeszékhelyen. A városiasodás nem azon múlik, hogy kinevezzük magunkat; hanem hogy felnövünk a városi címhez. A korábban Nyírfának hívott ven­déglátó egység már hat éve „felnőtt”- hívja fel a figyelmünket Demkó Ist­ván, aki ma ugyan Miskolcon él, de Zsolcára mint a szülőfalujába látogat el rendszeresen. Az italozóra több mint fél évtizede kitették a feliratot: „Kertvárosi presszó”... A nyugdíjas féiftú úgy véli: csak jelent valami elő­relépést a községnek a várossá válás, mégha továbbra is „Miskolc árnyéká­ban” marad. Egy rendőrőrs minde­nesetre elkelne - szól a legfőbb tanul­ság, amivel a polgármester is egyet­ért. Ismét csak Fehér Attila mondja:- A kereskedelem egyre jön kifelé; a legtöbb igazgatási ügy itt intéződik; már jó néhány civil szerveződés létre­jött - megjelent Felsőzsolca története könyvben —; a környéket messze megelőző infrastruktúra épült ki ná­lunk az elmúlt évtizedekben. A tele­pülés megérett az előrelépésre. Az utóbbi érveket sorolja kérdé­sünkre Nagy József is; a jegyző egyébként úgy gondolja: teendői nem növekednek majd a település új stá­tusa révén.- Csak a rang - teszi hozzá moso­lyogva a leendő városi jegyző. Kérdezgetik tőle az utcán - meséli -, hogy: jobb lesz-e? Meg hogy így ak­kor Miskolchoz fog-e tartozni teljesen Zsolca? Nem - válaszolja a kérdezők­nek -, önálló város lesz. Van, aki nem is hiszi el: olyan mint Szerencs? - kérdezi a fejét rázva. Fehér Attilát is meg-megállítják az utcán: mit gon­dol, hogy viszonyul a fejleményekhez „Miskolc”? A megyeszékhely vezeté­sét nemigen zavarjuk - mondja ilyenkor a polgármester -, az ottani Fehér Attila polgármester: Felsőzsol­ca története már könyvben is meg­jelent polgárokat meg aligha izgatja, mi tör­ténik Zsolcán.- Az elején vagyunk az útnak, sok a buktató, de hiszek benne, hogy ez a jövő útja - teszi hozzá eltökélten. Mindkét önkormányzati tisztségvise­lő a közeli nagyvárostól való „men­tális” elszakadásban látja ezt a bizo­nyos utat.- Ne kelljen egy fagylaltért Mis­kolcra utazni - fogalmaz a polgár- mester, s szavait a zsolcai közvéle­mény-kutatásunk két újabb alanya kitűnően igazolja. A cukrászda tera­szán üldögélő idős hölgyekről kiderül: nem idevalósiak, Miskolcról buszoz- tak ide. Még ha nem is épp’ fagylal­tért - a kiskutyájukat hozták el a zsolcai állatorvoshoz, aki „kitűnő doktor”. És hogy Felsőzsolca város lesz? - gratulálnak hozzá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom