Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-24 / 119. szám
Május 24., Szombat ÉM-riport ÉM-hétvége III O Iskolapélda A Fráter épületébe költözik a Fráter, vagy a Földesben marad a Földes Dobos Klára Bizonytalan, tisztázatlan a megye kimagaslóan legeredményesebb gimnáziumának a jövője. A bizonytalanság aggodalomra, olykor megalapozatlan feltételezésekre adhat okot, de kikényszerítheti a tisztázó párbeszédet, a megoldást kereső eszmecserét, a kölcsönösen elfogadható kompromisszumot is. Tény, hogy a katolikus egyház visszaigényelte a miskolci Földes Ferenc Gimnázium jellegzetes, vörös téglás épületét, s tény az is, bogy törvény úja elő: ennek az igénynek valamiképpen eleget kell tenni. Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy milyen út vezet a majdani megoldáshoz: békés, egymásra figyelő vitákról, vagy sebeket ejtő civakodásokról számolnak be a krónikák. A szellem és a falak ereje A Földes ügyében eljáró miskolc-mind- szenti plébános, Berkes László a közelmúlt példáit idézi. Mert vannak már példák: a Városház térről új otthonba költözött a Herman Ottó Gimnázium, mint ahogy a Zrínyit, is másutt találjuk egy év óta, mint ahol korábban megszoktuk.- Minden gyerek, akivel beszéltem - és nem csak a hittanosok - azt mondta: ez messze jobb, mint amilyen azelőtt volt. És ennek alig néhány éve. Szinte már másnap elfelejtették a régit. De ne legyen másnap, legyen tíz év, ami egy intézmény életében egyáltalán nem hosszú idő. Ha a gyerek ugyanazt a tanárt látja egy világosabb, szebb teremben, ugyanúgy meg tudja tanulni, amit kell. Ésetleg most egy buszmegállóval odább megy... A korábbi Herman-épület visszajuttatásának emlékéről sem feledkezik meg Berkes László.- A katolikus gimnazistáknak korántsem volt ilyen jó dolguk. A Városház téri iskolát teljesen „kipucolták”. Nemhogy kémcső nem maradt, de tábla sem. Mindent elvittek, ami mozgatható volt... Mostanra azért egészen jól belakták. Az egyház mégis szeretné, ha a gimnázium átkerülne a mai Éöldes épületébe, s akkor a régi ház a katolikus általános iskolának adhatna otthont. így egyáltalán nem hiábavalóak azok az erőfeszítések, amelyeket a felújításra fordítanak. Bár Mariscsák István igazgató egyelőre nem gondolkodik a költözésről.- Kétezer még messze van - mondja a polgármester. ..- A hermanosok és a zrí- nyisek is gytorsan megszokták. az új épületet, jobb helyzetben vannak, mint régen - állítja a plébános...- A Földes az Földes! - fogalmaz a volt igazgató...- Hosszú távú fejlesztési terveink vannak - nyilatkozta korábban. - A tornatermet lebontjuk, hogy aztán egy nagyobbat építsünk a helyére... A Földes sem olyan szép, mint az egyház (pontosabban a törvény) „jóvoltából” új épületet kapott társai. Bizony, volna rajta felújítani való. De azért jól megvannak benne a tanárok, diákok. Keményen dolgoznak, sorra nyerik a versenyeket, jelenleg az ország második legjobb gimnáziumát tisztelhetjük benne! Történelmi kitérő A katolikus gimnáziumot (a mai Földes elődjét) Kelemen Didák tartományfőnök irányításával a minorita szerzetesek alapították, 1730-ban kezdődött meg a tanítás. Többször is új épületbe költöztek: 1753-ban majd 1777-ben, a mai épületet pedig 1911- ben vették birtokba. A minorita gimnázium jelentős átalakulásához vezetett Trefort Ágoston kultuszminiszter 1886-os rendelete az iskolák államosításáról, amely esetünkben azt jelentette, hogy a Mária Terézia által 1780- ban létrehozott Katolikus Tanulmányi Alap tulajdonába került az iskola. (Áz adatok ellentmondásosak, van olyan forrás, amely már 1776-tól katolikus tanulmányalapi gimnáziumként említi...) A tanítás ekkor kikerült a minoriták kezéből, világi igazgató vezette tovább az intézményt. Jelentős előrelépésnek számított, amikor 1911-ben nyolcosztályos gimnáziummá alakult át a Miskolci Királyi Katolikus Főgimnázium, amely Fráter György nevét 1922-ben vette fel. (A királyi nem szinonimája az államinak!) 1948-ban államosították az iskolákat, s mert az új vezetés szívéhez nemigen állt közel Fráter György esztergomi bíboros érsek, ezért 1950-től Földes Ferenc nevét „adományozták” - természetesen kötelező jelleggel. (Máshol azt olvashatjuk, hogy a névváltoztatás miniszteri utasítás nélkül történt, „miskolci túlbuzgóságból.”) 1953-ban összevonták az Állami Általános Mikszáth Kálmán Gimnáziummal, azaz a korábbi Református Lévay József Reálgimnáziummal. Az egykori diákok emlékezete szerint az 1956-os forradalom - ugyan csak fél évre - új táblát tétetett a bejárat fölé, amely a Széchenyi István Gimnáziumot hirdette. Áztán mintha mi sem történt volna: ismét Földes neve fémjelezte az iskolát... Ki is volt Földes Ferenc, méltó-e arra, hogy nevét viselje egy gimnázium? Túl sokat nem tudunk róla. Részt vett az illegális kommunista mozgalomban, három nyelven beszélt, az egyetemre Rajk Lászlóval egyidóben felvételizett, de vizsgái nem voltak. 1942- ben mint munkaszolgálatos az orosz frontra került, a Donnál eltűnt... A Földes-diákok kiváló pedagógusként „tisztelhették” (erről emléktábla szólt), pedig sokat valószínűleg nem tanított. Külön történet: vajon a rendszer- változás névváltoztató éveiben miért maradt Földes a Földes, s miért nem lett újra Fráter? Hagyjuk ezt most, annál is inkább, mert értelmetlenné vált a kérdés: a volt Miskolci Katolikus Gimnázium alig több mint egy hónapja felvette Fráter György nevét. Törvény és megértés Természetes, hogy vihart kavarnak az iskolaátadások, minden visszaigénylésnél ambivalensek az érzések. Berkes László átérzi a helyzetet.- Nagyon nehéz átélni, elviselni, amikor az embertől elvesznek valamit, ami az övé. Pláne nehéz az egyháznak, hiszen volt egyfajta egyházellenesség, aminek a hatása még mai is érződik. Generációk nőttek fel ebben a szellemben. Én is a fiatal nemzedékhez számítom magam. Csak én pap lettem... Beszélgettem a Földesbe járó gyerekekkel, és úgy tapasztaltam, okosan, forradalmi módon gondolkodnak. Megérthetik tehát a helyzetet. Kértem őket, legyenek reálisak, képzeljék azt el, hogy a családjuknak akár csak száz évre visszamenőleg van valamilyen tulajdonuk, ott a ház, ahol gyerekesked- tek, élték az életüket. Aztán ezt hirtelen elveszik tőlük. Pláne úgy, ahogy annak idején: megjelent a teherautó, és menni kellett. A szerzetesrendek házait például így vették el. A „másik oldal” is megérti ezt, mégis erősebb a felháborodásuk.- Mintha nem érdekelné őket nyolcszáz gyerek sorsa! „Kirúgják” az ország második legjobb iskoláját - mondta indulattal vegyes szomorúsággal Kormos Vilmos néhány hónapja, még az iskola igazgatójaként. (Persze ma is ugyanúgy háborog, de ez év tavaszától már mint a miskolci önkormányzat művelődési osztályának vezetője.) - Ráadásul az építésben egyetlen fillérje sincs a katolikus oktatási alapnak, csak az iskola működtetését finanszírozta. Az építéshez az összeg nagy részét a megye és a város adta... Másként látja ezt Kobold Tamás polgármester.- Ez az egész egyházi pénz, mert ezt II. József az egyházaktól vonta el, anűkor az 1790-es években feloszlatta a rendeket Magyarországon. Az egyházi vagyont aztán alapba tette, és ebből az alapból építtette a katolikus iskolákat. Á Földes is ebből készült. A ferences rend iskoláját bontották le, annak a helyére emelték az új iskolát. De nem is nekünk kell eldöntenünk, hogy jogos-e az igény vagy nem. A kormányzat már elfogadta azzal, hogy elidegenítési tilalmat jegyzett be. Mit is mond a törvény? „A materialista és ateista világnézet kizárólagosságának elvi alapján álló pártállam az egyházak vagyontárgyainak elkobzásával, szervezeteik jórészének felszámolásával és más hatalmi eszközökkel - folyamatos jogsértéseket elkövetve - az egyházak hitéleti tevékenységét és társadalmi szerepüket szűk korlátok közé szorította. /.../ E törvény alkalmazásában egyházi tulajdonnak kell tekintem az egyház javára létesített alapítvány tulajdonát és az egyháznak az egykori kegyúri jogviszonyon alapuló ingatlanhasználatijogát is...” Lemondtak, a megváltásról Egyszer már majdnem sikerült „vérál- dozat” nélkül dönteni, de egy váratlanul érkezett levél közbeszólt. Az történt ugyanis, hogy az egyház benyújtotta a kárpótlási igényt, de - legalábbis ez szerepelt a Kovács Endre püspök, az előző mindszenti plébános által megfogalmazott iratban - nem igényelte a természetbeni kártalanítást, hanem kiegyezett volna pénzbeni megváltással is. Meg is állapították az összeget - mintegy 450 millió forintot. A közgyűlés reggelén azonban az új mindszenti plébános, Berkes László levele volt az asztalon, melyben kinyilvánította, hogy mégis az épületet szeretnék. így - november végén - nem került a közgyűlés elé a téma. Februári beszélgetésünk során kiderült, Kobold Tamás egyáltalán nem gondolja, hogy fellebbezni kellett volna a Földes ügyében.- Ebben a városban élnek keresztény polgárok, vagy olyanok, akik szimpatizálnak a kereszténységgel. Sót, sok olyan szülő is van, aki ateista világnézetű, de mégis katolikus gimnáziumba járatja a gyerekét. Gondolom, abból adódóan, hogy ott a nevelés más szempontok szerint történik. Egyházi nevelő intézetekre szükség van. Azt viszont sajnálja Kobold Tamás, hogy addig-addig húzódott a pénzbeli megváltás jóváhagyása, amíg megérkezett Berkes atya levele.- Ebben a kérdésben a város nagy hibát követett el. Korábban meg kellett volna születni a döntésnek, és már nem lenne probléma. Kétezerre kéri vissza az egyház, addig a város közgyűlése nyilván foglalkozik ezzel az üggyel. Napirendre fogjuk tűzni, hisz nyilván át kell gondolni nekünk is a helyzetet, aztán tárgyalni kell az egyházzal.- Foglalkoztak már azzal, legalább gondolatban, hogy ha az épületet átveszi az egyház, akkor hová költözhet a Földes?- Még nem. Most keressük a lehetséges megoldásokat. Amikor meglesznek, beszélünk majd róla a város közgyűlésén. A Földes Ferenc Gimnázium nyilván olyan érték, amit meg kell őrizni. De saját erőnkből ez nem megy, szükség van az állami segítségre. Feltételezhető, hogy segít, ahogy az előző esetekben is tette. Ingatlan! - ingathatatlanul A visszaigénylés módjának megváltozását nagyban befolyásolta a Seregély István egri érsekkel, az egyházmegye vezetőjével folytatott beszélgetés - idézi fel a közelmúltat Berkes László.- Az érsek atya is átgondolta Miskolc, illetve a katolikus gimnázium helyzetét, ami tulajdonképpen a Fráter örökségét szeretné fölvállalni. Ez nem egy újabb gimnázium lenne, hanem a katolikus gimnázium menne át oda, annak helyén pedig katolikus általános iskola indulhatna. A hely ideális: az épület egy nagy templom tószomszédságában áll. És az egyházi iskolák többsége ilyen komplexumként él együtt templommal, kollégiummal. Gondoljunk Pannonhalmára, vagy akár a miskolci jezsuita gimnáziumra!- Tudjuk, hogy nagyon sok bravó emberkét felnevelt már a Földes. Éppen ezért én az intézményt védem, de az ingatlant visszakérem - mondja a plébános. - Azt hiszem, senki nem vonja kétségbe, hogy vissza kell adni jogos tulajdonosának, ha már a törvényt meghozták. Törvényes alapon állok. AZ ITC-re nem mondom, hogy szeretném, akár tetszik az épület, akár nem. És ez valójában nem is visszaigénylés. Itt nem visszaadnak valamit, hanem visszavásárolnak. Az épületben közfeladatot ellátó intézmény működik, az önkormányzat felügyelete alatt. Mégis az államtól kapják a pénzt a visszavásárlásra, vagyis anyagi kára a városnak nem keletkezik. És nem csak azért, mert kap az államtól egy megfelelő összeget, hanem azért sem, mert a funkció folytatódik. Utószó- Nyolcszáz gyerekkel nem lehet játszadozni! Mindenképpen úgy kell rendezni a dolgokat, hogy megnyugtató legyen a gyerekek, a szülők, a városlakók számára egyaránt. Mi szeretnénk minél hamarabb pontot tenni a végére- mondta a napokban Horváth Ottóné, az oktatási bizottság elnöke. És még egy hírrel szolgált: a most következő csütörtökön várhatóan a közgyűlés elé kerül az ügy. Mondhatnánk erre: a Földes-Fráter- pardon, a Földes ÉS a Fráter sorsa most már Isten és az önkormányzat kezében van.
