Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-13 / 110. szám
1997« MÁius 13., Kedd Kultúra ÉSZAK^Magyarország 7 Kézműveseknek Miskolc (ÉM) - Borsodi Fonó ’97 elnevezéssel folklór-napokat rendeznek május 16-17-18-án a Diósgyőri várban. Váiják kereskedők, sátoros vásározók jelentkezését. Érdeklődni a megyei KISOSZ szervezetnél lehet: Számadó Endréné, Miskolc, Régiposta u. 4. Tel.: 358-617. Szavalóverseny Tiszaújváros, Tiszaszederkény (ÉM) - Városi szavalóversenyt rendeznek május 21-én, szerdán délután 3 órától a Tiszaújvárosi Tavaszi Fesztivál keretében a tiszasze- derkényi Vásárhelyi Pál Általános Művelődési Központban. A hagyományoknak megfelelően a felső tagozatos és a középiskolás tanulóknak, valamint felnőtteknek hirdetik meg a versenyt. A zsűri elnöke Závori Andrea előadóművész lesz. A nevezéseket május 16-ig kérik eljuttatni a művelődési ház címére (Tiszaújváros-Tiszaszederkény, Dózsa Gy. u. 2.). Cserkészhír Miskolc (ÉM) - Második alkalommal rendezte meg a bükki Icht- hüsz-tábort a miskolci 19. Bükk Cserkészcsapat az elmúlt hétvégén a Máriaforrásnál. A tábor munkáját Nagy Zoltán és Bundzik Attila sárospataki teológusok, illetve Ágoston István református lelkész segítették. A hiterősítő beszélgetések mellett természetesen játékos programok, vetélkedők is voltak, ezeket Tóth Arnold helyettes parancsnok vezette. Nyári táborozás Miskolc (ÉM) - Nyári táborozási lehetőségeket az idei évben is bőségesen kínál a Vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza. Programjaik június 23-án kezdődnek. Napközis foglalkozások keretében reggel 7 órától délután 5 óráig biztosítanak hasznos, szórakoztató elfoglaltságot a gyerekeknek. A hagyományos úszónapközit 7-12 évesek részére két turnusban szervezik június 23-tól július 4-ig, illetve július 7-től 18-ig. Aki nem érez kedvet az úszáshoz, az ugyanezekben az időpontokban társastánc- és dzsessztáncoktatásra is jelentkezhet. A játékos alkotónapközit egyhetes turnusokban szervezik június 23-tól július 18-ig. Az egyéni és csoportos foglalkozásokra 7-14 éveseket várnak, a programban tájképfestés, maszk- és sárkánykészítés, meseillusztrációk gyártása szerepel. A tini varrodába június 23-tól július 4-ig, illetve július 7-től 18-ig a felső tagozatosok mellett középiskolásokat is szívesen látnak. A szabás-varrást a napközis táborok rendjétől eltérően csak délután tartják. A sátortábor helyszíne ismét Szentlélek lesz július 21-től 27-ig, illetve július 28-tól augusztus 3-ig. Bővebb információ a művelődési házban (Miskolc, Lenke u. 14./a), illetve a (46) 357- 421-es telefonszámon kérhető. Miskolci évszázadok - két kötetben Megjelent a konferenciasorozat előadásait tartalmazó kiadvány Tegnap mutatták be a Miskolc írásban és képekben című sorozat 4. kötetét is Miskolc (ÉM - FG) - Miskolc múltját foglalta össze az elmúlt évben - a magyar honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - rendezett Miskolci évszázadok című konferenciasorozat, s az előadások anyagát tartalmazó kiadványban már helyet kapott a millecentenáriumi év krónikája is. A könyvbemutatót tegnap délelőtt a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában tartották. A Miskolc a millecentenárium évében című kétkötetes kiadványhoz Kobold Tamás polgármester írt előszót, és a tegnapi kötetbemutatón is ő méltatta először az elmúlt év eseményeit, és a város múltját áttekintő konferenciasorozat jelentőségét. Mint mondta az előadások is, és a különböző kulturális rendezvények is a miskolci szellem, a miskolci szellemiség erősödését szolgálták. Az elmúlt évben megrendezett konferenciasorozat keretében tizenhárom napon át közel száz előadó beszélt a város múltjáról. Az elhangzottak alapján szerkesztette meg a kétkötetes kiadványt Dob- rossy István, a megyei levéltár igazgatója, és ó irta meg az elmúlt év eseményeit összefoglaló fejezetet is. Ugyancsak tegnap mutatták be a Miskolc írásban és képekben című sorozat 4. kötetét, melynek szerkesztője szintén Dob- rossy István. A Miskolci Kulturális Menedzser Iroda gondozásában megjelenő sorozat első darabja még kötetjelzés nélkül látott napvilágot, mivel csak később derült ki, mekkora igény van a népszerű nyelven írt, sok képpel illusztrált kiadványra. A most megjelent kötet első fejezete a Borsod vármegye, illetve Miskolc főispánjait mutatja be, a második fejezet pedig a Győri kapu történetével foglalkozik. A szerző beszámolt arról is, hogy már az 5. és 6. kötet is kiadásra kész. Ha a tudományos igénnyel készülő városmonográfia kötetei is elkészülnek, akkor Miskolc lesz az együk legjobban dokumentált múltú város, hangzott el a tegnapi könyvbemutatón. Beszámoltak arról is, hogy szeptember végére, október elejére kerül ki a nyomdából a Miskolc-monográfia második kötete. Kilencedik érintés: művér, mocskos világ Fotó: Dobos Klára Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - A világ mocskos, az idő kizökkent, az ember gyarló, a helyzet(e) reménytelen - ez Keszég László színházának üzenete. A rendező mindezt igen erőteljes színházi eszközökkel mutatja meg a nézőinek. Vad, dinamikus játék formálja a szemlélődő gondolatait a miskolci Csarnok Kultusz Motel utolsó Egymást érintőjében. Ezt a sorozatot színházi formanyelvi kísérletnek szánták, eredetileg a rögzített színházi kép ismét élővé tételének alkalmazhatóságát kellett volna vizsgálniuk a meghívott rendezőknek, a kortárs társművészetek kiválóságainak, akik a rendezéseikben mindig kapcsolódtak (volna) a korábbi előadásokhoz. Hogy az eredeti tervek mennyire váltak valóra, az külön elemzés tárgya lehet. Itt és most csak any- nyit: az utolsó produkciót rendező Keszég László valamennyi korábbi bemutatóból beépített valamit - szöveget, látványt - a sajátjába, hogy mindezt önálló élménnyé gyúija. A játék tere ezúttal egy bálterem - bársony térítők, súlyos gyertyatartók. A szereplők - jól öltözött, szép emberek. Mindaz, ami itt és velük történik - a szóbeli agressziótól a lincselésig - a világ szétesett- ségét, az ember magára maradottságát, kilátástalan magányát hivatott bizonyítani. Fontos szerepe van ebben az ellentéteknek. A legkívánatosabb nő (Major Melinda) szemrebbenés nélkül zsidózik, az önfeledt, víg táncból kiboruló soka- dalom őrjöngve tör-zúz, a szexus az erőszak kezdete, a bajba jutottnak Varga Péter és Szegedi Dezső segítséget kérőt (Somló István) agyba-főbe verik, egy transzvesztita (Szegedi Dezső) a Kék Duna-ke- ringőre táncolva emberi koponyákat csókdos, s ugyancsak ő szegezi a nézőknek a hamleti állításból formált kérdést: „kizökkent az idő?”... Hát hogyan is tudhatná helyre tenni azt? Sőt: hát hogyan is tudhatnánk helyretenni azt? Keszég László színháza kényelmetlen színház: nít dolgokról beszél, csúnyán, olykor illetlenül. S ez nem csepülése ennek a törekvésnek; a színházba járás végül is szabad választás dolga. S ha már beültünk, jöjjön, aminek jönnie kell. Ez a rendező nemcsak azáltal frusztrálja a közönségét, hogy egy ilyen aljasnak, bomlottnak ábrázolt világgal, s benne a saját tehetetlenségével szembesíti a nézőt, akinek el kell döntenie: igaz állításokkal szembesült-e. Másféle problémát is megfogalmaz, nevezetesen: hol húzódnak a határok színház és valóság között, meddig bújhat meg az ember a nézői státusa biztos menedékében. A sokkoló lincselési jelenet láttán a publikum késztetést érezhet, hogy végiggondolja: nem kellene-e beavatkozni? Mert jó: ezek műfájdalmak művérrel körítve, de mégis, mindjárt megölnek valakit... Ha hevesebben ver is a szíve, mindenki a helyén marad. A rendező pedig csavar egyet az egészen, s kimondatja egyik szereplőjével: „a közönség szórakozni akar”... 0, kárhozat: teljessé válik a kudarcélmény — az emberi indulatok mélységes mély pokla: hát ezen szórakozunk. Az érettségiző is ellenőrizheti az érettségiztetőt Az elnökséghez egyetemi végzettség, és legalább tízéves szakmai gyakorlat kell Novák Gábor Budapest (MTI) - Megkezdődtek az érettségi vizsgák. Magyarországon évente mintegy nyolcvanezren készülnek erre a középiskolák nappali tagozatán, és tizenkét, tizenhárom ezren a dolgozók iskoláiban. Az érettségi zavartalan lebonyolítására minden érintett iskolában a kérdező tanárokból, az elnökből és az iskola képviselőjéből (rendszerint az igazgatóból vagy a helyetteséből) álló vizsgabizottságot kell alakítani. Ez a bizottság őrködik az érettségi törvényessége (az érettségi vizsgaszabályzatban foglaltak betartása) felett. A reklamációnak helye van Az iskola vezetőit, tanárait jól ismerik a tanulók, ám az elnökről szinte semmi ismeretük sincs. Sokan tartanak az érettségi tantárgyakból szakvizsgázott elnöktől. Félnek, hogy „belekérdez” a feleletbe, okosabb akar lenni a szaktanárnál. Mások meg éppen a vizsgatantárgyakban jártas elnökért fohászkodnak, mert az jobban megérti a diákot. Kiderült, hogy nagy bajt sem az egyik, sem a másik nem okoz, hiszen a két évvel ezelőtt készült minisztériumi felmérés szerint a mintegy százezer, nappali és esti tagozaton érettségiző közül csupán tucatnyian tettek panaszt az érettségi vizsgaszabályzat megsértése miatt. Ki lehet érettségi elnök? Egy három évvel ezelőtt született rendelet értelmében csak azok az egyetemet végzett személyek, akik mögött legalább tízéves szakmai gyakorlat van, és szerepelnek a körülbelül négyezer nevet tartalmazó vizsgáztatói névjegyzéken. A két tannyelvű iskolákban további előírás, hogy az elnök magas szinten - felsőfokú nyelvvizsga - beszélje az iskola tanítási nyelvét. Elvileg nem fordulhat elő, hogy az igazgató kollégáját, barátját hívja meg elnöknek egy szép iskolai érettségi eredmény reményében, mert az érettségi elnököt a jegyző jelöli ki. Gyakorlatilag azonban nem szokás Sopronból érettségi elnököt hívni Kisvárdá- ra. Rendszerint a megyében élő, a névjegyzéken is megtalálható elnököt jelölnek a jegyzők. Az érettségiző diákjogai. A diákot persze az érdekli a legjobban, hogy igazságos-e az írásbelire, a szóbelire adott osztályzat. Nos, ami az írásbelit illeti, ezt az iskola szaktanára olvassa először, és javítja ki a javítási útmutató szerint. A diáknak jogában áll megnéznie a kijavított dolgozatát. Ha nem találja megfelelőnek a tanára értékelését, írásban kérheti a vizsgabizottság, az elnök közbenjárását. (Megjegyezzük, hogy az elnök a diák úásbeli kérése nélkül is ellenőrizheti a tanár javító munkáját az írásbelik esetében.) A panasszal a vizsgabizottság a szóbelit megelőző, úgynevezett előértekezleten foglalkozik, ekkor hozza meg döntését. Aki túljut az írásbelin, még elvérezhet a szóbelin. Nem mmdegy ugyanis, hogyan kérdez a tanár. Ismeretes mindenki előtt: még a kitűnő tanulóktól is lehet nehezet kérdezni, a gyengébb tanulókat pedig könnyű zavarba hozni egy- egy váratlan, szokatlan kérdéssel. Négy év munkája mehet így tönkre. Éppen ezért teheti meg az elnök, hogy átveszi a kérdezés jogát a szaktanártól, ha erre okot lát. De az esetleg „kötekedő” elnököt is megkérheti az igazgató, ne hozza zavarba a felelőt. Azt mondják az illetékesek, hogy a névjegyzéken szereplő elnökök nem kezdők, sokéves tanítási, elnöki tapasztalat van mögöttük. Aligha hihető tehát, hogy az idei érettségin a szokásosnál nagyobb számban írható majd az elnökök rovására a rossz érettségi. Téka Bodrogközi ősök Kelemen Erzsébet: Tiván Nagy Géza Tetszetős címlappal, igényes nyomdai gondozásban jelent meg egy bodrogközi tanárnő, Kelemen Érzsébet, Tiván című ifjúsági regénye. Mintha a legutóbbi bodrogközi ásatások során feltárt sírokból léptek volna ki a regény szereplői. Nem véletlen, mert a szerző emlékezni, s emlékeztetni akart. S a millecentenáriumi emlékezés lehetőséget is adott erre azzal, hogy alkalmat adott a könyv megírására, megjelentetésére. Mindig kell egy kezdeményező ember, akinek nemcsak ötletei vannak, de bátorsága és kitartása is az elgondolások megvalósításához. Zolcsákné, Kelemen Erzsébet tanárnő ilyen ember. Amikor féijét követve a bodrogközi Kenézlőre került, tudatosan kezdte kutatni faluja, illetve a Bodrogköz történelmét. Nem elégedett meg Anonymus Bodrogközről írt emlékezésével, többet akart tudni a Bodrogközről, a honfoglalás korában itt élt emberekről. S amikor megismerte a táj történelmét, ebbe a tájba álmodta bele regényének hőseit. Meddig ér el a mai magyar vidék, a mai magyar falu tekintete e hazában és a nagyvilágban? Azt hiszem, hogy ez nemcsak lélekszámúd és földrajzi elhelyezkedéstől függ - habár mindkettő serkentő vagy gátló tényező lehet. - Véleményem szerint sokkal fontosabb az, hogy vannak-e a vidéknek, a falunak igényes, becsvágyó és felelősséget vállaló vezetői, áldozatkész értelmisége, tanárai, tanítói, papjai, akik magasra emelik a mércét önmaguk és szűkebb közösségük előtt, és akik elég erősek, elég kitartóak is ahhoz, hogy az óhatatlanul fölmerülő akadályokat leküzdjék. Az utóbbi időben fölerősödött az önazonosság történeti távlatokba is visszanyúló keresése. Környezetünk megbecsülése, jelenünk és jövőnk építése csak úgy lehetséges, ha tudjuk, hogy honnan jöttünk, milyen gyökerek kapcsolnak bennünket múltunkhoz. Ezt próbálja megvilágítani a szerző, amikor a Bodrogköz ősmagyar harcosaival, a fiatal íjászokkal, kopjavetőkkel, kardforgatókkal ismerteti meg olvasóit. A regény a honfoglalás idején a Bodrogközben letelepedett magyarokról szól. Itt él néhány nemzetség Jutás vezér fennhatósága alatt, s végzik mindennapi munkájukat. A nemzetségek tagjai még a magukkal hozott hitvilág hatása alatt állnak, szokásaikat, hagyományaikat aszerint élik, elfogadják a sámán tanácsait, de már élnek közöttük olyanok, akik megismerték és követték az egyre jobban terjedő keresztyén hitelveket. A regény cselekményének középpontjában Jutás vezér fia, Levente és az ő nevelője, Tiván áll. Levente apja tanácsadójának temetésén kitüntetésként azt a megbízást kapja, hogy lenyilazzon egy rabszolgát. A fiú szándékosan elhibázza a lövést, mivel ő már a keresztyénekhez tartozik, s ezt számára tiltja a parancsolat. Jutás vezér a nevelőt, Tivánt bünteti meg. A Jutás vezetése alatt álló nemzetségek katonái déli hadjáratra indulnak zsákmányszerzésre. Büntetésként Tiván az előőrsben kap helyet. A hadjárat csúfos kudarccal végződik. Jutás is majdnem odavész, de Tiván megoltalmazza, és kimenti az ellenség gyűrűjéből. A sereg maradványa hazatér, s folytatják tovább megszokott életüket. Jutás embereivel véletlenül felfedezi a keresztyének összejövetelének helyét, s titokban megbízza hú embereit a keresztyének lenyila- zásával. Ez be is következik. A lenyilazottak között van Levente is. Amikor apja megtudja, hogy esztelen gyűlöletében fiát is megölette, összeroppan. Tiván megtalálja a halottak között Leventét, s lovára téve szüleihez viszi. Barátja holtteste felett elhatározza, hogy' ő is csatlakozik a keresztyénekhez. Annak ellenére, hogy őseink bodrogközi letelepedésének csak egy kis epizódját tálja a szerző az olvasó elé, a néhány apró hiányosság ellenére is érdemes a könyvet elolvasni. A helytörténettel foglalkozó felnőtt olvasó jobban megismerheti a Bodrogközt, az ifjúság számára pedig nagy lehetőséget teremt a szűkebb haza, a szülőföld jobb, mélyebb megismerésére. Ha rajtam állna, minden általános iskolással elolvastatnám. Az év diákúj ságírój a Miskolc (ÉM) - Szabó Virág, a miskolci Herman Ottó Gimnázium harmadikos tanulója lett az idén az év diákújságírója. A Szirmabe- senyőn élő gimnazista két inteijúval nevezett be a Diákújságírók Országos Egyesülete (DUE) által meghirdetett pályázatra, amelyen mintegy- 600 jelentkező közül nyerte el harmadmagával (más megyebeliekkel) e rangos díjat. A címmel együttjáró oklevelet, valamint egy tíznapos médiatáborozásra jogosító részvétek jegyet a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban megrendezett diákújságűó-feszti- válon vette át a közelmúltban Szabó Virág, akinek 1996 májusától jelennek meg rendszeresen írásai a miskolci középiskolások körében népszerű ZÖK című városi diáklapban.
