Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

1997» MÁTUS 16.« PÉNTEK Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 □ Agráriiim: a piacszerzés a cél Zalaegerszeg (MTI) - Előretörő marketingmunkával előbb a hazai piacot kell megerősíteni, mert csak versenyképes belpiacra építhető az agrárexport növelése - hangsúlyoz­ta Taiján Balázs, az FM Agrárrend­tartási Hivatal elnöke egy csütörtö­ki, Zalaegerszegen tartott regioná­lis szakmai fórumon. Alapvető hár­mas feladat ma és a jövőben a piac­szerzés, megtartás és bővítés a me­zőgazdasági termékek bel- és kül­kereskedelmében egyaránt. Az eh­hez szükséges, jelenleg igen hiá­nyos marketingmunkára és a piac­ra jutás támogatására évenként 2 milliárd forint állami támogatást kap az ezredfordulóig - közölte a to­vábbiakban. Ez a támogatás - amely egybekapcsolódik a vidékfej­lesztéssel - önmagában nem elég a versenyképesség fokozásához, páro­sulnia kell a termelési költségek csökkentésével és az áruk tartósan kifogástalan minőségével. Az agrár- marketing felügyeletével is megbí­zott rendtartási hivatal - mondta el az elnök - az idén már 500 millió forintot kap tevékenysége fejleszté­séhez, a versenyképességet növelő folyamatok erősítéséhez. Magyarok az európai kutatásban Budapest (MTI) - Hazánk a kuta­tás-fejlesztés területén minden bi­zonnyal előbb éri el az európai uni­ós követelményeket, mint a gazda­ság vagy az élet más területén - mondta Nyíri Lajos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) ügyvezető elnöke csütörtö­kön a Ferihegyi repülőtéren újság­íróknak. Ezt megelőző brüsszeli út­járól szólva elmondta, hogy az Eu­rópai Unió Kutatás-fejlesztési (K+F) Miniszteri Tanácsának má­jus 14-i ülésén vett részt. A tanács­kozáson úgy határoztak, hogy a társult országok is teljes jogú tag­ként vehetnek részt az unió V. ku­tatási és technológiafejlesztési ke­retprogramjában. Az OMFB ügyvezető elnöke szerint a K+F Miniszteri Tanács döntése lényegében áttörést jelent a kuta­tás-fejlesztés területén megvalósu­ló európai együttműködésben. A hazai kutatók és fejlesztők, illetve vállalkozások eddig is bekapcsolód­hattak bizonyos projektekbe, de részt venni erre csak eseti jelleggel volt lehetőség. Amennyiben a szer­dán hozott EU-döntés a gyakorlat­ban is megvalósul, úgy Magyaror­szág az ötödik keretterv valameny- nyi kutatási-fejlesztési alprogram- jában részt vehet. E célkitűzésnek elsősorban az élővilág és a környe­zeti rendszerek, továbbá a felhasz­nálóbarát információs társadalom kiépítésének, a fenntartható fejlő­dés kérdéskörének kutatására, fej­lesztésére irányulnak. Új Ikarusok Pozsonyban Pozsony (MTI) - Az évek óta vál­sággal küszködő pozsonyi tömeg- közlekedési vállalat (DPB) tíz új magyar gyártmányú Ikarus autó­buszt vásárolt. Közülük hármat csütörtökön helyeztek forgalomba. Pozsonyban közel negyed százada közlekednek Ikarusok, de a jármű­park időközben olyannyira kiörege- dett, hogy az illetékesek gyakran azzal kénytelenek „ijesztgetni” a kormányt, hogy a városi utasszál­lítás bármikor, egyik-napról a má­sikra megbénulhat, mert a jármű­vek műszaki állapota riasztó, sok közlekedési eszköz forgalmi enge­dély nélkül kénytelen közlekedni. A további hét autóbuszt az Ikarus a megállapodás üteme szerint, rö­vid időn belül szállítja. Vállalkozók a térségért Székesfehérvár (MTI) - A szol­gáltatások és a turizmus területén rejlő lehetőségek eddiginél jobb ki­használásával, valamint intenzív gazdaságfejlesztési program kidol­gozásával és megvalósításával szándékozik tovább növelni vonz­erejét. A város - amely az elmúlt években a multinacionális vállala­tok egyik célpontja volt - a nagy cé­gek térségbe csalogatása mellett a jövőben a kis- és középvállalkozá­sok számát is szeretné növelni. Hamis bornak nem kell cégér Ami biztos: a leszüretelt szőlő még nem hamisítvány Az olcsó bornak bizonytalan az eredete Fotó: Végh Csaba Mészáros Béla Tokaj, Miskolc (ÉM) - A szak­emberek becslése szerint a pancsolt bor előállításából leg­alább olyan hasznot lehet húz­ni, mint az olaj szőkítésből. Ál- Utólag a „mesterfogások”, a re­ceptek, apáról fiúra szállnak. Az így előállított - bornak nem minősülő szeszes - folyadékot aztán „kedvezményes áron” öntheti magába a leszegénye­dett magyar polgár. Ellenőrizni sem az előállítást, sem a forgal­mazást nem tudják hatékonyan az erre hivatott szervek. (Folytatás az 1. oldalról)- A hegyaljai borok hamisítására nem volt még példa hazánkban, ez­zel a névvel eddig nem éltek vissza- mondja Marcinké Ferenc, a Tokaj Kereskedőház Rt. megbízott keres­kedelmi igazgatója. - A kereskedő­ház csak egy bizonyos mustfok fö­lött vásárol szőlőt, és előre kötött szerződéssel. A borvidéken termelt többletet a termelőknek természe­tesen valahol értékesíteni kell. Értékesítik is, jönnek a kereske­dők a szüret elején, és ahol csak le­het felvásárolják a szőlőt. A rako­mányok aztán megindulnak Szlo­vákia, Csehország, Ausztria felé, de a legnagyobb tételben az Alföld­re szállítanak. Korábban a kivitelt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Megyei Hivatala adta ki, de tavaly - legalábbis hivatalosan - már senki nem akart kiszállítani szólót a tokaji borvidékről.- A hivatal nem adott ki enge­délyt a tavalyi szüret alatt - magya­rázza Németh László, az FM Megyei Hivatalának főkertésze. - A szőlő valamilyen úton mégis kikerült a borvidékről. A törvények értelmében a kiviteli engedélyeket a hegyközsé­gek fogják kiadni a jövőben. A hegyközségek Tokaj-Hegyal- ján nem tudták átvállalni a tör­vény által rájuk testált feladatot, így a szőlő kivitelét senki nem el­lenőrizte. Ez még nem is lett volna tragédia, de a hegyaljára vissza­került pancsolt bor sajnos letöri a termelői úgynevezett kannás, vagy hordós bor árát. Amíg a hamisít­ványt 50-60 forintért is beszerezhe­tik a kereskedők, a szőlőből készült termelői bor önköltségi ára 80-90 forint literenként.- Nagyon sok érdekvédelmi és szakmai szervezet jelezte már a kormánynak, hogy lépjen fel haté­konyan a borhamisítás ellen, de ed­dig még nem történtek hathatós in­tézkedések - mondja Marcinké Fe­renc, a Tokaj Kereskedőház Rt. megbízott kereskedelmi igazgatója. - A fogyasztóvédelem és a bormi­nősítő tud csak szórványosan ellen­őrizni. A televízióban bemutatott óriási mennyiségű „csinált bor” lefoglalá­sában a vám és pénzügyőrség szak­emberei vettek részt. Megkérdez­tük a Vám és Pénzügyőrség Me­gyei Parancsnokságát, ahol kide­rült, a borhamisítás ellenőrzésével nem foglalkoznak, tekintve, hogy a bor nem záijegyköteles termék. A megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán arról értesültünk, hogy a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűn­cselekmény, elvileg büntethető. Ám közel s távol az osztályvezető nem emlékszik olyan esetre, ami­kor hamis bor forgalmazásáért a rendőrség valakit felelősségre vont volna. A fogyasztóvédelmi felügyelőség sem végzett idén bor ellenőrzést. Tavaly összesen 26 esetben vizsgál­ták a bor minőségét, ebből mind­össze két esetben nem volt semmi probléma. Tizennégy italmérésben árultak hamisított bort, 10 esetben pedig nem a beszállítói bizonylaton szereplő bort mérték.-Az Országos Borminősítő Inté­zet (OBI) kulcsfontosságú szerepet tölt be a minőségellenőrzésében, ugyanis minden termelőnek minő­síttetnie kell a forgalomba hozandó borát - ismertette Szőke János, az OBI igazgatóhelyettese. - Az OBI- tól kapott minősítési okirat aztán végigkíséri a bort, egészen a forgal­mazóig. Ezen kívül az intézet hely­színi ellenőrzéseket is végez, és szükség esetén szabálysértési eljá­rást kezdeményez. Persze a tapasztalat azt mutat­ja, hogy nemcsak a bort hamisít­ják, hanem az OBI által kiadott pa­pírokat is, egyszóval a bűnözés megfékezésére égetően szükséges lenne. Ám az intézet a megyénk­ben mindössze két felügyelőt alkal­maz, ami természetesen nem ele­gendő. Ehhez társul még, hogy a szabálysértési eljárás során nagyon alacsony - maximum 30 ezer forint -, a kiszabható pénzbüntetési tétel. A bírságok negyedét nálunk szabták ki Az ellenőrzött cégek 40 százaléka alkalmazott fekete-munkaerőt Miskolc (ÉM - GSL) - Széles kö­rű ellenőrzést tartott hét elején az építőiparban a megyei mun­kaügyi felügyelőség. A két nap alatt 111 munkahelyen 1400 munkavállaló munkaügyi jog­állását megvizsgálva 150 fő ese­tében tapasztalták a jogszabá­lyok megsértését. A munkaügyi felügyelőség egész megyére kiterjedő vizsgálatára az Országos Munkabiztonsági és Mun­kaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ak­ciójával összehangoltan került sor - tudtuk meg Perjési Zsolttól, a me­gyei felügyelőség vezetőjétől. Az ellenőrzés két napja alatt 111 építőipari munkahelyet keres­tek fel az ellenőrök. Megállapítot­ták: a vizsgált vállalkozások 40 százaléka élt a fekete-munkaerő al­kalmazásának valamilyen formájá­val. A nagyobb társaságok egyhar- mada, az egyéni vállalkozásoknak pedig a 50 százaléka sértette a munkaügyi előírásokat. Az ellenőrzött vállalkozások 25 százaléka alkalmazott jövedelem- pótlós, járadékos munkanélkülie­ket, bejelentés nélkül, többnyire a minimálbérnél alacsonyabb fizeté­sért. A munkahelyek egyötödénél szegték meg a munkaidőre vonat­kozó törvényi előírásokat. Munka- vállalói engedély nélkül foglalkoz­tatott külföldit azonban egyet sem találtak. Összességében mintegy 1400 munkavállaló jogállását meg­vizsgálva 150 fő esetében derítet­tek fel szabálytalanságot. Ebben az évben már több ha­sonló akciót kezdeményezett az OMMF. Az ellenőrzések során az első negyedévben 100 millió forint bírságot szabtak ki országos szin­ten. Ennek az összegnek több mint az egynegyedét - 26,5 millió forin­tot - megyénkbeli cégek ellen szab­ták ki. A jelenleg kiszabható mun­kaügyi bírság 50 ezertől 3 millió fo­rintig teijedhet, ám a megyénkben bejegyzett 52 ezer gazdálkodó szer­vezet ellenőrzését csak 14 felügyelő végzi, így nem csoda, hogy érde­mesnek tartják megkockáztatni a feketemunkások alkalmazását. Vegyipari ipari park Sajóbábonyban Sajóbábony (ÉM) - Kormány- előterjesztésre vár az a terve­zet, amely állami szerepválla­lással és az új tulajdonosok közreműködésével oldja meg az egykori, döntően hadi üzem­ként működő, Észak-magyaror­szági Vegyiművek környezet- védelmi gond(jait. AzÁFVRt. és a környezetvédelmi tárca közös elóteijesztésében, a pá­lyázható állami alapok felhaszná­lására adnak módot azoknak a cé­geknek, amelyek az egykori Észak­magyarországi Vegyiművek terüle­tén tulajdonhoz jutottak - jelentet­ték be tegnap a Sajóbábonyban megtartott sajtótájékoztatón. Mint azt Hajdú Attila az ÁPV Rt. képvi­seletében elmondta, közös megol­dást terveznek az olyan cégek ese­tében, ahol a környezetvédelmi kö­telezettségek meghaladják a va­gyon értékét. Az Észak-magyaror­szági Vegyiművek felszámolásának megkezdésekor került sor a kör­nyezetvédelmi helyzet felmérésére, amelynek megújítása az idén szük­ségessé vált. Azóta 19 tulajdonos telepedett meg ezen a területen, számukra a környezetvédelmi tör­vények is kötelezővé teszik a kárel­hárítást. Az egyik legnagyobb tu­lajdonosnak számító Sajóbábonyi Társaság (ST konzorcium) fő szak­mai befektetője a Budapesti Vegyi­művek Rt. már a Sagrochem és az Intermed üzemcsoport megvásárlá­sakor is mintegy 100 millió forintos környezetvédelmi költséget vállalt. Mint arról Gulyik Zsolt, a Bo- nus-Eco Befektetési és Felszámoló Rt. felszámolóbiztosa elmondta, az ÉMV területén megtelepedett új tulajdonosok szándéknyilatkozat­ban fogalmazták meg, hogy készek együttműködni a környezetvédelmi károk megszüntetésében. Ezzel a felszámoló véleménye szerint min­den lehetőség adott arra, hogy vegyipari ipari parkot alakítsa­nak ki ebben a térségben, a mint­egy 511 hektáros területen. A ter­vek szerint a tulajdonosok egy olyan közhasznú társaságot hoz­nak létre, amely megpályázza m£yd az ipari park címet, és a fel­számolás befejezését követően, irányítja a még nem értékesített vagyon eladását, valamint a kör­nyezetvédelmi feladatok megvaló­sulását. A kárelhárítás folyamata legalább tíz évig tart, és a mosta­ni számítások szerint 480-660 millió forintba kerül maid. Új biztosító a piacon Budapest (ISB) - Tegnap kezdte meg tevé­kenységét az ABN AMRO Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. A társaság Hollandia ve­zető bankjának nevét viseli, mert annak ma­gyarországi tagvállalata. 1996. szeptember 9- én alakultak meg 2,15 milliárd forint induló tőkével. Nem titkolt céljuk, hogy néhány éven belül a hazai piac vezető élet- és nyugdíjbizto­sítójává váljanak. Az új biztosító 20 területi igazgatóságon több mint ezer bankbiztosítási tanácsadóval kezdi meg működését. (Az északkeleti régióban mintegy 3-400 a szá­muk.) A társaság a jövőben minden nagyobb magyarországi városban területi igazgatósá­gokat kíván létrehozni. Ez a dinamikus növe­kedés az elkövetkező években több ezer új fő­állású munkahely megteremtésére nyújt le­hetőséget többek között az ország leghátrá­nyosabb régióiban is. Az Állami Biztosításfel­ügyelet már engedélyezte az ABN kockázati, term fix és vegyes típusú életbiztosítási módo­zatait. Most áll engedélyezés alatt a nyugdíj- biztosítási termék. A cég Televizit néven egy különleges egész­ségügyi kiegészítő szolgáltatást is tervez. En­nek segítségével a társaság ügyfeleinek lehe­tőségük nyílik arra, hogy legkésőbb 48 órán belül megkaphassák egy vezető amerikai or­vos véleményét egyes diagnózisaik alapján anélkül, hogy Magyarországot elhagynák.-Árfolyamok. Budapest (MTI) - Kiegyenlítettebbé vált a kereskedés az értéktőzsde részvényszekciójá­ban, bár a 4,344 milliárdos forgalom harma­dát a Mól adta. Az árfolyamok nem változtak jelentősen, de a nagyforgalmú papírok - a Mól és a Richter kivételével - kissé erősödtek Kárpótlási jegy Tőzsde N " Index máj. 15.: 5881,55 +9,16 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. május 15. VAI UIA DEVIZA 1 VÉTEL Eladás Középáré. 290,23 305,97 297,06 Angol font 289.47 .304,59 297,03 288,85 305,19 297,02 135,43 145,95 140,34 Ausztrál dollár 136,43 144,27 140,35 136,00 144,42 140,21 501,79 538,00 517,31 Belga frank* 502,29 532,33 517,31 501,77 532,81 . 517,29 27,03 29,13 28,01 Dán korona 27,00 29,00 28,00 27,17 28,85 28,01 34,05 .36,70 35,29 . Finn márka 34,09 36,57 35.33 34,28 36,40 35.34 30,71 32,93 31,66 Francia frank 30,75 32,57 31,66 30,82 32,47 31,65 92,06 98,71 94,91 Holland forint 92.16 97,66 94,91 92,44 97,38 94,91 149,77 161,41 155,20 Japán yen* 150,92 159,64 155,28 150.70 160,03 155,37 125.39 135,14 129,94 Kanadai dollár 126.15 133.77 129,96 126,06 133,85 129,96 104,18 109,83 106,63 Német márka 103,72 109,50 106,61 103,97 109,30 106,63 24,83 26,76 25,73 Norvég korona 24.84 26,60 25,72 24,97 26,51 25,74 104,97 112,55 108,22 Olasz líra** 105,22 111,22 108,22 105,38 111,00 108,19 14.80 15.60 ■' 15,15 Osztrák schilling 14,73 15.55 15,14 14,77 15,52 15,15 100,70 112,36 106,00 Portugál escudo 102,29 109,71 106,00 102,81 109,17 105,99 121,95 121,42 126,37 Spanvol peseta* 122,71 130,03 126,37 : 122,57 130,16 126,36 123,14 129,82 126,04 Svájci frank 122,49 129,59 126,04 122,76 129,31 126,04 23,05 24,85 23,89 Svéd korona 23,06 24,70 23,88 23,17 24,60 23,89 176,47 186,04 180,62 USA dollár 176,12 185,12 180,62 176,10 185,13 180,61 200,99 216.61 208,28 ECU 201,20 215.36 208,28 202,03 214,53 208,28 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitel­bank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók * W

Next

/
Oldalképek
Tartalom