Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-27 / 121. szám

Itt-Hön 4 IPORT Per Naturam, azaz a természetéit Répászky Zoltán Mezőkövesd (ÉM) - A természet részei va­gyunk. Életünk, létezésünk legalapvetőbb feltételeit biztosítja mindnyájunk számá­ra, miközben napról napra pusztítjuk. Szép gesztus, hogy Madarak és Fák Nap­ját rendezünk évről évre, de ez az egyet­len alkalom önmagában nem biztosítja, nem oldhatja meg természetünk védelmét. A természetért minden nap, mindnyájunk­nak tennünk kell.- Az új Természetvédelmi Törvény 64.. 1-2-3. bekezdése, valamint a Nemzeti Alaptanterv fel­adatrendszere szerint elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növe­kedjen, minden évben május 10-e legyen a Ma­darak és Fák Napja. E törvény megszületése (1996.) előtt itt, Dél-Borsodban évek óta már a Holocén Természetvédelmi Egyesület, a Kö­zösségi Ház és a TIT városi szervezete több ver­senyt hirdetett meg az aktív természetvéde­Természet- védelmi Napok Dél-Borsodban évek óta, törvény hiányában is lemre nevelés érdekében és segítésére. így történt ez 1997-ben is. Ennek az évnek fő gondolatául a Per Natu- ram-ot választottuk. Ez azt jelenti, hogy az ember a ter­mészettel együtt, annak tör­vényei szerint éljen azért, Egy kis eligazítás a Madarak és Fák Napja alkalmából rende­zett vetélkedő előtt Fotók: Répászky Zoltán hogy a fenntartható fejlődés meg­valósításával egészséges bioszfé­rát hagyjunk unokáinknak örök­ségül. Ezt fejezi ki a város és a vá­rosgazdálkodási rt. által a környe­zeti nevelés elismeréseként ado­mányozandó díszoklevél rajza is. Mezőkövesd város képe a lokális cselekvésre utal, a fóldgömb a glo­bális mértékű gondolkodást su­gallja, a vizes élőhely pedig a ter­mészet megóvását jelképezi. Első ízben pzt a Mezőkövesd Mező Fe­renc Általános Iskola kapja meg. A Természetvédelmi Napok ke­retében 1997. április 26-án ta­nácskozást tartottunk a város és körzete biológus tanárainak, ahol a NAT helyi tantervének termé­szetvédelmi és természeti földraj­zi összeállításához adtunk segít­séget, bemutatva a Tiszától a Bükkig terjedő kistérség természeti értékeit. Május 6-án nyi­tottuk meg a Madarak és Fák Nap-i rajzkiál­MADARAKÉSFÁK NAPJA lítást. Herman Ottó szellemi útmutatása alap­ján (faültetés és madárvédelem) 12 iskola 85 rajzot küldött be a pályázatra. Tíz rajzot kivá­ló minősítéssel és könyvvel, tíz rajzot pedig a jó témaválasztásért oklevéllel jutalmaztak. Mezőnyárádon május 10-én tartottuk meg 19. alkalommal az összevont Dél-Borsodi Ma­darak és Fák Napját. Ezen jelen voltak Tiszaújvárosból a Lorántffy és Hunyadi Álta­lános Iskolák tanulói, a tisza- keszi, hejókeresztűri, mező- csáti, mezőnagymihályi, bükkábrányi, bogácsi, szent- istváni, borsodivánkai, tisza- bábolnai, a mezőkövesdi Szent István és Mező Ferenc iskolák tanulói. A 14 iskola 6-6 fős csapatát a vendéglá­tó iskola irodalmi szakköré­nek megható műsora, Koly- vek István meleghangú kö­szöntője, Kassainé Szilágyi Éva kiválóan összeállított programja és az iskola egyko­ri, kétszeres, Herman Ottó Országos Verseny győztese - Vuts József - biztató szavai fogadták. A nemes természetvédelmi vetélke­dőt immár második alkalommal a szentistvá- ni iskola (Gábor Zoltán tanár segítségével) ^°HSZV^ A nap emblémája. Ennek az évnek a madara a harkály, így lett az idei vetélkedő „védnöke" g Mt-Hon Ripoár nyerte meg a vándorserleggel együtt, a mező­kövesdi Római Katolikus Szent István Általá­nos Iskola (vezetőjük Juhászné Bodnár Mária) és a Mezőnagymihályi Általános Iskola (veze­tőjük Ragó Tibomé) előtt. A napokban lesz még a mezőkövesdi iskolák 6. osztályosainak ökoló­giai vetélkedője is. Programunkat az őszi faül­tetési akcióban való részvétellel fejezzük be. Mezőnyárádon értékeltük az egy éven át tar­tó biológiai levelező szakkör munkáját is. Ez adott lehetőséget arra, hogy egy éven át termé­szeti megfigyelésekkel, kísérletekkel, ökológi­ai tényezők mesterséges és természetes körül­mények közti megfigyelésével „tudományos ma­gyarázatot” adjanak a tanulók az élőlények és környezetük kapcsolatáról. Első helyezést Mó­ré Mária tiszabábolnai tanuló ért el, megelőz­ve Ragó Melinda mezőnagymihályi, Kiss Bar­bara bogácsi, valamint Juhász Gábor cserépfa­lui tanulókat. Köszönjük támogatóinknak, hogy hozzájá­rultak a gyermekeink lelkében egy erősödő, új környezeti etika kialakításához, s egyben segí­tették a természetvédelem társadalmi szintű támogatását. Nagy összefogásról tett tanúbizony­ságot Girincs lakossága már a fa­lunapok előkészítésében is. Nem­csak saját házuk táját tették rend­be, hanem a templom kerítésének és udvarának felújítását is elvégez­ték. Az egyháztanács, a kisebbségi önkormányzat, valamint a telepü­lési önkormányzat szervezésében mintegy 70 ember 100 munkana­pot dolgozott. A község kőműves mesterei felújították a 14 stációt, melyeket az asszonyok fehérre me­szeltek és a templomban nagytaka­rítást végeztek. A kertből kitermelt diófák árából a templomkerti par­kosítást végezték el, a fennmara­dó összeget az épület külső renová­lására kívánják fordítani. A felújí­tási munkák értéke meghaladja a félmillió forintot. Május 17-én Hógye István, a sá­toraljaújhelyi levéltár igazgatója Girincs történelmi múltjáról - kü­lön kitérve Butler gróf és Dőry bá­rónő házasságára - tartott előadást. Vasárnap ünnepi Istentiszteletet tartottak a római katolikus temp­lomban, majd községi címeravató és zászlószentelőt, valamint névadó ünnepséget az immár Dőry Ferenc nevét viselő általános iskola udva­rán. Ekkor nyitották meg a tele­pülés lakói által rendelkezésre bo­csátott anyagokból összeállított helytörténeti és kézimunka kiállí­tást, az iskolai szakkörök anyaga­iból bemutatott munkákat és Zelei Ferenc festőművész képeit. Pünkösd hétfőjén futballgálát rendeztek négy csapat részvételé­vel. A végeredmény: 1. Girincs, 2. Hemádnémeti, 3. Nagycsécs, 4. Ti- szapalkonya. A legsportszerűbb csapat Nagycsécs, a legjobb me­zőnyjátékos Irhás Gyula (Hemád­németi), a legjobb kapus Éliás Gá­bor (Girincs) volt. Girincs önkormányzata ezúton is tisztelettel megköszöni az első falu­napok megrendezéséhez támogatá­sukat nyújtók segítségét. Abban a reményben, hogy jövőre folytatják. Fotók: Dobos Klára A felújítási munkák értéke meghaladja a félmillió forintot Nagy falunapok egy kis falu életében Girincs (ÉM - FL) - Girincsi falunapok címmel rendezvény- sorozatot szervezett a mindössze 736 lélekszámot nyilván­tartó önkormányzat május 17-18-19-én. A jeles napokat megelőzően a falu lakói kicsinosították portáikat, félmil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek a római ka­tolikus templom kertjében, majd községeimért, -zászlót és iskolazászlót avattak. A településért legtöbbet tevő Dőry családra emlékezve. A pedagógus Ózd (ÉM - FL) - Juhász Lászlóné, az óz­di Újváros Téri Általános Iskola bioló­gia-testnevelés szakos tanára, most, má­jus 31-én lesz 46 éves. Férje a polgármes­teri hivatalban dolgozik, lányuk bioló­gia-testnevelés szakon, fiúk mérnöknek tanul.- Szüléimét Szlovákiából, Velkenvéról telepítették át kis csomagjukkal 1951-ben. Bátyám még ott jött világra, én már Ózdon születtem. Édesapám hivatalnok, édesanyám kereskedő volt. Édesanyám azt mesélte, hogy már kisko­romban sorba ültettem a babáimat és tanítottam őket. Bátyám az OKSC-ben felnőtt I. osztályú spovtoío volt és rendszeresen magával vitt az edzésekre. Szerettem a cirkuszt is, ahol csodáltam a kötélen táncoló, akrobatikus mutatványokat bemutató tornászokat. Tízéves voltam, ami­kor megkérdeztem az edzőt: én nem tornázhatnék? Tizen­négy éves koromig versenyszerűen szertomáztam. Harma­dikos középiskolás koromban szívizomgyulladást kaptam, el kellett hagynom a pályát, de nem adtam meg magam. Még nem szóltam arról, hogy a nagybátyáin erdész volt, akiről rám ragadt a természet szeretete, tisztelete. Az eg­ri tanárképzőn végeztem biológia-testnevelés szakon. Huszonnyolc éve vagyok a pályán, húsz éve az Újváros Téri Általános Iskolában, amelynek alapítója vagyok. Vezettem az úttörő csapatot, voltam szakszervezeti titkár, leginkább pedig a sportot csinálom. Tanítványaim 1983- ban bejutottak az országos úttörő olimpiára, Miskolcon, a megyei versenyeken rendre legalább az 5-6. helyen vé­geznek. Pedagógus napon nagyon sok puszit, mosolyt, virágot és szeretet kapok. Kimondatja velem ugyanakkor a sors kudarcomat is: 28 éves pedagógusmúlt után igen komoly gondot, jelent két főiskolás gyermekünk taníttatása. Fér­jemmel együtt tisztességesen végezzük a munkánkat, mégis szorongunk, hogy tudjuk biztosítani tanulásuk fel­tételeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom