Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

4 ESZAK-Magyarország Helyi Hírek 1997«. Április 16», Szerda A putnoki városháza híreiből Putnok (ÉM - SZN) - Újabb gazdasági racio­nalizálási programot fogadott el a város kép- viselő-testülete. Kiosztókonyha Az intézkedés a teljes intézményhálózatot érinti. Az oktatási intézmények nem szakmai területén a konyhaüzemeltetést szervezték át jelentősen: az Őrlay Borbála óvoda konyhája a jövőben kiosztókonyhaként funkcionál, az étkeztetést a Péczeli József Általános Művelő­dési Központ konyhája látja el, ez 3 fős lét­számcsökkenést és 1 fő áthelyezését jelenti. A Szociális és Gondozási Központ étkeztetését a Serényi László Általános Iskola biztosítja, ez­zel megoldották a kapacitás teljes kihasznált­ságát, a felszerelési tárgyeik utánpótlását. Helyi televíziózás megoldva A törvény alapján a helyi, így a városi televízi­ók közszolgáltatóként például közhasznú tár­saság formájában működhetnek. A Putnoki Városi Televízió Közhasznú Társaságot (PVTV Kht.) az önkormányzat 1 millió forint törzstő­kével létrehozta, az alapítás egyéb költségeit a polgármesteri hivatal idei költségvetésének terhére biztosítja. Ugyanakkor 3 évre ingyenes használatot biztosít a kht-nak a Tóth Ede Mű­velődési Ház helyiségében, s ugyanennyi időre ingyenes használatba adja a leltár szerint használt eszközöket és berendezéseket. A ká­belrendszeren továbbított adás ideje havi két óra - minden hónap első péntekjén -, amely­ben hírek, kalendárium, aktuális riportok, kul­turális- és sporteseményekről szóló tudósítá­sok, rendőrségi információk, egészségügy, ter­mészetvédelem, reklám-hirdetés, valamint élő telefonos játék kap helyet. Arról is döntöttek, hogy a kht. háromtagú felügyelőbizottságában Sarkadi Béláné, Nagy Istvánná és Kovács Zsolt putnoki lakosok 2000. március 31-ig lás­sák el tiszti&^iH'ía^”? rnenart ^tbosno ... _ Ém-portré A tűzoltó Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Nehéz meg­mondani, tűzoltóként vagy vállalkozó­ként ismerik-e jobban. A 34 éves, jó hu­morú fiatalembert életvidám, örök opti­mista fickónak tartják, aki gyűjti a bará­tokat, amerre jár. Márpedig Duck Péter gyakran és sokfelé jár. Tüzet olt, baleset­ből ment, vagy éppen a megtermelt gom­bát szállítja, állandó mozgásban van. Te­heti: egyelőre nincs családja. Melyik kisfiú ne álmodna mundéros hivatás­ról? - kérdez vissza a ,.miért éppen” kezdetű érdeklődésre. Persze nem teljesen az egyen­ruháért lett tűzoltó. Gyerekként tetszett neki a szemközti ábécé, el is végezte a kereskedel­mi szakközépiskolát, el is töltött eladóként néhány évet egy nagy élelmiszeráruházban, mégis kiábrándult a kereskedői szakmából. Odajártak viszont vásárolni a tűzoltók, az ő invitálásukra állt be közéjük. Ennek már 10 éve.- Úgy mondják, 10 év, mire a tűzoltó „beérik”. Gondolom, elégedettek velem a pa­rancsnokaim, mert az egyes szeren, első su­gárvezető, vagy annak helyettese vagyok. Mindig az első vonalban. Nálunk igazi csa­patmunka folyik. Másokon segíteni a legjobb, de közben a társunkra és magunkra is vi­gyáznunk kell. A harmadik csillagot akkor kapta, amikor két nőt lehozott egy 9. emeleti erkélyről. Há­rom lakás égett egyszerre. Az igazán nagy tü- zekhez persze a gyárba kellett vonulni, de az Akropolisz is kemény munka volt. A legmeg- rázóbbak mégis a balesetek. Legutóbb a vas­úti átjáróban. Máskor kútból, vízből esetleg többhónapos hullát kell kiemelni. „Ilyeneken edződünk. Sajnos” - teszi hozzá a főtörzsőr­mester. Keresettek az építési telkek A „még megfizethető" árakról és fizetési módokról döntöttek Keresettek az építési telkek Tiszaújvárosban. Az áremelésnél azt is figyelembe vették, hogy a lehetséges vevők esetleg más környékbeli településen kezdenek építkezésbe. Fotó: Farkas Maya Tiszaújváros (ÉM - FL) - Ki- lencszázról ezer forintra emel­ték az építési telkek négyzet­méterenkénti árát Tiszaújvá­rosban, ahol a földhivatali nyil­vántartásban 4. szomszédsági egységként szereplő területen 48 építési telket alakított ki az önkormányzat. Már 1995-ben 10-en nyújtották be telek iránti igényüket, miután vi­szont már közművesítették a kér­déses területet, az igénylők száma 36-ra emelkedett. Az építési telkek kialakítási költségei messze meghaladják az értékesítésük során várható bevé­telt. Ez a tény késztette áremelésre az önkormányzatot, amelyik az áremeléskor várospolitikai szem­pontokat is figyelembe vett - tud­tuk meg Bazsó Gábortól, a polgár- mesteri hivatal csoportvezetőjétől. Számba vették, hogy a város nem rendelkezik sem új lakások­kal, sem beépíthető építési telek­kel. Emiatt felgyorsulhat, megújul­hat az a törekvés, hogy a lehetsé­ges telekvásárlók, építkezni szán­dékozók a környező településekre, például Sajószögeden vagy Nagy- csécsen telepednek le, ahol a por­mentes úttal, villannyal, vízzel, gázzal ellátott telkek négyzetméte­réért 450-500 forintot kérnek. A képviselők véleménye szerint a vá­ros fejlődése, a lakosság megtartá­sa, ide vonzása érdekében a telek­ellátást mindenképpen versenyké­pes áron kell megoldani. Mindezt összevetve szavazták meg az ezer forintos négyzetméterenkénti árat. (Csak összehasonlításként: a telje­sen közművesített telkek négyzet­méterenkénti ára Miskolcon 1500-4500, Kazincbarcikán 700-1000 forint. - A szerk.) A vételár 40 százalékát egy összegben, a szerződés megkötését követő 30 napon belül, 60 százalé­kát 5 éves futamidő mellett, ka­matmentesen, havi törlesztéssel kell fizetni. A vételár egyösszegű kifizetése esetén 25 százalékos fize­tési kedvezményt biztosítanak a vevő részére. A 4. szomszédsági egységben 46 építési telek eladásáról van szó. Ezek értékesítése - első körben - a meghirdetést követő versenytár­gyaláson licit útján történik. Á ver­senytárgyalás után megmaradt tel­kekre folyamatosan lehet jelent­kezni és elosztásuk a jelentkezés sorrendjében történik. Egy jelent­kező csak egy telek tulajdonjogát szerezheti meg. A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a telek vételárának 5 százalékát kaucióként készpénz­ben letétbe helyezi a versenytár­gyalás kezdetén, továbbá írásban, határidőre benyújtotta pályázatát és tulajdonszerzésben nem korláto­zott. A letétbe helyezett kauciót a vételárba beszámítják, illetve si­kertelen részvétel esetén visszaad­ják. Amennyiben a licit, nyertese visszalép a szerződéskötéstől, úgy a kauciót elveszti. A megszorítás encsi gyümölcsei Támogatás nélkül zavarok keletkeznének a város működésében Encs (ÉM - BGY) - A múlt év ele­jén elrendelt megszorító intéz­kedések nélkül az encsi önkor­mányzat gazdálkodásában ke­zelhetetlen zavarok jelentkez­tek volna. Ezt Gulyás Zoltán polgármester jelentette ki, ami­kor a hét elején az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról, zárszámadásáról számolt be. Már az 1996-os esztendő gazdál­kodásának tervezésekor érezhető volt a feszültség, amely a források és a kiadások eltéréséből fakadt. Bár az encsi önkormányzat 30 millió forintos kiegészítő állami támogatásban részesült, a büdzsé egyensúlya csak megközelítőleg 25 millió forintos visszafogással teremtődhetett meg. Az encsi önkormányzat költség- vetési szerveinek nagy része meg­közelítően. 100 százalékra teljesí­tette bevételi tervét. A Területi Egészségügyi Központ (TEK) eb­ben a sorban is kiemelkedik, mert bevételei 10 százalékkal meghalad­ták a kiadásait. A kényszerhelyzetben folytatott finanszírozási gyakorlatnak és az encsi intézményvezetők megértésé­nek köszönhetően sikerült a kiadá­sokat valamennyi területen 100 százalék alatt tartani. Méghozzá úgy, hogy működésbeli zavarok nem keletkeztek és nem maradt el feladat. Gulyás Zoltán polgármester összegzésként kijelentette: az el­múlt évi gazdálkodás tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az esztendő elején elrendelt visszafogások nél­kül az önkormányzat gazdálkodá­sában kezelhetetlen zavarok jelent­keztek volna. Ismételten bebizo­nyosodott, hogy az encsi önkor­mányzat szabad pénzmarad­vánnyal már évek óta nem rendel­kezik. Állandósulni látszik az a helyzet, hogy kiegészítő állami tá­mogatás híján az önkormányzat és intézményei működésképtelenné válnának. Szakadozik az állami szociális háló Mezőkövesden tanácskoztak három megye karitász-szervezetei Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Há­rom megye karitász-szerveze­tei találkoztak a hétvégén Me­zőkövesden, hogy munkájukról beszámoljanak, s továbbképzé­sen vegyenek részt. Borsod-Abaúj-Zemplénből, Heves­ből és Jász-Nagykun-Szolnokból érkezett, mintegy harmincnégy - az egri érsekséghez tartozó - kari- tász szervezet képviseltette magát a hétvégi találkozón. A rendezvény fő témája annak taglalása volt, hogy mi a jelentősége a karitatív munkának elszegényedő társadal­munkban. A résztvevők Valuch Ist­ván egri kanonok előadását hall­gatták, aki elmondta: az állami szociális háló erősen szakadozik. Nagy a távolság a kevesek gazdag­sága és a sokak szegénysége kö­zött. Az ekkora méretű társadalmi feszültségeknek a történelemben többfajta megoldása adódott. Volt, amikor forradalmak szüntettek meg különbségeket, máskor hábo­rúk oldották meg az efféle távolsá­got, de a keresztény ember egyiket sem tartja járható útnak. Mint kiderült: a karitász szerve­zetek egyik eszköze, hogy időben fel kell ismerniük a krízisbe jutott emberek baját, s szervezetten kell azokon segíteni. Úgy gondolják, so­kak figyelmét fel kell hívni rá, hogy a profit halmozásának elsődleges­sége helyett válasszák inkább a va­lóban segíteni akarók és az adomá­nyokat hatékonyan felhasználni tudók támogatását. Jéger Károly kanonokot arról kérdeztük, hogy miért éppen Mező­kövesden jött létre a találkozó, s mennyire hatékony a kövesdi szer­vezet munkája. Elmondta: évente kétszer rendeznek ilyen találkozót, az őszi rendezvénynek mindig Eger, a tavaszinak pedig más váro­sok adnak otthont. A kövesdi ta­nácskozás fontosságát az is mutat­ja, hogy a harminckilenc meghívott szervezetből harmincnégy képvisel­tette magát. Ebből tizenhét kül­döttség borsod-abaúj-zempléni volt. Minden csoport beszámolt a mun­kájáról, s a terveikről. A mezőkövesdi szervezet egyéb­ként nagyon hatékonyan dolgozik, hiszen nemcsak a városban, és az országban, hanem külföldön, főleg Kárpátalján is kifejtik segítő tevé­kenységüket. Mindemellett, a többi karitász szervezet megfelelő kiépü­lését, és támogatását is szem előtt tartják. Határidőé túl késedelmi pótlék Szerencs (ÉM - PT) - A gépjár­mű- és helyi adó befizetésének ha­tárideje az elmúlt hónap közepén lejárt. A polgárok többsége időben kiegyenlítette a rá kirótt közterhe­ket. Azoknak azonban, akik nem tartották be az előírt határidőt, már késedelmi pótlékot is kell fi­zetniük. Bodnár Béla aljegyző arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy az idei helyi- és iparűzési adóbevallások elkészí­tésének és benyújtásának határide­je május 31-én jár le. A vállalkozá­sok a tavalyra kivetett adóelőleg és az ’96-ra ténylegesen megállapított összeg különbözetét is a következő hónap végéig fizethetik be, vagy túlfizetés esetén igényelhetik visz- sza a polgármesteri hivataltól. Segítik a barcikai civil szervezeteket Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Az általános tartalék terhére idén a kazincbarcikai karitatív tevékeny­séget folytató civil szervezetek kö­zül egyszeri működési támogatás­ban részesítette a város önkor­mányzata a Fogyasztóvédelmi Egyesületet, a Kazincbarcikai Egyesületek Fórumát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi cso­portját, a Mozgáskorlátozottak és Mozgássérültek Egyesülete helyi szervezetét, a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületét, a Sike­tek és Nagyothallók Kazincbarcikai Klubját, valamint a Vöröskereszt városi szervezetét. A támogatás összesen 1,4 millió forint. Félmillió forintos vetőmagtámogatás Edelény (ÉM - PTA) - Félmilliós támogatást kapott a „Magyarorszá­gi Cigányokért” közalapítványtól az edelényi cigány kisebbségi ön- kormányzat, burgonya illetve több­féle vetőmag szétosztására. A na­pokban kiosztott vetőmagot az em­berek nagy része már el is vetette - tudtuk meg Tóth Attilától,-a.ki­sebbségi önkormányzat elnökétől. Az önálló gazdálkodásra serkentő ingyenes fóldparcellákon, és vető­magokon kívül étkezésre alkalmas burgonya szétosztásával is segíteni próbálták a cigány családok életét. Telefonvonal a hitel terhére Sajószentpéter (ÉM - SZN) - A Sajószentpéter Közbiztonságáért Alapítványnak a városi rendőrőrs számítógépéhez szükséges telefon- fővonal finanszírozására 100 ezer forintot, valamint a helyi autóbusz­közlekedés biztosításához - új buszmegálló helyek kialakítására - szintén 100 ezer forintot szavazott meg a képviselő-testület - az idei évre tervezett hitel terhére. Ügyésztanácskozás az „előzetes”-ről Miskolc (ÉM) - Az előzetes le* tartóztatást, mint az igazság­szolgáltatás egyik legszigorúbb kényszerintézkedését vizsgál­ták meg a napokban a megyei főügyészség büntető kollégiu­mának ülésén. A szakemberek a törvényesség betartására hív­ták fel a figyelmet. A Mészáros János megyei főügyész­helyettes vezette ülésen részt vet­tek Fábián János legfőbb ügyész­helyettes mellett a rendőr-főkapi­tányság, a megyei bíróság, a vám- és pénzügyőrség és büntetés-végre­hajtási intézet vezetői, illetve kép­viselői, és a kollégium 51 büntető­ügyész tagja. Az előzetes letartóztatási gyakorlat adta az ülés témáját, ami, mint az egyik legsúlyosabb büntetőeljárási kényszerintézkedés, sok társadal­mi és jogi problémát vet fel. Az ülés résztvevői hangsúlyozták: előzetes letartóztatást csak a törvényes ren­delkezések betartása mellett szabad(na) alkalmazni, amennyi­ben az előírt általános feltételek és különös okok fennállnak. Hangsúlyosan jelent meg a kollégi­umi tanácskozáson az a vélemény, miszerint az előzetes letartóztatás csak az elkerülhetetlenül szüksé­ges ideig tartson. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom