Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

Itt-Hon Nemzetközi pedagógustalálkozó Szikszón Az iskolák önállósága - a gondolkodás önállósága Szikszó ÍÉM - BGY) - A Magyar Pedagógiai Társaság Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tago­zata immár második alkalom­mal rendezett nemzetközi pe­dagógiai konferenciát a szik­szói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban. A találkozó résztvevői Dánia, Németor­szág, USA, Szlovákia, Románia és Magyarország képviselői voltak. Az idei tanácskozás elő­adói az iskolák önállóságáról, az oktatás tartalmi szabályozá­sáról, az iskolaszerkezetről és az átjárhatóságról tartottak is­mertetőt, s az ezekkel kapcso­latos kérdésekről fejtették ki véleményüket. A konferenciát a pedagógia iránti elkötelezett­ség, magas színvonalú szakmai felelősség jellemezte. A jelenlé­vők így vélekedtek a rendez­vény hasznosságáról. Kristóf Lajosné, a Társaság me­gyei elnöke, a konferencia szerve­zője, a szikszói gimnázium igazga­tója: - A cél most is az volt, mint három évvel ezelőtt: oldani a be­zártságot, nyitni a világ felé, hogy egymás gondolatait megismerve bennük is újak fogalmazódjanak meg. A konferencia „hivatalos” té­mái mellett a résztvevők megvitat­tak sok olyan problémát, amelyek ma a pedagógiát érdeklik. Szó volt a különböző országokban végbe­ment körzetesítésekről, a kis lét­számú iskolák helyzetéről, a ki­sebbségi oktatásról, a gyermekek érdekeinek védelméről. Feltűnő volt az egyes országok oktatási el­képzelései közötti különbség: van, ahol az adatok tényszerű közlése - számonkérése - a követelmény, máshol viszont a személyiségfej­lesztés a cél. Vass Ferenc (Románia): - A ro­mán oktatási rendszerben szigorú rend uralkodik. Ennek előnye, hogy az iskolák közötti átjárás ma­ximálisan biztosított: azonos idő­ben az ország összes iskolájában ugyanazt a leckét tanítják. Erősen központi irányítású iskolarend­szer a miénk. Ezen a konferenci­án új látásmódot ismertünk meg, olyan szemléletet, amelyik tetszik nekünk. Példákat láttunk arra, mit és hogyan lépjünk tovább. Valljuk, hogy nehéz körülmények között is lehet jó, minőségi mun­kát végezni. Sarah Wagner (USA): - Hasznos­nak tartom a konferenciát, mert úgy gondolom: valódi párbeszéd alakult ki a résztvevő országok kö­zött. Vitákban érlelődtek a gondo­latok, igazi tapasztalatcserének voltam tanúja. Különösen tetszett a dán kollégák közelítése a peda­gógiai kérdésekhez: új és friss szemléletmóddal ismertettek meg minket. Reiter Géza (Szlovákia): - Mi Szlovákiában új oktatási törvény előtt állunk, amelyről csak remél­jük, hogy nem fogja csorbítani a ki­sebbségi oktatás jogait. A Felvi­déken még megvannak a magyar iskolák. Azokban magyar nyelven folyik az oktatás, bár az ott kiállí­tott dokumentumok szlovák nyel­vűek. Peter Schweikart (Németor­szág): - Nagy érdeklődéssel figyel­tem az iskolák bemutatkozását. Meglepő tényeket hallottunk az is­kolák körzetesítéséről, a kisisko­lák helyzetéről. Ezek a kérdések a mi iskolánkat is közvetlenül érintik. Bennünk is felmerül a kér­dés; vajon szakmailag mi lenne jobb: központi iskolákban oktatni a gyermekeket vagy meghagyni a kisiskolákat. Izgalmas volt meg­ismerni a különböző iskolai szer­kezeteket is. Jorgen Lyeka (Dánia): - Elége­dettek vagyunk a dán iskolarend­szerrel, amely mindenféle szem­pontból a gyermek érdekeit tartja szem előtt. Tőlünk idegen a köz­SZÁMÍTÁSTECHNIKA, IRODATECHNIKA, SZERVIZ 3849 Forró, Széchenyi út 1. Tel.: 46/308-210 Tavaszi számítógép-akció, amíg a készlet tart! Komplett 486-os számítógép: AMD 5x86 133 MHz/8 MB RAM/1,44 FDD/850 HDD/1 MB VGA 14 colos DAEWOO SVGA LR/NI MPRII monitor 99 900 Ft Komplett Pentium számítógép: Intel Pentium/AMD 5K100 MHz/8 MB RAM/1,44 FDD/ i 1GB HDD/S3 1 MB VGA 14 colos DAEWOO SVGA LR/NI MPRII monitor 111 900 Ft Garancia: 1+1 év! DAEWOO monitor: 3 év! Díjtalan házhoz szállítás és üzembe helyezés! Áraink az áfát nem tartalmazzák! INFOTEAM, AHOL A SZÁMÍTÁSTECHNIKA KEZDŐDIK! Tanácskozás közben (balra). A dánok (jobbra) elégedettségüket fejez­ték ki iskolarendszerükről. ponti irányítás, a célszerűség ha­tárain belül teljes az iskolák és pe­dagógusok önállósága. Ezt az önál­lóságot, a gondolkodás és cselek­vés önállóságát alakújuk ki a ránk bízott diákokban is. Kristóf Lajosné: - A konferen­cia fő támogatója - amely nélkül valószínűleg meg sem valósulha­tott volna - az IFHERD nemzet­közi alapítvány. Ez az alapítvány elváxja, de a konferencia színvona­la is arra ösztönzi a társaságot, hogy írásos anyag is készüljön ró­la. A szakfolyóiratokban való pub­likálás mellett a tanácskozás utó­élete valószínűleg a résztvevők gondolkodásában is meg fog jelen­ni. Legfőbb értéke az a sokféle is­meret és tapasztalat, amit a kon­ferencia révén szereztek a résztve­vők, s amelyek nem egy esetben pedagógiai szemléletváltozáshoz vezethetnek. Büttös-Kány-Perecse községek önkormányzatának közös képviselö-testülete pályázatot hirdet KÖRJEGYZŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE Pályázati feltételek:- államigazgatási főiskolai vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- 2 év szakmai gyakorlat,- büntetlen előélet,- magyar állampolgárság. A pályázathoz csatolni kell:- a pályázó részletes önéletrajzát,- a képesítést tanúsító okirat másolatát,- érvényes erkölcsi bizonyítványt. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 15 nap. Bérezés a köztisztviselői törvény alapján. A pályázatot Büttös község polgármesteréhez (3821 Büttös, Dózsa Gy. út 12.) kell benyújtani. • HIDASNÉMETI. Több pályázatot is benyújtott a hidasnémeti önkormányzat az elmúlt hetek folyamán. Az utak rossz állapotára való tekintettel pályázatot ad­tak be mintegy 6 millió forint értékben útfelújításra. Ez az összeg egyébként a Rákóczi és az Iskola út korszerűsítését fe­dezné, mivel a pályázati feltételek alap­ján csak ezt a megoldást lehetett figye­lembe venni. A legégetőbb gond a Határ­őr út felújítása. A hidasnémeti önkor­mányzat ezt ugyancsak pályázat segítsé­gével akaija elérni, de szeretnék még eb­ben az esztendőben rendbe tenni a Her- nád út egy részét is. A millecentenáriumi közmunka pályázaton pedig közmunká­sok alkalmazásához kért támogatást az önkormányzat a helyi általános iskola és a művelődési ház karbantartási munká­lataihoz. • ENCS. Elképzelhető, hogy az encsi ön- kormányzat hamarosan testvérvárosi kapcsolatot létesíthet Németországban. Az észak-abaúji város képviselö-testülete ugyanis engedélyezte, hogy polgármeste­rük egy ilyen jellegű együttműködés lét­rehozásáról tárgyaljon a helyszínen. A Bel­ügyminisztérium és a németországi Raj­-Hon na-Pfalz tartomány szervezésében szak­mai továbbképzést rendeznek májusban. Erre az eseményre a Kisvárosi Érdek- szövetség négy személyt delegált, köztük Gulyás Zoltán encsi polgármestert is, aki­nek így alkalma adódik a testvérvárosi kapcsolatok felvételéről való konzultáci­óra. Azt azonban egyelőre még nem dön­tötték el, hogy melyik német kisváros lép majd partneri kapcsolatra Abaúj központ­jával. Az viszont már egészen biztos, hogy a rajnai tartomány valamelyik patinás te­lepülésére esik a választás. • SZALONNA, MESZES. Az új szalon­nái polgármester, Hankó Gyula határo­zott meggyőződése, hogy csak úgy léphet előre településük, ha a legfontosabb kér­désekben egység jellemzi a képviselő-tes­tület munkáját. Az egyre szaporodó fel­adatokat a polgármester vezetésével csak egységes képviselő-testület tudja megol­dani. Természetesen a lakossággal és a hivatal dolgozóival karöltve. Jelenleg azonban a hét tagú képviselő-testület te­vékenységét nem lehet harmonikusnak nevezni. Az új polgármester számára biz­tató azonban, hogy az időközi választáson a lakosok nagy létszámmal és fegyelme­zetten vettek részt. Kétszázhetvennégyen voksoltak Hankó Gyulára, csak 32 szava­zattal kapott kevesebbet, mint három ri­válisa összesen. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Senánszky doktor után ő le­het Szalonna vezetője. Sajátos helyzetet örökölt, hiszen a költségvetés elfogadása megelőzte a választást. 70 millió 680 ezer forintból gazdálkodhatnak. Meszessel kö­zös körjegyzőségük működik. A büdzsé­Infó Szöveg, kép: B. Gy. ti szociális segélyre 2 millió forintot ter­veztek. Az általános iskolások tanköny­vét teljes egészében az önkormányzat fe­dezi, mert Hankó Gyula úgy gondolja, hogy ez is a lakossági támogatás része. A jövedelempótló támogatásban 78-an vesznek részt, a regisztrált munkanél­küliek száma 28. A költségvetésből jut még lakásvásárlásra-, felújításra és kar­bantartásra is, de a különböző szerveze­tek, így a sportegyesület, az építésfelügye­leti társulás, a hozom-viszem szolgálat, a falugazdász, az egyházak és a vöröske­reszt támogatására is. Nagy gondot jelent bői ennek fenntartására 11 millió forin­tot fordítanak. A napközi otthonos óvoda működése 7 millióba kerül, az általános iskola fenntartása pedig 22,4 millióba. A háziorvosi szolgálat 5,4 millió forintot visz el, a védőnői szolgálat 802 ezer forintot. A rendszeres szociális segélyre, munka­nélkülijövedelempótló támogatásra 2 mil­lió 748 ezer forintot szántak. Az átmene­viszont az, hogy a közmunkára benyúj­tott pályázatokat elutasították. Ezzel 20 embert fosztottak meg a munkalehető­ségtől. Hankó Gyula bízik abban, hogy a környezetvédelmi közhasznú tevé­kenységre pozitív választ kapnak és eb­ben az esetben májustól enyhülnének a problémáik. Számos polgármestert hallot­tam már büszkélkedni azzal: települése az elmúlt évtize­dekben seregnyi nagy embert adott a nemzetnek. Ezért nem véletlen, hogy életre hívták a fővárosba kerültek megyénk baráti köreit, ahol kiválóbbnál kiválóbb kopo­nyák vállalják a lobbizást el­hagyott régiójuk fontos ügye­iért. E nemes cselekedet azonban mégis szomorúság­gal tölt el. Ugyanis belegon­doltam, hol tartana most sző­kébb pátriánk, ha az elván­doroltak helyben találhatták volna meg számításaikat, jól tudom, ábrándozás mind­ez, hiszen az előző rendszer áldásos településpolitikájá­nak köszönhetően belső száműzetés várt mindazokra, akik egyetemi diplomával a zsebükben itthon kívántak boldogulni. így aztán gyöke­reiket, szüleiket hátrahagy­va kísérelték meg a beillesz­kedést egy számukra teljesen ismeretlen és idegen világ­ban. De a falun felcsepere- dettek többsége mindig számkivetett maradt a metro­polis forgatagában. Az érvé­nyesülés nagy kísértése azon­ban képessé tette őket koráb­bi életszemléletük gyökeres el. Ennél is elkeserítőbb, hogy 11 százalékuk még idáig sem tudott eljutni. A képzetlen családokból ér­kező gyermeket igen nehéz, sőt szinte lehetetlen felzár­kóztatni. Pedig már általános számolójából kiderül: a 14 évesek zöme veszi az első akadályt. A nagy többségük bekerül valamelyik középfo­kú iskolába. Gyanítom: a bajok csak ezek után következnek. Mert va­Buzafalvi Győző Árulkodó toplista megváltoztatására is. És a ki­művelt fők exportjával való­ban dicsekedni lehet: profi vál­lalatigazgatókat, politikusokat küldött a hazának Abaúj, Cse­rehát és a Bódva völgye. Csakhogy az eltávozottak he­lyén hatalmas űr tátong. A na­pokban került a kezembe egy kimutatás, amely a Csereháton élők iskolázottságát mutatja. Sajnos elenyésző a felsőfokú képesítésűek száma. Az itt élők több mint hatvan százaléka csak a nyolc osztályt végezte iskolás fokon is igyekeznek mindent megtenni a pedagó­gusok, hogy ledolgozzák a hátrányt. Speciális progra­mokkal, iskolaotthonnal, szakkörökkel próbálkoznak. A legtöbb önkormányzat nem kicsinyes az intézmé­nyével szemben. A pályáza­tokhoz előteremti az önerőt, s lehetőségeihez képest fej­leszt, beruház. Egymás után adunk hírt nyelvi laborok, számítógépes termek nyitá­sáról. Az iskolavezetők be­lami probléma mégiscsak le­het Abaúj és a Bódva-völgye középiskolásaival. A napok­ban közzétett országos gim­náziumi toplistán ugyanis nem igazán előkelő helyet foglalnak el. Az encsi Váci Mihály Gimnázium az utol­só öt év felvételi arányának tükrében a 46-49. helyet ér­te el. (A két esztendővel ez­előtt vizsgált ötéves adatok tükrében ennél sokkal elő­rébb szerepelt.) Az edelényi Izsó Miklós Gimnázium a 186-192., míg a szikszói Szepsi Csombor Márton a 206. a listán. Az abaújszán- tói Gyárfás József Mezőgaz­dasági Szakközépiskola a 150-163. a rangsorban. Pedig képzett pedagógusok­kal, innovatív és kreatív egyéniségekkel, speciális pe­dagógiai programokkal vala­mennyi oktatási intézetünk rendelkezik. Ezek után már csak a helyi diákság szorgal­mában és tanulni akarásában kereshetjük a kivetni valót. Ha e baljós tendenciát néz­zük, félő hogy az utánunk jö­vő nemzedékek vezetőinek egyre kevesebb sikerben lesz részük, mivel az ezredfordu­ló táján jeles elmét aligha tud majd „kitermelni" az ország­nak Abaúj, Cserehát és a Bódva-völgye. Mert a vidék önkifosztási folyamata is be­fejeződik egyszer. De ennek még kevésbé örülhetünk, mert eddig legalább érdemes volt mit - a szellemi tőkét - „elrabolni" tőlünk...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom