Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-08 / 81. szám
Itt-Hon Interjú Buzafalvi Győző Gagyvendégi (ÉM) - A Cserehát- Hemád-Bódva vidék térségfejlesztési programját, stratégiáját, helyzetelemzését G. Fekete Éva, a Csereháti Településszövetség elnökhelyettese már 1995-ben közzétette ,A térség, mely élni akar” című kötetében. Akkori megállapításai nemhogy nem vesztették el aktualitásukat, de sokkal időszerűbbé vált mára a benne foglaltak megvalósítása. Gagyvendégiben ösz- szeállt egy csapat, amely konok elszántsággal, kitartással évek óta azon fáradozik, hogy a Bódva, a Hernád és a Sajó által közrefogott, csúcsára állított háromszögre emlékeztető három különböző földrajzi karakterű (hegyvidéki jellegű, folyó völgyi és dombvidéki) tájból szimmetrikusan felépülő és négy város (Szikszó, Encs, Szendrő, Edelény) vonzáskörzetéből álló térséget fejlesztési szempontból területi egységként kezeljék. Abaúj- szántó csak azért nem célterülete a csereháti fejlesztési programnak, mivel az inkább Hegyalja központjaihoz vonzódik. Az Aggtelek-Szikszó-Gönc álCserehát (is) élni akar... „Erre a tájra nemcsak a civilizáció áldásai, hanem az átkai sem jutottak el" Az Aggtelek-Szikszó-Gönc által behatárolt vidék lakói élni akarnak. Meglévő természeti és kulturális értékeiket kamatoztatva kívánják kivédeni a versenyszféra brutális támadásait, beavatkozásait tál behatárolt vidék lakói élni akarnak. Meglévő természeti és kulturális értékeiket kamatoztatva kívánják kivédeni a versenyszCsereháti termékbemutató féra brutális támadásait, beavatkozásait. Az 1781 négyzetkilométernyi zónában 91 ezren dacolnak a hétköznapok megpróbáltatásaival. A 125 településen az átlagos lélekszám ötszáz. A négy kisvárosba tömörül az itteni népesség egy- harmada. E régió legnagyobb kincse a gyönyörű táj, a vadvilág, a barlang, az aprófalvak, a fóldmű- veléstörténeti emlékek, a kastélyok és az itt fellelhető 48 kastély. Hasznosításra várnak a műemléki épületek, például Krasznok- vajdán. A tőke idecsalogatása lenne a gyógyír, ezt persze mindenki jól tudja. A kísérletek erre már a rendszerváltáskor elkezdődtek, kevés sikerrel. A Csereháti Településszövetség jelenlegi vezetése is mindent megtesz az előrelépésért. Március 26-án például „Legyen a partnerünk!” címmel befektetési találkozót rendeztek Budapesten a METESZ-székházban, ahol termékbemutatót is tartottak. Negyvenezer hektárnyi erdő található a Cserehát-Hernád-Bód- va vidéken, ebből 245 hektárt telepítettek 1990-93. között. Hogy ez sok-e vagy kevés? Erről is megoszlanak a vélemények. Mindenesetre a megalománia soha sehol nem vezetett tartós eredményhez. Az erdő nyújtotta lehetőségeket lebecsülni vétek, mert alkalmat teremt a fakitermelésre, a turisták, a vadászok fogadására, de méhészkedésre is. Nem is olyan régen még húszezer darab húsmarha legelt a csereháti lankákon és domboldalakon. A 40 ezres juh, kecskeállomány is tizedére csökkent. Másfél millió liter tejet adott ez a tájék. A termelési költségek csillagászati arányú növekedése miatt drasztikusan visszaesett a tartási kedv. De 1200 hektáron kajszi, alma és bogyós gyümölcs terem. A gyógy- és fűszernövények errefelé szinte mindenütt honosak. Negyven tonna vadhús és 150 tonna méz kerül ki innen. A repce, a napraforgó és az olajtökmag jól „érzi” magát a Csereháton. Évente 240 ezren keresik fel ezt a régiót, de csak húszezer a szállóvendég. Főleg Aggtelek és Vizsoly a célpont. Érdemes lenne ezt a két pólust valahogy összekötni. G. Fekete Éva nem hallgatta el a fővárosban sem a lehúzó tendenciák meglétét. Cserehát rákfenéjének számít a súlyos munkanélküliség. Elgondolkoztató, hogy a 32 ezer munkaképes korú emberből csak 18 ezer a foglalkoztatott. A munkahellyel rendelkezők 40 százaléka az iparban helyezkedik el, ám a munkanélküliek 37 százaléka is közülük kerül ki. A mezőgazdaság 15 százaléknak ad megélhetést, de a munkanélküliek 30 százaléka körükből verbuválódik. A foglalkoztatottak 45 százaléka a szolgáltatásban dolgozik, a jövedelempótlósok, járadékosok 33 százaléka viszont e szektorból érkezik. Még elszomorítóbb a helyzet, ha a képzettség szerint vizsgáljuk az Aggtelek-Szikszó-Gönc háromszög polgárait. Csak általános iskolai végzettsége van az itt élők 68(!) százalékának. A középiskolai stúdiumokkal rendelkezők aránya 15,5 százalék. Felsőfokú diplomát mindössze 5,5 százalék szerzett. E téren is akad tehát bőven tennivaló. Talán az idegenforgalom lehet az egyetlen kitörési pontja e térség lakóinak. Sajnos a 48 kúria jó része üresen tátong és arra vár, hogy megmeneküljön az enyészettől. Edelény, Szemere, Fáj, Gal- vács, Irota, Tömör, Krasznokvajda műemléki épületei befektetők után kiáltanak. De Pusztaradvány, Tor- naszentandrás és Novajidráiíy mezőgazdasági telepei - hogy csak néhányat említsünk - is szeretnének felébredni Csipkerózsika-ál- mukból. Akad persze Encsen és Edelényben megújhodásban reménykedő ipari telep is. Találkozhatunk funkciótlan iskolaépülettel Teresztenyén, Tornabarakony- ban, Tornaszentandráson és Encsen. Hogy a leltár még teljesebb legyen: elhagyott lakóházak árválkodnak Hidvégardón, Tomabara- konyban. A gond csak az, hogy a felújítás sokkal többe kerülne a vételárnál, így aztán nem csoda, ha nincs érdeklődő sem. A térségfejlesztési program készítői a túlélés receptjét is ismerik. Emberhez méltó jövedelemhez hosszabb távon csak exportképes ágazatokban dolgozva juthatnak az itteniek. A cél a meglévő értékek védelme és kihasználása lehet, valamint a belső ellátás javítása újabb munkahelyek teremtésével. A külföldiek ide csábításának leghatásosabb módszere az, ha folyamatosan bővül a választék. Ezt szolgálhatja a Csereháti Vadászösvény, a szafaripark kialakítása, a kézművesház életre hívása, a rakacai víztározó rendbe1 tétele. Az elnéptelenedő községeknek - nem kuriózum sajnos mostanság, hogy húsznál kevesebb az állandó letelepültek száma! - a reménysugarat jelentheti az idősek falva ötlete. Ez a szociális otthon sajátos formája lenne. Francsics László, az Országos Területfejlesztési Központ regionális igazgatója biztató hírrel szolgál: vonzó lehet a befektetőknek, hogy a Csereháton akár 75 százalékos támogatottságot is elnyerhetnek az idei pályázati pénzekből. A preferált tevékenységek közé tartozik az idegenforgalom, az agrárfejlesztés, a mezőgazdaság modernizációja és a munkahelyek megtartása, újak teremtése. Odor Ferenc, a Csereháti Településszövetség elnöke szerint a riasztó nehézségek ellenére is életképesek közösségi és civil szerve; ződéseik. A Terület- és Gazdaság- fejlesztő Központ gyógynövény- gyűjtése- és termesztése, a kecske- és mézprogram jelentős mértékben enyhíti az itt élők gondjait. Az sem mindennapos dolog, hogy például Gagyvendégiben benzinkutat üzeÍtt-Hon Riport: 5 meltetnek. A csereháti programok témafelelősei, menedzserei - Keresztúri Ferenc (gyógynövény), Béres László (gyümölcstermesztés), Zsemkó János (gyepalapú állattenyésztés), Planicska Csaba (tejtermékek), G. Fekete Éva (turizmus), Bartáné Horváth Julianna (kézművesség), Juhász István (méhészet), Komjáti Miklós (jóléti víztározó), Odor Ferenc (speciális funkciójú aprófalvak) és Molnár Miklós (ipari bedolgozás) - szakmájuk elismert egyéniségei. Személyük a garancia arra, hogy április 25-én Garadnán, a küldött- gyűlésen sikeres időszakról számolhatnak majd be. De azért fülembe csengenek Csomós József Gagybátorból Göncre költözött abaúji esperes - a Csereháti Településszövetség megálmodója - szavai is, amelyeket nem hesseget- hetek el: „Ezt a szót: jövendő, ezen a vidéken félve és óvatosan használja az ember. Pedig minden van a Csereháton, ami megérné! A földrajzi adottságoktól kezdve a gazdasági élet tartalékain át egészen odáig, hogy erre a tájra nemcsak a civilizáció áldásai, hanem az átkai sem jutottak el.” „Eredményeink nem eléggé látványosak!” Attól az Isten mentsen meg bennünket, hogy a Bódva völgyébe valami hatalmas üzemet telepítsenek... Buzafalvi Győző Edelény, Szendrő (ÉM) - A Bódva völgye és a Cserehát északi lankái talán a leghátrányosabb területek közé sorolhatók megyénkén belül is. Vargáné Kerékgyártó Ildikó e régió, a 10. számú választási körzet országgyűlési képviselője 1994 óta. Interjúnkban arról kérdeztük: hogyan látja e leszakadó térség életesélyeit, parlamenti képviselőként miként vonná meg a mérleget az elmúlt időszakról, milyen feladatokat szeretne még megvalósítani a cikluszárásig. • • Amit igazából szeretnénk, azt igen jól példázza az a budapesti befek- tető-csalogató találkozó, amelyet a Csereháti Településszövetséggel közösen hívtunk életre - mondja Vargáné Kerékgyártó Ildikó. - Az integrált szerkezetátalakítás terén sikerült elérnünk, hogy a Bódva völgye azon övezetek közé kerüljön, ahol a befektetők akár 75 százalékos támogatottságot is elérhetnek. Nagyon reménykedünk benne, hogy komoly érdeklődés mutatkozik majd eziránt. Mert akármennyire is tud és akar lobbizni egy országgyűlési képviselő, de ha nincsenek meg az említett feltételek, bizony magától nem fog idejönni a tőke. A gyönyörű szép tájért, az aggteleki cseppkőbarlangért, és a kedvező természeti adottságokért önmagában nem látogatnak el körzetünkbe, ha ehhez nem társulnak gazdasági előnyök, kedvezmények. A parlament a napokban már megszavazta a területfejlesztési támogatásokat, vélhetően a húsvét utáni héten a kormány is dönt benne és indulhat a program. Igen nagy reményeket fűzünk mindehhez. □ Helyben milyen a fogadókészség? 9 Szerencsére a települési önkormányzatok is felismerték mára, hogy nem kizárólag szűkén vett lakóhelyük határain belül kell gondolkodniuk, hanem térségben. A terület- fejlesztési törvény is ezt a térségi szemléletet preferálja, ahol 5-10 község készít el egy komplett programot, amelyen belül természetesen külön kis projektek is szerepelnek. Ezek a legkülönfélébb forrásokból támogathatók. Azt látjuk: nemcsak a külső befektető kockáztatja a pénzét, hanem a programban részt kíván venni a helyi település és az állam is a maga eszközeivel. □ Mit lát Ön kitörési pontoknak a Bódva völgyében? • Attól az Isten mentsen Kerékgyártó Ildikó meg bennünket, hogy ide valamilyen hatalmas üzemet telepítsünk. Erről szó sincs, hiszen a természeti értékeinket, a világörökséget figyelembe vevő befektetésekben gondolkodunk. Ez elsősorban az idegen- forgalmat, a falusi turizmust, a turisztikát jelenti, amelyre most már komolyabb lehetőségeink vannak. Eddig ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a család összefogott, sokszor bizony anyagi áldozatokat hozva. Átalakították az idegenforgalom kiszolgálására a saját használatukban lévő épületük egy részét. Az integrált szerkezet-átalakítási program támogatásaiból akár egy- egy üdülőfalut is létre lehet majd hozni. □ Lassan közeledik a ciklus vége, a mérleget hogyan vonná meg? Vannak- e még adóssága i ? 9 Elég sok mindennel adós vagyok, hiszen minden politikus úgy van vele: rengeteg az elképzelése, amikor elindul a pályán. Pláne a kezdőknél, mint jómagam. Lényegesen nagyobb reményekkel vágunk neki az útnak. És a közigazgatás útvesztőiben bizony nem olyan egyszerű az előrejutás, ahogy azt az elején képzeltük. Persze azért vannak eredményeink, igaz nem olyan kiugróak, mint ahogy azt szerettük volna. A ciklus kezdetekor, 1994-ben szinte valamennyi Bódva völgyi munkahely veszélybe került. Olyan helyzetben voltak, hogy szinte azonnali csődbemenetelüktől kellett tartanunk. Az edelényi ruhagyártól, a szendrői alumíniumüzemig és a szendrői Bábolna-telepig. Most örömmel látom, hogy a Széféin szépen fejlődik. Nagyon örülök, hogy hozzájárulhattam a kezdeti lépésekhez. A pályázatoknál bábáskodhattam és az elnyert pénz átsegítette őket a kritikus időszakon. De igaz ez az edelényi ruhagyár privatizációjára, vagy akár a szu- hogyi bútorüzemre is. Tehát azok a munkaügyi jellegű támogatások, amelyekben közbenjártam, megtették jótékony hatásukat. Bebizonyosodott, hogy a munkahelymegtartó támogatás jelentős eredményeket hozhat. Új munkahelyteremtésben azonban sajnos igen gyéren állunk. A válságon átjutott üzemek csak néhá- nyára jellemző az, hogy többletfoglalkoztatást végeznek. Sajnos az edelényi bánya - amely nagy felszívó erő volt ebben a térségben - inkább geológiai, mint gazdasági okok miatt bezárt. És a többi bányára is ez a sors vár! Az innen kikerült emberek átképzése nagy „házifeladat” lesz nekem is és az utánam következő országgyűlési képviselőknek néhány évtizeden keresztül. Az átképzésre egyébként az első lépéseket már megtettük. □ Mit ért pontosan ez alatt? 9 Megkezdődtek a tárgyalások a Munkaügyi Minisztérium és a Bányavagyon Hasznosító Rt. között. Osz- szel kell letennünk egy programot. Hiszen az elkövetkezendő időben - ami azt jelenti, hogy Feketevölgynek már csak három, Putnoknak pedig hat éve van hátra - több ezer bányász fog „felszabadulni”. Nekünk most az a feladatunk, hogy olyan ésszerű tervet dolgozzunk ki, amely átképzésből és munkahelyteremtésből áll. A minisztérium és a befektetők bevonásával kezdődnének majd el ezek a projektek. A gondolkodás szintjétől tovább jutott már a gumiabroncs-feldolgozás, ami egyébként a Kazincbarcika határában lévő hajdani szénosztályozó helyén valósulna meg. □ Végezetül az edelényi kastély ügyéről. Tudomásunk szerint a hasznosítás azért is dőlt dugába, mert a kanadai vevő nem teljesítette a kormány kérését: hogy egy zárolt számlán jelentős összeget helyezzen el... 9 Az információ így igaz. Személyesen is több tárgyalást folytattam le a tengerentúli úrral, aki teljesen más világból érkezett. Kanadai-indiánként származásánál fogva is sokkal szabadabb a szemlélete, mint az európai embereké. Nehezen értette meg, hogy egy ilyen kastélyt, mint az edelényi, miért nem vásárolhat meg véglegesen, miért csak 99 évig bérelheti azt. Más természetű észrevételeket is tett persze. Nem volt bizalma például a magyar bankrendszerhez. Tavaly ősszel azt ígérte, hogy még visszajön újabb tanácskozásokra, ám azóta sem jelentkezett. HHMMi Az új polgármester Szalonna (ÉM - BGY) - Független jelöltként indult a március 16-i szalonnái időközi polgármester-választáson Hankó Gyula, de a KDNP megyei vezetésének a támogatását is elfogadta. Átütő sikert aratott, lúszen mindössze 32 vokssal kapott kevesebbet, mint három riválisa összesen! Az új szalonnái polgármester határozott meggyőződése: csak úgy haladhat előre a patinás bódva-völgyi település, ha az elkövetkező időszakban a képviselő-testület egységesen lép fel a legfontosabb kérdésekben. Mert a széthúzás még sehol nem vezetett eredményhez! Hankó Gyula ugyan nem „bennszülött” szalonnái, am minden ideköti. Sajószentpéteren látta meg a napvilágot 1954-ben. Elemi iskolai tanulmányait itt végezte, majd Putnokon szerzett mezőgazdasági technikusi oklevelet. A parasznyai szövetkezetben lett gyakornok, majd telepvezető. Innen vezetett az útjuk Szalonnára 1980-ban, amikor a Tókörnyéke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tehenészeti telepvezetőjének nevezték ki. Még ebben az évben építkeztek és a községbe költöztek. 1991-ig látta el ezt a tisztséget, ezután biztosítási üzletkötő lett. A rendszerváltástól a helyi képviselő-testület tagja, 1995.április 20-ától pedig alpolgármester is. Se- nánszky Miklós doktor halála miatt december 18-tól március 16-ig megbízott polgármesterként tevekenykedett. Benkó Gizellával kötött házasságukból három gyermekük született: mindhárom lány. Sarolta 18 éves és a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium diákja. Zsófia 14 esztendős. ó a szalonnái általános iskola nyolcadikosa, a 10 éves Júlia ugyanitt negyedikes. Sarolta kiskorától rendőrtiszt szeretne lenni. Zsófiát pedig az edelényi számítástechnikai tagozatra vették fel. Gizella asszony magyar-történelem szakos tanár, a helyi általános iskolában tanít. Féne az NB 111-ban is focizott. Jelenleg a helyi sportegyesület megbízott vezetője. A sporthoz tehát nem lett hűtlen, de polgármesterré történt megválasztása után keresi utódját a klubnál, mert így' tartja etikusnak.
