Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-08 / 81. szám
8 ÉSZAK^Magyarország Kultúra 1997. Április 8., Kedd _Téka Új Művészet Budapest (ÉM - DK) - Az Új Művészet márciusi száma áprilisban még teljesen frissnek mondható. Ugyanis ez a folyóirat azok közé tartozik, amelyek a hónap végefelé jelennek meg. Ezt a „frissességet” azonban a tartalom ritkán erősíti. Sokszor szólnak volt tárlatokról az elemző kritikák, már bezárt kiállítások adják a beszélgetések apropóját. Az idő „áldozata lett” a márciusi szám vezető anyaga is, amelynek címe: Valójában kié a Műcsarnok? Sinkovits Péter hozzászólása (lett volna) ez az írás a Műcsarnok-vitához. Vitaindítónak szánták - vitazáró lett belőle. Am ezt a szerkesztők csöppet sem bánják - fűzték hozzá szerkesztői megjegyzésként hiszen a vita arról, hogy az intézmény helyet adhat-e szalon jellegű kiállításnak, azzal a megoldással zárult le, amit a cikk is javasol: lesz Magyar Szalon májusban. Hogy a vitazárás ellenére közölték az anyagot, azt az olvasó sem bánhatja, hiszen hasonló történelmi, művészettörténeti összefoglalóknak helyük van a lapban. És természetesen tanulságosok a volt kiállításokról szóló írások is. Éppen csak bosszantó, ha egy érdekes kritika olvastán a művészetbarát elhatározza, „na, holnap megnézem”, aztán másnap a kiállítás hűlt helyét találja. (Vagy egy másik kiállítást, ami még izgalmasabb, mint az előző. Akkor viszont kevésbé jogos a szemrehányás. Ami egyébként a régebbi számokhoz képest kevésbé jogos azért is, mert egy új rovat jelent meg a folyóiratban „Előrejelzés” címmel.) Az Új Művészet az egyik legesztétikusabb folyóiratunk. (Persze, témája kötelezi is erre.) De azért azt szépséghibaként értékelheti az olvasó, amikor egy írás nemhogy mondat, de olykor szóközben megszakad, majd ötven oldallal később folytatódik. A régebbi évfolyamoknál ez még érthető volt, hiszen a folytatás - többnyire kép nélkül - rosszabb minőségű papírra nyomtattatott. Most viszont elegáns „tükörpapíron” olvasható a hátramaradt szöveg is, többnyire sok képpel... Persze, ezzel nem foglalkozunk, ha megértjük a márciusi szám egyik fő témájának a lényegét: „A művészet mindaz, aminek esete fennáll.” Több izgalmas cikk szól a fluxusról, az irányzatot képviselő alkotókról. Bordács Andrea és Kollár József írásából megtudhatjuk: ,A fluxus az összes körülményt művészi szituációnak tekinti: az ezeket megvalósító akciók bárhol, bármikor végrehajthatók. Nincsenek kitüntetett szituációk, tehát minden helyzet kitüntetett, és alkalmas arra, hogy művészetként funkcionáljon...” Sikeres felvételizők, sikeres középiskolák Budapest (MTI) - Elkészült a középiskolák új sorrendje, amely már figyelembe veszi az 1996. évi felsőoktatási felvételek eredményeit is. A részletes táblázatok a Köznevelésben jelennek meg. A megyénkre is vonatkozó összeállítást az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda készítette, s az MTT-Press adta ki. Összesen 882 középiskola (276 gimnázium, 131 vegyes iskola, 12 művészeti középiskola és 463 szakközépiskola) adatait vette figyelembe a vizsgálat az idén, de az országos eredményeket feltüntető táblázatokban csak 706 középiskola (217 gimnázium, 125 vegyes iskola, 12 művészeti középiskola és 352 szak- középiskola) található, mert azokat az iskolákat, amelyeknek legalább három év adatai nem állnak rendelkezésre, nem tartalmazza a sorrend. Az adatbázis - amelyből a táblázatok készültek - nem tartalmazza a lelkész- képző és a hazánkban működő külföldi felső- oktatási intézmények adatait. Az itt látható táblázatok azt a sorrendet mutatják, amelyet az iskolák az 1992-96 közötti években értek el, ha a felsőoktatásba felvettek (F) és a középiskolát végzettek (L) arányát vesszük alapul. Az iskolákat 5 év átlagai alapján rakták sorba, és feltüntették minden év sorrendjét, valamint az 1996. évi tanuló létszámot is. Minden évre vonatkozóan kiolvasható az adott évre számított F/L arány és hogy az iskola hányadik helyet foglalt el. * A vizsgált 217 gimnáziumól 11, a 12 művészeti szakközépiskolából 1, a 125 vegyes iskolából 10, a 352 szakközépiskolából 23 található megyénkben. A gimnáziumi és művészeti középiskolai sorrendben látható „dobogós” helyek azt mutatják, hogy az ország legeredményesebb középiskolái közül néhány (Földes, Bartók) Miskolcon található. A gimnáziumok közül erőteljesen fejlődik az Avasí Gimnázium, amely öt év alatt 21 százalékkal javult, de valamennyi gimnázium növelte felvételi arányát a felsőoktatásba, a megyei átlag 7,1 százalék. Ugyancsak 21 százalékos a javulás a tiszaúj- városi Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola esetében, és a vegyes iskolák átlagos javulása meghaladja a 9 százalékot. Hetedik érintés: Hamlet a strandon Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Zoli, vedd le a szemüveged! - szólítja meg a színészkirályt Eszenyi Enikő. A halott Latinovits pedig engedelmeskedik. ízléstelen, viszolyogtató dolog-e ilyen módon manipulálni a már csupán a filmszalagon létező ember képét? Talán inkább megrendítő. A képmutogatás ugyanis nem öncélú. Ez a sluszpoénja annak a Hamlet- persziflázsnak, amelyet Eszenyi Enikő rendezett a miskolci Csarnok Kultusz Motel Egymást érintő című sorozatában. A színházi széria afféle játék: minden alkotó valamilyen módon kapcsolódik a korábbi produkciókhoz. A mostani - hetedik - érintésben az éppen aktuális rendező egyebek között a megengedhető és a megengedhetetlen művészi határait kutatja. Strandra küldi Shakespeare hőseit, önfeledt, rögtönző bohóckodásra adva lehetőséget a színészeknek. Mást ne mondjunk: Hamlet atyja (Dióssi Gábor) egy napernyőért kakaskodik a plázson, a gyermek Ofélia (Major Melinda) és Hamlet (Hevér Gábor) kézitusát vív a gumimatracért, az utóbbi a nyalóka pálcikáját beledöfi For- tinbrass atyjának(?) (Szegedi Dezső) pocakjába. A fantázia, a csapongó képzelet ötletdús rohama ez a nevetőizmok ellen, parádés színészi alakításokkal, kacagtató ripacs- kodással. Nem tiszteletlen akció, hiszen nem kiforgatja Shakespeare történetét, hanem olyasmit mutat meg, ami nincs is benne a Hamlet- ben, ugyanakkor a dráma közvetlen előzménye lehetne. (Ráadásul mindezt halandzsázva adják elő.) Ebben az értelemben kicsit pontatlan meghatározás is persziflázst emlegetni, mivel a játék ott ér véget, ahol a Hamlet kezdődik: megjelenik a meggyilkolt király szelleme. A halott színészkirályt látjuk a mozivásznon, Latinovits idétlen sötét szemüvegben mond valamit, nem halljuk mit, talán verset. Neki szól a rendezői instrukció: Zoli, vedd le a szemüveged. Ez a szellem szelíden engedelmes, megteszi, amire kérik. Holtában is színész, túlélve porhüvelyét — bennünket szolgál. Katarzis. Eszenyi Enikőt méltán tartják tehetséges színházi embernek, sokMeghalt Hamlet atyja (Dióssi Gábor) oldalú alkotónak: a megrendülés pillanatain túl elfogadható válaszra vezette rá a közönséget egy aktuális vitában is. A szakma egy részét élénken foglalkoztatja: szabad- e belebabrálni több százéves drámákba, illendő-e kiforgatni, aktualizálni ezeket. Láthatjuk: lehet - ha például nem vesszük komolyan, ha tudunk nevetni a számunkra is ismerős, kódolható helyzeteken. A rendező pedig nem elégszik meg azzal, hogy a darabbal kapcsolatban feszegesse a vizsgálata tárgyát képező kérdéseket. Azt is firtatja: mi a megengedhető a közönséggel szemben? A játék egy részét nem a színház szerelőcsarnokában adják elő, hanem vándoroltatják a nézőket. A nagyérdemű a színház folyosóin és alagsorában bolyong, a Kamarában a Cseresznyéskert utolsó felvonását próbálják (ez a kapcsolódási pont az előző Egymást érintőhöz, amelyben Ascher Tamás rendezte Csehovot), a szute- rénben egy epizód az Ahogy tetFotó: Dobos Klára szikből, majd vissza a csarnokba. A „backstage-tour”, a színfalak mögötti világ, a színházcsinálás bizonyos fázisainak megmutatása akár a felfedezés izgalmával is járhat, az ember kíváncsian váija, mi történik majd vele a teátrum üzemszerű részében. Mint ahogy kellemetlen, rossz érzéseket is ébreszthet, jóllehet egy színházi aranyszabály szerint az ilyesmit kerülni illenék. A szűk kazamatákban bolyongva nemcsak az orránál fogva vezetett, sznobnak elparentált embernek gondolhatja magát a néző - akinek ráadásul a semmiről lemaradni nem akaró nézőtársai a lábára lépnek, a gyomrába könyökölnek -, de mire visszaér a csarnokba, oda a helye is. Minden értelemben elveszettnek érezheti magát, olyannak, akinek most mutatták meg: mennyire keveset tud a színháznak nevezett valamiről. (Az igazsághoz tartozik, hogy az előadás utáni vitában megszólalók kedvtelve nyilatkoztak a sétáról.) Nagybőgő-koncert Miskolc (ÉM) - A romantikus nagybőgő címmel tanárok, diákok adnak hangversenyt ma, kedden este fél 7-től a miskolci Zenepalota Bartók-termében. A műsorban többek között Bottesini-, Paganini-, Rossini-, Kodály-, Bizet-művek hangzanak el. Nagybőgőn közreműködik Keresztfalvi Gizella, Lö- kös Péter, Kulcsár Orsolya, Balogh Bors, zongorázik Vogel Szilvia és Varga Zsuzsanna. Hegedűskurzus Miskolc (ÉM) - Ágoston András Németországban élő hegedűművész tart mesterkurzust április 8- tól 11-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézetében. A kurzus témája elsősorban a bachi és mozarti játékstílus elsajátítása. Ágoston András 1947-ben született Kolozsvárott. Hegedűtanulmányait ötéves korában kezdte szülővárosában. Jelenleg a marii Orchestra Hungarica koncertmestere. Számos nemzetközi verseny díjazottja. Április 9-én, szerdán este 7-től a miskolci Bartók-teremben a Reményi Ede Kamarazenekar közreműködésével Bach a-moll hegedűversenyét és Mozart Esz-dúr sinfonia concertante című művét szólaltatja meg Ágoston András. A brácsaszólót Miidós Dienes András játssza. Kelet-est Miskolc (ÉM) - A költészet napja és Hajdú Gábor író, újságíró tiszteletére tart megemlékezést a Kelet Irodalmi és Társművészeti Alkotó- közösség ma, kedden délután fél 6' tói a Kazinczy-klubban (Miskolc, Széchenyi u. 14.). Táncház Miskolc (ÉM) - A Sajó együttes hagyományos keddi táncházát ma este 8 órától az Alabárdos étteremben (Kis-Avas, Első sor 15.) tartják. Lukács Sándor-est Szerencs (ÉM) - Lukács Sándor színművész és költő tart előadói estet április 9-én, szerdán délután 5 órától Szerencsen a Városi Kulturális Központ lovagtermében. A megyei középiskolák sorrendje 1992-1996 Gimnáziumok jSorrend Iskola neve Iskola városa l 1996 Álla« F/L 1992 sori*. F/L 1993 sorú F/L 1994 sorr. F/L 1995 sorr. F/L sorr. ÜDV 2 Földes Ferenc G. Miskolc 192 78 2 77 2 78 7 70 3 85 7 79 16-18 Avasi G. Miskolc 153 65 34 51 36 55 6 72 13 69 14 76 24-26 Református Gimnázium Sárospatak 172 61 35 51 20 62 40 53 17 68 19 73 40-41 Fferman Ottó G. Miskolc 187 54 53 44 37 55 71 44 19 67 47 61 46-49 Váci Mihály G. Encs 85 52 54 44 71 44 33 55 44 57 59 58 86-88 Ságvári Endre G. Kazincbarcika ' 111 43 72 40 57 49 77 42 113 37 105 48 89-90 Zrínyi Ilona G. Miskolc 161 42 82 37 63 46 108 32 86 45 92 51 102-109 Bocskai István G. Szerencs 66 37 146 23 105 35 84 39 76 48 139 38 119-120 Kilián György G. Miskolc 161 34 98 34 136 26 112 32 103 40 142 37 186-192 Izsó Miklós G. Edelény 64 19 176 16 189 13 167 21 192 18 180 27 206 Szepsi Csombor Márton G. Szikszó 44 13 194 6 175 18 206 10 202 15 197 18 Művészeti középiskola Iskola neve Bartók Béla Zen. Szk. Iskola városa 36 Veuves középiskolák ISorrend iskola neve Iskola városa L 1996 Átlag F/L 1992 sorr. F/L 1993 sorr. F/L 1994 sorr. F/L 1995 sorr. F/L 1996 sorr. F/L16 Eötvös József G. és ipari Szk. Tiszaújváros 166 35 41 24 18 34 17 35 20 38 17 45 17 Tokaji Ferenc G. és Szk. Tokaj 102 35 44 23 6 45 27 31 26 34 23 42 22 Kossuth G. és Eü Szk. Sátoraljaújhely 139 33 20 30 19 33 28 31 24 36 41 35 26 Kossuth G. és Ped Szk. Miskolc 150 32 25 28 23 30 37 29 28 34 33 37 33 Szent László G. és Közg Szk. Mezőkövesd 175 31 42 24 15 35 25 32 41 31 43 35 50 József A. G. és Eü Szk. Ózd 147 25 58 19 29 29 52 23 55 24 58 29 82 G. és Közgazdasági Szk. Mezőcsát 43 16 100 5 81 14 71 19 84 16 61 28 84 Serényi B. G. és Mg. Szk. Putnok 87 15 43 24 96 10 102 9 74 20 98 14 92 Bródy I. Műszaki Szk. és G. Ózd 56 14 88 9 68 17 106 8 63 23 97 14 118 Debreczeni M. G. és Szk. Szakközépiskolák Miskolc 137 7 114 6 113 8 119 6 [Sorrend Iskola neve Iskola városa L Átlag 1992 1993 1994 1995 V 996 L 1996 F/L sorr. F/L sorr. F/L sorr. F/L sorr. F/L sorr. F/L16-18 Bláthy O. Villamosipari Szk. Miskolc 130 33 41 24 20 33 20 33 22 35 9 41 33-35 Ipari Szk. Tiszaújváros 68 27 109 14 14 37 61 24 55 26 33 32 33-35 Fáy A. Közgazdasági Szk. Miskolc 209 27 35 25 52 23 52 25 26 33 56 27 41-45 Kandó Htech. és Műsz. Szk. Miskolc 140 25 25 28 161 12 83 21 41 30 25 34 46-54 Közgazdasági Szk. Sátoraljaújhely 130 24 32 26 162 12 40 27 51 27 53 28 62-71 Andrássy Gy. Műsz Középisk. Miskolc 84 22 133 12 119 16 55 25 64 25 32 33 72-78 Eü. és Óvónői Szk. Kazincbarcika 104 21 96 15 135 14 76 22 57 26 62 26 89-98 Közgazdasági Szk. Ózd 0 19 134 12 44 25 77 22 124 18110-127 Kós Károly Építőipari Szk. Miskolc 170 17 116 14 82 20 156 13 136 17 126 19 128-149 Széchenyi István Szk. Mezőkövesd 60 16 __ _ 65 24 143 16 248 8 128-149 Mezőgazdasági Szk. Sátoraljaújhely 61 16 118 14 118 16 188 11 148 16 104 21 128-149 Korányi S. Egészségügyi Szk. Miskolc 148 16 152 11 122 16 142 15 105 20 124 19 150-163 Gyárfás j. Mg. Szk. Aba újszántó 52 15 102 15 96 18 170 12 107 20 246 8 150-163 Berzeviczy Kér. és Vend. Szk. Miskolc 133 15 164 10 262 5 225 9 49 28 71 25 164-179 Ipari Szk. Sátoraljaújhely 47 14 _167 13 161 15 198 13 196-211 Irinyi J. Középiskola Kazincbarcika 163 12 130 1316 150 14 226 10 255 8 212-231 Baross G. Közi. és Post. Szk. Miskolc 183 11 220 6 230 8 161 13 200 12 189 14 251-267 112. Sz. Ipari Szk. Kazincbarcika 27 9 147 12 168 12 190 11 266 7 316 4 251-267 Gábor Á. Műszaki Középisk. Miskolc 130 9 208 7 275 4 160 13 291 5 140 18 268-285 105. Sz. Ipari Szk. Kazincbarcika 95 8 148 12 285 3 304 3 220 11 216 12 268-285 Diósgyőr-vasgyári Szk. Miskolc 83 8 226 6 265 5 175 12 229 10 298 5 333-343 Gábor Áron Ipari Szk. Ózd 34 4 — _ _261 7 330 2 334 3 344-349 Keresk. és Vend. Szk. Miskolc 112 3* 334 1 328 3 309 5 ű
