Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-08 / 81. szám

Lefaragnának a hátrányokból A művelődési tárca támo­gatására is számíthat az al- sózsolcai óvoda, ha beindít­ja a cigány gyermekek fel­zárkóztatását célzó cso­portjait. (4. oldal) Kopasztott ürge nokedlivel Komoly gondot okoz a Bük­ki Nemzeti Park vezetősé­gének, hogy az emberek „eleszik” a védett madarak elől a rágcsálókat, köze­lebbről az ürgét. (5. oldal) Akiknek a vérében van... Hejőpapi már az évszázad első felében híres volt ker- tészkedőiről. Napjainkban a „fóliásoké a terep”, s nem egy közülük piacra is ter­mel. (7. oldal) o Vita a gyöngyösi kórház körül gyöngyös (MTI) - Elhibázott in­tézkedés lenne ha magánkézbe ke- J'ülne a gyöngyösi Bugát Pál Kór­ház laboratóriuma - állítja a Heves begyei Orvoskamara elnöksége. A döntés előkészítésével megbízott bizottságnak viszont az a vélemé­nye, hogy a laboratórium privatizá­ciója több százmillió forintos fej­lesztés terhét venné le az önkor­mányzat válláról. Mánya Kristóf, az orvoskamara elnöke úgy véleke­dett: amíg nem születik meg az új egészségügyi, egészségbiztosítási, valamint a nonprofit szervezetek működtetéséről szóló törvény, ad­dig csak korlátozott privatizáció le­hetséges az egészségügyben. Ezzel szemben Lukács Tóth Gyula, az in­tézmény orvos-igazgatója, akit a Privatizáció előkészítésével bíztak meg, elmondta: az elmúlt évben mintegy 75 millió forintos bevétel mellett 78 millió forintba került a fenntartónak a labor működtetése. Aláírásgyűjtés a saját orvosért ^yírmihálydi (MTI) - Aláírás-, gyűjtési akció indult a Szabolcs- “Zatmár-Bereg megyei Nyírmi- hálydiban: eddig hatszázan csatla­koztak ahhoz a követeléshez, hogy a helyi önkormányzat minél hama- fabb töltse be a háziorvosi munka­kört. Kremniczky Károly polgár- mester véleménye szerint minden alapot nélkülöz az a vélekedés, hogy az önkormányzat nem törek- szik állandó orvos foglalkoztatásá- ra. Az állás betöltésével többször Próbálkoztak, de végül anyagiak 'Pratt nem sikerült a kérdést meg­oldani, noha szolgálati lakás és korszerűen felszerelt rendelő vár gyógyító szakemberre. őstermelők, igazolvány nélkül Budapest (MTI) - A mezógazdasá- gr kistermelők, valamint a borter­melők mintegy tíz százaléka váltot- * ki eddig az őstermelői igazol­ványt - mondta el Paszternák Jó- Zsefné, a Magyar Agrárkamara fő­osztályvezetője. Hangsúlyozta: vél- Petóen elsősorban a gazdademonst- raciók miatt vártak és várnak ki a ermelők. A helyi gazdajegyzőktől •Jmentesen beszerezhető okmá­nyokat igénylők számát a március ;egén elfogadott adó-, valamint tb- orvénymódosítások sem befolyá­solták. Mivel július 1-től az őster­melői igazolvány hiánya hátrányt font a termelők számára, Paszter- ak Józsefné szerint várhatóan megnó az igénylők száma. ^VSZ — régiónként Egyenlő pénzek j^dapest (MTI) - A Magyarok Vi­lágszövetsége (MVSZ) idei módosí- °tt költségvetési terve szerint a ^Zervezeten belül működő három Sió egyenlő arányban részesül a ^.Pdplkezésre álló mintegy 162 Phó forintos költségvetési támo­gatás 40 százalékából. így a kár- Pat-medencei, a nyugati, valamint anyaországi régió egyenként aknem 22 millió forintot kap álla- tá* , ?n'ósból programjai megvalósí- ahoz - mondta el Kuvucz Gyula, anyaországi régió elnöke. Gazdára talált a vegyigyár Hatéves felszámolási procedúra végére tesz pontot az adás-vétel A vegyigyár - madártávlatból. A térképen a felszámoló a most elkelt gyárrészeket mutatja. Fotó: Bujdos Tibor Sajóbábony (ÉM - ME) - Ebben az évben végleg lezárulhat az Észak-magyarországi Vegyimű­vek hat éve tartó felszámolási procedúrája, április közepén pedig birtokba léphet az áj tu­lajdonos, a „Sajóbábonyi Társa­ság” Konzorcium - jelentette be tegnap Gulyik Zsolt, a vegyi­gyár felszámolóbiztosa.- Az értékesítés során fontos célki­tűzésünk volt, hogy olyan vevőre ta­láljunk, aki megbízható szakmai és befektetői háttérrel rendelkezik - mondotta a felszámolóbiztos a teg­napi sajtótájékoztatón. Igényként merült fel többek között az is - tud­tuk meg-, hogy az új tulajdonos ké­pes legyen műszakilag és gazdasá­gilag reorganizálni a vállalatot, biz­tató szakmai és anyagi perspektí­vát tudjon nyújtani az itt dolgozó mintegy 400 embernek. A felszámoló Bonus-Eco Rt. a hi­telezői érdekképviselettel egyetér­tésben március 6-át jelölte meg ha­táridőként arra, hogy a befektetni szándékozók ajánlatot tegyenek a gyár működő vagyonának megvéte­lére. Három érdemi ajánlat érkezett erre az időpontra, közülük az egyi­ket egy amerikai vegyipari társa­ság, a másikat egy hazai szakmai-, de külföldi pénzügyi háttérrel ren­delkező kft., a harmadikat pedig egy tisztán magyar befektetői kon­zorcium tette. Április 4-én a Bonus- Eco ez utóbbi, vagyis a „Sajóbábo­nyi Társaság” Konzorcium ajánla­tát igazolta vissza, velük kezdi meg a szerződéses tárgyalásokat. E be­fektető-csoportban a Magyar Befek­tetési és Vagyonkezelő Rt. van több­ségben, tagjai között található a Budapesti Vegyiművek Rt., az Energoszer Kft., a Pharma-Investor Kft. valamint több magánszemély. Hármas tárlat a Kos-házban Kos Károly korunk igazi polihisz­tora. Ismerjük őt íróként, politikus­ként, grafikusként, építészként és nagy gondolkodóként egyaránt. De mindenekelőtt kultúrember volt. Azon kevesek közé tartozott, akik különbséget tudnak tenni kul­túra és civilizáció között. Kos Károly ráérzett arra, hogy nem he­lyes belevesznünk a technikai ci­vilizációba, mert az ember azon túl kezdődik. A miskolci Kós-ház és az itt folyó munka az ö szelle­miségét sugározza a városra - fo­galmazott Kobold Tamás, Miskolc polgármestere tegnap a Kós-ház- ban rendezett hármas kiállítás megnyitóján. A tárlattal egyrészt az erdélyi szár­mazású Kos Károly halálának húsz­éves jubileumára emlékeztek; kö­szöntötték a róla elnevezett ház alapításának tízéves évfordulóját; a kiállításlátogató azonban az épí­tészre és az épületre vonatkozó dokumentumok mellett megismer­heti a 25 éve elhunyt Marjalaki Kiss Lajos történész-geográfus, az első miskolci városszépítő élettör­ténetét is. Fotó: Vajda János Kommentár Vég és kezdet Marczin Eszter Az üzem területén a gazdátlanságot, az elhanyagoltságot látva az embernek rög­tön az jut eszébe, elkelne már a gazda az Észak-magyarországi Vegyiművek „portáján". A hat éve felszámolás alatt lévő gyár ugyan nem állt le - hiszen a felszámoló szerencsére a működtetés mellett döntött, mondván, egy halott cég eladási esélyei gyakorlatilag egyenlőek a nullával - de a bérmunkával fenntartott mű fejlesztésére, átfogó karbantartására nemigen jutott pénz. Akad tehát bőven teendője az április közepén birtokba lé­pő új tulajdonosnak. Persze az eltelt több mint fél évtized nemcsak a berendezéseken, az épülete­ken hagyta ott a nyomát. A dolgozók is nehezen vészelték át ezt az időszakot. A fénykorában kétezer főt is meghaladó foglalkoztatotti létszám mára 400-ra csökkent, és bizony ez a leépülési folya­mat nem ment zökkenők nélkül. Volt időszak, amikor pénz hiányában az el­bocsátottak végkielégítése forgott koc­kán, és előfordult az is, hogy a maradók bére hibádzott. Ez a fajta munkahely- és létbizonytalanság pedig felőrli az em­bert, nem ritka, hogy családok életét dúlja fel. Az elmúlt két év - amióta a Bonus-Eco a felszámoló cég - viszonylagos nyuga­lomban telt. Kérdések persze jócskán akadtak. Sikerül-e vevőt találni a cégre, és ha igen, az új tulajdonosnak vajon milyen tervei lesznek a bábonyi vegyi- gyárral!1 A válaszok mostanra úgy tűnik megszülettek. A vevő, a „Sajóbábonyi Társaság" Konzorcium a vegyipari tevé­kenység folytatását ígéri, és ha nem is egyik napról a másikra, de fejlesztést, létszámbővítést helyezett kilátásba. A kedélyek tehát megnyugodhatnak: ismét lesz biztos kereseti lehetőség a völgyben - ahogyan itt nevezik ezt a területet. Aztán, ha még előbbre tekint az opti­mizmusra hajlamos ember, óhatatlanul felmerül benne a remény, hátha ez az adás-vétel egy újabb vegyipari sikertör­ténettel gazdagítja a megyét. Elcsalt agrártámogatások Győr (MTI) - Az agrárexport-támogatá­sok jogtalan igénybevétele miatt indított nyomozást a rendőrség az ország több vidékén. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapi­tányság nemzetközi együttműködéssel, az érintett országok igazságügyi szervezeteinek közreműködésével folytatja a vizsgálatot - közölte Bárány István őrnagy. Mint a vizsgálatot végző tiszt elmondta: a gyanúsítottak azzal jutottak jogtalan gazda­sági előnyhöz, hogy az exportra szánt áru - például fagyasztott baromfi, sertéshús, palac­kozott bor - kiviteléhez s a szubvenció igény­léséhez szükséges okmányokon a valóságos­nál nagyobb mennyiséget, vagy jóval maga­sabb eladási árat rögzítettek. A hamis adatok alapján jogellenesen igényelt exporttámoga­tás a beszerzési árat is fedezte, ily módon a csalók invesztíció nélkül jutottak több száz milliós haszonhoz. A szóban forgó ügyleteket 1993 és 1995 kö­zött bonyolították az érintett kereskedelmi cégek, s - mint a vizsgálatok kiderítették — az árakat Európán kívül a tengeren túlra is szállították. (Folytatás a 2. oldalon.) C

Next

/
Oldalképek
Tartalom