Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

Tiszatáj tiszatáj W?.HÍÍ ♦ Sí ÍW­Határ öyőzS, Böndör Pál verset Géezt János, Ko^aa Ferenc novellája Ktibdetó Lóránt: Mibe harap a postmodern kelgyó? Kapri Gyula grafikái DiákinelléMetunkben: Erdődy Edit Mándy Ivánról „Csakis a progresszív irodalomnak van értelme: annak, ha az ember még önmagát sem ismétli. Egy élet­műn belül sem lehet már úgy írni, mint a régi klasszikusok, hogy ugyan­azon a szinten gyártja valaki a köny­veket, megtorpan valahol, és folya­matosan kiszolgálja a vele kapcsola­tos elvárásokat. Én nem szeretném, ha valaki elolvassa a nevemet egy tartalomjegyzékben, az előre tudja, hogy pontosan mire számíthat. Nem mondok le arról, hogy el is kelljen ahhoz olvasni, amit írtam, hogy bár­ki véleményt tudjon alkotni róla. Nem érdemes még egy ugyanolyan novellát írni, de olyan könyvet sem, amely nem haladja meg valamiben az előzőt. Szükség van arra, hogy az olvasót meglepetések érjék, mert az unalomra semmiféle magyarázat nin­csen.” (Beszélgetés Kontra Ferenccel) „Egyes írók sokat beszélnek a spon­taneitásról —; kamaszkoromat az a szívszorító vágy hatotta át, hogy ^le­hetőleg mindig spontán legyek. Ám azt hiszem, hogy a spontaneitást összetévesztettem — miként oly gyakran mások is — az eredetiség­gel, vagy ami még rosszabb: az ere- detieskedéssel. A spontaneitás eről­tetésének -— ami persze önmagában is paradoxon, mert a hirtelen meg­világosodást, a villámként kicsapó­dó ötletet, a váratlan felismerést ter­mészete szerint sem lehet sürgetni vagy erőltetni — nem is volt más hozadéka, mint hogy egy-egy megle­pő, fellegjáró ötletért hajlamos is voltam félbehagyni, vagy megváltoz­tatni az éppen megmunkálás alatt lé­vő műveimet. Az eredetiség és idő­szerűség hajszolása nem a legjobb ta­nácsadó.” (Bálint Péter: Az írás elgondolhatósága) Alföld ©alföld mi vínto-: » mm rvaúmt M:«YV:tVi'OXV«! 1997/3 „A közelmúltban egy pihentagyú kri­tikus leírta azt a marhaságot, hogy Kemény István csupán Térey János előfutára (volt), s ezzel be is töltöt­te szerepét a kortárs költészet meg­újításának folyamatában. Eszerint Kemény úgy viszonyul Téreyhez, mint Keresztelő Szent János Jézus Krisztushoz. (Nyilván ebben az új te­ológiában maga a kritikus az atya­úristen.) Miért és kinek jó egy ilyen kijelentés? A kritikus ideig-óráig ma­gára vonhatja a figyelmet. Megron­gálhatja az írók közötti szolidaritást. Erre azért van szükség, mert ezzel is erősödhet az irodalomelméleti szó- szaporítők rémuralma az irodalom­ban: oszd meg és uralkodj! Minde­nekelőtt szögezzük le: Kemény Ist­ván és Térey János az új magyar köl­tészet két legígéretesebb tehetsége.” (Nagy Attila Kristóf: A törzsasztal mellett) „Egyetlen ember van a magyar felvi­lágosodás korában, aki alig húsz év­nyi írói pályafutása alatt átfogja és megéli az európai civilizáció és kul­túra mítoszát: Bessenyei György, aki­nél legintenzívebb és legélőbb a kényszer: szembesülni először és tu­datosan a fény világával a ráció ere­je által. Egész élete ennek szellemé­ben telik, s személyes tragikuma pe­dig rövid, boldog periódus után újra visszataszítja a feudális valóság föld­közelébe. A Szabolcsból induló, úgy­szólván műveletlen ifjú, aki még a Patakon szerzett kevéske latin tudá­sát is elfelejtette, bécsi évei alatt vá­lik „hivatása gondolkodójává”, s au­todidaktaként néhány év alatt töb­bet tanul, nagyobb látókörre tesz szert, mint amennyit Magyarország valamennyi iskolája valaha is adha­tott volna együttvéve.” (János István: „A fényre lépő ember”) Nyíregyháza Ára 100 Ft „A finn ember természetéről irodal­munkban két egymással szögesen el­lentétes nézet uralkodik. Az egyik Kivi kapaszkodók nélküli, féktelen finnje, a másik Aho és Sillanpää csöndes falusi embere. Jelenleg Kivi felfogása az uralkodó. Alighanem ugyanarról a típusról van szó, csak éppen külön-külön mutatják nekünk az érem két oldalát, és elhallgatják, hogy maga az érem ugyanaz. A finn ember békés természetének feltéte­le és ára a sok váratlan robbanás és az anarchia elszabadításának ellen­állhatatlan vágya. A finnek indivi­dualistának tartják magukat. A finn ember nem képes titkot tartani. Ezt a tulajdonságot háborús időkben az itt tartózkodó külföldi hatalmak képviselői remekül kamatoztatták a maguk javára.” (Veijo Meri: A finn történelemről és földrajzról) Budapest Ára 240 Ft „A nyolc kis magyar hold annyifele van, ahány határrész. Egy kaszálónk volt itt, a nagy legelő szélén, a ha­lastavak mellett. Ma is látom, aho­gyan Anyukámmal megyek ki a ka­szálóra, látom a tóparti nyárfák karélyát, mert csodálatos, ott, ahol Apuka kaszál, mögötte úgy nőttek a nyárfák, hogy szószerint egy nagy cakkot alkottak. Messziről látom Apukát, ó, nem az arcát, ahhoz messze van tőlünk, csak azt, ahogyan a kaszálás ütemére jobbra, balra leng inkább, mint dől, a szélhajtotta, pi­rosba hajló pipaszurkáló lengésével. Ebédet viszünk Apukának. Amikor közel érünk hozzá, felegyenesedik, áll, vár bennünket, elébiink kiált, nem tudom mit, csak a harsogó, vi­dám hangját hallom. A nyárfa karélya visszhangozza, úgy hat: a nagy világ kiáltott.” (Szabó Pál leányának visszaemlékezése) * Nyíregyháza Ára 100 Ft KELET FELŐL IV leUwii I9)7í2 SZABOLCS - SZATM A R - BE REGI társadalom, tudomány művészet \ 1997/1 j Szabolcs-Szatmái^ ' "L Debrecen Csokonai. Március: Vízkereszt 12., 19., 21., 26., 29.; A dzsungel könyve 13., 22., 25., 27.; Figaro házassága 14-, 18., 20., 28. (18 h); Bánk bán 15. (18 h). Április: A dzsun­gel könyve 1., 2., 3., 9., 10., 12.; Vízkereszt 8., 15.; Don Giovanni 11., 16. Kölcsey Kamara. Március: Lila ákác 14. Áp­rilis: Az ember tragédiája 2., 3., 4., 5., 9., 11., 12.; Amphitryon 10., 16. Horváth Árpád stúdió. Március: Irtás 13., 18., 20., 22. Április: Összezárva 10., 16.; Ir­tás 15. Jegyelővétel: (52)415-565. Miskolc Nemzeti. Március: Mária Evangéliuma 12. (17 h), 13., 16., 20. (17 h), 21. (17 h), 22., 23. (17 h), 28., 29., 30.; A Denevér 14- (15 h); Színházi világnap. Ármány és szerelem 27. Kamara. Március: Az ember tragédiája (új­ra műsoron!) 13. (15 h), 16. (15 h), 18.; A hétfejű tündér 21. (10 h), 22. (10 h), 25. (lOhés 15 h), 26. (10 h). Csarnok Kultusz Motel. Médeia-variációk 14., 20. (20 h), 21. (20 h), 23. (20 h), 26. Jegyelővétel: (46)344-862. Nyáregyháza Móricz Zsigmond. Március: Férj az ágy alatt 12., 13. (15.30 h), 14-, 21.; Senki sem tö­kéletes 17. (Kisvárda), 18., 19.; Szépek szé­pe 18. (14 h), 19. (14 h); 20.; Művészkör 23. (18 h); Bál a Savoyban 24- (18 h, Má­tészalka), 25., 26., 27. Április: Azt hiszem, megcsinálják!... 4., 5., 7., 8., 9., 10., 12., 14-; Gulliver 14- (14 h), 15. (14 h). Krúdy Kamara. Március: Vén Európa Hotel 12., 13., 14-, 21., 22. Április: A vágy villa­mosa 10., 11., 12., 14­Jegyelővétel: (42)310-360. Irodalmi pályázat A Hegyaljai Alkotók Társulata vers- és pró­zapályázatot hirdet felnőtt és diák kategóri­ában. A pályázat jeligés, azon bárki részt vehet. Tartalmi, formai korlátozás nincs. A beérkező pályázatokat felkért szakértőkből álló zsűri bírálja el. Nevezési díj 300 forint, amit az egyesület számlájára — Tokaj és Vi­déke Takarékszövetkezet, 3535 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 18., 56100048-15100364 számra — kell befizetni. A pályamunkák beérkezési határideje: 1997. március 31. A pályázók lezárt, jeligével ellátott borí­tékban mellékeljék az azonosításra szolgáló adatokat (név, lakcím, értesíthetőség). A pályamunkákat az egyesület címén (3523 Miskolc, Pf. 124-) várják. Szí ni 3 z Vegyipar és képzőművészet Tiszaújváros jövet-menet út­baesik, s mint azt újabbkori történelemkönyveinkből tud­hatjuk, az idők során húszez­ren meg is álltak, sőt letele­pedtek a rendes nevét utóbb visszanyert városban. Megle­pő vagy sem, a magyar vegy­ipar egyik fellegvárának számí­tó településen a képzőművé­szet is otthonosan érezheti magát. Itt él Koscsó László grafikus- művész, Síró Lajos fotóművész és Orosz Csaba grafikusmű­vész, akiknek jelentős részük volt abban, hogy a város 1975-ben nemzetközi művész­telepet hozott létre, amely ta­valy is kinyitotta kapuit, s az idén csak azért szünetel, mert művészház épül méltó környe­zetül a vendégek fogadásá­ra. Képzőművészeti alkotások­kal két helyen találkozhat a közönség: a városi galériában és a művelődési központban. Tavaly az önkormányzat közös irányítás alá helyezte a két in­tézményt. Amint azt Lakatos Éva, a művelődési központ képzőművészeti felelőse a Szó-Képnek elmondta, a vá­rosi galériában az utóbbi idő­ben a nemzetközi művésztelep és Szósz Endre alkotásait te­kinthették meg az érdeklődők, a kisgalériában pedig Drozs- nyik István, Bráda Tibor, Buk­ta Imre, Urbán Tibor, Victor Vasarely, Pataky János, Orosz István kiállítását láthatták. A tervek között szerepel Gross Arnold, Sallay Géza és Szepessy Béla műveinek bemutatása, március 8-án nyílt meg a II. Országos Foltos Találkozó el­nevezésű iparművészeti kiál­lítás, előtte a Miskolci Galé­ria Többlet című anyagát kí­nálták a vendégeknek. Tiszaúj városon sokan ér­deklődnek a képzőművészet iránt, az iskolák rendre felke­resik tanulóikkal a kiállításo­kat, de a kortárs művészet csak 4-5 éve jutott rendszeres fó­rumhoz a városban. A műve­lődési ház 1997-ben ünnepli felavatásának 30. évfordulóját, ami nemcsak alkalmat teremt, hanem kötelez is arra, hogy' a művészetek súlypontozva je­lenjenek meg az intézmény programjában. Cserebere Ismét közeleg a cserbere időpont­ja! Mint előző számunkban jelez­tük, ezentúl a Szó-Kép megjele­nését követő hétvégén kínálunk lehetőséget kulturcikkeik, érték­tárgyaik csereberéjére. Kedvez­ményes akciónk révén 15 szóig 100 forintért fogadjuk a cserére szánt vagy keresett tárgyakat köz­lő hirdetéseiket. Várjuk olvasóin­kat könyveikkel, CD-ikkel, kazet­táikkal, képeslapjaikkal, bélyeg- és szalvétagyűjteményeikkel, posztereikkel. A nemzeti ünnep miatt módo­sult a találkozók időpontja: Mis­kolcon március 16-án, vasárnap 10-12 óra között a Calypso kis­vendéglőben (Városház tér 7.J, Debrecenben ugyanaznap 15-17 óra között a Hajdú-bihari Napló klubjában (Dósa nádor tér 10.), Nyíregyházán a következő szom­baton ÍO-12 óra között a megyei könyvtárban (Szabadság tér 2.) lesz a cserebere. Az Észak-Magyarország, a Hajdú-bihari Napló és a Kelet-Magyarország irodalmi és művészeti melléklete. Megjelenik havonta. 1997. március 12. Szerkesztő: Túri Gábor Irodalmi szerkesztő: S. Varga Pál Szerkesztőség: Debrecen. Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen. Pf. 72. Telefon: (52) 410 5Ö7 vagy 412 144/19. Fax: (52) 417 985. Debrecen Debreceni Filharmonikus Zenekar, Kollár Im­re, Csík Laura — Bartók terem, március 17. Magyar Állami Hangversenyzenekar, Koba- yashi Ken-Ichiro, Bársony László — Bartók Terem, március 24. 26. debreceni dzsessznapok (Snétberger Fe­renc, Tűzkő Csaba, Tony Lakatos, John Gill, Blues Company, Hot Jazz, Paris Washboard, Bratislava Hot Serenaders, Debreceni Dixie­land Jazz Band, Never Mind Jazz Band) — Bartók Terem, Kölcsey Színház, John Bull Pub, március 21-23. Ukrán Állami Szimfonikus Zenekar — Új Apostoli Egyház Temploma, március 29.; Bartók Terem, március 30. Világjáró zongoraművészek. Ránki Dezső, Debreceni Filharmonikus Zenekar, Kollár Im­re — Bartók Terem, április 14.; KLTE aula, április 15. Mátészalka Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, Martos Lász­ló — Városi Művelődési Központ, március 25. Musical-est — Városi Művelődési Központ, április 7. Miskolc Miskolci Szimfonikus Zenekar, Kovács Lász­ló, Bogányi Gergely — Nemzeti Színház, már­cius 17. Miskolci Fúvósegyüttes, Hassler Énekegyüt­tes, Bartók Kórus, Gémesi Géza — Bartók Te­rem, március 19. Miskolci Szimfonikus Zenekar, Magyar Álla­mi Énekkar, Kovács László — Nemzed Szín­ház, március 25, Nyíregyháza Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, Martos Lász­ló — Váci Művelődési Központ, március 18. Miskolci Szimfonikus Zenekar, Kovács Lász­ló, Gál Károly, Iván Klára — VMK, április 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom