Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

4 ESZAK-Magyarország Helyi Hírek 1997. Március 11., Keph A tokaji városháza híreiből Tokaj (ÉM - PT) - Tan- és szépirodalmi könyvek gyűjtését hirdette meg a Tokaji Vá­rosvédő és Szépítő Egyesület a Kárpátalján élő kisebbségi magyar diákok számára. Kérik a tokaji iskolásokat, hogy ne dobják ki a már használaton kívüli tankönyveiket, hanem azokat az egyesülethez jutassák el. Közös szennyvízhálózat A Borsodvíz Rt. szakemberét, Vouszka Zol­tánt bízták meg Tokaj és térsége - Bodrogke- resztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Tárcái, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj - polgármesterei, hogy elkészítse számukra a települések szennyvízelvezetési és kezelési programját. A tíz önkormányzat tervei szerint a megfelelő beruházási összeg megszerzése után kiépítenék a községek tel­jes körű szennyvízhálózatát, befejeznék a to­kaji rendszert és a megnövekedett tisztítási igényeknek megfelelően bővítenék a városi tisztítóművet is. Ajánlják a kincstárat A Belügyminisztérium önkormányzati gazda­sági főosztályának szakembere tanulmányoz­ta a város szerkezet-átalakítási és stabilizáci­ós programját Tokajban. A BM illetékese el­sősorban a rendszer felépítésére és a működé­si tapasztalatokra volt kíváncsi. A belügyi tárca ugyanis a meglévő kincstárak gyakorla­ti tapasztalatai alapján ajánlást készít elő az ország összes önkormányzatainak hasonló szervezetek és működtetési struktúrák létre­hozására. • NYELVI LABOR, SZÁMÍTÁSTECHNI­KAI TANTEREM LÉTREHOZÁSÁRA, il­letve négy tanterem felújítására készülnek a cigándi általános iskolában. A beruházásra az önkormányzat 4 millió forint saját tőkét külö­nített el, de az említett tervek megvalósulásá­hoz pályázati pénzekre is szükségük lesz. _Ém-portré A pincér Miskolc (ÉM - SZA) - A fejébe vette, s meg is valósította álmát Benkovics Nán­dor, aki egy étteremben szolgálja fel a fi­nomabbnál finomabb falatokat. Kereskedelmibe jelentkezett, de nem vették fel. Hogy mégse maradjon szakma nélkül, a kazincbarcikai vegyipari szakközépiskolába húzott le négy évet. Annak ellenére, hogy az is tetszett neki, hajthatatlan maradt, s min­denáron a vendéglátóiparban akarta megke­resni a kenyerét. Mindent vállalt, csak hogy felszolgálhasson. így került a miskolci ven­déglátóhoz, ahol egyik nap tányérokat moso­gatott csak azért, hogy másnap frissen vasalt ingében kiállhasson a placcra. Időközben le­velezőn elvégezte a Berzeviczy Gergely Szak- középiskolát, ami - mint bevallja - nem volt éppen könnyű vállalkozás: mivel nappal dol­gozott, csak este jutott ideje a tanulásra. A lé­nyeg, hogy ma már papírral rendelkezik ar­ról, amit végez. Különben szeret és bír is enni. Barátai azt mondják róla: egyáltalán nem látni meg rajta. Legjobban a mamája által készített lekváros gombócért rajong, aminek a felszolgálását mindig édesanyjára hagyja. A pincér két napot az étterem asztalai kö­zött tölt, és két napja jut a pihenésre, majd minden kezdődik élőről. Ám a szabadidőt oko­san kell beosztania, mivel még nőtlen, ezért a házimunka - a mosás a vasalás - is rá ma­rad. Ennek következtében valójában csak egy napja marad az édes semmittevésre. Olyan­kor a tévé előtt lustálkodik, vagy éppen kollé­gáival szármázni jár. Szeles, de nem életveszélyes rés A rossz vizek repeszthették meg a Kossuth Gimnázium falát Miskolc (ÉM - SZA) - Otthonos vendégként mozog a miskolci Kossuth Gimnázium falai kö­zött a szél. Hogy az épület falán keletkezett repedés ne okozzon komolyabb gondot, a megye- székhely önkormányzata en­nek érdekében kész az anyagi áldozatra. Mint azt Kovács Lajosné, a Kos­suth Lajos Gimnázium és Pedagó­giai Szakközépiskola igazgatója ér­deklődésünkre elmondta: a hetve­nes években megnövekedett tanu­lói létszám indokolta az intézmény bővítését. Az új szárny felhúzása után körülbelül húsz évvel jelent­keztek az első repedések. A szak­emberek feltételezése szerint a problémát a lapos tető okozta. Ezért négy éve az ominózus rész tetőteret kapott, s így újabb tanter­mekkel gazdagodott az iskola. A beruházás akkor több millió forint­ba került. Ám a történet itt koránt­sem ért véget, ugyanis mára olyan repedés tátong az épület egyik sar­kán, melyen a szél - főleg az el­múlt télen - akadálytalanul húzott be. Nem egyszer megesett, hogy a diákok kénytelenek voltak kabát­ban ülni az órán, ha nem akartak megfázni. A statikai vizsgálatok során nyil­vánvalóvá vált: szükséges az épület ezen részének megerősítése. Viszont azt is megállapították: bár kellemet­len ez az állapot, de nem jelent élet­veszélyt. Az igazgató reméli: a költ­A repedés. Nyárra remélik a renoválást. Fotó: Bujdos Tibor ségvetésben a repedéssel kapcsola­tos tennivalókra elkülönített keret­ből nyáron mindenképpen elvégez­tethetik a renoválást. Hogy ez a remény valóra vá­lik-e, erről nem tudott felvilágosí­tással szolgálni Papp Tamást, a miskolci polgármesteri hivatal vá­rosüzemeltetési és beruházási osz­tályvezetője. A szavaiból az viszont kiderült: mivel az épület mellett húzódó csapadékvíz-csatorna nem megfelelően működik, ennek követ­keztében káros vizek jutottak az épületszámy alá, s nagy' valószínű­séggel ez okolható a repedés kiala­kulása miatt. Elárulta: a szerke­zet-megerősítés várhatóan milliós tétel lesz, de erről csak a munkára kiírt pályázat eredményének kihir­detése után tud konkrét adatokkal szolgálni. Bonyodalmak a gázmérőóra körül Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Több zempléni községben kifo­gásolták a közelmúltban a Zemplén-Abaúj (ZAB) Kft. azon rendelkezését, hogy a gázmérő­órát a lakáson kívül kell elhe­lyezni. Számos helyen a belső rendszert kellett átalakítani annak érdekében, hogy az meg­feleljen az említett követel­ménynek. Janik Kálmán a ZAB Kft. főmérnö­ke lapunk kérdésére válaszolva el­mondta: a fogyasztók a legtöbb esetben úgy kerültek ebbe a hely­zetbe, hogy a kivitelező előre - né­hol már ’95-ben - megépítette a belső gázvezeték rendszert, csak utána készíttette el a tervet és pró­bálta meg azt jóváhagyatni. A for­dított rendszer miatt kellett azo­kon a helyeken átalakításokat vé­gezni, ahol a lakáson belülre rak­ták a mérőóra helyét, ám időköz­ben egyes rendelkezések megvál­toztak. Mint a főmérnöktől megtudtuk: a kivitelezők a lakók előtt legtöbb­ször a kft.-t okolják a gondok miatt annak ellenére, hogy ők kezdettől fogva a családi házak esetében a lakáson kívüli óraelhelyezést java­solták. 1997 január elsejétől vi­szont már túlléptek a javaslati szinten, azóta - műszaki biztonsági és gazdasági okokból - ez követel­ményként szerepel a tervkészítés során. Természetesen ettől néhány esetben eltekintenek, hiszen előáll­hat olyan műszaki helyzet, hogy csak valamelyik lakáson belüli helységben szerelhető fel a mérő- szerkezet. Az 1996-ban érvényesí­tett tervek esetében még nem vet­ték szigorúan a ZAB Kft. munka­társai ezt a követelményt, sőt azok­nál sem, akik ’96-ban adták be a dokumentumot, ám azt valamilyen oknál fogva - de nem az óra miatt - visszautasították és most újra kénytelen azt beadni. Etikátlannak tartanák ugyanis azt, hogy bár elő­zőleg nem tettek rá észrevételt, most a mérőszerkezet miatt adnák vissza ismét a tervet. A kft. gondol­kodik azon, hogy eljárást kezdemé­nyez azokkal a kivitelezőkkel szemben, akik engedély nélkül ké­szítik el a belső hálózatot. Rendeletet alkottak a zajos viták ellen Szerencs (EM - PT) - Jelentős indulatokat váltott ki egy sze­rencsi diszkó túlzott hangosko­dásának tulajdonított ügy - melyről korábbi lapszámunk­ban már beszámoltunk -, ezért az önkormányzat a hasonló vi­ták megelőzése érdekében zaj- és rezgésvédelmi rendeletet al­kotott legutóbbi ülésén. A rendelet a környezet és egészség megóvása érdekében meghatároz­za a hangosító berendezések zaj- és rezgésküszöbének felső határérté­két. Az is veszélyes zajnak számít egyebek között, amire ugyan nem lehet határértéket meghatározni, de ami jelentős mértékben zavarja a polgárok nyugalmát. Ezért ezen­túl tilos a város belterületén disz­kót működtetni, amennyiben a ren­dezvény helyszínétől mért 300 mé­teren belül lakás található. Este tíz óra után - kivéve a város által szervezett programokat - csak a jegyző külön engedélyével szabad élő koncertet rendezni. Egészség­ügyi, oktatási és szociális intézmé­nyek telekhatárának 50 méteres körzetében szabadban - nyitott ab­laknál még zárt térben - sem lehet rendszeres zajos szolgáltató tevé­kenységet folytatni. Ä rendelet betartásnak ellenőr­zésére, a létesítmények zajjal járó tevékenységének engedélyezésére és korlátozására, a felmerülő bün­tetések kiszabására, vagy egy adott tevékenység megszüntetésre a kép­viselő-testület a jegyzőt és a pol­gármestert hatalmazta fel. Áprilisi választás Mezőkövesden Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Áp­rilisban időközi önkormányzati vá­lasztást tartanak Mezőkövesd egyik körzetében. Mint ismeretes: januárban egész- , ségügyi állapota miatt lemondott : az egyik önkormányzati képvisel A négyes számú választókörzetben közel ezerötszáz ember él, akik áp­rilis 27-én reggel hat órától este hét óráig járulhatnak majd az urnák­hoz. Mint azt Molnárné Panyi Már­tától, a polgármesteri hivatal szer­vezési osztályvezetőjétől megtud­tuk: március 24-tól április 7-ig tart a jelöltajánlás, s ekkor kapják fíieí a szavazásra jogosultak is az érte­sítőket. Barcika sportjára 43 millió forint Kazincbarcika (EM - SZN) - A költségvetés 42 millió 754 ezer fo­rintot irányzott elő sporttámoga­tásra. Az önkormányzat a város sportéletének támogatása mellett nem tett le arról sem, hogy vállala­tokkal és vállalkozókkal tárgyalj811’ s a szakosztályokat is önmaguk menedzselésére ösztönzi. Mint is­meretes: 1997-ben a BorsodChenj Rt. az iparűzési adó megemelésével összefüggésben nem kívánt az elő­ző évek gyakorlata alapján küldd támogatást nyújtani a sportra. Ebben az évben a KVSE egyé®1 szakosztályai összesen 5 milliói8 röplabda szakosztály 6,7 milliói 8 labdarúgóklub 27,3 millió forintot kap. A diáksport bizottság rendel­kezésére egymillió áll, az egyé*1 sportegyesületek és a Városi Lab­darúgó Szövetség 2 millióból gaí' dálkodik. Péteri csatornadíj - áron alul Sajószentpéter (ÉM - SZN) ' Rendelet alkotott a képviselő-testü­let a helyi szennyvízcsatorna szol­gáltatás díjának mértékéről- A március 1-jétől érvényes lakosság1 díj 45 forint plusz áfa köbmétered­ként, a közületi díj pedig köbméte­renként 64 forint plusz áfa lett. á szennyvíztelep működtetési költse' ge a közüzemi szolgáltató igény6 szerint magasabb összegeket - illetve 84 forint - indokolna, s f1 önkormányzati szolgáltató intéz­mény önfenntartó képessége is b)’ zonytalan lehet az alacsonyabb di­jak miatt, ám a testület a lakosság teherbíró képességére hivatkozik­Korrigálták az ózdi térítési tarifákat Ózd (ÉM - BTGY) - Korrigálta 8 személyes gondoskodást nyújtó sZ8 ciális ellátások térítési díjáról szol8 rendeletét az önkormányzat. EgÉ részt pontosította a támogatási f®1' tételeket, másrészt újraszabályoz^ a térítési tarifákat. Ä szociális bi­zottság által kidolgozott szisztéma szinte vita nélkül hagyták jóvá ‘ képviselők. Ebben az egyetértésbe!1 persze nem volt semmi meglep0’ hiszen a rendelkezésre álló keke­tek, illetve a kötelező központi el° írások minimálisra csökkentette*1 döntési szabadságukat. Méltányosság a sajóörösi adóban Az ombudsman lépett közbe, állampolgári panasz alapján Styóörös, Miskolc (ÉM - FL) - Állampolgári panasz alapján az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa, Gönczöl Katalin megállapította, hogy Sajóörös telekadót bevezető rendelete nem felel meg a vo­natkozó jogszabályok előírá­sainak. Ájánlására a képvise­lő-testület új önkormányzati rendeletet alkotott, beleépít­ve a hiányolt méltányossági feltételrendszert is. Sajóörös a szegény, de a máshol lakók által is kedvelt települések közé tartozik. Szívesen vásárol­nak ott miskolciak is telket hétvé­gi ház építésének szándékával, vagy azért, hogy közművesítés után haszonnal túladhassanak rajta. Az önkormányzat a talpon maradását leginkább a pályáza­tok révén elnyerhető összegeknek köszönheti, ezek igénylésénél fel­tétel viszont, hogy helyi adót ves­senek ki - mondta Bikki Imre, a község polgármestere. Ennek ér­dekében 1991-ben a beépítetlen telkekre jelképes, négyzetméte-' renként 5 forint adót vetettek ki a törvény által 100 forintban maxi­mált lehetséges összeggel szem­ben. Ezt kifogásolta a Sajóörösön beépítetlen telekkel rendelkező miskolci Kovács Márton. O kevés nyugdíjára és egészségi állapotá­ra hivatkozva kérte, mentesítsék az adó megfizetése alól, de kérel­meit sorra elutasították. Mint Orosz Gábortól, a megyei közigaz­gatási hivatal vezetőjétől megtud­tuk: az akkor még köztársasági hivatalként működő intézmény sem adott helyt a panaszos felleb­bezésének. Az 1996-ban módosított tör­vény már 200 forintban maximál­ta a kiszabható telekadó mérté­két. Sajóörös képviselő-testülete 100 forintra emelte a díjat, ami Kovács Márton számára évi 139 ezer 900 forint adót jelentett vol­na. Ezt azonban már nem volt hajlandó befizetni, panaszával pe­dig immár az országgyűlési biz­toshoz fordult. Az ombudsman felkérte a község polgármesterét: intézkedjen, hogy a rendelet az adóigazgatási eljáráskor követett méltányosság feltételrendszerével egészüljön ki. A polgármester ezt elfogadta, és tájékoztatta az om- budsmant arról, hogy a képviselő- testület a korábbi rendeletet ha­tályon kívül helyezte, és új önkor­mányzati rendeletet alkotott. Gönczöl Katalin a polgármester válaszát, valamint a megküldött új rendeletet elfogadta. A panaszos, Kovács Márton ha­vonta 14 500 forint nyugdíjat kap, kézhez viszont csak 11 855-öt, mert a többit az adóhátralék fejé­ben a sajóörösi önkormányzat le- tiltatta. Legutóbbi kérelmében le; írja, hogy a kiszabott adófizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, mert éves jövedelme nem éri el az adó mértékét, havonta 5-6 ezer forintot gyógyszerre költ és a miskolci polgármesteri hivataltól is kénytelen elfogadni havi 1575 forint lakásfenntartási támoga; tást. Egyébként évek óta szeretné eladni telkét, de hirdetéseire ko­moly vevő nem jelentkezett. Sajóörös önkormányzata a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz január 15-i keltezéssel elküldött levelében kérte: függesszék fel a Kovács Márton telekadó hátralé­kának letiltására vonatkozó vég­rehajtást. Most itt tart az ügy. JL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom