Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-25 / 70. szám
Itt-Hon 4 .vss//Mys/syss/sjMVMWssssy&w.-yysM</s.<K<<,vsss^^^ mmteswiwim»»wtew u Itt-Hon Interjú Gyakorlópálya épül a szendrői tűzoltóknak Riport 5 Buzafalvi Győző Szendrő (ÉM) - Az első olyan gazdasági évet tavaly zárta Szendrő város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága, melyben olyan önálló tevékenységet folytattak, ami nem terhelte az önkormányzat költségvetését, és sikeres esztendőt tudhatnak maguk mögött. Köteles János mérnök-őrnagy, szendrői tűzoltóparancsnokkal arról beszélgettünk, hogy az elmúlt időszakban miként alakultak körülményeik és van-e esély idén az előrelépésre. □ Miként értékeli a parancsnokság tűzmegelőzési munkáját? • Ismétlődően felmerülő tűzvédelmi hiányosságnak számít immáron több évre visszanyúlóan a Bódva-völgyi települések nem megfelelő oltóvízzel való ellátottsága. A tűzcsapok száma ugyan elegendő, de a működőképességgel többnyire baj van. Az oltóvíz biztosítása egyébként a települési önkormányzatok feladatai közé tartozik. A felelősség tisztázására figyelemfelhívó leveleket küldtünk ki az érintett önkormányzatoknak, sajnos azonban csak egyhar- maduk válaszolt rá. Gondot jelent az is, hogy tűzoltóságunk nem rendelkezik speciális vízszállító járművel, amellyel némiképpen kompenzálhatnánk ezeket a hiányosságokat. A leggyakoribb tűzesetek között szerepel a tarlóégetés és a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék szabadtéri szabálytalan égetése. Még mindig csak kevesen akarják tudni, hogy az említett cselekedetek alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősülnek és külön hatósági engedély birtokában szabad csak ezeket az égetési munkálatokat végezni. Összességében sok tennivaló vám még ezen a területen: az emberek felvilágosításától kezdve a megelőző tűzrendészeti szabályok betartatásáig. Annak a célnak eléréséig, hogy lehetőleg minél kisebb legyen egy tűzeset kialakulásának a valószínűsége, a kötelezően alkalmazandó szabályok, szabványok nem ismerete vagy be nem tartása miatt. Végezetül egy számadat a megelőző tűzvédelem munkájáról: tavaly összesen 47 ellenőrzést hajtottunk végre, 9 alkalommal adtunk szakhatósági állás- foglalást hatósági bizonyítványhoz. □ Melyek a legjellemzőbb tűzesetek? • Folyamatos emelkedést mutat a tűz- és káresetek száma. 1994-ben 107,1995-ben 143, és az elmúlt évben pedig 154 eset fordult elő. Továbbra is a mezőgazdasági tüzek aránya a döntő, mintegy 60 százalékos (ezen belül az erdőtüzek aránya 18 százalék, a szárazfü-bozó- tos-cserjés, avartüzek 47 százalék). A belterületi tüzek közül 6 százalék melléképületekben, kazlakban 5 százalék keletkezett, a lakás- tüzek arányápedig 6 százalék. Tizennyolcszor kértünk segítséget más parancsnokságoktól az eredményes és gyors tűzoltás érdekében. Elsősorban az encsiek, a kazincbarcikaiak és a miskolciak vonultak területünkre. A tavaszi szárazság idején napi 4-6 riasztás volt az átlag, de előfordult olykor 9 riasztás is. A szendrői tűzoltóparancsnokság is segítségére sietett a testvérintézményeknek, így például 10 alkalommal jártunk el Kazincbarcika, ötször pedig Encs működési területén. Az elmúlt évben egyébként összesen 169 vonulást végeztünk. Tűzoltóink készen állnak bármely évszak bármely napszakában is arra, hogy azonnal beavatkozzanak a legváratlanabb helyzetekbe. A teljesség igénye nélkül kiragadok néhány eseményt az 1996-os esztendőből. Egy hétig égett a martonyi tévétorony közelében a fenyves erdő. Gázpalack-tűz és robbanás történt a Jósva- fő-Tengerszem Szállóban. Mi is közreműködtünk a hemádszurdoki vasúti szerencsétlenség mentési munkáinál, de jártunk az encsi fafeldolgozó üzem tüzénél és a karolai gyermeküdülőnél is. Az állampolgárok sajnos a tűzvédelmi előírások betartását illetően rendkívül fegyelmezetlenek, gondatlanok. □ Az állomány képzése megfelelő-e? • A múlt nyáron hárman fejezték be tanulmányaikat: a Budapestre vezényelt tiszthelyettesek a Belügyminisztérium Tűz- és Polgárvédelmi Intézetében szereztek tűzoltó-technikusi képesítést és tiszti rendfokozatot kaptak. Ezáltal szolgálatparancsnokaink felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkeznek. Tervezzük, hogy idővel a helyettesek is magasabb szintű képesítést nyeljenek. Az ősz folyamán kihelyezett tanfolyamon sajátították el dolgozóink a J«<* *X A szendrői tűzoltóság műszaki parkja alapos felújításra szorul láncfűrész, roncsvágó, feszítő-vágó felszerelések és emelőpárnák szakszerű kezelését és használatát. A tanfolyam elméleti és gyakorlati része után kisgépkezelői speciáhs vizsgát tettek tűzoltóink. A nyolcórás munkarendben tevékenykedők mindegyike szakterületéhez illő továbbképzésen vett részt az elmúlt év folyamán. □ Milyen a parancsnokság anyagi és technikai helyzete? • Rendszeresen elvégeztük tavaly is a biztonsági berendezések szakító próbáját: a nem megfelelőeket selejteztük. Végrehajtottuk a kisgépek, berendezések és a laktanya érintésvédelmi vizsgálatát. A feltárt hiányosságok javítása folyamatban van. Saját erőből beszereztünk 10 védősisakot, központi pályázatból pedig 3 stabil és 5 mobil Motorola-rádiót. A Belügyminisztérium felmérésére jeleztük, hogy gépjárműfecskendőink életkora és műszaki állapota már nem éri el a megkívánt minimumot sem. A minisztérium pályázati kiírásához - mely szerint 10 százalék vásárlási összegért hozzájuthatunk új fecskendőhöz - augusztusban csatlakoztunk. Az elbírálás októberben megtörtént, eszerint az idén várhatjuk az új fecskendőt. Az állami költség- vetés három év alatt több mint 8,3 milliárd forintot fordít a tűzoltók munkájának javítására. Bízunk abban, hogy ez Szendrőn is érződik majd. Decemberben számítógépet vásárolhattunk, a megfelelő nyomtatókkal együtt. Az állomány részére az év végén mikrohullámú sütőt vásároltunk, ezzel is javítottuk az élelmezés feltételeit. Az elmúlt évben az állomány bérszerinti besorolása a szolgálati törvényben előírtaknak megfelelően megtörtént. 1995. novemberében a bruttó bér 931 ezer volt, 1996. novemberében pedig 1 millió 164 ezer forint, a növekmény tehát 25 százalékos. Az előző év végén pénzügyi helyzetünk kedvezően alakult, így az állománynak 1 millió 233 forint jutalmat oszthattunk ki. □ Mik az idei kilátások? • Pályáztunk egy új tűzoltóautóra. Reméljük, még az első körben megérkezik, mivel az Ifánk 12 éves. Az ötödik születésnapunk november 6-án lesz. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az önkormányzat segítségével - technikai és anyagi hozzájárulásával - készülő gyakorlópályánk befejeződjön akkorra. Ezt saját tűzoltói kivitelezésben építjük. Ezt városunk Miskolc felőb bejáratánál alakítjuk ki. Sokat profitálunk abból is, hogy a helyi nagyobb gazdálkodó szervekkel, így a Szendrő és Vidéke Áfésszel, a Bábolna-Szendrői Gazdaság Kft.- vel és az Alumíniumgyár II. számú Gyáregységével, valamint a vállalkozókkal jó kapcsolatot alakítottunk ki. Tűzoltóink egyébként ez év január elsejétől megkapták a 17 százalékos központi bérfejlesztést, és a közérzet szempontjából ez egyáltalán nem mellékes tényező. szélgetésbe Klárika élete párja. - Úgy, ahogy voltunk, pizsamában és hálóingben kirohantunk. Az udvarunkon nagy megdöbbenésünkre egy litván kamion állt, pár centire a ház bal sarkától. Éppenhogy csak felocsúdtunk az ijedelemtől, újabb csattanás hallatszott. Bármilyen furcsa, ismét egy litván gépkocsi-szerelvény „látogatott” be hozzánk. Hat órakor egy szlovák Opel Astra személyautó landolt a kertünkben. Negyed nyolckor pedig a bejárati ajtónkhoz egészen közel ugyancsak egy litván pótkocsis teherautó vetődött be. Elgondolni is rossz, mi lett volna, ha teli rakománnyal „köszön” be. Akkor bizonyára már nem itt diskurálnánk. Érthető tehát, ha a borzalmakat megélt hidasnémeti családnak azóta se éjjele, se nappala. Az önkormányzathoz fordultak segítségért, akik maguktól is amellett döntöttek, hogy ki kell üríteni a kanyarban lévő épületet. Ezzel kívánják megelőzni a tragédia bekövetkezését.- Az önkormányzati képviselő- testülettel teljes egyetértésben határoztunk úgy, hogy lebontatjuk a Fő tér 9. szám alatti lakóházat - mondja Becse Csaba, Hidasnémeti polgármestere. Bár anyagi körülményeink nem túl fényesek, mégis egy újabb családi házat kellett vásárolnunk. Hiába kértünk központi segítséget a költöztetéshez, mindenütt az volt a válasz: „csak katasztrófahelyzetben tudnak támogatni bennünket!” Azt azért mégsem várhatják el tőlünk, hogy addig ölbe tett kézzel üljünk...- Polgármester úr szerint mi lenne az igazi megoldás a rendkívül megnövekedett tranzitkamion-forga- lomra?- Meggyőződésem, hogy pusztán az is jelentős javulást hozhatna, ha a külföldi pilóták betartanák a közlekedési szabályokat. Pillanatnyilag ugyanis még a legelemibb sebesség- korlátozó táblákra is fittyet hánynak. Az a bizonyos gönci kanyar ötven kilométeres sebességgel köny- nyen bevehető. Bár az ominózus február 21-i hajnalon tükörsima jég borította az utat, ami még nagyobb óvatosságot, odafigyelést feltételezett volna! Azt persze nem gondolhatja komolyan senki, hogy az összes kanyarban lévő lakóházat lebontsuk majd a jövőben, hogy ne legyen útban a lett, a litván és az ukrán kamionosoknak! Egyébként van egy „receptem”, amiért tavaly aláírást is gyűjtöttünk: a három községet - Hidasnémetit, Tornyosnémetit és Novajidrányt - elkerülő útszakasz megépítése! Úgy tudom, a Közútkezelő Közhasznú Társaság már elkészítette ennek a terveit, de ismerve az Útalap helyzetét, kevés a remény arra, hogy még ebben az évezredben megvalósuljon álmunk. Kamioncsattanásos ébresztés Buzafalvi Győző Hidasnémeti (ÉM) - A szlovák határ menti községben, Hidasnémetiben egy családot új otthonba költöztet az önkormányzat. Szokványos történet, gondolhatnánk. Harangozó Sándoméék esete azonban nem mindennapos. Február 21-én hajnalban ugyanis három kamion és egy Opel Astra személyautó választotta célpontul házukat. Azóta se éjjelük, se nappaluk. Harangozó Sándorné, Klárika nyugdíjas. Több évtizede él már a Fő tér 9. szám alatt lévő önkormányzati lakásban. Az épület háromlakásos, de páijával csak ketten laknak az egyik szoba-kony- hás részben.- Jó volt itt addig lakni, amíg meg nem jelent a kamionáradat - emlékszik vissza Klárika, miközben a megtépázott udvaron vezet körbe. Olyan mintha bombatalálat érte volna. Eddig hírből hallottuk csak a külföldiek szaA borzalmakat megélt hidasnémeti családnak azóta se éjjele, se nappala... bálytalanságait, de egy-két esztendeje már mi is megtapasztaltuk. Tavaly még csak a kőkerítésünket vitték el egy párszor. Ez év február 21-én viszont csak egy hajszálon múlott az életünk, és ebben semmi túlzás nincs. Kami- oncsattanás ébresztett fel - eleveníti fel még most is riadtan a szörnyű eseményeket az asszony.- Pontosan hajnali négy óra 10 perckor hatalmas robajra lettünk Fotó: Buzafalvi Győző figyelmesek - kapcsolódik a beA szövetkezeti elnök Szikszó (ÉM - BGY) - Alsógagyon látta meg a napvilágot 53 esztendeje Tirpák Ferenc. Édesapja arra törekedett, hogy Béla nevű testvérével együtt többre jusson az eke szarvánál. A bátyja jogász lett, Ferenc pedig agrármérnök. Osztatlan általános iskolában végezte Alsógagyon elemi tanulmányait. A núskolci Kilián Gimnáziumban érettségizett, és 1966-ban kapta kézhez első diplomáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd munka mellett 1978-ban a Debreceni Agrártudományi Egyetemen vállalatgazdálkodási szakmérnöki oklevelet szerzett. A Gagyvendégi Állami Gazdaságban kezdte gyakornoki pályafutását, majd brigádvezető s telepvezető Mérán. Itt „botlott” bele egy szép lányba, Morvát Gizellába, akivel 1969-ben kötött házasságot. Az évben már főagronómus Hemádvécsén, később téesz-elnök. Ezt tekinti szakmai kibontakozása színterének. Andrea lányuk és Tamás fiúk is ebben az időben született. 1980. júniusától a jő adottságú és a perspektivikus egyesülés előtt álló szikszói JBéke” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöki teendőivel bízták meg. Ekkortájt esetenként ötszázan is dolgoztak az ötezer hektáros szövetkezetben. Az egész vezetés gondolkodásmódját áthatotta az elkövetkező tíz évben az állandó fejlesztés ügye, hogy ezzel megalapozzák á jövőt. Az új Majorban megannyi új épület, építmény valósult meg: a műtrágya tároló, a gépműhely, a magtárak, az üzemanyag tároló és a Bábolna-szárító. Komoly lelki válságot okozott Tirpák Ferencnek az 1990-93. közötti időszak. Elmondása szerint naivan abban bízott, hogy ami az előző rendszerben rossz volt, azt majd félreteszik és felcserélik csupa jóval, s a magyar gazdaság egyenesen menetel a Kánaán felé. Kellett néhány esztendő ahhoz, hogy felébredjen ebből az álmából. Azt is megkapta az 1992-es szétválási közgyűlésen, hogy: „Miért ültök ott a pulpituson, kommunista kövületek?”. Kellő elégtételt jelentett számára, hogy - egy even belül - háromszor választották újjá ’92 őszéig és egyetlen alkalommal sem kapott 96 százaléknál kevesebb igenlő szavazatot.
