Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

Itt-Hon 4 .vss//Mys/syss/sjMVMWssssy&w.-yysM</s.<K<<,vsss^^^ mmteswiwim»»wtew u Itt-Hon Interjú Gyakorlópálya épül a szendrői tűzoltóknak Riport 5 Buzafalvi Győző Szendrő (ÉM) - Az első olyan gazdasági évet tavaly zárta Szendrő város Önkor­mányzatának Hivatásos Tűzoltósága, melyben olyan önálló tevékenységet foly­tattak, ami nem terhelte az önkormányzat költségvetését, és sikeres esztendőt tud­hatnak maguk mögött. Köteles János mér­nök-őrnagy, szendrői tűzoltóparancsnok­kal arról beszélgettünk, hogy az elmúlt időszakban miként alakultak körülménye­ik és van-e esély idén az előrelépésre. □ Miként értékeli a parancsnokság tűzmegelő­zési munkáját? • Ismétlődően felmerülő tűzvédelmi hiányos­ságnak számít immáron több évre visszanyú­lóan a Bódva-völgyi települések nem megfele­lő oltóvízzel való ellátottsága. A tűzcsapok szá­ma ugyan elegendő, de a működőképességgel többnyire baj van. Az oltóvíz biztosítása egyéb­ként a települési önkormányzatok feladatai kö­zé tartozik. A felelősség tisztázására figyelem­felhívó leveleket küldtünk ki az érintett önkor­mányzatoknak, sajnos azonban csak egyhar- maduk válaszolt rá. Gondot jelent az is, hogy tűzoltóságunk nem rendelkezik speciális víz­szállító járművel, amellyel némiképpen kom­penzálhatnánk ezeket a hiányosságokat. A leg­gyakoribb tűzesetek között szerepel a tarlóége­tés és a mezőgazdasági termelés során kelet­kező növényi hulladék szabadtéri szabálytalan égetése. Még mindig csak kevesen akarják tud­ni, hogy az említett cselekedetek alkalomsze­rű tűzveszélyes tevékenységnek minősülnek és külön hatósági engedély birtokában szabad csak ezeket az égetési munkálatokat végezni. Összességében sok tennivaló vám még ezen a területen: az emberek felvilágosításától kezd­ve a megelőző tűzrendészeti szabályok betar­tatásáig. Annak a célnak eléréséig, hogy lehe­tőleg minél kisebb legyen egy tűzeset kialaku­lásának a valószínűsége, a kötelezően alkalma­zandó szabályok, szabványok nem ismerete vagy be nem tartása miatt. Végezetül egy számadat a megelőző tűzvédelem munkájáról: tavaly összesen 47 ellenőrzést hajtottunk vég­re, 9 alkalommal adtunk szakhatósági állás- foglalást hatósági bizonyítványhoz. □ Melyek a legjellemzőbb tűzesetek? • Folyamatos emelkedést mutat a tűz- és káresetek száma. 1994-ben 107,1995-ben 143, és az elmúlt évben pedig 154 eset fordult elő. Továbbra is a mezőgazdasági tüzek aránya a döntő, mintegy 60 százalékos (ezen belül az er­dőtüzek aránya 18 százalék, a szárazfü-bozó- tos-cserjés, avartüzek 47 százalék). A belterü­leti tüzek közül 6 százalék melléképületek­ben, kazlakban 5 százalék keletkezett, a lakás- tüzek arányápedig 6 százalék. Tizennyolcszor kértünk segítséget más parancsnokságoktól az eredményes és gyors tűzoltás érdekében. El­sősorban az encsiek, a kazincbarcikaiak és a miskolciak vonultak területünkre. A tavaszi szárazság idején napi 4-6 riasztás volt az át­lag, de előfordult olykor 9 riasztás is. A szend­rői tűzoltóparancsnokság is segítségére sietett a testvérintézményeknek, így például 10 alka­lommal jártunk el Kazincbarcika, ötször pedig Encs működési területén. Az elmúlt évben egyébként összesen 169 vonulást végeztünk. Tűzoltóink készen állnak bármely évszak bár­mely napszakában is arra, hogy azonnal be­avatkozzanak a legváratlanabb helyzetekbe. A teljesség igénye nélkül kiragadok néhány ese­ményt az 1996-os esztendőből. Egy hétig égett a martonyi tévétorony közelében a fenyves er­dő. Gázpalack-tűz és robbanás történt a Jósva- fő-Tengerszem Szállóban. Mi is közreműköd­tünk a hemádszurdoki vasúti szerencsétlenség mentési munkáinál, de jártunk az encsi fafel­dolgozó üzem tüzénél és a karolai gyermeküdü­lőnél is. Az állampolgárok sajnos a tűzvédel­mi előírások betartását illetően rendkívül fe­gyelmezetlenek, gondatlanok. □ Az állomány képzése megfelelő-e? • A múlt nyáron hárman fejezték be tanul­mányaikat: a Budapestre vezényelt tiszthelyet­tesek a Belügyminisztérium Tűz- és Polgárvé­delmi Intézetében szereztek tűzoltó-techniku­si képesítést és tiszti rendfokozatot kaptak. Ezáltal szolgálatparancsnokaink felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkeznek. Tervezzük, hogy idővel a helyettesek is magasabb szintű képesítést nyeljenek. Az ősz folyamán kihelye­zett tanfolyamon sajátították el dolgozóink a J«<* *X A szendrői tűzoltóság műszaki parkja alapos felújításra szorul láncfűrész, roncsvágó, feszítő-vágó felszerelé­sek és emelőpárnák szakszerű kezelését és használatát. A tanfolyam elméleti és gyakor­lati része után kisgépkezelői speciáhs vizsgát tettek tűzoltóink. A nyolcórás munkarendben tevékenykedők mindegyike szakterületéhez illő tovább­képzésen vett részt az elmúlt év folyamán. □ Milyen a parancsnokság anyagi és technikai helyzete? • Rendszeresen elvégeztük tavaly is a biztonsági beren­dezések szakító próbáját: a nem megfelelőeket selejtez­tük. Végrehajtottuk a kisgé­pek, berendezések és a lak­tanya érintésvédelmi vizsgá­latát. A feltárt hiányosságok javítása folyamatban van. Saját erőből beszereztünk 10 védősisakot, központi pályá­zatból pedig 3 stabil és 5 mo­bil Motorola-rádiót. A Bel­ügyminisztérium felmérésé­re jeleztük, hogy gépjármű­fecskendőink életkora és mű­szaki állapota már nem éri el a megkívánt minimumot sem. A minisztérium pályá­zati kiírásához - mely szerint 10 százalék vásárlási össze­gért hozzájuthatunk új fecs­kendőhöz - augusztusban csatlakoztunk. Az el­bírálás októberben megtörtént, eszerint az idén várhatjuk az új fecskendőt. Az állami költség- vetés három év alatt több mint 8,3 milliárd forintot fordít a tűzoltók munkájának javításá­ra. Bízunk abban, hogy ez Szendrőn is érző­dik majd. Decemberben számítógépet vásárol­hattunk, a megfelelő nyomtatókkal együtt. Az állomány részére az év végén mikrohullámú sütőt vásároltunk, ezzel is javítottuk az élel­mezés feltételeit. Az elmúlt évben az állomány bérszerinti besorolása a szolgálati törvényben előírtaknak megfelelően megtörtént. 1995. no­vemberében a bruttó bér 931 ezer volt, 1996. novemberében pedig 1 millió 164 ezer forint, a növekmény tehát 25 százalékos. Az előző év végén pénzügyi helyzetünk kedvezően alakult, így az állománynak 1 millió 233 forint jutal­mat oszthattunk ki. □ Mik az idei kilátások? • Pályáztunk egy új tűzoltóautóra. Reméljük, még az első körben megérkezik, mivel az Ifánk 12 éves. Az ötödik születésnapunk november 6-án lesz. Mindent megteszünk annak érde­kében, hogy az önkormányzat segítségével - technikai és anyagi hozzájárulásával - készü­lő gyakorlópályánk befejeződjön akkorra. Ezt saját tűzoltói kivitelezésben építjük. Ezt váro­sunk Miskolc felőb bejáratánál alakítjuk ki. So­kat profitálunk abból is, hogy a helyi nagyobb gazdálkodó szervekkel, így a Szendrő és Vidé­ke Áfésszel, a Bábolna-Szendrői Gazdaság Kft.- vel és az Alumíniumgyár II. számú Gyáregy­ségével, valamint a vállalkozókkal jó kapcsola­tot alakítottunk ki. Tűzoltóink egyébként ez év január elsejétől megkapták a 17 százalékos köz­ponti bérfejlesztést, és a közérzet szempontjá­ból ez egyáltalán nem mellékes tényező. szélgetésbe Klárika élete párja. - Úgy, ahogy voltunk, pizsamában és hálóingben kirohantunk. Az udva­runkon nagy megdöbbenésünkre egy litván kamion állt, pár centire a ház bal sarkától. Éppenhogy csak fel­ocsúdtunk az ijedelemtől, újabb csat­tanás hallatszott. Bármilyen furcsa, ismét egy litván gépkocsi-szerelvény „látogatott” be hozzánk. Hat órakor egy szlovák Opel Astra személyautó landolt a kertünkben. Negyed nyolc­kor pedig a bejárati ajtónkhoz egé­szen közel ugyancsak egy litván pót­kocsis teherautó vetődött be. Elgon­dolni is rossz, mi lett volna, ha teli rakománnyal „köszön” be. Akkor bi­zonyára már nem itt diskurálnánk. Érthető tehát, ha a borzalmakat megélt hidasnémeti családnak azóta se éjjele, se nappala. Az önkormány­zathoz fordultak segítségért, akik maguktól is amellett döntöttek, hogy ki kell üríteni a kanyarban lévő épü­letet. Ezzel kívánják megelőzni a tragédia bekövetkezését.- Az önkormányzati képviselő- testülettel teljes egyetértésben ha­tároztunk úgy, hogy lebontatjuk a Fő tér 9. szám alatti lakóházat - mondja Becse Csaba, Hidasnémeti polgármestere. Bár anyagi körülmé­nyeink nem túl fényesek, mégis egy újabb családi házat kellett vásárol­nunk. Hiába kértünk központi segít­séget a költöztetéshez, mindenütt az volt a válasz: „csak katasztrófahely­zetben tudnak támogatni bennün­ket!” Azt azért mégsem várhatják el tőlünk, hogy addig ölbe tett kéz­zel üljünk...- Polgármester úr szerint mi len­ne az igazi megoldás a rendkívül megnövekedett tranzitkamion-forga- lomra?- Meggyőződésem, hogy pusztán az is jelentős javulást hozhatna, ha a külföldi pilóták betartanák a köz­lekedési szabályokat. Pillanatnyilag ugyanis még a legelemibb sebesség- korlátozó táblákra is fittyet hány­nak. Az a bizonyos gönci kanyar öt­ven kilométeres sebességgel köny- nyen bevehető. Bár az ominózus feb­ruár 21-i hajnalon tükörsima jég bo­rította az utat, ami még nagyobb óvatosságot, odafigyelést feltétele­zett volna! Azt persze nem gondol­hatja komolyan senki, hogy az összes kanyarban lévő lakóházat lebontsuk majd a jövőben, hogy ne legyen útban a lett, a litván és az ukrán kamionosoknak! Egyébként van egy „receptem”, amiért tavaly aláírást is gyűjtöttünk: a három községet - Hidasnémetit, Tornyos­németit és Novajidrányt - elkerü­lő útszakasz megépítése! Úgy tu­dom, a Közútkezelő Közhasznú Társaság már elkészítette ennek a terveit, de ismerve az Útalap helyzetét, kevés a remény arra, hogy még ebben az évezredben megvalósuljon álmunk. Kamioncsattanásos ébresztés Buzafalvi Győző Hidasnémeti (ÉM) - A szlovák határ menti községben, Hidas­németiben egy családot új ott­honba költöztet az önkor­mányzat. Szokványos törté­net, gondolhatnánk. Harango­zó Sándoméék esete azonban nem mindennapos. Február 21-én hajnalban ugyanis há­rom kamion és egy Opel Ast­ra személyautó választotta célpontul házukat. Azóta se éj­jelük, se nappaluk. Harangozó Sándorné, Klárika nyugdíjas. Több évtizede él már a Fő tér 9. szám alatt lévő önkor­mányzati lakásban. Az épület há­romlakásos, de páijával csak ket­ten laknak az egyik szoba-kony- hás részben.- Jó volt itt addig lakni, amíg meg nem jelent a kamionáradat - emlékszik vissza Klárika, mi­közben a megtépázott udvaron ve­zet körbe. Olyan mintha bomba­találat érte volna. Eddig hírből hallottuk csak a külföldiek sza­A borzalmakat megélt hidasnémeti családnak azóta se éjjele, se nappala... bálytalanságait, de egy-két esz­tendeje már mi is megtapasztal­tuk. Tavaly még csak a kőkeríté­sünket vitték el egy párszor. Ez év február 21-én viszont csak egy hajszálon múlott az életünk, és ebben semmi túlzás nincs. Kami- oncsattanás ébresztett fel - eleve­níti fel még most is riadtan a ször­nyű eseményeket az asszony.- Pontosan hajnali négy óra 10 perckor hatalmas robajra lettünk Fotó: Buzafalvi Győző figyelmesek - kapcsolódik a be­A szövetkezeti elnök Szikszó (ÉM - BGY) - Alsógagyon látta meg a napvilágot 53 esztendeje Tirpák Fe­renc. Édesapja arra törekedett, hogy Béla nevű testvérével együtt többre jusson az eke szarvánál. A bátyja jogász lett, Fe­renc pedig agrármérnök. Osztatlan álta­lános iskolában végezte Alsógagyon elemi tanulmányait. A núskolci Kilián Gimná­ziumban érettségizett, és 1966-ban kapta kézhez első diplomá­ját a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd munka mellett 1978-ban a Debreceni Agrártudományi Egyetemen vállalatgaz­dálkodási szakmérnöki oklevelet szerzett. A Gagyvendégi Álla­mi Gazdaságban kezdte gyakornoki pályafutását, majd brigád­vezető s telepvezető Mérán. Itt „botlott” bele egy szép lányba, Morvát Gizellába, akivel 1969-ben kötött házasságot. Az évben már főagronómus Hemádvécsén, később téesz-elnök. Ezt tekin­ti szakmai kibontakozása színterének. Andrea lányuk és Tamás fiúk is ebben az időben született. 1980. júniusától a jő adottsá­gú és a perspektivikus egyesülés előtt álló szikszói JBéke” Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet elnöki teendőivel bízták meg. Ekkortájt esetenként ötszázan is dolgoztak az ötezer hektáros szövetkezetben. Az egész vezetés gondolkodásmódját áthatotta az elkövetkező tíz évben az állandó fejlesztés ügye, hogy ezzel megalapozzák á jövőt. Az új Majorban megannyi új épület, épít­mény valósult meg: a műtrágya tároló, a gépműhely, a magtá­rak, az üzemanyag tároló és a Bábolna-szárító. Komoly lelki válságot okozott Tirpák Ferencnek az 1990-93. közötti időszak. Elmondása szerint naivan abban bízott, hogy ami az előző rendszerben rossz volt, azt majd félreteszik és fel­cserélik csupa jóval, s a magyar gazdaság egyenesen menetel a Kánaán felé. Kellett néhány esztendő ahhoz, hogy felébredjen eb­ből az álmából. Azt is megkapta az 1992-es szétválási közgyűlé­sen, hogy: „Miért ültök ott a pulpituson, kommunista kövüle­tek?”. Kellő elégtételt jelentett számára, hogy - egy even belül - háromszor választották újjá ’92 őszéig és egyetlen alkalommal sem kapott 96 százaléknál kevesebb igenlő szavazatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom