Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-19 / 65. szám
4 ÉSZAK^Magyarország Helyi Hírek 1997- Március 19., Szerda A kazincbarcikai városháza hírei Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Az önkormányzati tulajdonú, vételi joggal érintett bérlakások értékesítési koncepciójának megalkotásakor az előterjesztésben szereplő négy változat helyett egy ötödik, „öszvér-megoldást” fogadott el a közelmúltbeli ülésén a képviselő- testület a kijelölést illetően. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint az értékesítés befejezésének határideje 1997. június 30, eladásra jelöltek azok az önkormányzati lakások, amelyek vegyes tulajdonban - társasházban - lévő épületben vannak, és az önkormányzati tulajdoni hányad az épületben lévő összes lakáshoz viszonyítva 50 százalék, vagy az alatti. Pártolják a könyvet A képviselő-testület - mint alapító - hozzájárulását adta a Kazincbarcikai Könyvpártoló Közalapítvány kuratóriuma által meghatározott szervezeti és működési szabályzathoz. Az alapítvány célja a városi könyvtári szolgáltatások hatékonyságának, színvonalának emelése. A kuratórium elnöke Hazag Mihály. A színvonalas ellátásért A korábban már létezett „Kiváló bolt” mozgalmat tavaly élesztette újra a városi fogyasztó- védelmi egyesület és az önkormányzat. A hagyományteremtő szándéknak megfelelően a város idén is szeretné a helybéliek elismerését tolmácsolni az arra érdemes kereskedőknek és szolgáltatóknak, akik vállalják a megmérettetés e formáját. Az egyesület, a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint az ön- kormányzat megállapodott a lebonyolítás módjában, elfogadták a „Tiszta, kiváló üzlet” címre pályázók felhívását és a lakossági kérdőív szövegét. A képviselő-testület ezek céljával és tartalmával egyetértett, megbízta Nagy Imre alpolgármestert a pályázat figyelemmel kísérésével és a lebonyolítás támogatásával. _Ém-portré Az üvegező Miskolc (ÉM - SZA) - Fiatal korában több barátjával, ismerősével tanakodott arról, milyen szakmát válasszon magának, így lett üvegező a most 57 éves Tordai Jenő, aki állítja: akkoriban nem is igen volt lehetőség a válogatásra. Édesapja kőműves volt, de ő nem akart ugyanabban a szakmában dolgozni. A nyolc általános után ipari tanulónak állt a 100-as, akkor még MTA Szakmunkásképző Intézetébe. Ott két év alatt megtanulta azt, amit az üvegről és annak felhasználásáról tudni kellett. Mint mondja, a kezdetek kezdetén vele is előfordult, hogy egy-két munkája kárba veszett, mivel akkoriban még nem rendelkezett nagy rutinnal. Ám ezek az idők elmúltak! A jó munkához idő kell, úgyhogy igaz az a mondás, miszerint gyakorlat teszi a mestert. Szerényen jegyzi meg: 38 éve - amióta üvegezőként dolgozik - csak kisebb vágásokat ejtett magán, de táppénzre a mai napig nem került. Ennek talán az oka, hogy már mestere is arra tanította: óvatos legyen üvegközeibe kerülve. Ezt be is tartotta. Egyébként a körültekintés az alaptermészete, hiszen elárulja: húsz éve vezet gépkocsit, de még nem volt balesete. Kiderül az is: teljesen mindegy, milyen üveggel dolgozik, neki mindegyik szép és mutatós. Bár az idő múlásával ez a terület is modernizálódott, hiszen új mintájú, formájú üvegek kerültek a piacra. Tordai Jenő szabadidejében - pihenésképpen - nyéki telkén kedvére kertészkedik. . Végzés van, kilakoltatás nincs Döntést már hoztak Mezőkövesden, de a városháza hallgat róla Mezőkövesd (EM - CSKA) - A lakók egyötöde már évek óta nem fizet lakbért Mezőkövesden. A lakások kezelőjének, a Városgazdálkodási Rt.-nek már a birtokában van a jogerős bírósági végzés, de a kilakoltatásra eddig nem került sor. Az önkormányzati lakások a Városgazdálkodási Rt. (VG Rt.) kezelésében vannak. Mivel a lakók közül jó néhányan már évek óta nem fizetnek lakbért, s a tartozások egyre csak halmozódnak - néhányan ember már több tízezer forinttal adósa a városnak - ezért a kezelő a törvény értelmében járt el. Mint az Kovács József, a VG Rt. igazgatója elmondta: jogerős bírósági végzés van a birtokukban, tehát megkezdhetnék a kilakoltatásokat. Csakhogy mivel az önkormányzat a tulajdonos, úgy gondolja: a testületnek kellene állást foglalnia a kilakoltatás ügyében, s nem a cégüknek. Többször fordult már ebben az ügyben a helyhatósághoz, de a kért lépést a városatyák egyelőre nem tudják, vagy nem akarják vállalni - állítja az igazgató. Aki ebben tévedett, hiszen - mint Gyöngy Sándorné jegyző tájékoztatott - a képviselő-testület már döntött. Mivel azonban zárt ülésen határoztak, a jegyző nem kívánt információkkal szolgálni arról, hogy lesz-e kilakoltatás, vagy nem akarják ezzel borzolni a kedélyeket. Mezőkövesden egyébként a nagyjából harminc körüli bérlakás bérlői közül hat család rendszeresen, és évek óta nem fizet. A bírósági végzés értelmében a bérlőnek kell gondoskodnia másik lakásról, de ismerve az adósok anyagi hátteret, ez a VG-igazgató szerint aligha sikerülne a lakóknak. Feltehetően csak az utcára mehetnének. Az igazgatótól - az adatvédelmi törvény értelmében - nem kaphattuk meg a hátralékkal rendelkezők címét, de némi utánajárással sikerült rátalálnunk az illetőkre. Az egymás mellett sorakozó önkormányzati bérlakások előtt beszélgetünk az egyik lakóval, aki már a kilakoltatás gondolatára is indulatba jött.- Tizenegyen élünk ebben a szoba konyhás lakásban - mondja -, alig több mint negyvenezer forintból. Hát vajon miből fizessem én a lakbért? Hogy mennyi lenne az? Azt nem tudom pontosan. Néhány éve még olyan ötszáz forint körül mozgott. Ä múltkor is kiküldtek valami papírt, hogy fizessük be a hátralékot, de hát nem tudom... Hova mennénk lakni, mi? Mondja meg nekem - kiabálja haragosan, szinte már a kérdezőt vonva felelősségre a kialakult helyzetért. Tapasztalatcsere Tokajban az emberért Az Európa Tanács támogatásával indított Tempus szeminárium résztvevői a napokban Tokajban ismerkedtek a szegénység és a kisebbség problémáival. Annie Steiner, a Mulhouse-i Felsőfokú Szociális Intézet programkoordinátora vezetésével nyolc francia és tíz hazai szakember vett részt a bor városában megrendezett kurzuson. A szociális projekt célját - a 3 éves nemzetközi szeminárium miskolci résztvevője - Cserjés Mária, a Pedagógiai és Közművelődési Intézet igazgatóhelyettese ismertette a vendéglátó város polgármesterével, Májer Jánossal. Az elméleti tapasztalatcsere és beszélgetés után a résztvevők Kiss Imre igazgató vezetésével a település Egészségügyi Gyermekotthona számára átmenetileg helyet biztosító épületet szemrevételezték. (Felvételünkön: jobbra Kiss Imre igazgató, mellette Annie Steiner asszony.) Fotók: Puskár Tibor Bérelnék a legelőt Legyesbénye (ÉM - PT) - Legelőt szeretne szerezni a képviselő-testület. A település saját tulajdonú legelővel nem rendelkezik, ezért az egyik szerencsi vállalkozó birtokát vennék bérbe, hogy a tavaly, pályázati támogatással vásárolt teheneknek megfelelő zöldterületet biztosíthassanak. Gyurán Józsefné polgármester szerint a munkanélküliek részére kihelyezett tehenek tartása megfelel a követelményeknek. Az önkormányzat ezért továbbra is partner az ilyen jellegű pályázati lehetőségek kihasználásban. Fogorvost keresnek Szendrő (ÉM - BGY) - Nem sikerült betölteni a mai napig az I. számú szendrői fogászati körzetben a megüresedett fogorvosi állást. Annak ellenére, hogy az állást több alkalommal is meghirdette az önkormányzat, sajnos megfelelő pályázó nem akadt. így az I. számú körzet működését egyelőre helyettesítéssel oldják meg. A fogászati térítési díjak bevezetését követően csökkent azonban az ellátást igénybe vevők száma, így jelenleg mégsem okoz különösebb fennakadásokat a fogorvos hiánya. Részvényből vezeték Sajólád (ÉM - SZA) - A Libra részvények értékesítéséből befolyt 2 millió 300 ezer forintot a Sajó- ládhoz közel eső gyömrőpusztai vízvezetékrendszer átépítésére, valamint a községháza felújítására kívánja fordítani a helyi önkormányzat. Tiszteletdíj - utólag Szikszó (ÉM - BGY) - A szikszói önkormányzat képviselő-testülete tagjainak tiszteletdíj-kifizetése negyedévente - utólag - történik. A mindenkori polgármesteri illetmény húsz százaléka a tiszteletdíj alapja. A felújítás miatt sem szünetel a fürdés Sárospatak (ÉM - PT) - Elkezdte a napokban a Posseidon Uszoda- technikai Kft. a végardói strand felújítását. A 30 milliós beruházás keretében speciális műanyag bevonattal látják el a medencéket, az uszodához pedig egy vízforgató berendezést építenek. Ennek segítségével jelentős vízmegtakarítás érhető el. Mint arról Bárány István alpolgármester tájékoztatást adott: a felújítás miatt sem kell lemondania idén senkinek a fürdőzésről. A kivitelező cég június 15-től augusztus végéig lehetővé teszi a látogatók zavartalan fogadását. Többen fizetnek Putnok (ÉM - SZN) - A Városi Kommunális Gondnokság viszi el a szemetet közel négy éve Putno- kon, a teljeskörű szolgáltatás azonban csak nem egészen két éve az ő kötelességük. Tavaly az időskorúak egy része mentesült a fizetés alól, másoknak a beadott kérelmek alapján 25 százalékos kedvezmény jár. így javult a fizetési morál, csökkent a hátralék. A helybéliek nagy része azonban még mindig nem tud arról, hogy a díjat ingatlanok után kell fizetni - derül ki a kommunális gondnokság vezetőjének a helyi képviselő-testület számára készített beszámolójából. Kölcsönösen előítélettel vádolták egymást Vitában próbálták a napokban tisztázni: van-e diszkrimináció Bogácson Bogács (ÉM - CSKA) - Kiszolgálják-e a helyi romákat a vendéglátóegységekben, vagy nem, s ha nem, akkor mi ennek az oka? Ezt próbálták tisztázni azon a napokban tartott megbeszélésen, amelyen Bogácson az önkormányzat, a helyi romák, a Roma Polgárjogi Alapítvány képviselői, és a helyi vendéglősök, boltosok vettek részt. A beszélgetés annak a filmnek a levetítésével kezdődött, amelyet a faluban készítettek a polgárjogi aktivisták, bizonyítandó, hogy nem minden presszóban szolgálják ki a cigány embereket. Szajlai Sándor polgármester sajnálatosnak tartotta, hogy a kisebbségnek csak az a gondja: nem engedik be őket a kocsmába, ahelyett, hogy a magasabb életszínvonalra törekednének. Daragó Károly önkormányzati képviselő fölöslegesnek tartotta, hogy a jogvédők odamentek a faluba, s nem ismerve a körülményeket, rögtön tényként kezelnek dolgokat - mármint a negatív diszkriminációt. Mint mondta: ihatnak a romák annyit, ameny- nyit akarnak, persze lehet, hogy nem mindegyik presszóban tehetik ezt meg. Úgy gondolja, egy jelentős idegenforgalmat fenntartó községben nem a legszebb látvány, amikor egy ittas, terhes roma nő ül az árokszélen a sörösüveggel kezében. Véleménye: a már Budapesten, a Roma Café- ban is lejátszott film prekoncepcióval készült. A vendéglősök feltették a kérdést, miért csak az a fontos, hogy ihatnak-e a cigány emberek mindenhol, avagy sem? Szerintük sokkal mélyebbeh gyökereznek a problémák, kezdve attól, hogy a cigány emberek nem járatják rendszeresen iskolába a gyermekeiket, s nem rendelkeznek megfelelő „viselkedéskultúrával”. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője szerint Bogácson megvalósul a szegregáció (az elkülönítés politikája a szerk.). Nagyon súlyosnak nevezte a helyzetet. Mint mondta: a legnagyobb baj az, hogy a romák már nem mernek egyenes gerinccel járni, mert még ha tiszták, akkor is mocskosnak titulálják őket. Pszichésen beléjük oltották: ők mások, mint a többi ember, s elsőként ezen kell változtatni, úgy, hogy alapvető emberi jogaikban nem korlátozzák a romákat, vagyis bárhol, bármikor kiszolgálják őket. A vendéglősök erre eléggé indulatosan ecsetelték, hogy a kocsmában hogyan ordítoznak, köpködnek, szemetelnek a romák, időnként telehányva a termet, a közterületet is. Tényként közölték: van néhány olyan cigány ember, akit igenis kiszolgálnak, mert tud viselkedni, ezzel szemben van néhány nem cigány is, akit kitiltottak az üzleteikből. Végül felvetették: ne egy-két órára menjenek oda az aktivisták, hanem több napot töltsenek el a telepen, s akkor mondjanak ítéletet. Horváth Aladár szerint viszont az alapvető emberi jogokat biztosítani kell mindenki számára, s nem lehet valakit megkülönböztetni azért, mert cigány származású. Elismerte, hogy vannak gondok. Nem eléggé szervezett a roma kisebbség Bogácson, nincsenek vezetőik, de éppen ezért kellene őket segíteni, s arról gondolkozni, hogy ezek a naponta többször megalázott emberek, talpra tudjanak állni. Szajlai Sándor polgármester úgy zárta le a több órás véleménycserét, hogy javasolta a vendéglátósoknak: ezentúl csak a re- nitenskedőket ne szolgálják ki. Erre az volt a kocsmárosok válasza, hogy akkor a romák több mint nyolcvan százalékát ezentúl sem látják szívesen üzleteikben. Horváth Aladár kérdéseinkre válaszolva arról is beszélt: részletes szociális háttértanulmányt szeretnének készíteni a romákról, és felmérni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan tudnának rajtuk nevelési és egyéb ügyekben segítem.
