Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-03 / 52. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Levelezés, Szólástér 1997. Március 3., Hétfő Szerkeszti: Bodnár Ildikó Farsangból - kirándulás Először szakított az alsózsolcai Benedek Elek Általános Iskola azzal a hagyománnyal, misze­rint az egész iskolának egyszer­re rendezzék meg a télbúcsúz­tató farsangi bált. A közelmúlt­ban így az alsó tagozatosok kü­lön bulizhattak a nagyoktól. A ■jelmezes felvonulás a 6. osztá­lyosok keringójével indult, me­lyen - a felkérések után - még a tanári kar tagjai is megmu­tathatták tánctehetségüket. Az osztályok csoportonként öltöz­tek be, majd mutattak be töb­bek között egy falusi vásárt, bé­bi bugit, virágkarnevált és a Bessenyő családot. A tanítók nem kívántak értékelni, mivel sejtették - és ez be is igazoló­dott -, az ötletes előadások és maskarák között nem lehetett különbséget tenni. Ezért mind­egyik osztály megkapta a meg­érdemelt tortáját. Természetesen a tánc sem maradhatott ki a mulatságból, s csak úgy dübörgött a tornate­rem a „Já, já, jé bűvös csákó!”- tól. Az önfeledt mulatozás köze­pette persze izgalommal várták az egybegyűltek a tombolát, melynek tárgyait a szülők aján­lották fel. De még mennyit! A cél az volt, hogy mindenki kap­jon valamilyen kis csecsebecsét, ami az alkalomra emlékeztet majd. A farsangi bál bevételét egyébként egy júniusi iskolai kirándulásra fordítják majd a nevelők - ezzel is tehermente­sítve a szülőket a kiadásoktól. Sz. A _Szólástér M ennyit ér az alkotmányos emberi jog? A világmindenségben földünk oly parányi, akár egy porszem a sivatagban, melynek legfőbb ér­téke maga az ember. Az az élő­lény, aminek védelmében ná­lunk a szociális érzékenységgel megáldott Alkotmányunk bizto­sítja az élethez való jogot. De mit is jelent ez a gyakorlatban, hogyan valósul meg e nemes szándék? Az alvilág előszeretettel gyil­kol a korszerű technika segítsé­gével, és ha valaki úri kedvé­nek hódolva brutálisan lemé­szárol több embert, akkor lakat alá kerül, az élete azonban nem kerül veszélybe. Szerencsétlen barátom rosszul lett, segítsé­gért orvoshoz fordult, kapott E vitamint, rá két órára infark­tust és meghalt. De sokan dok­torhoz sem mernek menni, mert ha táppénzre kerülnének, ugrik a munkahely. A munkál­tatók nem szeretik a betegeket, így aztán vagy meggyógyulnak, vagy... Életkörülményeink las­san, ám annál biztosabban kez­denek rosszabbak lenni, mint a kivert kutyáé. A hatalom úgy packázik velünk; mint lökött macska az egérrel. A gyógysze­rek árai olyan magasak lettek, hogy előbb-utóbb csak a jó Is­tenhez lehet gyógyulásért fo­hászkodni, mert azt még in­gyen lehet. A MÁV folyamatosan cseréli le sorompóit fényjelzőkre. A szokás hatalma folytán, amíg ez nem tudatosul a fejekben, csak a sorompót vizslatják tág­ra nyílt szemekkel és a vonat­képében száguldó halállal talál­ják magukat szemközt. Iskolá­zott, becsületesen dolgozó em­berek, kik felépítettek egy or­szágot, önhibájukon kívül utcá­ra, illetve kilátástalan helyzet­be kerülvén az öngyilkosságba hajszolodnak. Az aktív dolgozó­kat teljes mértékben kizsákmá­nyolják, erejüket, energiájukat éhbérért kiszipolyozzák, a nyugdíj korhatárt ráadásul apró figyelmességként felemelik. A gyengébbek pedig 40 és 60 év között peregnek, mint ősszel a legyek. Persze korántsem ilyen gyá­szos a helyzet, hiszen látha­tunk jóléttől, egészségtől kicsat­tanó embereket is. Például a Parlamentben. Szívet, lelket melengető jó érzés bennük gyö­nyörködni, csak az a baj, hogy egyre nehezebben bírjuk őket a vállainkon tartani. Végül, ha mi összerogyunk alattuk, talán még az ő drága életük is ve­szélybe kerülhet. Vajon akkor mennyit fog érni az Álkotmány által biztosított jog? Kletz László Miskolc Ötezer forintos bomba - égő gyújtózsinórral Ismét felháborodásom szeretném megosztani az ÉM olvasóival. Nemrégiben arra bukkantam az egyik országos napilap hírei kö­zött, hogy: „...Magyarországra el­vileg bárki bejelentés nélkül is importálhat bankjegypapírt, még olyat is, amilyenre a nemzeti va­luta készül...” Döbbenet! 1995 december vé­gén tíztonnányi nyomtalanul el­tűnt a Németországból érkező fémszálas bankjegypapírból. (Azóta egy újabb hírt szerint egy része előkerült.) Ezekre kb. 10 milliárd forintnyi 5000 Ft-os nyomtatható. (Már jelentek is meg hamis példányok, melyek olyan jól sikerültek a papíralap- anyag azonossága miatt, hogy szakember legyen a talpán, aki hosszas vizsgálódás után kiszűri!) A magyar ember élelmes: hamisított már bort, vegetát, paprikát, meg ki tudja még mi mindent. Arra már legréme­sebb álmomban sem merek gondolni, hogy egy szép napon tele van az államkassza hamis, jól sikerült 5000 Ft-osokkal. Gyermekkoromban az a hír jár­ta, hogy a Diósgyőri Papírgyár mondhatta magáénak a kizáró­lagos jogot a bankjegypapír gyártására, mely ugyan még nem volt biztonsági szálas, de különleges biztonsági óvintéz­kedések közepette készítették, és már a gyártás napján rögtön átszállították az Állami Pénz­jegy Nyomdába. (Lehet, hogy ez is mese volt, mint a rossz gyere­keket evő vasorrú banya?) De ha emlékezetem nem csal, néhány éve a jó rendszere­ket is felváltó rendszerváltás el­ső éveiben kivették a honi ke­zekből előállítását. Hát sike- rülta bomba! Hamisításellenes biztos bankjegygyártásunk okán most saját bombánkra ül­tünk. Mikor fog robbanni? Min­denesetre a gyújtózsinór már ég! Somossy Katalin Miskolc Galamb az étrendben Adótétel avagy matematikai érettségi példa? „Navigare necesse est” (hajózni szükséges) mondás már az ókorban szállóigévé vált. Meg­állapítását a rómaiak ismerték és alkalmazták. Azt is tudják a történelem­ben kissé jártasak, hogy adózni ugyancsak szükséges(rossz) év­századok óta, gondoljunk pél­dául az egykori úgynevezett füstadóra. De az már „non ne- sesse est” (vagyis nem szüksé­ges), hogy a sima adófizetés mellett furfangosan kiagyalt, megközelítően érettségi szintű matematikai példa megoldásá­ra is kényszerítsék az amúgy is keserű szájízű adózót. Mindezt csak azért bátor­kodtam leírni, mert az 1996-ra vonatkozó, és legkésőbb márci­us 20-ig benyújtandó adóbeval­lás 44. sorának kitöltésekor egy matematikai érettségi példá­nak megfelelő képlet kiszámí­tására, illetőleg összehozására késztetik az adózót. Azért írom, hogy késztetik, mert a bevallási ív 44. sorába kerül az adózó ér­dekét szolgáló adójóváírás összege, melyet az alábbi kép­let alapján kell kiszámítani: Bér - összevont jövedelem (31. és 11. sorok) + osztalék A képletbe került összegeket az a. b. c pontokban felsorolt különböző számításokkal lehet kiszámítani. Jómagam - bár meglehető­sen jól érettségiztem annak idején - közel félórán át bíbe­lődtem a rám nézve fontos kép­let pontos összehozásával. S a különféle számítások közben az a kérdés merült fel bennem: Én vagyok-e bugyuta vagy az, aki ezt a furfangos dolgot kiötlötte? Ezt a kérdést annál inkább jo­gosnak tartom, mert az elmúlt évben ugyanez - vagyis az adó­jóváírás - matematikai számí­tásokra nem kötelezte az adó­zót. Egy évvel ezelőtt ezt az 56- os sorban kellett feltüntetni és könnyedén bejegyezhette egy 8 általános előképzettségű adózó is, mert a megállapításához csupán ennyi volt az útmutató­ban: 7200 forint adójóváírás il­leti meg (az adózót) akkor, ha összjövedelme (29. sor) és a 10 %-os adó alá eső (36. sor) együt­tese nem haladja meg az 500 ezer forintot. Hogy jogos-e a felvetésem, ítélje meg az átlagos adózó. Végezetül csak egy elégtételt látok, hogy ezt az adózási szörny­szülött képletet annak is meg kelljen oldania, aki kitalálta. Horváth Dezső, Miskolc Kecskére a káposztát Válasz a matyó virtusra Nem csak sportból tenyészthető A magyar történelem tovatűnt századai emlékeztetnek az egé­szen magas színvonalat elérő és művészi tökélyre jutott ma­gyarországi szakácsmesterség­re. A dokumentumok bizonyít­ják, hogy a galambhús igencsak kedvelt csemege volt a lakosság körében. Egy XVII. századi sza­kácskönyv szerint a galamb­húst mintegy húszféle formá­ban lehet elkészíteni. De vajon ma élnek- e a lehe­tőséggel? Miskolcon február 8-9-én a 40. Sz. Általános Iskolában (Herman O. út 2.) megrende­zett galamb- és kisállattenyész­tők kiállításán hallottam egy megjegyzést, miszerint: „Hú, de finomat tudnék belőle papázni!” E szavak igen megleptek, mert a korábbi kiállításainkon a galambok sportjellege dombo­rodott ki. Igaz, azon ketrec előtt, ahol ez a vélemény el­hangzott, a kiállított galamb Fotó: Bujdos Tibor több volt egy kilósnál. A kedves látogató jól tudta, hogy ezen ga­lambok szaporulatai 80-90 de­kagrammosak akkor, amikor a konyhában már valamilyen étekként elkészíthetőek. Ezért is örülök annak, hogy megren­deztük kiállításunkat, ahol a galambászat kettős jellege ki­domborodhatott. A sport mel­lett több jut a háziasszonyok ét- rendkínálatai közé. Ebben bíz­va köszönöm meg egyesületünk tagjainak a kiállításon végzett odaadó munkájukat. Tisztelet és elismerés jár a 40. Sz. Álta­lános Iskola új vezetésének - élükön Horváthné Tóth Ildikó igazgatónővel -, amely helyt adott bemutatónknak, ugyan­akkor taggyűléseinknek is rendszeresen biztosítják a ter­met. Kocsis István V-69 Galamb- és Kisállatte­nyésztők Egyesületének elnöke Megkerült. Igaz, hogy csak a nagyobbik része: a hatszáz mil­lió. És ez biztos, mert ezt a hírt (február 10-én) az ország legel­ső emberétől, Horn Gyulától hallottuk. Szóval, jó nyomon járunk. Nem kell ide bizottság, vagy Columbó, most már akár egy laikust is megkérhetnének, az is könnyűszerrel megtalálná a tolvajt. Az ország vagyonának az elherdálóját. Igen, mert a megtalált 600 milliót nem az utcán dobálták szét, vagy vala­melyik városszéli kukába rej­tették el. Akkor a nyomozás nagyon nehéz volna. De a tolvaj - szerintem - már is megkerült, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy visszaadta a temérdek pénzt. Azt a „kis” hátralékot, amivel még sáros maradt, majd csak behajtjuk rajta valahogy... Na már most, ha megvan a pénz, meg az aki azt visszaadta, az illető azt biztosan tudja: mi­ként került hozzá, és milyen céljai voltak a rabolt pénzzel kapcsolatosan. Már úgy értve, ha nem jönnek rá, akkor mi­hez kezdett volna vele. Mire kellett neki az a tömérdek pénz? Vagy talán nem is kel­lett neki(k), csak úgy érezte, hogy ő az a bizonyos kecske, akire rábízták a káposztás kertet és most gyerünk: bele, ami belefér. Tette is a „dolgát” telhetetlenül, hiszen az a 804 millió egészen szép kis sum­ma. És még ki tudja mire viszi az a pákosztos kecske, ha tet­ten nem érik. Akkor a felhábo­rodás szinte a fejét követelte. kérték, hogy vonják felelősség­re, amiért ekkora nagy kárt okozott a magyar nép konyha­kertjében. Igen ám, csakhogy a kecskének is van ám gazdája. Az meg azt kiabálta vissza, hogy pontosan nekijár a szája, amikor még nem is olyan ré­gen ő is elprédálta a házát. A saját székházát, amit a szám­vevő-bizottság törvényes kere­tek között neki adott. Ugyan­úgy, mint a többi pártnak. Mert a szerencsétleneknek egyáltalán nem volt vagyonuk, nekik nem maradt az átkosból se pártház, se másmilyen in­gatlan. Biztosan úgy voltak vele, ha már az övék, vesznek érte egy kisebbet, a többit pedig a sza­vazási kampányra fordítják. Most, annyi év után mégis csak meggyanúsították őket. Ám a legfrissebb hírek szerint (febr. 19. Kossuth Rádió, Reg­geli hírek) a székház „orozói” azt állítják, hogy a kecske tu­lajdonosa csak blöffölt, amikor őket megvádolta. A kecske pe­dig a mai napig sem akar a vá­sárra menni. Úgy látszik szé­gyenlős, mivel jelenleg is bün­tetés alatt áll. Végre, mégis csak az lenne az eset igazi happy andje, ha azt a falánk nyulat... azaz, hogy kecskét valaki kiugrasz­taná abból a jól jövedelmező édenkertből. Már csak azért is, mert már nagyon régen és kí­váncsian arra vár az egész or­szág. Kövecsesi Jenő Miskolc Az ÉM február 24-i számában megjelent „Farsangi matyó vir­tus?” cikkel kapcsolatban ra­gadtam tollat. Kiss László igaz­gató úr írásában egy konkrét eset kapcsán kiöntötte szíve fájdalmát egyes testnevelők és tanítványaik viselkedésével kapcsolatban is. A Foci Far­sang kupa fekete oldalát megis­merhette a közvélemény, ma­gam és a rendezők részéről a történteket szívből sajnáljuk. A rendezők az önmagáról megfe­ledkezett fiatalt a további küz­delmekből azonnal kizárták. A mérkőzés játékvezetője közvet­len az eset után a rendőrséget értesítette a történtekről. A farsangi foci tornát hét éve rendezzük meg városunk­ban. Első alkalom, hogy nem helyi csapat nyerte meg. Tisza- nána diadala példát mutatott mindenkinek arra, hogy lehet szövegelés, a bírók froclizása, a rendezők kritizálósa és az el­lenféllel szembeni durváskodás nélkül is eredményt elérni. A fair play sok matyó tulaj­donsága, ennek bizonyítéka­ként külön díjjal jutalmazták a város vállalkozói a torna gólki­rályát, legjobb kapusát és leg­technikásabb játékosát. A néző- közönség tisztelettel megvárta az eredményhirdetést, és a győzteseket állva tapsolta meg. A testnevelőket és tanítvá­nyaikat ért kritikákkal hangsú­lyozottabban kell az általános iskolák igazgatóinak foglalkoz­niuk, ebben Kiss László igazga­tó úr, mint a Mezőkövesd és környéke igazgatói munkakö­zösségének vezetője sokat te­het. Magam részéről a segítsé­get ebben felajánlom. Nagy Tamás Mezőkövesd Önkormányzata sportmunkatársa Szerkesztői üzenetek Vidéki olvasónknak: A tanulmányi szerződéssel kapcsolatos ren­delkezéseket a Munka Törvénykönyve 110-116. paragrafusai tar­talmazzák. Ettől eltérő szabályt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. sem tartalmaz. Ez utóbbi közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról a 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet rendelkezik, mely kimondja: „Ha az e célra adott támoga­tás terhére vagy az iskola költségvetéséből a szükséges fedezet biz­tosítható, a foglalkoztatást elősegítő képzésben, illetve a munkál­tató által elrendelt képzésben, továbbképzésben résztvevő pedagó­gus közelező óraszámába öt órát be kell számítani. A pedagógus kérésére a tanulmányok idejére jutó órakedvezmény egy vagy több részletben összevontan is kiadható.” Nyugdíjas olvasónknak: Ha saját jogú és özvegyi nyugellátást együtt folyósítanak, azok együttes összege január 1-től 20 400 fo­rint. (Ha bármelyik ellátás az egyébként ahhoz járó emeléssel a havi 20 400 forintot meghaladja, a magasabbat kell folyósítani.) Rovatunk fogadóórái Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy lapunk levelezési rovatá­ban hétfőn, szerdán és pénteken de. 10-től du. 1 óráig, kedden és csütörtökön du. 2-től du. 4 óráig tartunk fogadóórát. Olvasóink figyelmébe! * Kedves olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a Szólástér rovatban megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjáritükrözik. A rovatba beküldött leveleiket terjedelmi lehetőségeinket figyelembe vé­ve esetenként kénytelenek vagyunk szerkeszteni, tömöríteni. A szemé­lyeskedő, bántó hangvételű, a jogrendet, az etikai normákat sértő írások e helyütt sem jelenhetnek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom