Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

Programajánló Vasutasok Vörösmarty Mű­velődési Háza Március 11. du. 2 óra: Egészsé­gügyi előadás a nyugdíjas klub­ban. Március 12. du. 5 óra: Vasutas Horgászok Baráti Köre; Tavaszi tisztítókúrák. Előadó Vadnai Zsolt természetgyógyász, szakí­ró. Március 15. de. 9-től du. 5 órá­ig: Reiki tanfolyam; este 8-tól Rock and roll party. Házigaz­da: Holiday együttes. Március 16. du. 6 óra: Magányo­sok klubja. Március 17. du. 5 óra: Reiki klub, ingyenes kezeléssel. Atlantisz Stúdió Március 15-16-án: Aktív szel­lemgyógyászati tanfolyam (fel­tétel R.A.I. tagság). Kazinczy klub Március 12. du. 5 óra: Utazók klubja (Törökországi úti élmé­nyek, diavetítéssel). Előadó: Tóth András. Március 13. du. 5 óra: Drog­stop. Filmvetítéses előadás a ká­bítószerfogyasztás megelőzése érdekében. Előadók: Kós Már­ta és Somogyi Dániel. Március 14. du. 1-től 4 óráig: Oriflame. Március 17. du. 5 óra: Sakkozók klubja. Edzési lehetőség. Nekünk Írták „Mit Miskolc adhatott” Egy ismerős mesélte, hogy Szlová­kiában volt a télen síelni néhány ba­rátjával. Egyik alkalommal, ami­kor síelés után beültek egy büfébe megpihenni, odament hozzájuk egy magyarul is tudó szlovák férfi. Ba­rátságosan fogadták, vendégül lát­ták egy pohár forralt borral, sőt hosszan elbeszélgettek. A társalgás alatt az idegen alaposan szemügy­re vette az ismerőseinket a sífelsze­reléseikkel együtt. Majd a beszélge­tés után tréfásan így búcsúzott el tő­lük: „Maguk vagy gazdagok, vagy miskolciak!” A történetből ennek az utolsó mon­datnak az értelme foglalkoztat. Mit akart ezzel az alkalmi ismerős ki­fejezni? - Ezen azóta is töröm a fe­jem. Hogy a miskolciak vendégsze- retőek? Vagy azt, hogy csak gazdag ember hív meg egy vadidegent az asztalához? A szlovák férfi megjegyzése termé­szetesen további töprengésre is kész­tetett, már ami a „miskolciság” jel­lemzőit illeti. Igaz is! Milyenek va­gyunk valójában mi, miskolciak, és milyen a városunk, Borsod-Abaúj- Zemplén megye székhelye? És mi mit érzünk iránta? Az Edda együttes énekese, Pataki Attila egykor azt énekelte: „Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott...” Tényleg, mit adhat e hely az itt élők­nek? Van, akinek nemcsak házat, hanem hazát is, vagyis az egész éle­tét jelenti. Nem csupán a munkája köti ide, hanem a családja, az isme­retségi köre is. Itt tudja megkeres­ni a betevő falatot nap mint nap. De egyben ez a város az a hely, ahol szó szerint otthon érzi magát. Tény, vannak olyan emberek is, akik kinőtték ezt a várost. Akik unalmasnak, egyhangúnak tartják. A szürke, koszos épületek miatt? Vagy azért, mert több városi rendez­vényt és szórakozóhelyet hiányol­nak? Mindenkinél más a válasz. Ami igaz, az igaz, főleg a fiatalok több és választékosabb mozi, illet­ve színházi előadásra, éttermekre és cukrászdákra vágynak. A felnőttek inkább a munkalehetőségekre pa­naszkodnak, hogy nincs képessége­iknek megfelelő választék. Kitörési pont? Van-e ilyen? Van-e reális nyi­tási lehetőség Európa felé? Talán az idegenforgalom. Igen, igen. A vá­ros környéke, Lillafüred, Tapolca sok turista kedvenc helye. Valóban, Miskolc környékére mindannyian büszkék lehetünk. Miskolcot a legnagyobb jövőjű ma­gyar városnak jósolta annak ide­jén Móricz Zsigmond. A város sok­sok át nem gondolt döntés nyomán ma is csak a lehetőségek küszöbén áll. E küszöböt viszont át kell lép­ni! Méghozzá közösen, minden itt élőnek. Öregnek, fiatalnak, azok­nak, akik nem akarják elhagyni a megyeszékhelyet. Cselekedjünk együtt: magunkért, Miskolcért! Vaktor Orsolya Kábeltévék NYÉKLÁDHÁZA Március 17. 18.30 NYTV-magazin (Benne: köszöntjük a hölgyeket, borfej­tés, metszési tanácsok, vendé­günk Korinthus Katalin or­szággyűlési képviselő, zenetaná­rok koncertje, férfiak péntek es­ti szórakozása, Ne vágjunk ki minden fát!, szolgálati lakások Nyéken.) A március 10-i adás is­métlése. SAJÓBÁBONY Március 11.. 18.00 Bábonyinfó 18.30 Élőadás - Az 1997. évi költségvetés 19.30 Tökéletes menyasszony (amerikai krimi) FELSŐZSOLCA 1-es csatorna Március 11. 9.00 Miskolci VTV ismétlés 14.00- 20.00 Helyi képújság Március 12. 14.00- 15.30 Helyi képújság 17.00 A Szent István Általános Iskola farsangi báljáról készített film vetítése 18.30 Miskolci VTV műsora Március 13. 9.00 Miskolci VTV ismétlés 14.00- 20.00 Helyi képújság Március 14. 16.00 Miskolci VTV képújság 18.00 Miskolci VTV műsora Március 15. 16.00 Miskolci VTV képújság Március 16. 16.00 Miskolci VTV képújság agyoma- nyos tél- búcsúzta­tó farsangot rende­zett a közelmúltban a sajóvámosi általá­nos iskola. A kétna­pos rendezvény szin­te az egész falut megmozgatta, hiszen az első nap a gyere­kek, míg a másodi­kon a felnőttek vi­gadtak az iskola bái- tererftmé avanzsált tornatermében. A nebulók körében a jelmezes felvonulásnak volt a legna­gyobb sikere, hiszen a látványos maskarák sok-sok gyermeki, pedagógusi és szülői leleményességgel készültek el erre a jeles napra. A iegfrappán- sabb ötleteket a zsűri értékes díjakkal jutalmazta, amelyeket a helyi vállal­kozók és magánszemélyek ajánlottak fel a rendezvény, illetve az iskola tá­mogatására. A felnőttek mulatságát ugyancsak nagy .érdeklődés kísérte, ami a gyerekek jelmezes bemutatójával kezdődött és játékos vetélkedőkkel foly­tatódott. Majd a zene és a tánc került a középpontba, ami egészen hajna­lig hangolta jókedvre a vámosi szülőket. Fotók: Király Attila Két napon át farsangoltak a vámosiak Élvonal és hátország a kézilabdában Sportiskola létrehozását szorgalmazza a szövetségi elnök Itt-Hon V Sport 7 Síké Gábor Miskolc (ÉM) - A megye kézilabdaéletébe a tavalyi bajnokságban nagy pezsdülést hozott, hogy az akkor még Miskolci Hon­véd Kórház női együttese illetve az Ózdi KC férfi gárdája felkerült a legjobbak kö­zé. A két csapat eddig megállja helyét az élvonalban is, ám mögöttük meglehetősen nagy „űr” tátong, a borsodi kézilabda helyzete meglehetősen vegyes képet mu­tat. Erről beszélgettünk Jancsurák Bélá­val, a B.-A.-Z. megyei Kézilabda Szövetség elnökével. • Nagy örömünkre a két elsőosztályú együt­tesünk nagyon jól szerepel - mondja Jancsu­rák Béla -, s eddig úgy tűnik, céljukat, a bennmaradást mindketten elérik. Az ózdi fi­úk egy stabil középcsapattá nőtték ki magu­kat, míg a Miskolci Honvéd-Sajóüveg leányai lassan, de biztosan araszolnak az élvonal meghosszabbítását jelentő úton. A gondot ott látom, hogy az ózdiakkal ellentétben a mis­kolciak mögött nem áll stabil hátországot je­lentő utánpótlás, s ez hosszú távon előbb- utóbb éreztetni fogja hatását. □ E két vezető együttes találhat tehetséges játé­kosokat a megyében? • Inkább a férfiaknál vannak ügyes fiatalok, a nőknél már szűkebb a válogatási lehetőség. Itt is akadnak jó képességű játékosok, de igazi nagy tehetség még nem bon­togatja a szárnyait. □ Hogyan lehetne előrelépni, milyen tennivalók akadnak a Borsod megyei ké­zilabdában? • Elsősorban javíta­ni az anyagiakon, azon kívül szélesebb alapokra helyezni az utánpótlás nevelést. Nagyobb hangsúlyt Jancsurák Béla fektetni a kiválasz­tásra, felkutatni az ügyes fiatalokat és egyesü­letekhez irányítani őket. A kluboknak egyéb­ként is szorosabban kellene együttműködni az iskolákkal, ám ezt nehezíti, hogy' kevés az olyan testnevelő, aki kézilabdával foglalkozik. Na­gyon jó lenne, ha létrehoznánk egy sportisko­lát Miskolcon, amely nemcsak a kézisek, ha­nem a többi sportág számára is kitermelné a tehetségeket. □ Bizakodik? • Természetesen. Bízni kell, hiszen enélkül nem is érdemes munkát végezni! Új szakmák a hagyományos vasipari mellett 1997 szeptemberétől határrendész-képzés is indul a szakközépben Miskolc (ÉM - EGY) - A Diós- győr-vasgyári Szakmunkás­képző és Szakközépiskolában a hagyományos szakmák mel­lett jó néhány új típusú szak­képzést is beindítottak az el­múlt években. A sokáig csak 100-as Számú Szakmunkáskép­zőként ismert intézményben ma három iskolatípusban sze­rezhetnek képesítést a tovább­tanuló fiatalok. Az intézmény jogelődje az az ele­mi népiskola, illetve tanoncisko­la, amelyik a Magyar Királyi Vas- és Acélgyár létrejötte kap­csán kezdte el működését Diós­győrben a XIX. század második felében. r\ vasgyárhoz kötődően A tanonciskola kezdetben álla­mi-kincstári iskolaként funkcio­nált, 1896-tól pedig a diósgyőri vasgyár közvetlen hatáskörébe tar­tozott. 1914-ben az intézményben bevezették az „Ipari előkészítő is­kola VII-VII. osztály” elnevezésű iskolatípust, amely a leendő gyári munkások oktatását vállalták fel. A szakképzés elsősorban a vas­gyár igényeit tartotta szem előtt. Az 1945 utáni évtizedekben a nagymértékű iparosítás kapcsán viszont az országos vas- és acél­gyártás munkaerő utánpótlásának biztosításában is fontos szerepet töltött be, miközben az iskola kép­zési profilja bővült. Az oktató-ne­velő munkájában lényeges válto­zások mentek végbe, és a tárgyi feltételek korszerűsödtek. Az in­tézmény jelenleg az 1948-ban újon­nan épített épületben működik, mai nevét 1991 óta viseli. Három iskolatípus A rendszerváltást követően az is­kola képzési szerkezete megválto­zott. A hagyományos vasipari szakmák mellett pár éve több új szakmát (bútorasztalos, faeszter­gályos stb.) is oktatnak. Jelenleg az intézmény három iskolatípust - szakmunkásképzőt, szakközépis­kolát és szakiskolát - foglal magá­ban. A szakmunkásképzőben 13 szakmát (kovács, hegesztő, öntő, esztergályos, géplakatos stb.) taní­tanak. A szakközépiskolában fa- megmunkálói (bútor- és épületasz­talos-ipari) technikus, irányítás- technikai műszerész, általános gépszerelő- és karbantartó, vala­mint fémforgácsoló képzés folyik. Az általános gépszerelő- és kar­bantartó szakhoz közbiztonsági ta­gozatos képzés társul. Ez azt jelen­ti, hogy olyan elméleti és gyakor­lati ismereteket is oktatnak - együttműködve a Megyei Rendőr­főkapitánysággal -, amelyek az említett szakma megszerzése mel­lett komoly esélyt adnak a rend­őri pályát választóknak elképze­lésük megvalósításához. Ugyanezt a célt szolgálja majd az 1997 őszé­től tervezett, s az irányítástechni­kai műszerész szakhoz kapcsolt határrendész-képzés beindítása is. A szakiskolában mindezeken fe­lül kétéves leánynevelő tagozat működik, mely többek között alap­vető háztartási ismereteket - sü­tés-főzés, szabás-varrás, kézimun­ka - nyújt. txollégium és tanműhely Az idén a nappali tagozatos 43 osztályban mintegy 1200-an ta­nulnak, míg a levelező tagozaton, illetve a szakmunkások szakkö­zépiskolájában 265-en. Az igaz­gató 1988 óta Németh László. Az iskolához 280 férőhelyes kollégi­um tartozik. Említésre méltó, hogy az intézmény az ország egyik legnagyobb, modern gép­gyártó tanműhelyével rendelke­zik. Kulturális életének büszke­sége pedig az iskolai rézfúvós ze­nekar. A szakközépiskola épülete a Téglagyár u. 2 szám alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom