Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-05 / 30. szám
8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1997- Február 5-, Szerda öiszgyász Bujdos Attila Ez azért durva volt, vagy nem is durva, hanem nagyon is költői, talán túlságosan is az, ahogy a kórház madarait etető 83 éves öregúr kibukik az ablakon, nem a halhatatlanságba röpül bele egyenest, mert egyrészt már életében elintézte magának a halhatatlanságot, hanem ellenkezőleg, a halálba, az elmúlásba, a soha többé nem létbe zuhan ötemeletnyit, vagy még annál is többet, keresztül ezen a szerencsétlen, félelmekkel megvert századon, amit végigrettegett és végigivott és végigírt, jaj Istenem, mi lesz most a madarakkal, mi lesz most a macskákkal Kerskóban, mi lesz az ivócimborákkal a prágai Arany Tigrisben, ahol 16,20 a pilzeni, s ahol a falon a dzsungelragadozó pillantása Clinton elnökével találkozik, aki közösen fotóztat- ta magát Havel elnökkel, és ezzel a vén cseh bohóccal, ezzel a szent korhellyel, és mi lesz velünk, most aztán tényleg megkeseredik a szánkban a söröcske, elröpült Pepin bácsi után és Francin után és Mariska után és Celesztin kandúr után, és a felesége után, akivel pedig milyen jól is tudta elmeséltetni, hogy mennyire gyáva és esendő férjuram őkelme, és nincs több történet a sörgyárról, Prágáról, kocsmákról és pincérekről, szalámit érlelő emberekről, emberekről, elvitte magával a folytatást, elvitte az új távlatokat, hogy az életben nem csak egyféle tempó létezik, hogy milyen semmiségeknek is lehet és van értelme, hogy a küzdelemnél is fontosabb lehet a vendéglő ablakán besütő napocska, fürdőzni a fényben, hallgatni a zsivalyt, átengedni magunkon az életet, hát ezt ő már nem érzi többé, soha nem tudhatjuk meg, hogy ennyi volt-e benne, hogy mennyi volt még benne, innentől tényleg fullasztó lesz a függőbeszéd, a capriccio, a Díszgyász, a városka, ahol megállt az idő, mert most már annak is megállt, aki megállította, mennyire borzasztó tudni, hogy Hrabal nincs többé. Galériás tervek Miskolc (ÉM - DK) - Internet-galéria nyílik csütörtökön, lengyel alkotók kiállítása pénteken, ugyanekkor zenés est is lesz a Rákóczi-házban. Ezekkel együtt a további tervekről tartottak sajtótájékoztatót tegnap délelőtt a Miskolci Galéria munkatársai.- Az elmúlt év fordulópontot jelentett a galéria történetében, hiszen átköltözhettünk az új épületbe, amely méltó helye az intézménynek- kezdte Dobrik István, az idén 30 éves galéria igazgatója. - Bár teljesen még nincs kész az épület, a Rákóczi-ház felújítása folyamatban van. Szeretnénk, ha év végére befejeződnének a munkálatok, már csak azért is, mert a műemlék jellegű épület állaga folyamatosan romlik. De leginkább persze azért, hogy teljességében haszrtálatba vehessük. Ide kerül majd a Kondor- és a Szalay-gyűjtemény, és egy számítógéppel felszerelt kulturális tájékoztató irodát is szeretnénk itt nyitni, ahol a városba látogatók információt kaphatnának a megye kulturális értékeiről, az eseményekről. Elkészült a galéria féléves programterve, igényes szórólapon tájékozódhatnak az érdeklődők a tervezett kiállításokról. Ahogy az már szokás, több megyei alkotónak nyújtanak kiállítási lehetőséget. Találkozhatunk például Pető János, Varga Éva, Drozsnyik István munkáival. Továbbra is rendeznek kiállításokat a Tehetséggondozó Kollégiumban és a Megyeházán. Fontos része marad az intézménynek a Petró-ház is, amely kis szellemi műhelyként ad kamarakiállítási lehetőséget megyei és nem megyei alkotóknak, illetve helyet különféle rendezvényeknek, például, a Mihez Képest-esteknek. Az Alkotóházban idén is rendeznek képzőművészeti szabadiskolát, grafikai tanfolyamot, illetve augusztusban a Germinations Alapítvány is küld ide művészeti főiskolásokat. Az alapítvány célja, hogy nyaranta jó körülmények között munkalehetőséget biztosítson tehetséges fiataloknak. Miskolc mellett Nizzában és Birminghamben folyik majd párhuzamosan a program. Az itteni szervezésbe bekapcsolódik a Miskolci Egyetem kulturális antropológiai tanszékének multimédia stúdiója is. A tavalyi grafikai biennálé anyagát bemutatták Kolozsvárott, később Szabadkára, majd Besztercebányára kerülnek a képek. Kassáról egy szobrászművész anyagát fogadják. És elindul a Magyar Nemzeti Galériával közös program keretében a magyar sokszorosított grafika száz éve című sorozat, amelynek első kiállítását a második félévben rendezik meg. Szerényen: az évszázad tárlata Gál János és Juhász Márton alkotásai a Herman dísztermében Dobos Klára Az alkotók - Gál János és Juhász Márton - a kiállításon Miskolc (ÉM) - Két kiállító: Gál János és Juhász Márton. Egy fiatal és egy középkorú. Egy rendőr és egy kohász. Egyikük három, másikuk már huszonhárom éve állít ki... Alig ismerkedtek meg a Borsodi Alkotók Körében, megszületett - ahogy szerényen elnevezték - az évszázad kiállításának terve. És most már látható is a miskolci Herman Ottó Gimnázium dísztermében. Juhász Márton képei szuggesztí- vek, a vásznon színes, kiabáló foltok, olykor farkasfejű, de embertestű lények, mutatván, hogy gonoszak és jók élnek itt együtt... Gál János néhol mitológiai köntösbe öltözteti időtlenebb figuráit. Sajátos mesevilágot alakított ki... Ezt még Pazár Éva művésztanártól hallhattuk a szerdai tárlatnyitón. Az meg már első ránézésre látható, hogy a két férfi egészen más karakter, képeikre is sajátos formanyelv jellemző. Ennek ellenére a kiállított munkák hangulata hasonló. — Két ember, akiknek a találkozás pillanatában nem sikerült megutálniuk egymást, elkezdte keresni, mitől van a szimpátia - mutatja be kettősüket Juhász Márton. - Bár János rendőr, én meg kohász vagyok, úgy tűnt, azonos az életfilozófiának. Nézegetve a munkákat egymásra néztünk, és szinte egyszerre kérdeztük: nem kellene-e közös kiállítást rendeznünk? A fiatalabb kiállító nem szól, csak bólint. Ugyanezt teszi a következő gondolatnál is, miszerint a BAK-stúdió csodálatos intézmény, amely a hasonló gondolkodású emBudapest (MTI) - Első alkalommal láthatja a hazai közönség Arthur Miller A bűnbeesés után című darabjának kamaraszínpadi változatát. A premierje február 27-én a Játékszínben lesz. Előkészületről Balázsovits Lajos, a Játékszín igazgatója, a dráma rendezője tájékoztatatta az újságírókat a Teréz körúti intézményben. Balázsovits Lajos elmondta: az előadás csakis nagyon komoly támogatói kör segítségével valósulhat meg, az alkalmi segítséget, reményeik szerint, követi majd egy hosz- szabb távú együttműködés is. Ungvári Tamás műfordító, a Miller-mű keletkezéstörténetéről szólva utalt arra: a közélet és a magánélet konfliktusait keretbe foglabereket jól össze tudja fogni. Aztán csak mesélni kezd. Kiderül, a művész „hamarabb volt”, mint a rendőr, hiszen már elég régóta festett otthon, Balajton is. Aztán - mert az alkotó ember szeretné megmutatni önmagát - jelentkezett a BAK-stúdióba, s ott (őt is) értő művészekre talált.- Nem tudom, milyen stílusba lehetne besorolni a képeimet. Csinálja az ember, mert tetszik neki. Örülök annak, amit festek. Hogy kígyó, meg oroszlánfejű lények? Van kígyó- és oroszlán-nézőpont is, azokból is meg kell próbálni szétnézni. Hogy mit látunk, az nem olyan fontos. Elég, ha meglátjuk, hogy ilyen is van... A kérdésre, hogy jó hely-e az iskola ezeknek a festményeknek, már nem válaszol. Fogadnia kell a gratulációkat. Úgyhogy a gratulációk fogadásából visszaérkező Jutó drámai mű Merylin Monroe halála után született 1963-ban, az ősbemutatóját pedig egy évvel később New Yorkban tartották. Első fogadtatása meglehetősen ellentmondásos volt, ám az amerikai bemutatót követő évadban már tizenhét európai színház is műsorára tűzte a drámát. A francia fővárosban Visconti, Itáliában pedig Zeffirelli rendezésében mutatták be. Magyar- országi premierjét éppen harminc esztendeje tartották a Nemzeti Színházban, amelynek Maggie-je Váradi Hédi volt. Quentin karakterét Kálmán György formálta meg elsőként magyar színpadon az általa fordított drámában. Ungvári Tamás hozzátette azt is, hogy a nagyszínpadi produkciónak Miller a kamaraszínházi változatát is elkészítette az 1960-as években. hász Márton válaszol helyette is.- Az őszintesége miatt mindenképpen iskolába való. Hiszen itt beszélni kell mindenről. Mikor máskor, ha nem most, 14-18 éves kor között?! Amikor a tapasztalat valamilyen fokán álló egyénnek meg kell tanulni az önálló eligazodást a világban. Tény, hogy a képek nem vidámak és nem nyugodtak. Nem túl egyszerű a befogadásuk. Engem jópofa, mókázó embernek tartanak, de egyáltalán nem örülök annyira a világnak, amennyire mutatom... Közös bennük az is, hogy mindketten fontosnak tartják a festészettől való anyagi függetlenséget. Mert úgy gondolják, így, csak hobbiként űzve a művészetet adhatják igazán önmagukat. Bár a kohász munkája most eléggé bizonytalan. Reménykedik persze, de kétségbe nem esik:-Nagyon jól festek, tapétázok... A játékszíni előadáson Quentint Lukács Sándor játssza. Maggie- ként Nyertes Zsuzsa lép színpadra. Az anya szerepét Földi Teri, az apát Zenthe Ferenc alakítja. Louise Frajt Edit lesz. Az előadás további szerepeiben Puskás Tamást, Simonyi Krisztinát, Sára Bernadettet, Sajgál Erikát, Rubold Ödönt és Úri Istvánt láthatja a közönség. A tájékoztatón elhangzott még, hogy az előadásban rendkívül fontos szerepe van a fényeknek, a különleges megvilágításnak. A művészi munkálatok megtervezésére Kende János operatőrt nyerte meg a direktor. A díszleteket Menczel Róbert jegyzi. A jelmezterveket Csík György készíti. A produkcióhoz Jávori Éerenc komponált zenét. Hans Fallada Feldberg (MTI) - Ma, február 5- én ötven esztendeje, hogy elhunyt Hans Fallada (eredeti nevén Rudolf Ditzen) német író. Az évforduló alkalmából a Hans Fallada Társaság megemlékezést rendez az író sójánál, Neubrandenburg könyvtárában pedig kiállítás nyílik. Hans Fallada legismertebb regényei közé tartozik a Mi lesz veled, emberke?, amely a városi kisemberek kiszolgáltatottságát ábrázolja. Középiskolás fórum Miskolc (ÉM) - A középiskolások továbbtanulási lehetőségeiről rendez szülői fórumot a Miskolci Szülők Egyesülete a Gyermekekért február 6-án, csütörtökön délután 4 órától az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Miskolc, Győri kapu 27.)- A fórum vendége Bakos Károly, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácsosa. Pálfalai farsang Sajópálfala (ÉM) - Népi hagyományokat bemutató farsangi rendezvényt tartanak február 8-án, szombaton délután 3 órától a sajópálfalai polgármesteri hivatalban. Lesz többek között kismesterség-bemutató, valamint hímzés- és szőtteskiállítás. A falakon elhelyezett kézimunkák között 60-70 éves darabokra is bukkanhatnak a látogatók. Vámosi bál Sajóvámos (ÉM) - Jótékonysági farsangi bált rendeznek február 8- án, szombaton este 8 órától a sajó- vámosi általános iskola tornatermében. A rendezvényt megnyitó tánc és műsor után a közönség megválasztja a bál szépét és a teremtés koronáját, majd táncverseny, játékos vetélkedő színesíti a hajnalig tartó mulatságot. Belépőjegy 300 forintért váltható. A bevételt az iskola javára fordítják. Irodalmi pályázat Miskolc (ÉM) - Vers- és prózapályázatot hirdet felnőtt és diák kategóriában a Hegyaljai Alkotók Társulása. Tartalmi, formai korlátozás nincs. A március 31-ig beérkező pályázatokat felkért szakértőkből álló zsűri bírálja el. Nevezési díj 300 forint, amit az egyesület számlájára - Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet 3535. Miskolc, Bajcsy-Zsi- linszky utca 18. 5610004815100364 - kell befizetni. A pályázók lezárt, jeligével ellátott borítékban mellékeljék az azonosításra szolgáló adatokat (név, lakcím, értesítési cím). A szervezők a munkákat a következő címre kérik elküldeni: 3523 Miskolc, Pf.: 124. A bűnbeesés után - kamaraváltozatban ú ' : Képtár: Madách a Kamarában. Madách Imre remekműve, Az ember tragédiája 1862-ben látott napvilágot. Azóta a világ szinte minden nyelvére lefordították, tanulmányok tömege jelent meg róla. Legutóbb például az Élet és Tudomány múlt heti számában Striker János Madách-kutató Az ember tragédiája rekonstrukciója című tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy annak idején Arany János nemcsak stilárisan, hanem filozófiájában is mélyen megváltoztatta a művet... A miskolci Tragédia rendezője, Schlanger András is újraértelmezte a művet, egy kicsit megkavarta a történet menetét is. Az iskolások ne féljenek, nem az a kimondottan „kötelező", elaludni nem annyira lehet rajta - ahhoz néha nagyon hangos. Meg érdekes is... Előadások: ma, holnap, holnapután, azután és azután - változó időpontokban! - a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A főszerepeket Kuna Károly, Major Melinda és Földi László játsszák. Fotók: Dobos Klára
