Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-25 / 47. szám
4 ESZAK-Magyarország Helyi Hírek 1997« Február 25., Kedd A szerencsi városháza híreiből Szerencs (ÉM - PT) - Új ügyfélszolgálati rendszert vezetett be a közigazgatásai osztály februártól. Az ügyintézési idő nem változott, de a polgárokat a köztisztviselők egy külön e célra kialakított helyiségbe irányítják. Itt zavartalan körülmények között mondhatják el panaszaikat. Nyomtatványt ad a hivatal Nem kell a megyeszékhelyre utazniuk egy filléres blanketta beszerzése miatt a személyi jövedelemadó bevallására kötelezett szerencsieknek. A városháza adócsoportjánál ugyanis folyamatosan beszerezhetők az szja- nyomtatványok. E szolgáltatással a szerencsi polgárok jelentős időt és költséget takaríthatnak meg. „Civilek” a költségvetésről A képviselő-testület 7 bizottsága a napokban az idei városi költségvetéssel foglalkozott. A felelősségteljes munkába az önkormányzat bevonta a nem képviselő-testületi tagokat is, hogy a külső szemlélő által jobban észrevehető anomáliákra is rávilágíthassanak a végső keretszámok meghatározása előtt. Polgári védelmi verseny A Szerencs székhelyű polgárvédelmi kirendeltség idén is megrendezi vetélkedőjét az általános iskolák felső tagozatosai, valamint - külön kategóriában - a középiskolások számára. A felmenő rendszerű országos verseny helyi selejtezőjére 6 fős csapatok jelentkezését várják a polgármesteri hivatalban, a kirendeltségvezetőnél. _Ém-portré A gazdaságvezető Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Imád szervezni, de nem akarja a főnököt játszani, sőt, ha valaki jobban össze tudja fogni a dolgokat, szívesen beáll a sorba. Ezt a szervező képességet és a rend, a pénzügyi fegyelem iránti elkötelezettséget egyaránt hasznosíthatja a jövőben Husi Józsefné, a tavaly létrehozott Kazincbarcikai Sportközpont gazdaságvezetője.- Pedagógus akartam lenni, vagy riporter, de utóbbitól elcsábított a matematika szakos tanárom. Persze nem vettek fel a főiskolára, úgyhogy a kisvárdai bankban dolgoztam és beleszerettem a rendbe, a gazdasági fegyelembe, a pénz logikájába. A tízgyerekes családban egyébként is érthetően fontos volt a munka. Az önállóság nem okozott gondot; a leányzó már tízévesen elkerült a szülőktől. Kaposvárott, majd a változatosság kedvéért Békéscsabán járt iskolába, a házassága révén jutott aztán „apró vargabetűvel” Kazincbarcikára. Munka mellett lett mérlegképes könyvelő, 5 év OTP-zés és 20 év általános iskolai gazdaságvezetés után kérték fel a KSK-beli posztra. Mindig sportolt, mégis megriasztotta a kihívás a rémes körülmények láttán. Vonzotta azonban a titkos vágy: olyan létesítményeket varázsolni, amikre büszke lehet a város. Kiszolgálni a sportágakat, magas színvonalú szolgáltatást nyújtani a sporttelepen, a jégpályán, a balatonszepezdi táborban, s majd egyszer az uszodában. Remek főnököt kapott, s reménykedik, hogy lesz elegendő pénze a városnak a tervük megvalósítására.- A rend és a szép környezet nevelő erejű a fiatalok számára és megnyugtató érzés nekünk, akik beosztástól függetlenül mindent megteszünk, hogy a sportolók otthonuknak érezzék a létesítményeket. Ha valaki azt teheti, amit szeret és ehhez megfelelő teret kap, akkor sokszoros a teljesítménye - mondja. Nem nevelnek égig érő fákat Változó összeget költenek a megye városaiban a növénycserére Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely (ÉM - ND) - Miskolcon költik várhatóan a legtöbbet az idén fatelepítésre. Más városok is milliókat áldoznak erre. Kazincbarcikának viszont nincs pénze a faültetésre. Közel 40 hektárnyi terület vár fásításra Ózdon. Az ezzel kapcsolatos ötéves terv szerint mintegy 240 ezer csemetefát ültetnének a városban. Ősszel kezdenének hozzá a talaj megmunkálásához, majd jövő tavasszal ültetnének. Elsősorban a Gömöri út feletti részen telepítenének növényeket, illetve a Szent István út fölötti parkerdő kialakítását vették tervbe - tudtuk meg Léman Bélától, a Komszolg közhasznú társaság erdészétől, aki hozzátette: pályázatok útján szeretnének fákat igényelni az erdészettől. A munkát évente 6 hónapig 20 közhasznú munkás végeznék. A Millecentenáriumi Park kialakítására közel 250 ezer forintot költenek Sátoraljaújhelyen, ahol juhar- és hársfákat, valamint sövényeket telepítenének. Vannak azonban olyan helyek is a városban, ahol pótolni kell az illegálisan kivágott vagy elöregedett fákat, erre 180 ezer forintot szán a Városellátó Szervezet - válaszolta érdeklődésünkre Tóth András, a cég igazgatója, aki azt is elmondta: a város területén közel 7,5 millió forintot áldoznak parkfenntartásra, parkosításra. Ingyen jutnak hozzá a közterületek csinosítására szánt mintegy 100 ezer forint értékű tulipán- hagymához, valamint az erdészettől is 100-150 kis csemetefát remélnek. Kazincbarcikán nincs pénz új fák telepítésére, pedig lenne rá igény és hely - mondta Tomku Józsefné, a barcikai önkormányzat műszaki főelőadója. Több mint egymillió négyzetméternyi zöldfelületet kell rendbe tenniük évente, ami 27 milliójába kerül a városnak. Az adókat leszámítva így közel 17 forintjut egy négyzetméterre. A költségvetésből csak a parkfenntartásra futja, amit itt is közhasznú munkások végeznek: márciustól 30, áprilistól pedig 70 embert foglalkoztatnak. Heinemann Pál, a miskolci polgármesteri hivatal munkatársa kifejtette: a megyeszékhely parkrekonstrukciós tervének költségeire kitér a költségvetési tervezet. Az elképzelések szerint a Városház téren, az Avasi lakótelep első és második építési ütemében, Tapolcán a kerti utak környékén, valamint a Deák téren szeretnének növényeket telepíteni. A két éve kezdődött népkerti parkrekonstrukció is tovább folytatódna. A munkálatokat ősszel végeznék, és mindez összesen 18 millió forintot emésztene fel. Állt a vas az egerlövői víz alján... Számítógéppel figyel Egerlövő (ÉM - CSKA) - Heteken belül átadják Egerlövőn azt a vas- és mangántalanító berendezést, aminek segítségével valóban tiszta vizet ihatnak majd a község lakói, noha - eddig sem egészségügyi, hanem inkább esztétikai kifogások merültek fel az ivóvízzel szemben. Tízmillió forintot nyert a múlt év végén Egerlövő önkormányzata a megyei területfejlesztési tanács pályázatán a község vas- és mangántalanító berendezésére. A beruházáshoz az önkormányzat is hozzátette a saját tőkéjét, mintegy négymillió forintot - tájékoztatta lapunkat Gombás János polgármester. A vas- és mangántalanítóra már nagyon régen szükségük lett volna, mivel igen magas a víz vastartalma. A községben fürt kútból nyerik az innivalót. A kifogások nem egészik Mezőkövesden a község innivalóját A vas- és mangántalanítót a tervek szerint már márciusban beüzemelhetik ségügyi szempontból merültek fel, hanem esztétikaiból. Megesett, hogy a panasszal érkező helybéli egy üveg vizet vitt a községházára, s az alján ujjnyi vastagon leülepedett a vas. Máskor a fehér ruha barna színűre váltott. A Dél-borsodi Víz és Csatornamű Kft. - a víziközmű üzemeltetője - sokat segített abban, hogy ezt a pályázatot megnyerjék - teszi hozzá a polgár- mester. A vas- és mangántalanítót csak májusban kellene átadni, de úgy néz ki, hogy már márciusban sikerül beüzemelni a rendszert - derül ki a szavaiból. Maga a berendezés egy hatalmas tartály, amit különleges homokkal töltenek meg, s így fizikailag szűri meg a vizet. A beruházással párhuzamosan a vízmű számítógépes rendszert alakított ki a községben, ennek révén közvetlenül figyelemmel kísérhetik Mezőkövesden az egerlövői víztorony szintjét, s ezzel a hibaelhárítás gyorsasága jelentősen javul. Drága beruházáshoz várják a segítséget Jósvafő (ÉM - SZA) - Tíz település összefogásával szeretnék megvalósítani a szennyvíz beruházást a Bódva és a Jósva völgyében Hídvég- ardótól Jósvafőig. Mivel az önkormányzatok alig tudnak a fejlesztéshez hozzájárulni, a beruházáshoz központi segítséget is várnak. Előzetes kalkulációk szerint a szóban forgó munkálatok költségei akár az egy milliárd forintot is elérhetik. Fehér falakról a Csáti Újságban Mezőcsát (ÉM - FL) - A Csáti Újság februári számában tudósít az immár harmadik alkalommal megrendezett borversenyről. Átmeneti iskola címmel a mai iskolákban tapasztalható, az egész pedagógus- és gyeremekgeneráció jelenét és jövőjét meghatározó gondokról ír a lap. Foglalkozik a kisiskolások farsangjával és a rendezvényeken túlmutató tanulságokkal, leginkább a hangosítást biztosító eszközök hiányával. Kertészeti tanácsadót közöl az újság, beszámol a városi polgárőrök éjszakai szolgálatainak eredményeiről és örömmel ír arról, hogy a város nyolc festóipari munkása társadalmi munkában tiszta fehérré varázsolta az általános iskola auláját és lépcsőfordulóit. Melegebb lesz Abaújkéren Abaújkér (ÉM - SZA) - Tervbe vették Abaújkéren, hogy rákötik az intézményeiket a gázrendszerre. Idén az óvoda, az iskola, az orvosi rendelő kerül sorra, az ezzel járó költségeket az önkormányzat állja. Ötmillió forintos forráshiány Sály (ÉM - CSKA) - Ötmillió forint forráshiánnyal számol Sály napokban elfogadott költségvetése. Fekete Jánosné polgármestertől azt is megtudtuk: a közel hetven millió forintos költségvetésből a szociális kiadásokra 15 millió forintot fordítanak. Élő múlt: Az ábrányi ábrándokhoz Csincse kincse kell Brackó István Két aprócska borsodi település történetébe beleszólt a nagypolitika. A gazdaságpolitika. A valószínűsíthető tervek szerint 8-10 év alatt kétezer megawattal kell növelni a hazai villamosenergia-ter- melést, s ehhez a meglévők korszerűsítésén kívül új erőművek kellenek. Ezek közül az egyik Dél-Borsodban épülne meg. Felértékelődött az olcsó fűtőanyag, s sürgetővé vált a külhoni függőség csökkentése. Az ábrányi ábrándok újraéledése részben financiális, részben emberi problémákat vet föl. Csincse lakóinak költözni kell. Kellene. Amint arról lapunk február 13-i számában beszámoltunk, a falugyűlésen megoszlottak a vélemények, de a többség - megfelelő kártalanítás esetén - nem ellenzi a 2005-re tervezett második honfoglalást. Addig még sok víz lefolyik a névadó patakon, de Csincsét már szárnyára kapta a hír, s gyanítható, hogy gyakran szerepel majd az újságok első oldalán. Élképzelhető, hogy lerombolják a falut, s máshol építik föl. Csak a földdel egyenlővé tett föld marad. Illetve az sem. Eltűnnek a házak, a fák, a temető fejfái. Eltűnnek, illetve elköltöznek az élők és a holtak. Csincse kincse, a lignit égeti - a szó valóságos és képletes értelmében is - az emberek lába alatt a talajt. A felszín alatt megbúvó fűtőanyagról már régen tudnak, de a bükkábrányi bányászkodás csak jó tíz esztendővel ezelőtt kezdődött meg. A korábbi, nagy ábránd csak most látszik megvalósulni. A gazdaságpolitika útjai kifürkész- hetetlenek, s közben változott az energetikai koncepció és konstelláció is. A német érdekeltségű Mátrai Erőmű Rt. kétszer 500 megawattos erőmű megépítését tervezi, de végső döntés még nincs az ügyben. A mű az ezredforduló után két-három esztendővel szolgáltatna energiát, élettartama negyven évre tehető, s 1700 embernek adna tartós elfoglaltságot. A beruházót szigorú feltételek kötik. A hazai átlagot csaknem kétszeresen meghaladó (40 százalékos) hatékonyság, euro- komfort környezetvédelem, s teljes kártalanítás. A könnyen hozzáférhető lignit java ugyanis Csincse alatt szuny- nyad. Ä falunak mennie kell. Okunk, jogunk nincs kételkedni a vállalkozók adott szavában. Anyagilag teljes kártérítést ígérnek az őslakosságnak. A 672 lelkes, 205 lakásos településen folyik a vita, megkezdődött a felmérés. Egy korábbi közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek egyötöde még nem döntött, vagy nem akar menni. Kétötöde végképp elhagyni készül ezt a tájat, s 250-nél többen vagy tíz kilométerrel arrébb, feltehetően egy összkomfortosabb faluba vágynak. A cég német igazgatója - amint azt egy televíziós interjúban elmondotta - nem sürgeti az eseményeket, tudva azt, hogy itt és most nem csupán anyagi, hanem morális megfontolások is motiválják a bennszülötteket. Egy ilyen új népvándorlással felérő kaland lelki pulzálása nagyobb feszültséget teremthet, mint a majdani erőműben a csincsei kincsből nyert elektromos áram. A gyárkémények, a házak hamarabb nőnek ki a földből, mint a fák. De a fa is könnyebben ver gyökeret az új helyen, mint a röghöz kötött ember. Az ábrándos múlt nemcsak megszépítheti, hanem fényesítheti is a jelent. A bükkábrányi ábrándok valóra válhatnak, hiszen reális az esélye a beruházásnak. A hasznot hozó bizakodás erősebb, mint a környezetváltozással együttjáró rombolás félelme. Az ábrányiak kisebb dilemma előtt állnak, mint a csincseiek. Hivatalos vélemény szerint az ezredforduló után két-három évvel működésbe lép az erőmű. Bükkábrány lakóinak száma jelenleg 1.883. Mezőkövesd és Miskolc közelsége miatt régen jobban éltek itt az emberek, mint a táj „érdesebb” részein. A jeles dátum 1950. január 1.: ekkor egyesült a katolikus Alsóábrány a református Felsőábránnyal. A közös sors hozta így. Mindkét faluközösséget a XIII. században kelt krónikák említik először. A tatár-dúlta, töröksanyargatta lakók a nehéz időkben bujkáltak, békében templomot építettek. A református imahely az alapkő letétele után csak száz esztendővel később kapott végleges tornyot... Az első világháborúba 220 (!) katonát delegált az alig másfélezres iker-falu... A polgármester, Dudás József vigyázó szemét inkább a jövőre, mint a múltra veti. A felszín alatt rejlő fűtőanyagról már régen tudnak, de a bányászkodás csak 11 esztendővel ezelőtt kezdődött. Akkor nagy tervek születtek, de az energia-lobby szele másfelé fújt... Közben keresettebb lett a lignit, s most, a fűtési szezonban a környező utakat és parkokat tönkrevágják az ország minden részéből, olcsó szénért érkező pótkocsis teherautók. A helybéliek berzenkednek, de óvatos optimizmussal tekintenek a holnap elé: a garantált műszaki és ökológiai kultúrájú létesítménynek olyan hozadéka lehet, amely kistafírozhatja a frigyetA két település közötti kötődést a lignit és az erőmű adja. A különbözőség terhét Csincse viseli. Az új házat, az új faluközösséget kereső, s önállóságukat megőrizni vágyó polgárok a már idézett gyűlésen leszögezték: időben és közösen kell készülni, hogy ne az erőmű diktáljon, hanem mi szabjuk meg a feltételeket... Egy bölcs és erős önkormányzat kihajthatja azt, hogy egy infrastrukturálisan gazdagabb, szemnek szebb régi-új falu szülessen. A nagy talány az, hogy lakóinak kedvesebb lesz-e, s tíz kilométerrel messzebbre, sikerül-e a hely szellemét átmenteni... Mennek, vagy maradnak a csincseiek? Fotók: Gál Péter
