Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-22 / 45. szám

Február 22., Szombat ÉM-fórum ÉM-hétvége III Dobos Kláka S. G.: - Nincs alapvetően kifogásunk a filmmel, illetve a cikkel kapcsolatban, talán annyi, hogy csak a negatív dol­gokat említik. □ Vitaindítónak szántuk... Ritka, mint a rendőr F. P.: - Mostanában napirenden van a fürdő ügye. Polgármester úr járt Ausztriában, ahol ez is téma volt, és érdeklődnek a hollandok, nagyon ko­moly elképzeléseik, terveik vannak. Jó lenne egy tőkés partner, de remélem, nem arról van szó, hogy meg is akar­ják venni, mert az már nem olyan szimpatikus. S. G.: - Gondolom, a városnak Tapol­ca és a fürdő fontos, hiszen idegenfor­galmi szempontból meghatározó. Te­hát nem lehet szó kötelezően előírt kényszerről és nyűgről, csak jogos és eredményt is produkáló gondoskodás­ról. Mi, a Miskolci Vízmű Rt. a vízter­melő telep, a fürdő és a csónakázótó üzemeltetésével vagyunk megbízva a tulajdonos, a város által. Úgy érzem, mi megteszünk mindent, amit tudunk. De nagyon fontos tényező az emberi magatartás. Valószínűleg új stratégiát kell felépíteni. Nincs rend, vandaliz­mus uralkodik, kihúzgálják a virágot, a tóba bedobálnak mindent... A rend­őrség néha kijön, de az kevés. F. D.: - Legalább ha kijönnek, akkor lenne érezhető, hogy itt vannak! Mert nem az... F. P.: - Nagyon szeretnénk, ha lenne Tapolcán rendőrőrs. Talán meg tud­nák fékezni a garázdaságot. Voltunk ezügyben Tuza Lászlónál is. Azt mondta, ennek - főleg pénzbeli - aka­dályai vannak... Más dolog, de jó lenne az is, ha a város több pénzt fordítana parkfenntartásra. □ Általában vagy Tapolcára? M. P.: - A tapolcai parkra tavaly is volt elkülönített összeg a költségvetés­ben, és az idén is van, csak ez nem automatikus. Minden évben harcolni kell érte. Szerettem volna, hogy legyen önállóan feltüntetve az az összeg, amit Tapolca idegenforgalma hoz a város­nak. Mert annak legalább egy részét vissza kellene forgatni ide... A rendőr­őrs folyamatosan visszatérő kérdés. Nem mintha csodákat várnánk tőle, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság megnyugtatásában, a poten­ciális bűnözők elriasztásában szerepük lenne. És helyünk is van: a volt párt­ház. Ezt a város egész biztos oda tudná adni, hogy használja a rendőrség. Kacsaúszla-tó □ Beszéljünk egy kicsit a tóról! Sokan kacsaúsztatónak mondják, hiszen há­zikacsák úszkálnak rajta. A Mivíz Rt. feladata az ellenőrzés? S. G.: - Van jogunk, hogy megnézzük, mi történik ott. □ Kötelességük is? S. G.: - Természetesen. Na most a probléma bonyolultabb. Itt a tónál nemcsak apróbb hiányosságokat kelle­ne pótolni, hanem ki kellene tisztítani a tavat. Illetve körbecsatornázni. Ez viszont nagyberuházás, erre nem futja a mi költségvetésünkből, szükség len­ne a város támogatására is. □ Meg tudná mondani, mibe kerülne a csatornázás? S. G.: - Nem... Egyelőre csak egy árok van, ami azért, a hordalékot megfogja. □ A kipucolása nem kerülhet olyan sokba... S. G.: - Az nem. Viszont megváltoztak az irányok, másfelől ömlik a tóba víz, mint eddig. F. Gy.: - A hordalékot a víz hordja be­le, a vandálok meg az asztalokat. Ta­valy a halsütőnek két asztalát, ezen kívül nyolc széket szedtem ki, a két betonlócát daruval tudtunk csak ki­emelni... Sajnos, az a gyakorlat, hogy kijön az osztály kirándulni, és mikor a gyerek megitta a kólát, az üveget nagy ívben berepíti a tóba. Az apuka ilyen­kor kihúzza magát, „mi munka van ebben a gyerekben, milyen nagyot tud dobni...” A négy hattyúból kettőt ki­nyírtak. Az egyiket nyíldarabokkal do­bálta egy nyolc-tíz év körüli gyerek. Mikor rászólok, megkérdezi a papa: „mi baja, a magáé’? S. G.: - Ez a mostani szemléletmód, hogy ha nem a magáé, bele ne szóljon! F. Gy.: - Nyolcféle kacsám van, ritka Védettséget jelképező táblát talán már csak ennél az egy fánál láthatunk fajok. Csodálatos nézni, mikor a gyere­kek etetgetik őket, örülnek nekik. □ És a házikacsák? M. P.: - Nem a kacsa a probléma, ha­nem ahogy kinéz a tó, az épület a szi­geten... F. Gy.: - Azért azt hangsúlyozni szeret­ném, hogy nem azért tartom a kacsákat, hogy szombatonként egyet-egyet levág­jak. Meg tudok venni még két ilyen ka­csát. Ezek, mint már említettem, a gye­rekek örömére vannak itt. Egy kis állat­kertet szeretnék létrehozni. A kacsák többségét állatkertből hozattam, de már kevesebben vannak, mert volt, amelyik­ből „mintát vettek” fényes nappal. Biztos, ami biztos S. G.: - Visszatérve egy picit a beszél­getés elejére. Szeretnénk a nem nagy befektetést igénylő hiányosságokat pó­tolni. Ilyen például a fák jelölése, az­tán a szigetről a lemezbódé eltünteté­se, ezeket egyértelműen meg kell csi­nálni ahhoz, hogy szebb legyen Tapol­ca. Meg is fogjuk csinálni. Hogy a tó­nak valóban a régi életképes állapotát vissza lehessen állítani, ehhez más erőforrások is kellenek. □ Az is nagyszerű lenne, ha ezek a ki­sebb dolgok megvalósulnának. S. G.: - Persze... Aztán szó volt példá­ul a fürdő előcsarnokának bazári han­gulatáról is. Tervünk, hogy ezt meg­szüntetjük, vagy legalábbis egysége­sítjük a képet. És nyárra szeretnénk nagyobb szabadterületet, ahol esetleg árulni is lehetne. F. Gy.: - Hogy kocsma van a csarnok­ban, azt viszont nem lehet mondani. A Palotaszállóban sem kap 14 féle sört. Én gondoskodom róla, hogy legyen vá­laszték. Friss süteményből is. □ Egy kicsit másról is szól a „kocsma- jelleg”. Mesélték az itt dolgozók, hogy elég gyakran előfordul, hogy a vendé­gek nem a büfébe mennek, hanem leül­nek az asztalokhoz, szépen megteríte­nek, előveszik a hazait, és az egész elő­tér bűzlik a pálinkaszagtól... F. Gy.: - Éz ellen nem tudunk mit tenni. Kizavarni nem lehet őket. S. G.: - Ez kultúra kérdése. F. P.: - Ki kellene írni, hogy italt be­hozni tilos. F. Gy: - Szeretném, ha Tapolca olyan lenne, mint legénykoromban volt. Ak­kor nyugodtan kijöhettem a meny­asszonyommal sétálni, nem kellett fél­nem, hogy valaki elviszi mellőlem... S. G.: - Jó lenne, ha kineveznének egy önkormányzati biztost, akinek van ha­tásköre, gyorsan dönthet, nem kell min­den ügynél végigjárnia a hivatalos utat. Fotók: Dobos Klára Hogy ne idegenkedjen az idegenforgalom Tapolcától beszélgetések jobbító szándékkal A megcsúfolt természetvédelem címmel írtunk, nemrégiben Tapolcáról A cikk apropóját egy videofilm adta, amelyet Fiilep Dániel (F. D.) miskolci gimnazista és . bátyja készítettek, sorra vették benne a megoldásra váró feladatokat. Az illetékes vezetőket nem szólaltatta meg, de nekik ajánlotta a filmet.. A ,folytatásban” egy; asztal köré ültünk a barlangfür­dőt üzemeltető Mivíz Rt. képviselőivek Stuhán Gábor (S. G.) osztályvezetővel, Feledy Péterrel (F. P.), a Mivíz Rt. osztályvezető- helyettesével önkormányzati képviselővel, Molnár Pállal (M. P.), a terület önkormányzati képviselő­jével, valamint Fekete György (F. Gy.) vállalkozó­val aki jelenleg a csónaká­zótó bérlője. Es megkér­deztük. Kobold Tamás polgármestert is. F. Gy.: - Három éven keresztül jelent- gettem, hogy a csónakázótó fölé hajló öreg fáról egy-egy széllökés hatalmas darabokat taszít le a sétányra. De nem történt semmi. Végül azt mondtam: rendben van, írásban jelentek, hogyha agyonüt valakit a fa, fel tudjam mutat­ni a papírt - én szóltam. Erre aztán ki­küldték a tűzoltókat... Aztán amikor a tulipánok nyílnak, úgy járkálnak a vi­rágok között a kosárral, mintha a saját kertjükben válogatnának. Sokan innen szereznek be egy kis jövedelempótlót: pár szál virág a piacra. S. G.: - Ezekkel nem nagyon tudunk mit csinálni, azt viszont megígérhe­tem, hogy a tavon azt a bizonyos épít­ményt rendbetesszük. (ELSŐ ÍGÉRET!) □ Mikorra? S. G.: - A májusi nyitásra. Átok hínár! M. P.: - És mit lehet csinálni a hínár csökkentése érdekében? F. Gy.: - A nevében is benne van - átokhínár -, hogy nehéz bármit is ten­ni. Ha négyfelé vágod, négy tövet ta­lálsz. Ez sziszifuszi munka. S. G.: - A hínárképződés - bár szedik rendszeresen - két dolog miatt nagyon aktív. Egyrészt a tó föltöltődött szer­ves anyagokkal, de igazán nagy prob­léma az, hogy a fák elöregedtek, és ki kellett őket vágni. Vagyis alig van a tó körül fa, hétágra süt a nap, a víz me­leg, és ez csodálatos a hínárképződés- nek. M. P.: - Akkor viszont a varasnak kel­lene vállalni, hogy a mostani árok­rendszert átnézi, kipucolja és ha szük­séges, a védőárkot továbbépíti... Zajos zene □ Van még egy nagy témánk: a zene. Vagyis a zaj... M. P.: - A vállalkozókkal kellene vala­hogy megértetni, hogy ez az iszonya­tos hangerővel dübörgő lagzilajcsis „muzsika” nemhogy idehozza, de elza­varja az igényes embereket. Es ha nem lehet megértetni, akkor felül kell vizsgálni a működési engedélyeket! Korábban a hegyen keresztül Hejőcsa- bán lehetett hallani, ahogy a Sziget presszóban ment a basszus. Mérni kel­lett volna a zajszintet, de persze, mi­kor kimentek, már nem úgy szólt. A rendőrőrs talán még ebben is vissza­tartó erőt jelenthet... F. D.: - Mesélték, hogy bírósági ügy is volt a dologból, hosszas procedúra után ötezer forintra büntették a tulaj­donost. Ez nevetséges... M. P.: - Azt lehetne talán, hogy ha több ilyen büntetése van valakinek, összegyűjtik a hatósági osztályon, és végső soron bezáratják az egységet. F. Gy.: - Négy évvel ezelőtt az enyém volt a Sziget presszó. Én mindig mondtam a zenészeimnek, hogy „hal­kabban játsszatok, az asztalnál beszél­getnek”. De a többiek megpróbálják a hangerővel átcsábítani a vendégeket.- Nem tudom, a város hogy tudná ezt megoldani. M. P.: - Sehogy nem tudja megoldani. Nem tudja kiemelten védeni ezt a te­rületet, hogy itt egy szuper nyugodt és szép környezet legyen. S. G.: - És bár nem akarom védeni a zenészeket, de az is hozzátartozik a té­nyékhez, hogy ez idegenforgalmi terü­let, tehát az ittlakóknak bizonyos ha­tásokat el kell viselniük. Persze, van egy elviselhetőségi fok... Nem a madár dalol.. F. D.: - A park életét teljesen tönkre­teszi a zaj! Az állatvilágot elzavarja, ezzel szemben idevonzza az összes csa­vargót a környékről. Hajlamosak va­gyunk elfelejtkezni arról, hogy ez ter­mészetvédelmi terület. A védetté nyil­vánítási határozatban is benne van, hogyan kell kezelni a parkot. És bár szó szerint nincs leírva, hogy nem sza­bad így zenélni, de ez is benne van. Miért nem tud kijönni a rendőr, és büntetni?! F. Gy.: - Mert a rendőr engem büntet közben, ha nem jó helyen parkolok. □ De legalább büntetné azokat is, akik itt, a termálfürdő előtt engedély nélkül parkolnak! S. G.: - Előfordult, hogy nem tudtam bejönni a munkahelyemre autóval, annyian álltak itt... Abban bízom, hogy kikerül a bejárat a kanyarhoz, és legalább közvetlenül az épület elé nem tudnak behajtani. F. D.: - Ez összefügg a ritka buszköz­lekedéssel, sőt, a kerékpártároló hiá­nyával is. Mert sokan biztos szívesen jönnének busszal, vagy kerékpárral. S. G.: - A kerékpártárolót meg fogjuk oldani. Ebben kreatívak vagyunk. De még nem jött senki biciklivel, hogy le akarja rakni. Ü Ha tudjak, hogy itt biztonságban le­rakhatják. talán jönnének. S. G.: - Ezt, lehet úgy venni, hogy a probléma meg van oldva... (MÁSODIK ÍGÉRET!) F. Gy.: - Még így is sok probléma ma­rad. Több a temúvaló, mint a rávaló. F. P.: - Azt mondják, akikkel a film kapcsán beszéltem, hogy aranybánya lehetne Tapolca. F. Gy.: - Csak a bányáról előbb le kell hányni a meddőt... Városi vállalás □ Polgármester úr milyennek látja most Tapolcát? • Tapolca legalább húsz év óta rossz állapotban van. Vagy inkább úgy mondanám, hogy húsz év óta folya­matosan romlik az állapota. Ezt az óriási lemaradást nyilván nem lehet azonnal behozni, bár a város évről évre jelentős összegeket költ Tapol­cára. A többi városrészhez arányítva is. De ez természetes, hiszen idegen- forgalmi vonzerő a tapolcai barlang- fürdő. Az utóbbi időben költöttünk a parkrekonstrukcióra, a termálfürdő felújítására, idén megint költünk parkgondozásra. □ Ausztriában járt nemrégiben, ahol szóba került a fürdőügy is. • Projecteket, lehetőségeket ajánlot­tunk ki osztrák befektetőknek. □ Jelentkeztek a hollandok is. Elkép­zelhetőnek tartja, hogy esetleg eladjuk nekik? • A tapolcai barlangfürdő olyan érték, amit nem szabad eladnia a városnak. De közös tulajdonlást, működtetést el tudok képzelni. Nyilvánvaló, ha valaki befektet, az nem azért teszi, hogy tíz év múlva mindent elveszítsen. □ Csatornázni kellene a tó körül. Len­ne erre pénz? • Attól függ, kell-e a tó a külföldinek, akar-e ott valamit kezdeni. □ Városi pénzre gondoltam. • Ha attrakciót csinálunk Tapolcán, megkerülhetetlen, hogy a tóval is kezdjünk valamit - a befektetővel kö­zösen. A külföldi beruházás valószínű­leg érinti a tavat is. □ És ha nem lenne külföldi beruhá­zás? • Valahogy akkor is meg kell oldani, ezzel egyetértek. Tapolca fejlesztésé­vel komplexen kell foglalkozni. Hiszen a város idegenforgalmi stratégiájában ez első helyen szerepel. □ Van még egy kulcsszó, amivel sok mindent megoldhatónak gondolnak a tapolcaiak: a rendőrőrs felállítása. • Igen, fontos a biztonság kérdése. A rendőrőrs felállítása benne van az idei költségvetésben. A volt pártházat ala­kítanánk át. Beszéltem a rendőrség képviselőjével is, úgy' néz ki, személy­zeti állományt is tudnak biztosítani. Remélem, a közgyűlés jóváhagyja ezt az elképzelést. f!MVÍf a □ WRmíh?» i m iiíít lulíH íkTíB R?s?RS I ■■■01 ■■■0 M0Mn0MiMHiBB0P

Next

/
Oldalképek
Tartalom