Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

Torgyán gyújtott fáklyát Halmajon Torgyán József gyújtotta meg a beruházás végét jel­ző fáklyát. Szerinte akkor ér valamit az ünnep, ha nem okoz gondot a szám­lák kifizetése. (3. oldal) Lili. évfolyam, 40. szám 1997. február 17., hétfő Nincs gáz: nem kell fizetni Még nem fizetnek az autó­sok Sátoraljaújhelyen: a fi­zetőparkoló-rendszer beve­zetésével kapcsolatos hala­dékot a gázprogram csúszá­sa miatt kapták. (5. oldal) Ára: 26,00 Ft Sikeres búcsú az alapszakasztól Győzelemmel búcsúzott az alapszakasz küzdelmeitől a DKSK-BorsodChem női ko­sárlabdacsapata. 22 ponttal verték meg fővárosi ellen­felüket. (Sport: 9-11. oldal) □ Öt kiló TNT az expresszen Kelebia (MTI) - Több mint, öt ki- logrammnyi robbanóanyagot talál­tak a határőrök pénteken, nem sokkal éjfél előtt a Belgrád-exp- resszen. Az ellenőrzést végző főtörzsőrmes­ter - a kutatásra kiképzett kutya és egy műszer segítségével - a Ju­goszláviából érkező szerelvény egyik vagonjának kapcsolószekré­nyében fedezte fel az 5,2 kilo­gramm súlyú, gyári csomagolású robbanószert. A tíz darab, téglalap alakúra préselt, légmentesen lezárt csomag rendkívül nagy hatású TNT-plasztik keverékanyagot rej­tett. A robbanószer mellett csak­nem három méter hosszú gyújtózsi­nórt is találtak. A szerelvényen utazó 53 személyt a határőrök ki­kérdezték, de a csomag tulajdonosa nem került elő. Munkahelyüket vesztik a tüntetők Szekszárd (MTI) - Munkahelyük elvesztésével fenyegetik meg a Szekszárdi Húsipari Rt. azon dol­gozóit, akik részt vesznek a mai budapesti demonstráción. A tulaj­donos, Günther Schlegel üzenetéről pénteken tájékoztatták a dolgozó­kat az üzem vezetői. A Húsipari Dolgozók Szakszerveze­te ennek ellenére felkészült a hétfői demonstrációra, amelyet azért tar­tanak, mert a szakszervezet véle­ménye szerint a német tulajdonos semmibe veszi a magyar törvénye­ket, a munkavállalók alapvető jo­gait. A bérmegállapodást illetően szervezett egyeztetési kísérlet sem vezetett eredményre. * Támogatásáról biztosítja a szek­szárdiak bérharcát és tiltakozó ak­cióját a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Keresz­tényszociális Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége. Megkezdték a tavaszi takarítást Budapest (MTI) - A belvárosi utak, járdák tisztítására koncent­rált hétvégén a Fővárosi Közterü­let-fenntartó Vállalat. Szombaton és vasárnap mintegy 500 úttisztító munkással, továbbá 36, illetve 45 géppel mosták az Andrássy út, a kis- és nagykörút, a Rákóczi út, az Üllői út, a Margit körút, a Margit híd útburkolatát, a környező járdá­kat. Szegedi Péter, a vállalat szóvi­vője elmondta: a tavaszi nagytaka­rítást a hóolvadás miatt kezdték meg hétvégén. Az év szép házai Budapest (MTI) - Az „Év Szép Háza ’96” díjakat szombaton adták át a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége székházában. A Szép Házak építészeti folyóirat által alapított díjjal a művészettör­ténészekből és építészekből álló zsűri egy budafoki családi házat (tervezője Palotai Tamás), egy Ba- laton-felvidéki felújított paraszthá­zat, egy szentendrei családi házat (Osváth Tamás), egy palóznaki nyaralót (Lente András) és Vas me­gyében egy őrségi házat (V. Geren­csér Judit) jutalmazott. Verseny az Útalapért: jó szurkolást! Az aszfalthálózat fenntartására 60 milliárd forint jut az idén Az Útalapból a megye költött milliók Forrás: megyei közútkezelő kht. Grafika: ÉM Budapest, Miskolc (ÉM - BAL) - 60 milliárd forintot, különít el idén az állam az Útalap révén. Ennek egy része a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei utak fejlesz­tésére, fenntartására és üze­meltetésére jut, több tételben. A megyénknek jutó összeg a szak­emberek szerint valamivel nagyobb, mint ami arányosan járna: több, mint a teljes alap tizenkilenced ré­sze, több, mint amennyi lakosság­vagy kilométer-arányosan erre a te­rületre esik - a magyarázat az átla­gosnál leromlottabb állapotban lévő úthálózatban keresendő. Ami biz­tos: a B.-A.-Z. Megyei Állami Köz­útkezelő Kht. 1997-re mintegy 800 milliót kap útkezelésre, -javításra. További összegek juthatnak a bor­sodi aszfaltfelületek karbantartá­sára, ma még nem ismert mérték­ben. A közlekedési tárca ugyanis az Útalap jelentős részét olyan mun­kák elvégzésére fordítja, amelyeket versenyeztetés útján kaphatnak meg az erre pályázó cégek: utak, csomópontok, átkelők fenntartásá­ra, építésére, illetve egyéb célú összekötőút-építésekre. Megyénkben az első körben (amelynek elbírálása márciusban lesz) 600 millió forint körüli össz­költségben versenyeztetnek félszáz útszakaszt. A lebonyolítást és mű­szaki ellenőrzést intéző közútkeze­lőnél remélik: a végül megállapí­tandó keretben bele fog férni min­den tervezett munka, amelynek többsége egyszerű burkolatmegerő­sítés, vagyis aszfaltozás. Vannak olyan munkálatok is amelyek már korábban megkezdődtek, így példá­ul a gesztelyi Hernád-híd építése vagy a tornyosnémeti határátkelő­nél végzett útszélesítés tavalyról húzódik át erre az évre. Már nem tenyésztik az influenzavírust Miskolc (ÉM - ND) - Úgy tűnik, nem növekszik - de nem is csökken - az influenzában meg­betegedettek száma. Az ügyele­teken azt a választ kaptuk: kö­rülbelül ugyanannyi megbete­gedést észleltek, mint az elmúlt hétvégén. A Semmelweis Kór­házban már nem tenyésztenek vírusokat. Megközelítőleg ugyanannyi influ­enzás beteget regisztráltak az el­múlt hétvégén, mint azt megelőző­en. A miskolci orvosi ügyeletén azt a választ kaptuk kérdéseinkre: a szombati mintegy 160 influenzás esetük nem jelent növekedést vagy csökkenést az azt megelőző szom­baton regisztrált betegek számához képest. Vasárnap délelőtt mintegy újabb 80 beteget jelentettek be az ügyeletén. A Semmelweis Kórház fertőző­osztályának ügyeletes orvosa, Ab- lonczy László elmondta: pénteken és szombaton 10 beteget - főleg időseket - szállítottak be az intéz­ményükbe, őket az influenza szö­vődménye miatt kezelik. Kevesebb a friss megbetegedés, a kór inkább szövődmények formájában jelent­kezik. A betegek túlnyomó része 70 év feletti. Ezek az adatok nem mu­tatnak növekedést - ugyanakkor csökkenést sem - az elmúlt hetiek- hez képest. A kórházban már nem tenyész­tenek ki és nem is vizsgálnak influ­enzavírusokat, ugyanis könnyen ki­szűrhető: kinek van influenzagya­nús megbetegedése - tudtuk meg. Még nem indultak meg a jégtörő hajók Miskolc (ÉM - ND) - Borsod-Aba- új-Zemplén területén sehol nem kellett elrendelni készültséget a gátakon a mostani olvadás miatt. A Sajó Sajópüspökinél 2, a Hernád Hidasnémetinél 4, a Bodrog Felsó­bereckinél 22 centimétert vesztett a vízszintjéből szombatról vasár­napra virradóra. A Tiszán sem jár­nak jégtörők Tokaj felett, bár né­hány vizi járművet a beállt folyó maradásra kényszerített. Mint azt Ombódi Istvántól, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhe­lyettesétől megtudtuk: egyelőre azért nem indokolt a jégtörés a fo­lyó ezen szakaszán, mert a Tisza és a Bodrog vízgyűjtő területén az időjárásnak köszönhetően nem hullott számottevő csapadék a kö­zelmúltban; a jégzajlás lassan megindult, de a táblák nem tor­lódnak és tornyosulnak. Ezért a víz továbbfolyását semmi nem akadályozza. A tokaji kikötőben ugyan ké­szenlétben áll három jégtörő ha­jó, de azokat csak akkor vetik be, ha ezt a körülmények megköve­telik. Kísérlet egy jégfogságba esett ladik kiszabadítására. A jégtörőkre még várni kell... Fotó: Puskár Tibor Kommentár Oroszlán fog Bujdos Attila Deutsch Tamás állítólag elveszítette az oroszlánfogait. Ez akkor derült ki, ami­kor egy kisgazda képviselő lemondásra szólította fel az úgynevezett Tocsik-bi- zottság elnökét. Homoki János szerint Deutsch-nak azért kellene távoznia, mert Tocsik Márta jogásznő egy interjú­ban utalt rá: közreműködött a Fidesz székházának eladásában is. Túl azon, hogy a Fidesz nem tartja meg­alapozottnak a kisgazda kezdemé­nyezést (mint ahogy visszautasította Tocsik Márta - a később a jogásznő által sem vállalt - székházzal kapcsolatos sejtelmes kijelentését is), abból mégis csak szót érdemel ez az oroszlánfogas hasonlat. Az állatok királya arra használja a rágó­szervét, hogy táplálkozási céllal dara­bokra szaggassa az áldozatát. Deutsch Tamás a Tocsik-bizottság elnökeként nincs és nem is volt abban a helyzetben, hogy áldozatokat uzsonnázzon: e testü­let vállalt feladata annyi, hogy a Tocsik Mártáról elnevezett panamagyanús ügy­ben a politikai felelősség kérdéseit fesze­gesse. Ehhez nem fogakra, hanem az ugyancsak a koponyában lévő más szer­vekre (nyelv, agy) van szükség. Az oroszlános hasonlat egyéb vonatkozásait (lásd még: állatok királya) most talán hagyjuk. Deutsch ugyanakkor az ebben az ügy­ben eddig kifejtett erőfeszítéseivel még­iscsak hozzájárult a koalíció pozícióinak gyengítéséhez, szereplésével - képlete­sen legalábbis - valóban apasztotta a hatalom népszerűségét és szavazóbázi­sát, s jutalompontokat szerzett a Fidesz­nek. Ezt bárki - így Homoki János is - beláthatja. A kisgazda képviselő ugyan sietett leszögezni: nem pártja számára akarja a Tocsik-bizottság elnöki posztját, de az „ide nekem az oroszlánt is"-típusú felszólamlás mégis arra enged következ­tetni, lát még fantáziát néhány megsze­rezhető százalékpont erejéig a Tocsik- ügyben. Ebben biztosan igaza is van. A dolog ugyanakkor sajnálatos: innentől kezdve nem arról szól a történet, hogy valóban megállapítandó bizonyos politikai fele­lősség, hanem arról, hogy ki az igazság legfőbb bajnoka a magyar tör\/ényhozás- ban. Az ilyesmi nem szolgálja, hanem választási küzdelemmé alacsonyítja a tisztázás ügyét. Arcvonal az Árpád-sávok alatt Árpád-sávos zászlók alatt emlékeztek mint­egy 250-en szombaton a Budai Várban az 1945. február 11-i kitörés során elesett kato­nákra, valamint a harcok áldozatául esett ci­vilekre. (Tudósítás a 2. oldalon.) Fotó: AP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom