Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-13 / 37. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1997» Február 13., Csütörtök A sárospataki városháza híreiből Sárospatak (ÉM - BSZA) - Egyelőre nem módosította a város szociális rendeletét a sárospataki önkormányzat. Segély - csak együttműködőknek Az ezzel kapcsolatos előterjesztés szerint több olyan jelzés érkezett az önkormányzathoz, hogy sok munkanélküli egyedüli megélhetési formának a segélyt tekinti. Akadnak, akik még arra sem hajlandóak, hogy a helyi munkaügyi központot felkeressék. Emiatt Sárospatak kiesett a kiemelt normatívát kapó ön- kormányzatok köréből. Ezért javasolta a városháza a képviselő-testület legutóbbi ülésén, hogy az együttműködési kötelezettség legyen feltétele a segély megállapításának. A kérdésre a városatyák várhatóan a következő ülésükön térnek vissza. Megszűnt a Média Patak Visszakapta a képviselő-testület azt a 200 ezer forintot, amelyet a múlt évben a Sárospatak újság elkészítését felvállaló Média Patak Alapítvány számára szavazott meg. Az alapítvány ugyanis nem nyert azokon a pályázatokon, amelyektől bevételt remélhetett volna. Sőt, számlájukra semmilyen összeg nem érkezett az alapítók által felajánlott pénzeken kívül. Ezt Szentirmai László, az újság főszerkesztője közölte levélben a városatyákkal. Ebben a helyzetben - folytatódott a levél - az újság kiadásában huzamosabb ideig nem lehet hinni. Emiatt visszautalták a pénzt az önkormányzat javára. A Sárospatak kiadásának ellehetetlenülésével a Média Patak Alapítvány megszűnését kezdeményezte Szentirmai László. _Ém-PORTRÉ A nápolyiárus Miskolc (ÉM - SZA) - A miskolci Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképzőbe járt, ahol dísznövénykertésznek tanult Budai Zsuzsanna. Még mindig szereti a virágokat, de ma már egyáltalán nem jut ideje a kertészkedésre. Az élet ugyanis úgy hozta, hogy szakmájában csak rövid ideig dolgozott. Az iskola befejezése után egy laboratóriumban hasznosította az elméletben megtanulta- kat. Onnan a Megyei Kórházba került, ahol négy és fél évig a textiltisztítóban mosott, vasalt, később pedig csoportvezető-helyettesként irányította a munkát. Ahogy sokan mások, ő is munkanélkülivé vált, de nem ült tétlenül otthon, hanem elindult munkahelyet keresni. így történt, hogy több alkalommal is vállalkozóknak dolgozott. Jelenleg a Búza téren árul nápolyit. Amikor tavaly novemberben először állt ki a standra, furcsa volt számára a helyzet: annyi ember előtt az utcán kínálja a finomságokat. Azonban a szégyenérzet idővel elmúlt. Szavaiból kiderül: ha a csípős hideg időt nem veszi figyelembe, élvezi amit csinál. Bár a tél igen csak próbára teszi ellenállóképességét, felmelegszik, ha valamelyik vásárló megkérdezi tőle: „Nem fagy még meg?!” Ám a nápo- lyis kuncsaftok többségének csak arra jut ideje, hogy fizessen, mert már rohan is a buszhoz. Mivel hétköznap reggeltől késő délutánig árul - szombaton délig -, ezért csak vasárnap jut ideje a pihenésre. A házimunkát is olyankor kénytelen elvégezni. Ha azonban mégis megadatik a lehetősége egy kis lazsálásra, akkor a barátaival biliárdozni megy, vagy olvas. Viszont bevallja: nem eszik közben nápolyit. Húsz kiló volt a tavalyi halfejadag Miskolc 1EM - BI) - A fogási naplók adatainak összesítése szerint tavaly a megyénkbeli horgászok fejenként átlagosan húsz kilogramm halat fogtak. A Horgász Egyesületek Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szövetségének ügyvezető elnökétől, Nemesi Zoltántól megtudtuk, a megyében lévő 2100 hektárnyi horgászkezelésű tóból és folyóból a szövetség, illetve annak tagegyesületei 680 hektáron gazdálkodnak. A tavalyi telepítésre 12 millió forintot költöttek (ez mintegy 600 mázsa halat jelent). Túl azon, hogy az elmúlt esztendőben jó néhány kapitális ponty akadt horogra Rakacán, vagy a Csorba tavon, igazán szép átlagot produkált 1996. A fogási naplók összesített adatai szerint gazdag volt a zsákmány. A kompánia tagjai tízvagonnyi keszeget, kárászt, pontyot, süllőt, harcsát tehettek a szákba. A fogás piaci értéke 25 millió forintra tehető. Kézzelfoghatóbb megközelítés szerint: a tavalyi halfejadag húsz kilogramm volt. Ez az átlag - miután a szerencse forgandó - magába foglalja a zsinórt hiába áztató horgász és az aranykezű pecás eredménytelenségét, illetve eredményességét is. Befejezés előtt a kórházrekonstrukció Egymilliárd 280 millió forintot szavazott meg 1993 októberében a parlament az ózdi kórház teljes rekonstrukciójára és bővítésére. Az intézményben a '40-es években 470, 1990-ben 499 ágy volt. A befejezés előtt álló rekonstrukció eredményeként az ágyak száma 360-ra csökken, viszont a körülmények minden egészségügyi előírásnak, minden korszerű követelménynek megfelelőek lesznek. Mint Bodó Vilmos beruházási mérnöktől megtudtuk: március végére, április elejére várhatóan ismét befejeződik a rekonstrukció egy újabb szakasza. Ennek bizonysága, hogy a kórház egyre több új helyiségét adják át. Felvételünkön: egy anyák és újszülötteik elhelyezésére alkalmas kórtermet rendeznek be. Fotó: Jármy Loretta Elbontják az alkalmatlan kéményeket Mád (ÉM - PT) - A faluba vezetett földgáz lehetőséget teremtett az önkormányzati intézmények korszerű fűtési módra történő átállítására. Kubus János polgármester tájékoztatása szerint már a Szállásbiztosító Idősek Klubjában és a Gyerek és Csecsemőgondozóban is gázzal fűtenek. Most az iskolán a sor, melynek tantermei három különböző helyen találhatók. A szénnel fűtött kazánok kéményei sajnos alkalmatlanok a füstgáz elvezetésére, ezért azokat le kell bontani. A fűtés-korszerűsítés - saját forrásból finanszírozott - költségei a gazdaságosabb energiára való áttérésnek köszönhetően már három év alatt megtérülnek. A polgármester arról is tájékoztatott: Mádon 470-en fizették meg a gázvezetékhez való csatlakozás árát, de csupán 200 háztartásban lobog a gázláng. Nem mindenkinek maradt pénze a lakásokon belüli szerelési költségekre, illetve a fűtő- berendezések megvásárlására. Nyolcmillió forintos hiány Ormosbánya (ÉM - SZN) - Nyolcmillió forintos hiánnyal indul az évnek a nemrégiben még virágzó bányásztelepülés - derült ki az idei költségvetés tervezésekor. Ráadásul fejlesztésre egyelőre esély sem látszik. Nagy Tibor polgármester a pályázatok benyújtását is reménytelennek tartja, mert a saját erőt nem tudják biztosítani. A község első embere megfogalmazta aggályát amiatt, hogy az önkormányzatok finanszírozása nem tart lépést a helyhatóságok feladataival. A temetőjükbe vezetik a vizet Jósvafő (ÉM - SZA) - Még az idén szeretnék bevezetni a vizet a jósvafői temetőbe. A sírkert területén eddig megoldatlan volt a vezetékes vízszolgáltatás. Az önkormányzat tervei között szerepel az is, hogy előtetőt építenek a ravatalozó elé. Lecserélik régi villaiiyégőiket Bánréve (ÉM - SZA) - A közvilágítás korszerűsítését is tervbe vették Bánrévén, ahol a régi égőtesteket nagyobb fényerejű, kisebb fogyaszd tásúakra cserélnék. Ez 4 millió forintba kerül az önkormányzatnak. Takarékos tokaji beruházás Tokaj (ÉM - PT) - Elengedhetetlen a nagy intézményhálózatot fenntartó város számára az energiával való takarékoskodás. Ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy az idén bekapcsolja a vezetékes gázellátásba a szakközépiskola konyháját, valamint az 1-es felnőtt, valamint gyermekkörzeti háziorvosi rendelőt és orvosi ügyeletet. A beruházás költségeit jelentős mértékben az energiaár-megtakarításból fedezik. Kényszer, bilincsek, cukorka A cigány emberek állítják: megverték őket - a rendőrök viszont tagadják a dolgot Cs. Kelemen Andrea Mezőcsát (ÉM) - Rendőrségi túlkapás miatt szeretnének fellépni a hivatalos szerv dolgozói ellen azok a mezőcsáti cigány emberek, akik ütésekről, rúgásokról, fenyegetésekről számoltak be lapunknak. A Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője szerint azonban nem történt semmi jogszerűtlenség a rablás miatt folytatott rendőri akció során. Az eset szálai egy közelmúltbeli mezőcsáti rablásig nyúlnak visz- sza. Egy idős asszonyt támadtak meg a lakásán. A rendőrség azonnal megkezdte a vizsgálatot, amelynek a módja ellen van komoly kifogásuk a helyi romáknak. „Öten ütöttek!”- Több mint tizenötünket vittek be aznap és másnap a csáti rendőrőrsre. Közülünk csak egy volt büntetett előéletű. Többünket megvertek a rendőrségen - állítja egy húszéves fiatalember.- Nekem azt mondták, miközben öten vertek: vállaljam el, hogy én vagyok a tettes, mert különben elszállítanak Tiszaújváros- ra. Nem vállaltam, mert nem én voltam. Utána napokig az ágyat nyomtam... Versényi Miklós őrnagy tiszaújvárosi bűnügyi osztályvezető - akit a vádakról kérdeztünk - azonban kijelenti: nem vertek meg senkit a rendőrségen. Úgy látja: a gyanúsított - egy roma személy - rokoni, baráti köre tesz meg mindent azért, hogy ilyen formában erkölcsi nyomást gyakoroljon a rendőrségre. Testi kényszer a földön- Engem az utcán vertek, ott, mindenki szeme láttára - hangoztatja egy másik sértett férfi. - A kezemet hátrabilincselték. Mentünk az utcán, s ők közben ütöttek, rúgtak. Hogy erre van- nak-e tanúim? Bizony, nem is egy, és nem is a rokonaimról van szó - mondja, s máris sorolja a neveket.- Utána azt mondták, ha feljelentést merek tenni ellenük, baj lesz. Látleletet akkor rögtön nem vetettünk fel, mert nem volt rá pénzünk. De a romák jogvédőihez fordultunk segítségért. A bűnügyi osztályvezető erre így reagál: a rendőrök a fiatalembert nem verték meg, hanem testi kényszer alkalmazásával megbilincselték a földön, teljesen jogszerűen, ami a rendőrség épülete előtt történt. „Elvitték a fiamat” Egy roma asszony így beszél:- Az én fiamat, meg más gyerekeket miért vitték el? Tizenöt éves, most járja a nyolcadik osztályt. Éjszaka jöttek ide, s azt mondták neki, hogy nincs több bilincsük, különben őt is vasra vernék! Hát egy gyereket is bilincsbe vernek? A kihallgatáskor pedig nem engedték be. a nevelőapját a szobába, mert azt mondták: hangoskodik. Persze hogy hangoskodott! Eliszen a fiam még gyerek, s azóta is bele van betegedve, hogy úgy bántak vele a rendőrök, mint egy bűnözővel. Aztán meg néhány nap múlva kijön ide az őrnagy, és szaloncukrot osztogat a gyerekeknek... Mit akartak? Befolyásolni minket? Talán rossz a lelkiismeretük? Versényi Miklós őrnagy válasza erre az, hogy a tizenöt éves egyén már fiatalkorúnak, s nem gyermeknek tekintendő. Vallomás volt arra nézve, hogy a fiatalkorúakat látták abban az utcában, a helyszínen, s ellenőrizni kellett ezeket a személyeket is. Hogy hajnali kettőkor mentek értük? Ez is a munkájukhoz tartozik. A nyolcvan éves asszonyok, akiket szintén meghallgattak az ügyben, nem éltek panasszal ellenük... — A szaloncukor? - kérdezi az őrnagy. - Már vártam a kérdést. Igaz, hogy kint jártam a telepen, de nem egy-két nappal a történtek után, hanem jóval később. S nem én osztogattam a cukrot, hanem egy kislány adott nekünk, ő osztogatta a társai között. Az én lelkiismeretem tiszta: mindenben jogszerűen jártunk el. Ezután még azt kérdezném, hogy ha a cigány emberek szerint ennyi minden történt velük, miért nem tettek feljelentést? Nyolc napon belül gyógyul Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vészéről azt a felvilágosítást adta, hogy alapítványuk jogi képviselője vette kézbe az ügyet. Szándékukban áll feljelentést tenni a rendőri túlkapás, pontosabban hivatalos eljárásban való bántalmazás miatt. Ambuláns jegyzőkönyvet készíttettek a meg- vertekről, az iratban nyolc napon belül gyógyuló sérülésekről van szó. Egyébként pedig az a véleménye, hogy naponta, hetente előfordulnak rendőri túlkapások az országban. Csak bátorítani tudja a romákat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ezek az ügyek napvilágot lássanak. Számára érthetetlen, és szerinte a roma közösségre nézve sértő, hogy bűncselekmények esetén mindig a cigánytelepeket, keresik fel elsőként, s hogy agresszivitással viseltetik a rendőrség a romák ellen. Az alapítvány jogi képviselője arról adott hírt: az érintettek neki is beszámoltak a történtekről. Tanúkkal is beszélt. De amíg le nem zárul a rablás miatti ügy, a védencei érdekében nem kíván lépni. Ezt az érintettek kiszolgáltatottságával magyarázza. Mindenesetre már azt is előrelépésnek tartja, hogy amióta jogi képviselőjük van a romáknak, azóta nem érkezett ilyen jellegű panasz. A csáti panaszosok. A jogi képviselőjük fel kíván lépni a rendőri erőszak miatt. Fotó: Gál Péter
