Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

1997. Február 12« Szakácsaink németországi sikere Miskolc (ÉM) - Továbbra is a ha­zai élmezőnyt jelentik régiónk sza­kácsai és cukrászai. A tegnap Mis­kolcon, a kereskedelmi és iparka­mara székházéban megtartott saj­tótájékoztatón Kandik Ferenc, az Észak-magyarországi Gasztronó­miai Társaság elnöke és versenyzői újabb fényes nemzetközi sikerekről számolhattak be. A megmérettetés színhelye a ezút­tal a németországi Karlsruhe volt, ahol a helyi szakácsszövetség fenn­állásának 100. évfordulója alkal­mából hét ország részvételével öt­napos, nívós gasztronómiai ver­senyt rendeztek. Ezen hazánkat Észak-Magyarországnak, a leg­utóbbi olimpián óriási sikerrel sze­repelt csapata képviselte. A verseny első és harmadik napján szereplő magyarok közül - a Ka­zincbarcikáról Egerbe „elszárma­zott” - Kopcsik Lajos cukrász Nagy Aranyérmet és három Aranyérmet, a három miskolci közül pedig Ortó Gyula 1-1 Arany-, illetve Ezüstér­met, a legfiatalabb Horváth György szintén 1-1 Arany- és Ezüstérmet, Tamás Csaba pedig két Ezüstér­met hozhatott haza. Kandik Ferenc bejelentette: a Ma­gyar Szakácsok- és Cukrászok Szö­vetsége a február 10-i éves közgyű­lésen új alapszabályt fogadott el, s megváltozott a név is. Az új elneve­zés: Magyar Nemzeti Gasztronómi­ai Szövetség. Banktech ’97 kiállítás Budapest (MTI) - A rendszerváltó közép-kelet-európai országok közül Magyarország bankrendszere a legfejlettebb, ami az oly sokat bí­rált bankkonszolidációnak is kö­szönhető. Ez nem csak a bankrend­szer, de a gazdaság egészének kon­szolidációja is volt. A mára kiala­kult fejlett pénzintézeti rendszer üzletpolitikája jelentősen megvál­tozott az elmúlt években, hiszen a kereskedelmi bankok ma már nem­csak a nagyvállalatokért verse­nyeznek, de egyre inkább fordul­nak a kisvállalkozások és a lakos­ság felé - mondta el Bodnár Zoltán, a jegybank alelnöke kedden a Banktech ’97 Nemzetközi Bank- technikai Szakkiállítás megnyitá­sát követő sajtótájékoztatón. A ki­állításon a legmodernebb bank- technikai és biztonsági berendezé­sekkel ismerkedhetnek meg a láto­gatók február 13-áig a Budapest Sportcsarnokban. Fogyasztói árak januárban Budapest (MTI) - Idén januárban 3,7 százalékkal emelkedtek a fo­gyasztói árak a KSH legfrissebb je­lentése szerint. Tavaly januárhoz képest az áremelkedés mértéke 18,9 százalék. 1996 első hónapjá­ban az áremelkedés 4,4 százalék volt, a 12 hónap alatti pedig elérte a 28,9 százalékot. Az 1997. januári fogyasztói áremelkedésen belül a KSH számításai szerint a központi árintézkedések 1,9 százalékos drá­gulást okoztak. Ebben benne van az üzemanyagárak, a szeszesitalok és a dohányáruk fogyasztási adójá­nak emelése, valamint a telefon- és postadíjak, a közlekedési tarifák növekménye, de ezzel ellentétes irányban hatott a kávé, a csokolá­dé, valamint az arany ékszerek fo­gyasztási adójának mérséklése. A textilipar újjászervezése Nyíregyháza (MTI) - Programot készít Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye textiliparának újjászervezésére a térségi kereskedelmi és iparka­mara illetékes szakosztálya. A ter­vek megvalósításához támogatást ad az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium, a régió területfejlesztési tanácsa, illetve se­gítséget ajánlott fel a német Dür- kopp Adler AG gépgyártó cég. A fej­lesztési elképzeléseket ismertető fó­rumon elhangzott: a reorganizációs program célja, hogy ismét munkába állíthassák a textilkonfekció szak­mából a legutóbbi hat évben leépí­tett mintegy húszezer szabolcsi dol­gozót. Az exportpiaci lehetőségek ugyanis kedvezőek, így jelentős fej­lesztésére nyílik lehetőség. Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 9 Előkészítik a Volánok privatizációját Ki akar kisebbségi tulajdont egy veszteséges vállalkozásban?! A buszpark cseréjéhez külső tőkére lenne szükség Fotó: Farkas Maya Gáspár László Miskolc (ÉM) - Még ebben a hó­napban a kormány elé kerül a Volán-részvénytársaságok mű­ködésének jogszabályi és gaz­dasági hátterét feltáró anyag, amely fontos részét képezi a tervezett magánosítási koncep­ciónak. (Folytatás az l. oldalról) Sárközi György, a Borsod Volán Személyszállítási Rt. vezérigazga­tója szerint a vállalatok a jelenlegi jogszabályi és financiális feltételek mellett nem állnák meg helyüket a piacgazdaság keretei között. A tá­mogatások és kompenzációk mai rendszere lehetővé teszi ugyan a távolsági közlekedés fenntartását, de a buszpark elöregedésének meg­akadályozásához nem elég - jelen­tette ki a vezérigazgató. A Borsod Volán bevétele 3,8 mil­liárd forint volt tavaly, ebből 1,3 milliárdot az állam fizetett a kasszába az utazási kedvezmények kompenzálására. Beruházási támo­gatásként 72,7 millió forintot ka­pott az elmúlt évben, ez a privati­zációs készülődésnek is köszönhe­tően 107 millióra emelkedett az idén. Belső forrásokkal együtt pe­dig mintegy félmilliárd forint áll rendelkezésre a rekonstrukcióhoz.- De ha mind erre a célra fordí­tanánk, akkor is kevésnek bizo­nyulna a feladathoz - szögezte le Sárközi György -, a járműpark át­lagéletkora ugyanis 9,6 év, de még a 40 darab 15 évnél öregebb Ika­rust sem cserélhetnénk le ebből az összegből. A működés pénzügyi fel­tételeivel szemben pedig ott van az a tény, hogy a Borsod-Abaúj-Zemp- lén 348 településre indított járata­inknak csupán egyharmada gazda­ságos.- A távolsági közlekedés persze nem csak megyénkben veszteséges. A világon mindenhol jelentős álla­mi szerepvállalás szükséges a fon­tos közfeladatot ellátó vállalatok fenntartásához. Az Egyesült Álla­mokban például a költségek 20 szá­zalékát termeli meg az ágazat, a fennmaradó részt a mindenkori kormányzat fedezi - tette hozzá az vezérigazgató. - A privatizációhoz tehát mindenek előtt a Volán válla­latok működésének jogi feltételeit kellene tisztázni: mit tekintünk kö­telezően ellátandó közfeladatnak. S ha a jogalkotó úgy dönt: a közleke­dés állampolgári jog, akkor a felté­teleit, vagyis a financiális hátteret is biztosítania kell a majdani távol­sági közlekedést bonyolító vállalko­zások működéséhez. Ellenkező esetben egy olyan szituáció is elő­állhat, hogy a tulajdonos kénytelen a veszteséges járatokat megszün­tetni. Ez elsősorban az olyan elöre­gedett, és a munkanélküliséggel leginkább terhelt, kislélekszámú falvakat sújtaná, mint megyénk 500 lakos alatti települései, amely­ből 137 van. Nem véletlen, hogy az eddig ér­deklődők nem láttak fantáziát egy ilyen üzletben. Legfeljebb egyes gazdaságos ágakat - például a kül­földi járatokat - vásárolták volna meg. De meggondolandó: érdemes- e eladni az összetartozó egész egy- egy részét.- A megyei volánok nagyon kü­lönböző körülmények között gaz­dálkodnak - magyarázta a vezér- igazgató - így valószínű, hogy az értékesítés feltételei eltérnek majd egymástól. Az egyes települések elérhetőségét biztosító menetrendi hálózat összehangoltságát azonban meg kell őrizni. Koncepció híján természetesen még nem lehet tud­ni - bár vannak elképzelések -, hogy kik és végül milyen feltételek mellett privatizálják majd a távol­sági közlekedést, az azonban két­ségtelen, hogy az ellátás csak egy működőképes, szektorsemleges jogi szabályozás és finanszírozás mel­lett lehetséges. Az eddig felmerült elképzelések megrostálása után, a legvalószí­nűbb verzió, hogy a Volán vállala­tokat 51 százalék plusz egy szava­zat megtartása mellett többségi ál­lami tulajdonban hagyják. A fenn­maradó részen a dolgozók és az ön- kormányzatok osztoznának. Az al­kalmazottak a részvények 10-20 százalékát kapnák meg kedvezmé­nyesen. A többit pedig az önkor­mányzatok tulajdonhoz juttatási programjának keretében osztanák szét - közölte a vezérigazgató. Ez azonban nem oldaná meg a legége­tőbb problémát: a járműpark re­konstrukciójának kérdését. Ehhez külső tőkére lenne szükség. Ta­pasztalatok szerint az önkormány­zatok a finanszírozási gondokkal megismerkedve nem lelkesednek az ötletért, mondván: akárcsak a Volánoknak nekik is pénzre lenne szükségük. A Borsod Volánnak pél­dául 2 milliárd forintba kerülne, ha a buszok gázkibocsátási értékét most kellene az EU-normákra csökkentenie. Az önkormányzatok pénzügyi nehézségeit pedig nem kell részletezni. De két koldus ta­risznyából nem lesz egy gazdagabb harmadik. Uniós szolgáltatás vállalkozóknak Üzleti szakértők a kis- és középvállalatok hatékonyságáért Gáspár László Miskolc (ÉM) - Nyugat-európai felsőszintű üzleti vezetők köz­reműködésével egy tanácsadói hálózat működik hazánkban, feladatuk, hogy tapasztalatai­kat átadják a kis- és középvál­lalatok irányítóinak. Az Euró­pai Unió (EU) PHARE prog­ramjának keretében működő szervezet tevékenységéről és a szolgáltatás eddigi tapasztala­tairól Beatrice Ravanellel, a hálózat képviselőjével beszél­gettünk. □ Az Unió PHARE programjának számos ága van, mire vállalkozik ez a szolgáltatás? • Az Európai Felsőszintű Szolgál­tató Hálózat (ESSN) beindításával a fejlett európai országoknak az a . célja, hogy segítsék a közép- és ke­let-európai államok gazdaságát, magukat a kis- és középvállalato­kat a piacgazdasághoz való alkal­mazkodásban. Az EU különböző or­szágaiban 25-30 ezer olyan - évti­zedes tapasztalatokkal rendelkező - felsőszintű üzleti vezető van, akik készek magyarországra utazni, és átadni tapasztalataikat. Ezek a szakemberek akár egy hét alatt megmondják: hogy például az ön cégének az értékesítés vagy a belső szervezettség területén ezeket és ezeket a lépéseket kell megtennie a sikeres gazdálkodás érdekében. □ Milyenek a tapasztalataik a prog­ram hatásairól? • Minden keleteurópai országban jól működik a hálózat. Az ilyen jel­legű tanácsadás azonban azokban Beatrice Ravanel Fotó: Végh Csaba az országokban lehet eredményes, ahol a privatizáció már jobbára le­zajlott, mint például Magyarorszá­gon. Itt tavaly kezdődött a prog­ram, jelenleg 25 cég vesz részt ben­ne a lehető legkülönbözőbb ágaza­tokból: mint a vegyipar, a kiskeres­kedelem, vagy a gyártástechnoló­gia. Az általános tapasztalat az, hogy a magyar vezetők 2-3 hónapos felkészítés után, mái’ maguk is si­kerrel alkalmazzák a tanult mód­szereket. □ Milyen feltételeknek kell megfelel­niük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek igénybe szeretnék venni egy tanácsadó segítségét? • Magyar tulajdonú, magánvállal­kozásnak kell lennie, 10-nél több alkalmazottal. Továbbá ki kell töl­teniük egy kérdőívet, amelyen álta­lában „jellemzik” a céget, közük, mivel foglalkoznak, és milyen terü­letre kérnek szakértőt. A hálózat brüsszeli központjában ezen infor­mációk birtokában állítják össze a szóba jöhető szakértők listáját, amelyről aztán az egyes vállalatok kiválaszthatják a nekik megfelelőt. □ Milyen pénzügyi feltételei vannak a programban való részvételnek ? • Ez egy költségkímélő módszer. A szolgáltatást igénylő cégeknek csak a helyben felmerülő költségeket kell fedezniük: a szállást, a tolmá­csolást és az utazást. Minden egye­bet a brüsszeli központ fizet, a re­pülő jegyeket is beleértve. Maguk a szakértők pedig nem kérhetnek dí­jazást szolgálataikért. □ Miért esett a választásuk Borsod- Abaúj-Zemplén megyére? • Ezt a szolgáltatást már tavaly is felkínáltuk itt - akkor nem sok si­kerrel. így nem ez az első megye, ahol szakembereink tevékenyked­nek. Most újabb kísérletet teszünk. Az ok, ami miatt újra visszajöt­tünk: a magas munkanélküliség, és a nehéz gazdasági helyzet. Egy it­teni cég nagyon sok nehézséggel néz szembe, tehát célszerű itt fel­kínálni segítségünket. U Hol jelentkezhetnek az érdek­lődök? • Budapesten működik a program- irodánk, amelynek levélcíme: 1075 Budapest, Madách tér 3. De a me­gyei kereskedelmi és iparkamará­ban is felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők. A gépeladásokban tört előre az IKR Rt. Debrecen (HBN) - A nyolcvanas évek végé­nek, a kilencvenes évek elejének válsághely­zete után az utóbbi négy évben megerősödött a mezőgazdasági integrációval foglalkozó bá­bolnai IKR Termelésfejlesztési és Kereskedel­mi Részvénytársaság. A cég legkeményebb pi­aci vetélytársa a nádudvari KITE Rt., s a köz­tük folyó verseny Szaxon Attila, az IKR ve­zérigazgatója szerint nem ad lehetőséget az elkényelmesedésre. A bábolnai cég a napokban Debrecenben számolt be partnereinek eredményeiről, jövő­beni elképzeléseiről, s megismertette a jelen­lévőket vetőmag-, műtrágya-, mezőgazdasági­gép-kínálatával, termeltetési, finanszírozási és támogatási lehetőségeivel. Hajdú-Bihar- ban egyébként az utóbbi években a fentebb is említett verseny jegyében háttérszolgáltatá­saikat, elsősorban a gépalkatrészbázist bőví­tették és a szerelői hátteret erősítették. Az IKR tavalyi 17 milliárdos forgalmának felét a Dunától keletre bonyolította le. Idén 21-22 milliárdos forgalommal számolnak. 1996-ban a gépértékesítés terén törtek előre: az itthon gazdára talált kombájnok közül minden má­sodikat, a nagy teljesítményű traktorok közül minden harmadikat az IKR-töl vásárolták a gazdálkodók. A részvénytársaság azt várja, hogy idén ez a tendencia tovább erősödik, s még több mezőgazdasági gépet - főleg kom­bájnokat - tudnak eladni. Szaxon Attila sze­rint a magyar agrárvertikum legjelentősebb kitörési pontja a technológia, a technika, a szakértelem keleti exportja lehet. Az IKR Oroszországgal, Üzbegisztánnal és Kazahsz­tánnal tart fenn üzleti kapcsolatokat. Orosz­országban vetőmagüzemet építenek, Ka­zahsztánban pedig a Bábolna Rt.-vel, illetve helyi termelőüzemekkel közösen agrárinno­vációs részvénytársaságot hoznak létre. Nem játékból fejlesztenek Baktakék (ÉM - SZA) - A Baktakéken mű­ködő Kinder üzemben jelenleg 50 nő dolgozik, azonban a szolnoki anyaüzem azokat az egy­ségeket, ahol a létszám nem éri el a 80-at - megszünteti. A Szárazvölgyi Foglalkoztatási Közalapítvány ezért a közelmúltban kuratóri­umi ülésén úgy döntött: március 1-jével 80 fő­re emelik a foglalkoztatottak számát. Az üzem bővítésére - amely beruházás 2-3 millió forintba kerül - a Közmunkatanácshoz nyújt be pályázatot az érdekelt Kázsmárk, Léh, Rá- sonysápberencs, Detek, Beret valamint Bak­takék önkormányzata. Árfolyamok Budapest (MTI) - Egyértelművé vált a bessz az értéktőzsde részvényszekciójában. A 2,452 milliárd forintos forgalom során a papírok túlnyomó többségének csökkent az árfolyama. Kárpótlási jegy 1 Tó'zsde Indexfebr.il.: 5487,45 -109,51 Hivatalos árfolyamok (MNB) * Érvényben: 1997. febr. 11. \ ' Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font \ 278.79 284.15 281,78 Ausztrál dollar 129.20 131,76 131.16 Belga frank'5 496,10 506,49 500,67 Dán korona 26,84 27.40 27.12 Finn márka 34,57 35,27 34,92 ' Francia frank 30,32 30,94 30,61 Holland forint 91.14 93.04 91.99 Ír font 273,18 278,54 275,48 Japán yen* 138.38 141,22 139,79 Kanadai dollár 125.75 128.13 127,29 Kuvaiti dinár 562,85 573,51. 568,96 Németmárka 102,37 104,49 103,29 Norvég korona 25.86 26.36 26,10 Olasz líra 104.19 106,31 105,18 Osztrák schilling 14,55 14,85 14,69 Portugál escudo* 101,96 104.06 102,85 Spanvol peseta* 121.02 123.54 122,10 Svájci frank 119,11 121.61 120,51 Svéd korona .23,06 23.54 28,31 ÜSA-dollár 170,34 173,52 172,28 ECU (Közös Piac) 198,95 203,03 200,84 A megadott szamok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom