Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-11 / 35. szám

1997- Február 11., Kedd Megyei Körkép ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gyógyító segítség Miskolc (ÉM) - Segítséget kérnek a miskolci Gyermekvárosban. Az intézmény közleményéből kiderül, hogy - a vízhűtő és egyéb berende­zések hibája miatt - nem tudják üzemeltetni a W LT 28-as típusú, 1987-es évjáratú Volkswagen gép­kocsijukat. A Gyermekváros szűkös anyagi körülményei nem teszik le­hetővé, hogy megjavíttassák a ko­csit, így nem tudják megoldani a beteg gyerekek szállítását sem. Kérnek minden segítő szándékú embert, hívja a Gyermekváros igazgatóját a miskolci 369-442-es számon, ha helyre tudná hozni a Volkswagen hibáit. Ma... • KÉPVISELŐI FOGADÓ­ÓRÁK. fogadóórát tartanak ma a Magyar Szocialista Párt kazincbar­cikai önkormányzati képviselői. Lukácsné Varga Csillával és Pata­ki Sándorral a párt kazincbarcikai irodájában - Rákóczi tér 4. sz. - dé­lután 4-től találkozhatnak az ér­deklődők. (Ugyanitt és ugyanekkor ingyenes jogi tanácsadás is lesz.) Ollári István ugyancsak délután 4- től várja a választóit a Központi Ál­talános Iskolában. Poros volt a levegő Miskolc (ÉM) - Az ÁNTSZ által mért légszennyezettségi mutatók közül Miskolc belvárosában az el­múlt héten a por és a kén-dioxid haladta meg a megengedett ha­tárértéket - derül ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ezzel kapcsolatos jelen­téséből. Más az alelnök Miskolc (ÉM) - A lapunk tegnapi számában közölt hírrel ellentétben Kozma Imrénét választották meg a Munkáspárt borsod-abaúj-zemplé- ni alelnökének. Tévedésen alapult az a közlésünk is, amely szerint a tisztújítás a párt 17. kongresszusát követő első tanácskozáson történt. Az érintettek és olvasóink elnézé­sét kérjük. A keletiek a kelendő kocsik Abszolút biztonságos védelem nincs az autótolvajok ellen Ha válaszút elé kerül a tolvaj, inkább azt az autót próbálja elkötni, amelyiket semmivel sem védi a jármű tulaj­donosa Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - FJ) - Valamivel kevesebb személygépkocsit oroztak el tavaly Borsod-Abaúj- Zemplénben, mint az azt meg­előző évben. A járművek összes­ségét (teher- és személyautók, motor- és taposókerékpárok, nyerges vontatók, munkagépek stb.) mégis közel 30 százalékos növekedést mutatnak a statisz­tikák. E negatív tendencia első­sorban a biciklilopások elsza­porodásából adódik. (Folytatás az 1. oldalról.) A személygépkocsi-lopások terén - az ország más területeivel ellentét­ben - Borsod-Abaúj-Zemplénben ’96-bán sem volt jellemző a nagyér­tékű, nyugati típusú gépkocsik so­rozatjelleggel történő lopása. Ta­valy például egyetlenegy 5 millió forintnál értékesebb autót oroztak el - Lillafüredről. Mindez azonban túlzott önelégültségre nem adhat okot - ismerte el Solymosi István, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője mert bár a rendőrség lehetőségei szerint mindent megtesz az ilyen jellegű maffiák kialakulása ellen, sajnos azonban nincs garancia arra nézve, hogy ez a relatíve kedvező állapot nem változik meg egyik napról a másikra. Egyébiránt a ha­zánkban ellopott luxusjárgányok­nak csak töredéke kerül Magyaror­szágon (újra) forgalomba, ezeket fő­leg az egykori Szovjetunió és Ju­goszlávia tagállamaiba, Romániá­ba, Bulgáriába „importálják” az er­re szerveződött bűnbandák. Maradva azonban a jelennél: ré­giónkban nem a sokmilliós Merce­desek, BMW-k, vagy Audik viszik a „motorizált alvilágban” a prímet, hanem a sokkal olcsóbb Trabantok és a Ladák. Mégis hogyan lehet megelőzni nehezen megszerzett járműveink ellopását? Tulajdonképpen csak úgy, ha nem rendelkezünk ilyesmi­vel. A járműlopások megelőzésére, kiküszöbölésére abszolút biztonsá­gos megoldás egyelőre nem létezik - derült ki a Solymosi István által elmondottakból. Magyarán: „mind­össze” szándék, idő, felkészültség, információ és szerszám kérdése bármely autó ellopása. Ennek el­lenére is ajánlott azonban felszerel­ni a járműveket valamiféle bizton­sági berendezéssel, hiszen,-ha vá­laszút elé kerül a töl vaj,inkább vá­lasztja a könnyebben, kisebb rizi­kóval elcsenhető járgányt. A biz­tonságra szakosodott cégek igen nagy választékban tartanak autó- tolvaj-riasztókat. Élő múlt Felsőzsolca: urbánus tervek Miskolc köldökzsinórján Brackó István Felsőzsolca (ÉM) - Nagy fa ár­nyékában csak bokor nő, ám a Miskolctól iramodásnyira fekvő Felsőzsolca városi cím­re áhítozik. Amint azt lapunk­ban is hírül adtuk, a pályáza­tot március végéig kell be­nyújtani, s valamikor nyár elején - a belügyminiszter ja­vaslatára - a köztársasági el­nök dönt. A virtusos vállalko­zás dicsérendő, a végkimene­tel kétséges. Érvek, ellenér­vek csapnak össze. Az tény, hogy kisebb,jelentéktele­nebb települések is kaptak már urbánus rangot, de az sem elhanyagolható, hogy Felsőzsolca Miskolc holdud­varában (agglomerációs öve­zetében) található. Kész csoda, hogy a Móricz által a „legnagyobb jövőjű városnak” ti­tulált Miskolc nem „annektálta” a községet. Mint Hejőcsabát, Diós­győrt, Szil-mát 1945-ben, vagy ké­sőbb, az eufóriás gigantománia idején Hámort, Lillafüredet, Bükkszentlászlót. A háromnevű megye székhelye mindenáron az ország második városa szeretett volna lenni, illetve maradni. Am a gazdaságfordító nyolcvanas évek végére Debrecen megelőzte. Már ami a lakosság számát illeti. Ebben, egyéb okok mellett közre­játszott az északi táj eltartó és megtartó erejének csökkenése is. Kisebb lett a határ Mezőkövesd és Tokaj történelmi múltja és világhíre okán lett (új­ra) várossá. Kazincbarcikát és Ti- szaújvárost a vegyipar súlya, a vi­haros gyorsaságú gazdasági és infrastrukturális fejlődés röpítet­te a címeres települések közé. Mit mutathat föl Felsőzsolca? A legendárium szerint itt, a Sajó partján, bizonyíthatóan kel­ta település volt. A honfoglaló magyarok nem használták szál­láshelyként, s valamikor a XIII. században épültek az első házak. A legelőt, erdőt, folyót, művelésre alkalmas földet adó tájat sokan próbálták megszerezni, birtokol­ni. Sorjáznak a nevek: a váradi káptalan, Serédy Gáspár, Bebek, Rákóczi, Dőry. Miskolc is szemet vetett a gazdag vidékre, perre vit­ték a dolgot. Máig tisztázatlan körülmények között „elterelődött” a Sajó, s a zsolcaiak húzták a rö- videbbet, mert ugyan közelebb került hozzájuk a halban gazdag, akkor még tiszta folyó, de kisebb lett a határ. Az igazságtétel Zsig- mond nevéhez fűződik, a jeles dá­tum 1405. Török sarc elől menekülve A krónikák arról vallanak, hogy a falu mozgalmas és nehéz életet élt. A török megsarcolta, s mivel a lakosság fizetni nem tudott, elme­nekült. A kuruckorban éppúgy el­pusztultak az épületek, mint 1849-ben, amikor az oroszok min­den portát felgyújtottak. A halot­taiból mindig fóltámadó falut ide­genek népesítették be, így hamar gyökeret vert a reformáció, de ké­sőbb a katolikusok kerültek túl­súlyba. Jeles templomukat 1900- ban szentelték, Keresztelő János tiszteletére. A változásokat jelzik a legfur­csább névvariációk is. íme né­hány szép példány: Nag Soltza, Nog Solcya, Nogsojeha, Felsolcha, Felső Socza. A századelőn egyre izmosodó település az első világ­háborúban 210 katonát állított, a hősi halottak számát 48-ban jelöli meg a megyei monográfia. Az átlagosnál jobb lét Ebben az 1939-ben megjelent könyvben olvasható, hogy a lako­sok száma 3034, az udvari kút vi­ze kitűnő, hét italmérés szolgálja a szomjazókat, megél 33 iparos (kilenc cipész, hét mészáros, de van kéményseprő, fazekas és szikvízgyártó is), 8 állatkereskedő és 2 bolgárkertész. (Egy ma is van!) A korabeli krónikás érde­mesnek tarja feljegyezni a „vil­lanyerőre berendezett malom” meglétét is. A lakosság az átla­gosnál jobban élt. A zöldséget megtermetté a kert, az asszonyok piacoztak a Búza téren, a férfiak főként a közeli drótgyárban talál­tak foglalatosságot. A kétlaki zsolcaiak válogathattak a környe­ző és csábító munkahelyek között, egészen a nyolcvanas évek köze­péig. Kohászat, gépgyár, házgyár, sörgyár... Aztán változott a gaz­dasági konstelláció, s ahogy az már lenni szokott, a nagy testvér erőtlensége önfejlődésre késztette a kicsit. Saját lábon állva A középkorúak még emlékezhet­nek rá, hogy jó húsz évvel ezelőtt a magára valamit is adó duhaj számára a vendéglátó- és mulató­hely a helybéli Pokol Csárda volt. Jó hangulat, ízletes étkek, átlagos árak, s átlagon felüli szépségű, kedvességei pincérlányok. Nyomo­sabb érv, hogy a panelt rühellő értelmiségiek nagy csapata vett telket és telepedett le itt. Közel a város, az iskola, a kórház, a mun­kahely. Jó a könyvtár, az egész­ségügyi ellátás, az oktatás... És van udvar, ahol füvet lehet nyír­ni, kutyát lehet tartani, s alkalom nyílik egy bográcsos, szabadtéri vendégfogadásra is. Felsőzsolca Miskolc köldökzsi­nórján nevelkedett, de már annyira önálló és önellátó, hogy megáll a saját lábán is. Az urbá­nus rangért áhítozó település la­kóinak nem szükséges minden apró dologért a városba menni. Mert van itt: látszerész, kozmeti­kus, textilrestaurátor, dekoratőr, parkettás, villany- és felvonósze­relő, könyvkötő, geodéta, őrzésvé­delmi vállalkozó. Akad jó néhány butik, s megél a fitness stúdió is... A városi címre pályázó petíciót 7500 polgár nevében szentesítheti az önkormányzat. Sokszor elnéptelenedett, de mindig benépesült a sok nevet viselő te­lepülés Fotó: Farkas Maya _Notesz Packázó hióatal Brackó István Ezek a történetek nem függenek össze, a mindennapi bosszúság keserű fonala fű­zi egybe őket. Nem eget rengető dolgok­ról van szó, de ezek híján elviselhetőbb, édesebb lenne a keserű is. Itt van mindjárt ez a vitatott 7 százalék, amelyet jövedelemadómból jótékony célokra fordíthatok. Az általam kiválasz­tott, patronált cég, intézmény, alapít­vány csak akkor kaphatja meg adófillé- reimet, ha kitöltők egy olyan nyomtat­ványt, amelyen fel kell tüntetnem a sze­mélyi számomat is... Ám a személyi szám használatát az Alkotmánybíróság nem találta éppenséggel az alaptör­vénnyel összhangban lévőnek. Hogy is van ez? Azt sem éltem például, hogy a miskolci sajtóház előtt pár percig parkoló öreg au­tóm szélvédőjére miért biggyesztik rá a kétezer forintos büntetést kilátásba helye­ző dörgedelmet, amikor a műszerfal tete­jén, kívülről is jól látható, az önkormány­zat által hitelesített dokumentum. (Az más kérdés, hogy maródiságom okán nem én vezetek, s a lépcsőmászáshoz se­gítségre szorulok.) A kocsi öt percnél töb­bet nem áll a ház előtt, mert valamelyik ismerős - de jobbára a feleségem - az úr­vezető. Az igazolványon egyébként egy nemzetközileg használt, rokkantságot jel­ző, tolókocsis piktogram kéklik... Hívom a sarcoló hivatalt, mondom a nevem, dik­tálom az azonosító számot. A válasz: tes­sék személyesen intézkedni, vagy írásbeli fellebbezést benyújtani, a megfelelő iga­zolásokkal együtt. Más: a nyári szabadság alatt valami - számomra kedvező - tértivevényes kül­demény érkezett. Az értesítővel hiába je­lentkeztünk a postán tíz nap múltán... A hollós cég csak egy bizonyos ideig őrzi a gondjaira bízott illatos (pénzszagé) le­velet: Aztán visszaküldi a féladónak. Nyomozás indul. Telefon, levél, az idő múlik/ szorult helyzetben vagyok, s a pénz máshol fiadzik. Reménytelen vál­lalkozás lenne pert indítani a kamatért, az időt és fáradságot követelő maceráért. A legszebb az, hogy a jobbára bóvlit kí­náló csomagküldő szolgálat többet tud rólunk, mint a választási iroda, az adóhi­vatal, a népességnyilvántartó. A rend­szer- és utcanév-váltás óta - bár nem költöztünk el - a levelek kétféle címre érkeznek. A shoppingosok véletlenül sem vétik el első, szent királyunk nevét. A többiek a munkásmozgalmi múltú, s devalvált értékű személy titulusával jel­zett utcába címzik hivatalos küldemé­nyüket. Még szerencse, hogy Katika, a postás, jobban tudja mi a különbség Szent István és Hoffmann Ottó között... Új kirándulásaink Miskolc (ÉM - NYU - A közeljövőben is több kedvezményes utazásra indulhat­nak lapunk előfizetői és hozzátartozóik. Ezekre az illetékes utazási irodáknál máris lehet jelentkezni az utolsó előfize­tési szelvénnyel. Az IBUSZ miskolci irodája március 1-jén a Madách Színház „Hegedűs a háztetőn” című előadására indít kirándulóbuszt. A részvéte­li díj 2700 forint, amiben benne van a közle­kedés, a színházjegy és egy pohár ital ára is. Jelentkezés: IBUSZ Rt. miskolci iroda, Szé­chenyi u. 18. T.: 46/324-411. A Bitour Utazási Iroda autóbuszos utat szervez május 8-11. között Észak-Olaszor- szágba. A programból: Velence megtekinté­se. Szállás Caorléban. Padovában és Vero­nában városnézés, kirándulás a Garda-tó partján lévő híres üdülőhelyre, Sirmionéba, hazafelé Triesztben városnézés, vásárlás. A 4 napos, 2 éjszakai szállásos utazás ára elő­fizetőink részére 10 900 forint, ez 1000 fo­rint kedvezményt jelent személyenként. Je­lentkezés: Bitour Utazási Iroda, Miskolc, Széchenyi út 58. T/fax: 46/412-830. A Borsod Tourist március 1-jén egy éjsza­kai szállásos, félpanziós utat indít a téli Ma- gas-Tátrába. Előfizetőink és hozzátartozóik 200 forint árengedménnyel vehetnek részt az amúgy is olcsó utazáson. Az iroda egy másik, népszerű útja: febru­ár 22-én és március 14-én Opusztaszerre ki­rándulhatunk velük. Az előfizetői kedvez­mény itt is 200 forint. Jelentkezés: a Borsod Touristnál, Miskolc, Széchenyi u. 35. T.: 46/350-666.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom