Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban : ~ 1997- Február 1., Szombat A parlamentről az elnök és a polgárok Budapest (MTI) - Rendkívül zsúfoltnak ígérkezik az Országgyűlés hétfőn kezdődő ta­vaszi ülésszaka, éppen ezért már most biztos­ra vehető, hogy nem is fejeződik be június 15- én - mondta - a házbizottság előző napi ülé­sét követő - pénteki sajtótájékoztatóján Gál Zoltán. A házelnök emlékeztetett arra, hogy a kormány 61 törvény elfogadását kérte az Or­szággyűléstől, ezek között olyan kiemelkedő súlyú feladatokról szóló javaslatok vannak, mint a nyugdíjrendszer átalakítása, az egész­ségügy, illetve az igazságszolgáltatás reform­ja. Az Országgyűlésnek - tekintélye érdeké­ben - alkotmánybírát kell választania, és sort kell kerítenie az Állami Számvevőszék elnö­kének, valamint egy új átvilágító bírának megválasztására. * Több ezer, a parlamenthez levélben forduló személy közül választották ki azt a csoportot, amelyet kötetlen beszélgetésre hívott meg az Országgyűlés épületébe Gál Zoltán házelnök. A pénteki eszmecserén részt vett több civil szervezet képviselője is. Gál Zoltán köszöntő­jében egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a valóságban nagy az eltérés a parlament iránti alapvetően negatív társadalmi megíté­lés, és T. Házat jellemző intenzív munka kö­zött. 1996 például - az elfogadott törvények számát tekintve - a parlament legeredménye­sebb éve volt a rendszerváltozás óta. A levélírók közül többen kifogásolták a képviselők stílusát és magatartását, kiemel­ten bírálták a napirend előtti felszólalások szisztémáját. Szóvá tették a társadalomban tapasztalható nagymértékű jövedelemkülönb­ségeket, ezen belül kritikával illették a hon­atyák fizetésének felemelését is. Többen úgy vélekedtek, hogy a megválasztott képviselők mandátumuk elnyerése után már nem törőd­nek az őket a parlamentbe juttató állampol­gárok véleményével. A civil szervezetek kép­viselői pozitívan ítélték meg a Házban műkö­dő civil iroda működését. Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Csörnök Mariann, Filip Gabriella, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika). Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport) Szerkesztőség: 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341-888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa Györgyül 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475, 269-5706 Szerkesztőségvezetö: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 541-817. 411-276. Telefax: 341-817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411-425, Telefon: 341-611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős; Romvári Attila Telefon: :46) 412-162 Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés­ellenőrzés Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kit., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hirlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvá­nyon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó elmén. Az előfizetési díj egy hónapra 549 lorint, negyedévre 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 26 forint, a pénteki lapszám 29 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen. Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! ^iATESZ Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel:06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! Minden forrás a zsebünkből ered Kormány-előterjesztés készül az autópályádíj-politikáról Budapest (MTI) - Gyorsított ütemben készít kormány-elő­terjesztést az autópályadíj-poli- tikáról a Közlekedési, Hírközlé­si és Vízügyi Minisztérium. Eb­ben a közlekedési tárca felvá­zolja, hogy a jövőben milyen forrásokból, milyen mértékű ál­lami részvétellel épülhetnek a jövőben autópályák Magyaror­szágon. A közlekedési tárca a koncepciót tíz napon belül sze­retné a kabinet asztalára leten­ni - mondta Lotz Károly, a tár­ca vezetője pénteki sajtótájé­koztatóján. Lotz Károly kifejtette: úgy látja, hogy az ország lakossága számára is elfogadható tarifákat kell kiala­kítani. Hangsúlyozta: ez csak úgy lehetséges, ha a díjtételek kialakí­tásánál az eddiginél jobban figye­lembe veszik az állampolgárok anyagi lehetőségeit. Ellenkező eset­ben az Ml-es és M5-ös autópályák ügyében is kialakult lakossági el­lenállásra lehet számítani. Ez pe­dig - hangsúlyozta a miniszter - nem érdeke a kormánynak. A közlekedési tárca vezetője rá­mutatott: 1991-ben - az autópályák építésének előkészítése idején - az előzetes felmérések alapján még úgy tűnt, hogy a lakosság rendelke­zik elegendő anyagiakkal ahhoz, hogy részt vállaljon az infrastruktú­ra-fejlesztésekből. Azóta azonban kiderült, hogy nem lehet tovább nö­velni a lakosság terheit. E helyzet­ben a közlekedési minisztériumnak egy új rendszert kell kidolgoznia az autópálya-építések állami támoga­tására. Az autópályáknak ugyanis már csak azért is meg kell épülniük az országhatárig, mert ez is az uni­ós csatlakozás egyik feltétele. Hogy ez teljesülhessen, a jelenleg meglé­vő körülbelül 400 kilométernyi autópályához még 600 kilométer­nyinek kell épülnie. Mindezek után a miniszter el­mondta azt is, hogy három fő for­rásból tartja finanszírozhatónak az infrastrukturális fejlesztéseket. Adókból, a benzinárból származó útalap-hozzájárulásból vagy kon­cesszióból - e források mindegyike valójában a lakosságot, illetve an­nak valamelyik rétegét terheli. Szalai Béla miniszteri biztos ki­fejtette: nem az autópályadíjakat kellene csökkenteni, hanem a tér­ségi kedvezmények rendszerét kel­lene kibővíteni. Ellenkező esetben olyanok is igénybe vehetnék a csök­kentett díjakat az autópályákon, akik nem járultak hozzá az építke­zés költségeihez. Fl6-osra alapozott együttműködés Az USA az ezredfordulóig 250 mil­lió dollárnyival több terméket vásá­rolna Magyarországról abban az esetben, ha hazánk a haditechnikát az Államokból származó harcászati gépekkel fejlesztené. Erről számolt be pénteken Fazakas Szabolcs (a kép jobb szélén), ipari kereskedel­mi és idegenforgalmi miniszter és Robert Trice (bal szélen), a texasi Lockheed Martin Corporation el­nökhelyettese, miután aláírták a hosszú távú ipari együttműködés előkészítéséről szóló jegyzőköny­vet. A texasi cég azt tervezi, hogy az általa szállítandó hadiipari ter­mékek ellentételezéseként magyar ipari termékeket vásárol. Elhang­zott, a NATO-szabványoknak meg­felelő - FI 6-os harci repülőgépek ára átlagosan 20 millió dollár dara­bonként. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Állami felelősségvállalást kérnek A SZÉF és az MMSZ is kevesli a nyugdíjreform garanciáit Budapest (MTI) - A Szakszerve­zetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) nem utasítja el a három pilléren alapuló új nyugdíj- rendszer gondolatát, de ezt csak ágy tartja elfogadhatónak, ha a rendszer domináns eleme a korszerűsített felosztó-kirovó társadalombiztosítási pillér ma­rad. A Magyar Munkaadói Szö­vetség (MMSZ) a megfelelő ha­tásvizsgálatot hiányolja. A tőkefedezeti elven működő és kö­telező járulékfizetésen alapuló ma­gánpénztárak alapítását a terve­zetthez képest szigorúbb feltételek­kel tartják csak elfogadhatónak - mondta Szabó Endre, a SZÉF elnö­ke a szakszervezeti tömörülés pén­teki sajtótájékoztatóján. A szak- szervezeti fórum javasolja, hogy a kötelező magánnyugdíj tervezett egyharmados arányát egyötödére, legfeljebb egynegyedére csökkent­sék. Elengedhetetlennek tartják az állami garanciát a tőkefedezeti el­ven működő magánpénztáraknál, a tőkerészen kívül a hozamra is. Szükségesnek tartják továbbá a be­fektetések szigorú szabályozását és a külföldi befektetések megtiltását. A SZÉF alacsonynak tartja az öreg­ségi nyugdíjaknak a mindenkori át­lagkeresethez viszonyított helyette­sítési arányát: a tervezett. 55-60-nal szemben 60-65 százalékot javasol­nak. Megfontolásra ajánlják, hogy az új nyugdíjrendszer választható­sága a nőknél 30, a férfiaknál 35 éves korig legyen lehetséges. Az MMSZ ügyvezető elnöksége úgy véli, a kormányzati előterjesz­tést nem támasztja alá megfelelő hatásvizsgálat. Nem tartják megfe­lelőnek a kormányzati javaslatot az átmenet szabályozására: szüksé­gesnek látják, hogy az első pillér átmeneti hiányát más alrendsze­rekben való ésszerű takarékosko­dással az állami költségvetés fedez­ze. Úgy vélik, hogy a kormányzati koncepciónak tartalmaznia kell ál­lami és egyéb garanciákat, a köl­csönös biztosítás feltételeit. Az egészségbiztosítási rendszer átalakításával kapcsolatban meg­jegyzik: az megváltoztatja a jövede­lemelosztás arányait, ezért arról az érdekegyeztető partnerekkel is tár­gyalni kell. Az átalakítás során biz­tosítani kell a jövedelemarányos közteherviselést, de a legális vállal­kozások társadalombiztosítási ter­heit, az élőmunka költségeit nem szabad tovább növelni. Bizottságok, vitanapok, mentelmi ügyek Az 1994-ben megválasztott Országgyűlés munkája számokban Budapest (ISB) - Hétfőn ismét megkezdi munkáját a rend­szerváltozás utáni második szabadon választott magyar parlament. Az ez alkalomból készített négyrészes soroza­tunk harmadik részében első­sorban a mentelmi ügyekkel foglalkozunk. A parlamenthez 1996-ban kilenc országgyűlési képviselővel szem­ben érkezett mentelmi joguk fel­függesztésére vonatkozó megke­resés. (Az összesítésben még nem szerepel a Tocsik-ügybe kevere­dett Boldvai László MSZP-s kép­viselő ügye.) A kilencből hét ügyet tárgyaltak. Izsó Mihály (FKGP) közlekedési szabálysértési ügyben önként lemondott mentelmi jogá­ról, Torgyán József (FKGP) rágal­mazás! ügyét pedig 1996-ban még nem tárgyalták. A hét megvitatott mentelmi ügyből hat rágalmazás vétsége miatt indult. Ebből öt képviselő­nél (Homoki János FKGP, Rap- csák András KDNP, Szájer József Fidesz-MPP, Toller László MSZP, Vitányi Iván MSZP) az Or­szággyűlés fenntartotta a mentel­mi jogot. Egy honatyánál (Morvái Ferenc FKGP) pedig felfüggesz­tette. Egyetlen olyan eset fordult elő, amikor a bizottság a mentel­mi jog felfüggesztésére tett javas­latot, de a parlament a fenntar­tásra szavazott. A szocialista Al­földi András nem jelent meg egy büntető ügy tárgyalásánál, ahol tanúkénti meghallgatására került volna sor. így „elővezetés” miatt indult mentelmi ügye, de az Or­szággyűlés nem „adta őt ki”. Nyolc esetben szavazott az Or­szággyűlés titkosan egy-egy ran­gos személy kinevezését megelő­zően. Kétszer fordult elő, hogy „nem” volt a szavazás eredménye. Solt Pál esetében a megismételt voksoláskor már zöld utat kapott a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Bru- hács János, az ellenzék által az Alkotmánybíróságba jelölt bíró vi­szont nem kapta meg a szükséges voksokat. 13 esetben - mindig egy-egy el­lenzéki párt kezdeményezésére - került sor név szerinti szavazásra. Hatszor volt 1996-ban politikai vi­tanap. A témák: családpolitika, a feketegazdaság kérdései, a cigány­ság helyzete, a nyugdíjreform, a kormány kétévi munkája és a tár­sadalombiztosítás helyzete. A parlamentben 19 állandó bi­zottság működött, s ezeknek összesen 64 albizottsága. 1996- ban nyolc ideiglenes bizottság dol­gozott, ebből 5 úgynevezett vizs­gáló bizottság. (A Budapest Bank részére juttatott állami támoga­tás körülményeinek tisztázására, az adós- és bankkonszolidáció vizsgálatára, az egészségbiztosí­tási önkormányzat gazdálkodásá­nak ellenőrzésére, a magyar­orosz olajszállításokat vizsgálan­dó, illetve röviden szólva a „Tocsik-bizottság”). A kormányfő levele a kancellárnak Budapest (MTI) - A magyar­osztrák kapcsolatok példaértékűen alakultak az utóbbi évtizedekben. Ausztria csatlakozása az Európai Unióhoz és a magyar integrációs tö­rekvések új perspektívát és kihívá­sokat jelentenek számunkra - áll abban a levélben, amelyet Horn Gyula miniszterelnök írt Viktor Kii­mának, Ausztria kancellárjának, megválasztása alkalmából. A kor­mányfő jókívánságait kifejező leve­let Kovács László külügyminiszter pénteken adta át Bécsben. Boldvai-ügy: ki terjessze elő? Budapest (MTI) - Az Ország- gyűlés Mentelmi és Összeférhetet­lenségi Bizottságának elnöke, Gé- czi József Alajos (MSZP) hétfőre összehívta a testület réndkívüli ülését. A bizottságnak arról kell döntenie, hogy ki legyen a Boldvai László (MSZP) mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló bizottsági határozati javaslat előadója. Géczi József Alajos ugyanis felkérte a ko­rábban már megbízott Varga Ist­vánt (MDF), mondjon le arról, hogy bizottsági előadóként az Ország- gyűlésben terjessze elő a határozati javaslatot, mert Varga István fő­szereplője lett az MDF által előter­jeszteni kívánt - a Boldvai-üggyel is kapcsolatba hozható - bizalmat­lansági kezdeményezésnek. MSZP: kongresszust kellene tartani Budapest (MTI) - Az MSZP alel­nökei kedden tárgyalnak a Kiss Pé­ter halálával kialakult helyzetről. A párt alapszabálya ugyanis úgy ren­delkezik, ha a kongresszus által vá­lasztott országos testületek valame­lyik elnöki tisztsége - így a Kiss Pé­ter által betöltött központi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki posztja is - betöltetlenné válik, akkor össze kell hívni a kongresszust. Magyarországról egy mondatban • MEGKEZDTÉK AZ EGYEZ­TETÉST pénteken az idén beveze­tett új társadalombiztosítási járu­lékszabályok gyakorlati alkalmazá­sának eddigi tapasztalatairól, az ezzel kapcsolatos problémákról a társadalombiztosítási szervek, az APEH, az Igazságügyi Minisztéri­um, a Pénzügyminisztérium, vala­mint a népjóléti tárca illetékesei. • NEMZETKÖZI JOGTÖRTÉ­NETI dokumentum kiadásában ál­lapodott meg Solt Pál, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke osztrák kollé­gájával, Herbert Steiningerrel. • DAVOS - Göncz Árpád, Magyar- ország köztársasági elnöke pénte­ken megérkezett Davosba, ahol ér­kezése után a svájci államfő ebédre hívta Constantinescu román elnök­kel együtt. A hármas találkozón szó volt a közép-európai térségről, Kö- zép-Európa euroatlanti integrációs kérdéseiről. A megbeszélésen a Ma­gyar Köztársaság elnöke és Cons­tantinescu elnök megállapította, történelmi esély van a ihagyar-ro- mán kapcsolatok új alapokra való helyezésére, amelyeknek minde­nekelőtt a bizalomra kell épülniük. • KOLOZSVÁR - A 31 tagú ko­lozsvári tanács kisebbsége, 15 ta­nácsos szavazta csak meg csütörtö­kön a Funar polgármester által a magyar főkonzulátus újbóli meg­nyitása ellen szervezett aláírás- gyűjtés pénzelését, de az ülést ve­zető egységpárti tanácsos elfoga­dottnak minősítette a döntést. © LIMA - Alberto Fujimori perui elnök biztosította a japán nagykövet rezidenciáján 45 napja fogva tartott túszok családtagjait, a válságot „békés úton” fogják megoldani. © RÓMA - A NATO júliusi csúcs- találkozóján néhány közép-európai országot felkér a csatlakozási tár­gyalások megkezdésére, és remé­lem, ezek az országok helyet foglal' nak asztalunknál a szövetség létre­hozásának 50. évfordulójáig, 1999' ig - mondta John Major brit nil' niszterelnök. D

Next

/
Oldalképek
Tartalom