Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-08 / 6. szám
1997. Ianuár 8., Szerda A Megyéből Jelentjük ESZAK'Magyarország 3 Magasabb tagsági díj Miskolc (ÉM) - Szombaton választják újra a Siketek és Hallássérültek Országos Szövetségének tisztségviselőit a fővárosban. Az országos értekezleten tizenhárom küldött képviseli megyénk mintegy 1400, szervezetbe tömörült tagságát. A küldöttek hétfőn délután Miskolcon egyeztették véleményüket az alapszabályzatról, a szövetség munkájáról, s arról, hogyan tudnának a vidéki szervezetek számára több önállóságot kiharcolni. Itt jelentette be Pázmándi János megyei titkár, hogy 1997-ben emelkedett a tagsági díj. A rendes tagok az idén 500 Ft, a tanulók és a nyugdíjasok 250 Ft évi tagdíjat fizetnek. Az igazolványok érvényesítése január 14-én kezdődik az ava- si, Klapka György utcai központban, délelőtt 10-12 óra között, délután pedig fél 4-től. Barcikai Téli Kupa Kazincbarcika (ÉM) - A Kazincbarcikai Városi Labdarúgó Szövetség ismét megrendezi a Barcikai Téli Kupa teremlabdarúgó-tornát. A torna lebonyolításának időpontja: 1997. január 11-től február 16., szombat és vasárnapi játéknapokkal. A helyszín az Irinyi János Középiskola tornacsarnoka. Nevezni az alábbi kategóriákban lehetett: női, férfi felnőtt, férfi senior (35 év felettiek), általános iskolások. Az idei tornára a megadott határidőig „mindössze” negyvenöt csapat nevezett, amelynek mintegy kétharmada Barcikáról és vonzáskörzetéből jelentkezett, közel egyharmada pedig miskolci székhelyű társulat. A miniszter Encsen Encs (ÉM) - Kiss Péter munkaügyi miniszter pénteken Encsre látogat Vadász István országgyűlési képviselő és az MSZP Abaúji Szervezetének meghívására. Délelőtt 11 órakor a munkaügyi tárca első embere az encsi polgármesteri hivatalban tájékozódik az abaúji'város és a' térség helyzetéről, S a fejlesztéssel kapcsolatos elképzelésekről. Ezt követően fél 12-től fórumon találkozik a választókörzet polgár- mestereivel, gazdasági vezetőkkel, vállalkozókkal és munkáltatókkal. Kiss Péter miniszter vitaindítót tart a foglalkozáspolitika aktuális kérdéseiről, valamint válaszol a jelenlévők kérdéseire, felvetéseire. A fórum után 13 órától sajtótájékoztatón vesz részt. Ezután az abaúji szocialistákkal folytat eszmecserét. Újabb Germex-program Ózdnak Az eredeti ötlet jó, de égetés helyett újrahasznosítás a cél Ózd, Budapest (EM - MB) - Újabb hulladékfeldolgozási terv kidolgozásába kezdett a - korábban Martin Péter igazgatása alatt álló Germex Kft.-ből 100 milliós alaptőkével létrehozott — Germex-Carbon Ipari és Kereskedelmi Rt.-t. Mint emlékezetes, autóbontásból származó műanyaghulladék-megsemmisítés volt a célja a környezetvédelmi minisztérium által tavaly megvétózott Germex- programnak. Az eredeti ötlet ■ennek ellenére nem veszett kárba: a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Bíróságon bejegyzett részvénytársaság változatlanul Ózdon szeretné a műanyaghulladék újrahasznosítására specializálódott beruházást megvalósítani. Martin Péter, a Germex Kft. volt ügyvezető igazgatója lapunk megkeresésére elzárkózott a nyilatkozattól, mondván, a sajtónak csak a részvénytársaság vezérigazgatója adhat tájékoztatást. Zubek János vezérigazgató kérdésünkre elmondta, hogy a tavaly októberben megyénkben bejegyzett részvénytársaság most dolgozza ki újabb tervét műanyaghulladék újrahasznosítására. Hazai és külföldről importált műanyaghulladékról van szó, amelyet nem megsemmisítenek - mint azt korábban az úgynevezett Germex-programban tervezték -, hanem egy más technológiai megoldással újrahasznosítják. A vezérigazgató állítása szerint a részvénytársaság rendelkezik azzal a világviszonylatban is modern technológiával, amely nagyüzemi formában lehetővé teszi a műanyaghulladék szeparációját, és a folyamat során nyert granulátum újrahasznosítható. Az Európai Unióban érvényes környezetvédelmi szabályokat is figyelembe veszik a tervezés során, kikérik a környezetvédelmi felügyelőségek es a különböző szakhatóságok előzetes véleményét is. Nem szeretnék, ha ez a terv is az előző sorsára jutna. Készül a gazdaságossági és finanszírozási terv, de bővebb információval csak ezek birtokában tud szolgálni. Ha minden reményeik szerint alakul, Ózdon mintegy 3 ezer új munkahely teremthető a beruházással. A részvénytársaság bízik az önkormányzat támogatásában is, amelynek legutóbbi határozata értelmében - ha a szakhatóságok is hozzájárulnak - igent mond a hulladékhasznosítóra . A Germex-program mellett korábban is elkötelezett országgyűlési képviselő, Benedek Mihály szerint a műanyaghulladék újrahasznosítása egy, a korábbitól eltérő, valóban környezetbarát technológián alapul. A város életében a 3 ezer munkahely valóságos fellendülést eredményezhet. Bízik abban, hogy a terv megfelel majd a szakhatóságok elvárásainak, és a szükséges finanszírozási garanciával is rendelkezik a részvénytársaság. Régészeti részleg a Békeszállón Új épülettel gazdagodott a miskolci Herman Ottó Múzeum. Az úgynevezett Békeszállón, a Tímármalom utcában a volt moziüzemi vállalat egyemeletes épületét újították fel, ide költözik a múzeum régészeti részlege. Külön munka- és vendégszobákat, raktárakat alakítottak ki, és a restaurátorok is kényelmes, világos termet kapnak. A költözés szakaszosan történik, a tervek szerint legkésőbb március végéig, az ásatási szezon megkezdéséig mindent átszállítanak a Görgey utcai épületből. Az ott felszabaduló helyiségeket - három szobát és az adattárat - főként a múzeumi könyvtár bővítésére használja majd fel az intézmény. Fotó: Végli Csaba Nem az orra után megy a mentős Miskolc (ÉM - BAL) - Honnan tudja - és tudja-e minden esetben - a mentős, hova kell szállítania egy- egy beteget? Ezt a kérdést veti fel az a január 1-jei eset, amikor egy fiatal lányt nyílvesszővel torkon lőttek. A Vácegresre kihívott mentőautó majd’ félnapon át furikázott vele egyik kórháztól a másikig, míg végre a kerepestarcsai kórházban „vállalkoztak” a sérült kezelésére.- Természetesen tudja - felel a kérdésre Breitenbach Géza, a miskolci mentőállomás vezetője. - Legutóbb december végén adta ki az ANTSZ azt a felvételi rendet, amiből kiderül: milyen beteg, melyik körzetből hol kaphatja meg a szükséges ellátást. Innen tudjuk, melyik intézménybe kell szállítaniuk a mentőknek a pácienseket;1 A szakember szerint a szisztéma megfelelő, az általa felfujtnak minősített esethez hasonló veszélyes malőr megismétlődését kizártnak tartja, különösen megyénkben, illetve Miskolcon. Annál is inkább, hiszen a felvételi rendet folyamatosan a valóságos helyzet változásaihoz igazítják, tehát még az sem történhet meg, hogy a tegnapelótti táblázat szerint ma abba a kórházba vigyek a beteget - amelyet időközben éppenséggel megszüntettek. Már kiválthatók az igazolványok A gazdajegyzők ettől a héttől kezdve helyi fogadóóráikon várják az őstermelőket Gáspár László Miskolc (ÉM) - A gazdajegyzők ezen a héten kezdik kiállítani az őstermelői igazolványokat. A termelők legkésőbb június 30-áig jelentkezhetnek igazolványaikért a gazdajegyzőknél. A megyei agrárkamara 6-7 ezer igénylőre számít Borsod-Abaúj-Zemplénben. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara információi szerint a felvásárlók és a piacfelügyelet már most számonkéri az őstermelőkön igazolványukat, holott az eladni kívánt áru eredetének tanúsítására szolgáló iratok kiállítását még csak ezen a héten kezdték el. A dokumentum megszerzésének határideje egyébként június 30. Eddig az időpontig az illetékeseknek úgy kell tekinteniük a termelőt mintha rendelkezne őstermelői igazolvánnyal. Az okmányt a gazdajegyzők adják ki az igénylők állandó lakhelye szerinti heti fogadóórákon. A várakozások szerint mintegy 6-7 ezer gazda vált majd igazolványt a megyében - fejtette ki Szabadfalvi László, az agrárkamara titkárhelyettese. Őstermelői tevékenységbe tartozhat egyébként mindenfajta növénytermesztés, a hínár, alga, virág és dísznövények termesztésén kívül. Akárcsak az állattenyésztés és állati termékek előállítása. a sport- és díszállatok tartását, valamint az élő és lőtt vadak forgalmazását kivéve. Az igazolványt azoknak érdemes kiváltaniuk, aki értékesítésre állítják elő az említett mező- gazdasági termékeket, attól függetlenül, hogy a tevékenységet fő- foglalkozás mellett, nyugdíjasként, munkanélküliként vagy fő- foglalkozásban végzik. A magány- személyek köréből ugyanis 1997- ben az egyéni vállalkozókon túl, csak az őstermelők vehetnek igénybe mezőgazdasági támogatásokat - tájékoztatott a titkárhelyettes. Az igazolványon szereplő adatok felvételéhez személyi igazolvány, adóigazolvány és - ha az igénylő tagja valamelyik gazdasági kamarának - a kamarai nyilvántartási számot tartalmazó dokumentum szükséges. Továbbá a termelés körülményeiről is nyilatkozniuk kell az érintetteknek. Az okmányt évente kell megújítani, de kiállítása 2000-ig illetékmentes. Természetesen a június 30-a után kelt igazolványok is egész évre érvényesek. De ha termelő ez után sem rendelkezik vele, a felvásárlónak az értékesítéskor adóelőleget kell levonnia. A kereskedelmi tevékenység, vezetésére az igazolványban található betétlap szolgál. Később ezen adatok alapján számíthatják ki adójukat a termelők. Bár az őstermelői igazolvány nem kötelező, már a kedvezőbb adózási feltételek miatt is érdemes kiváltani - magyarázta Szabadfalvi László. Ezek szerint, ha a termelő éves bevétele nem haladja meg a 250 ezer forintot, nem kell adóznia és adóbevallást készítenie, feltéve, hogy nincs más jövedelme. Ha bevétele 3 millió forintnál kevesebb, akkor kistermelőnek számít, és a bevétel 40 százalékát igazolás nélkül levonhatja költségként, emellett a számlákkal igazolt költségeit is elszámolhatja, vagy átalányadózást választhat. A kép teljessége érdekébe azonban az új rendszer hátrányait is meg kell említeni. Azoknak az őstermelőknek ugyanis, akik eddig nem fizettek társadalombiztosítást, ezentúl tevékenységük adóköteles jövedelme után egészségbiztosítási járulékot - minimum 4300 forintot havonta -, illetve egészségbiztosítási hozzájárulást - havi 1800 forintot - kell fizetniük. Az őstermelői igazolvány előlapja. Nem kötelező, de a kedvezőbb adózási feltételek miatt érdemes kiváltani. Megújult bíróság, megújuló igazságügy Miskolc (ÉM - FJ) - Jóval nagyobb tér jut tegnaptól a jogorvoslatnak Borsodban: cirka ötven százalékkal nőtt a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság illetékességi területe. Az avatón részt vett Vastagh Pál igazságügy-miniszter és Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Tegnap felavatták a B.-A.-Z. Megyei Bíróság új épületszárnyát a Fazekas u. 2. szám alatt (ez az egykori APEH-épület). így mintegy másfél szinttel bővült a bíróság munkaterülete. Cserbáné Lukács Zsuzsanna, a megyei bíróság elnöke beszédében hangsúlyozta: az új épülettel az ország harmadik legnagyobb forgalmú bíróságának csaknem 50 százalékkal bővült a teljesítőképessége. Vastagh Pál inkább örömtelinek, mintsem ünnepélyesének nevezte az avatási aktust, hiszen - indoklása szerint - egyértelműen örvendetesnek tekinthető a bírák munkafeltételeinek ily’ módon (is) javuló állapota. Az új év első felében egyébként nyolc, az igazságügyet érintő törvény kerül az Ország- gyűlés elé - fejtette ki Vastagh Pál amelyek egyike a regionális bíróságok létrejöttét szolgálja. Valamint az ítészek jelentősen jobb béreit, aminek értelmében a jövőbeni bírók fizetése bruttó 126 ezer forintnál kezdődne. A túl hosszú bírósági szakaszokról szólva Vastagh Pál a Nyugat-Európai „normatívákat” emlegette föl, amelyekhez képest - vélekedett - a magyar igazságszolgáltatás középszinten emlegethető. Mar ami az ítéleteket megszületésének idejét illeti... A statisztika talajára lépve az igazságügyminiszter közölte: tavaly az egymilliót egv-két. százezerrel meghaladó bírósági ügyből 7,2 százalék volt olyan, ami két évet meghaladóan elhúzódik. Félmilliárd a pinceveszély ellen Miskolc (ÉM - BAL) - Országosan mintegy 70 település pályázik idén a pénzügyminisztérium pinceveszély-elhárítási támogatására, közülük sok a megyénk- beli. ( Több, mint 25 évvel ezelőtt jelentkezett - --vagy ismerték fel—»-probléma;-akkortól1 1 kezdtek foglalkozni az életveszélyessé váló pincék állapotának biztonságosabbá tételével központi program keretében. Az első, akkor még csak eseti beavatkozások Pécs és Eger több tíz kilométeres üregrendszereit érintették, majd 1975-től kormányzati programot állítottak össze e célra. A nyolcvanas években már egyre több város érdeklődött a támogatás iránt - tájékoztat Kovács Géza, az e célra alakult tárcaközi bizottság tagja -, mára több mint 70 település pályázik évről évre. Köztük nagyon sok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. Jó esélyük van, hogy a január végi döntésnél jusson nekik is az idén összesen félmilliárd forintnyi alapból. A pénzügyminisztérium munkatársa szerint a borsodi települések az utóbbi években komoly összegekkel részesültek a támogatásból. A pályázaton elnyert pénzt az önkormányzatok a közterületre eső pincék, üregek biztonságossá tételére használhatják fel, a bizottság ebben szakmai segítséget, tanácsokat ad, ugyanakkor szigorú elszámolást kér, évente 1-2 helyszíni ellenőrzést is végez. Kovács Géza elmondta: a program hetvenes évekbeli kezdetekor még csak az életveszélyes helyzetek elhárítása volt a feladat, ma már a megelőzés. A szakemberek remélik, hogy a támogatás segítségével elvégzett, illetve elvégzendő munkák révén az ezredforduló utáni öt évben országosan megoldódnak a pinceveszéllyel kapcsolatos problémák - ha nem is örökre, de legalább újabb jó néhány évtizedre, évszázadra. A pénzügyminisztériumtól kapott nyilvántartás szerint megyénkből a következő helységek számítanak „pincés településnek”, azaz ezek a városok, községek igényeltek, illetve igényelnek megalapozottan pinceveszély-elhárítási támogatást: Miskolc, Szerencs, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Sály, Tállya, Mád, Monok, Ernőd, Szomolya, Tárcái, Abaújszántó, Erdőhorváti, Gönc, Kisgyőr, Sátoraljaújhely, Boldogköváralja, Harsány, Hejce, Kács, OÍaszliszka, Sárazsadány.
