Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

1997. Január 7., Kedd 6 Ms Itt-Hon MINDEN Sí MISKOLC Az ÉM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-888 mellék M unkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal kapcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Miskolci mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 1200------TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon-----­/ A Z ESZAK-MAGYARORSZÁG -BAN Lapok jönnek, lapok mennek... Észak- magyarországi hetilap Miskolc, Városház tér 5. Tel./Fax: 354-094 ...de az Új Hírnök 1997-ben már a 9. évét tapossa! Kártyaelfogadó helyek a miskolci régióban BÜKKARANYOS Hangyabolt, Dózsa Gy. u. 13. 500 Ft felett 2% BÜKKSZENTKERESZT Lipták Ferenc, Rákóczi u. 31. T: 46/390-353. Redőny, relu­xa, szúnyogháló, szalagfüg- göny, napellenző árából 20% Iványi kereskedés, Zrínyi u. 7. Élelmiszerek, vegyiáruk, zöld­ség, hentesáruk, vágott barom­fi, üdítők árából 5% EMŐD Ádámcsó Vas és Műszaki Áruház, Kossuth u. 11/7. iT: 06-60-351-680. Az üzlet kiírása szerint változóan 2-5% Modul Kft., Geleji u. 52. T: 46/476-564. Burkolókra, speciális nyílászárókra, külön­böző építőanyagokra változó­an 2-8% Virágbolt, Arany J. u. 11. 1500 Ft felett 2% MINI-Market, Kossuth u. 101. T.: 46/476-696. FELSŐZSOLCA Dani István, esküvői szolgálta­tások. Kodály u. 15. T.: 46/383-910. Lakodalmi szol­gáltatásokból 10% Fazekas József vállalkozó, Sa­jóhús mintabolt. Állomás u. 11. T: 46/383-922. A teljes árukészletre 2% „Hegemon" Kandalló Stúdió, Tóth Zoltán vállalkozó. Bartók Béla 69. T: 46/383-221. A munkadíjból 5% HARSÁNY Vasas Gézáné, Háztartási és vegyesiparcikk bolt. Kossuth u. 8. 1000 Ft felett 2% MÁLYI TUS KFT. ABC, Botond u.1. T.: 46/319-950. 1500 Ft felett 3% SAJÓKERESZTÚR Kuncsaft Kft., Építkezők Boltja, Sajókeresztúr (BÉM). A teljes termékválasztékra 2% Sajó Diszkont Áruház, Sajóke­resztúr (BÉM) Mindenre 2% SZIRMABESENYŐ Tóth Lajos vállakozó, bontott autóalkatrészek árából 5% Brezsnyák Zoltán vállalkozó, Arany János u. 76. T: 46/ 317- 273. Konvektorok és gáztűzhe­lyek javítása 5%; vízmelegítők és cirkókazánok javítása és karbantartása 10% Hudiczius Ferenc vállakozó, gyertyaöntő. Alkotmány u. 8. T: 46/317-916. Gyertyaöntés­nél 1000 Ft felett 5% „Klára" Divat és rövidáru ke­reskedés, Széchenyi u. 2/c (butiksor), cipővásárlásnál 1500 Ft felett 5 %, 3000 Ft felett 10% m m .-MAGYARORSZAG 1997. Január 7., Kedd Itt-Hon Ms 3 Gyógyító mozdulatok - korhatár nélkül Megalakult az Etka-Jóga Nemzetközi Egyesület helyi szervezete A csanyiki jógatáborban - '96 nyarán - minden korosztály kép­viseltette magát Miskolc (ÉM - BO) - Zsám- bokné Zana Mária 1990-ben ismerkedett meg az Etka-jó- gával. S amikor később, egy tanfolyam keretében elsajá­tította a módszert, maga is oktatni kezdte a szegedi Kártyikné Benke Etka ne­véhez fűződő egészségmeg­őrzési programot. Áz or­szágszerte egyre szélesebb körben elterjedt mozgalom ’95 szeptemberében öltött hivatalos jelleget, amikor is megalakult az Etka-Jóga Nemzetközi Egyesület, majd ’96 decemberében an­nak miskolci szervezete. Az egyesületbe tömörülés egyik szorgalmazója Zsámbokné Za­na Mária volt, aki korábban számos tanfolyamot, életmód­tábort és jóga-találkozót szer­vezett. • Ezek a magánkezdeménye­zésekre létrejött programok mindig közönségre találtak, de megszervezésük, lebonyolítá­suk rengeteg energiát és időt vett igénybe - mondja Mária. - Természetesen mindezt szíve­sen vállaltam, sohasem érez­tem tehernek a reám háruló feladatokat, de menet közben rá kellett jönnöm: ha mind töb­bekkel szeretném megkedvel­teim és elfogadtatni ezt az egyedi mozgásvilágot, amely­be egészségi állapottól függet­lenül, a legfiatalabbaktól a leg­idősebbekig mindenki beilleszt­hető, „segítőtársakat” kell ke­resnem. □ Miért tartja, fontosnak a mód­szer továbbadását? 9 Azért, mert mindenkihez szól, és olyan elemeket hordoz magában, amelyeket egyetlen testedzési program sem tartal­maz. Legjobban saját példám­mal tudom érzékeltetni az egésznek a lényegét. Mindig lét­elemem volt a mozgás, amit pá­lyaválasztásom - a budapesti testnevelési főiskola edző sza­kán végeztem - is alátámaszt. S mert munkám révén állandó- . an „sportközeiben” voltam, edzettnek hittem és tartottam magam. Am amikor jógázni kezdtem - s ez alatt a közis­mert Etka anyó által kidolgo­zott mozgássorozat gyakorlását értem - egykettőre be kellett látnom, ez csak részben igaz. Hiányoztak ugyanis azok a mozgások az életemből, ame­lyek nélkül tökéletesen jó egész­ségről beszélni aligha lehet. Ez pedig a helyes légzés és testtar­tás, amelynek birtokában csak nagyon kevesen vannak, még ha rendszeresen is sportolnak. □ Jógaoktatóként milyen ta­pasztalatokat szerzett e kettő egymásra gyakorolt hatásáról? 9 A legtöbb ember mellkasa a rossz testtartás miatt idővel be­horpad, emiatt beszűkül a tü­dő, miközben a hátizmok meg­nyúlnak. Viccesen azt is mond­hatnám - amit cseppet sem hu­moros megjegyzésnek szánok -, hogy úgy nézünk ki amikor me­gyünk, mintha jönnénk, mert a hátunkon hordjuk a mellka­sunkat. Az Etka-jóga a légzés- és tartásjavításra épül, feszítő és lazító gyakorlatai e kettő mind tökéletesebb összhangjá­nak megteremtését szolgálják. Ezért a fiatalabbaknál inkább egészségmegőrző, míg az idő­sebbeknél korrigáló és gyógyí­tó szerepet tölt be könnyen, Zsámbokné Zana Mária jó­gaoktató Fotók: Bujdos Tibor bárki által elsajátítható moz­gássora. Ráadásul olyan szem­léletet igyekszik meghonosíta­ni, hogy mi, saját magunk te­hetünk a legtöbbet az egészsé­günkért, s ennek érdekében so­hasem késő lépni. □ Az egyesület nemzetközi jelle­ge miben áll? 9 Az. országos egyesületben vannak külföldi tagjaink is, így német, cseh, szlovák, svájci, kí­nai és jugoszláv állampolgársá- gúak. Foglalkozás tekintetében is igen heterogén a társaság. Vannak köztünk diákok, nyug­díjasok, orvosok, gyógyszeré­szek, szakmunkások, termé­szetgyógyászok, pedagógusok, gyógytornászok, stb. Az egye­sületünknek egyébként a leg­főbb célja az, hogy olyanoknak is tovább adjuk a módszert, akik saját munkaterületükön - gyógyításban, oktatásban, stb. - is alkalmazni tudják, mások megsegítésére. □ Milyen feladatokat vállaltak ’97-re? 9 Fel szeretnénk venni a kap­csolatot az egészséges életmó­dot hirdető szervezetekkel, klu­bokkal, továbbá az iskolákkal, a nagycsaládosokkal, kölcsönö­sen megismerve egymás célki­tűzéseit. Továbbra is lesznek önköltséges nyári életmód-tá­borok, továbbá tanfolyamok, to­vábbképzések. S hogy az anya­giak miatt ne maradjon távol az, aki egyébként szívesen megismerkedne az Etka-jógá- val, nyáron 1 hetes ingyenes tá­bort hirdetünk a Csanyikban, amelynek már nagy hagyomá­nya van Budapesten, ahol nya­ranta a városligeti Etka-fánál jönnek össze közös tornázásra a módszer régi és új hívei. _Hf.ti Jegyzet A cigányságról Nagy Zoltán Beszélgetek falusi, városi vezetőkkel, is­merősökkel. Több helyütt inkább fogy a lakosság, mintsem gyarapodna, kivéve a cigány népességet. Igen ám, de hogyan is fogalmazzuk ezt meg! Mármint, hogy ci­gány. Van aki így mondja: az etnikum, más magyarosabban kisebbséget említ, rosszabbul hangzik: a nem fehér bőrű. Terjedőben van a roma megnevezés. A régies, nem minden gúny nélküli megje­lölések mára szerencsére szinte teljesen divatja múlttá vált. Bogozgatom, mi lehet az oka a körül­írásnak, mert magam is bizonytalanko­dom: valóban nem bántó-e a cigány meg­nevezés. Nem volna szabad annak len­nie, bár a feszegetett probléma az évtize­dek, az évszázadok alatt majdhogynem beidegződéssé vált kedélyesen lekezelő szemléletet tükrözi a magyar társadalom e rétege iránt. Egyben talán biztos lehe­tek: a jelenség nem olyan nagyságrendű, hogy faji előítéletekre, rasszizmusra kel­lene mindjárt gondolni. Mindenesetre jobb az egyenes beszéd. Az a rokonszenves, ha a cigány magyar állampolgár nyilvánvaló természetesség­gel, öntudatosan vállalja, vállalhatja származását és egyáltalán mindenki az emberi kapcsolatok tiszteletben tartásá­val, minden felhang nélkül beszél a bár­melyikkisebbséghez, igya cigánysághoz tartozókról is. A közelmúltban Ároktőn a helyi faluvé­dőkkel beszélgettünk. Háborogtak, mert a nagyszámú cigány lakos miatt olykor elmarasztalják a falut. Úgy általában. Igaz, vannak a közrendet, közbiztonsá­got sértő esetek, de nem szabad általáno­sítani. A cigányok esetében sem, mert többségükkel nincsen baj, jól megvannak velük. Kialakult az együttélés természe­tes rendje és a cigányok között is vannak, akik az egész községben gondolkodnak és készek tenni érte. Megyénkben működik egy holland ala­pítvány, amely a cigányság társadalmi beilleszkedésének segítésén munkálko­dik. Igaz, leginkább Felső-Abaújban, de törekvésük példaértékű az egész megyé­ben. Adományokat juttatnak a rászorult cigány családoknak, de tevékenységük­nek nem is ez a legfontosabb része. Flosszabb távú az a segítség, hogy igye­keznek egyengetni a cigány kisebbségi önkormányzatok, szervezetek együttmű­ködését a települések önkormányzatai­val, intézményeivel, főleg az iskolákkal. Ezt szolgált egy karácsony előtti fúlókér- csi rendezvényük is, amikor a megye több településéről Fúlókércsre közös konferenciára hívták az említett szervek vezetőit, hogy váltsanak szót a gördülé­kenyebb együttműködésről, hogy egy ki­sebb közösség - jelen esetben a cigány­ság - őrizze meg ugyan sajátos hagyomá­nyait, kultúráját, miközben harmoniku­san illeszkedhet be a nagyobb közösség - a település szélesebb horizonton pedig az egész magyar társadalom - életébe. Sok ilyen segítségre van még szükség, hogy tovább oldódjanak a görcsök, a ré­gi rossz beidegződések. Igaz, ezért sok a tennivalója a cigányságnak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom