Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997- Tanuár 6., Hétfő Egy magatartás lángelméje VasyGéza Ki is volt Veres Péter? Ha a mai fiatalabb nemzedékek tagjait kérdezzük meg, többnyi­re tanácstalanság a válasz. S még aki tudja vagy legalább sejti is, hogy valami íróféle, az se olvasta egyetlen sorát sem. Harminc évvel ezelőtt bizony más lett volna a válasz. Idő­sebb s fiatalabb egyaránt tudott „Péter bácsi­ról”, s ha könyvét esetleg nem is olvasta, fo­lyóiratokban, napilapokban is elmélyedhetett egy-egy írásában. Veres Péter 1970 áprilisá­ban halt meg. Ennyire eljárt volna életműve fölött az idő? Temetésén Illyés Gyula azt je­lentette ki búcsúbeszédében, hogy „lángelmét temetünk”. Ekkorát tévedett volna? Bár bo­csánatos volna a nemzedéktárs szerető túlér­tékelése a ravatalnál, nem erről volt szó. Veres Péter valóban lángelme volt, élet­műve a magyar művelődéstörténet kitörölhe­tetlen része. Ám ennek az életműnek csak ré­sze - persze korántsem lebecsülendő eleme - irodalmi munkássága. Elsősorban egy végte­lenül rokonszenves magatartás lángelméje ő. Példája annak is, hogy miként lehet a gyepso­ri néhányelemis szegények közül önerőből és önképzéssel kiemelkedni, s eljutni a művé­szet és a politika országos színtereire. S még- inkább példája annak, hogy miként lehet ott is, mindvégig megmaradni embernek, olyan­nak, aki soha nem feledi sem azt, hogy hon­nan jött, sem azt, hogy milyen célokkal. Az elitértelmiségi, polihisztori műveltségű Né­meth László így nyilatkozott 1967-ben pálya­társáról: „ha nem is lett szocializmusunk fö- pallérja, lett, ami ugyanannyi: élő szimbólu­ma. A politikától visszanyert szabadsága és szorgalma munkáiban váltotta be a várako­zást, egy olyan monumentális emberséget emelve félénk, amelynek a szeretetében min­den magyar szocialista, paraszt, munkás, ér­telmiségi találkozhat, vagy hogy realistábban szóljunk: találkozhatnak.” Természetesen Né­meth nem a szovjet minta szerinti szocializ­musról szólott, s Veres Pétert is az „igazi”, vagyis a valóban a néptömegek érdekeit szol­gáló szocializmus élőszimbólumának tekintet­te. Olyan politikusnak, aki - ha nincs bolse­vik terror -, az emberarcú szocializmus, vagy­is egy igazságos polgári világ építésének egyik vezetője lehetett volna. S ezt nemcsak nemzedéktársainak java látta így. Veres Péter „koszorúját” emlékezé­sek, vaUpmások mellett versek sora is e szel­lemben idézi meg. A talán legnagyobb szabá­sú mű Nagy Lászlóé, aki 1971-ben egy negyed századdal korábbi népgyűlést idézett meg, amelynek vezérszónoka a műben csak ke­resztnevével megnevezett Veres Péter volt. A vers címe: Az Országház kapujában, 1946, s benne a közelmúlt politikusának képére rá- mintázódik a bibliai Péteré? A két évezrede és a jelenkorban élt népvezér egyazon s örök cé­lért küzdött, azért, hogy a népnek legyen há­za, mégpedig egy olyan hazában, amelyben otthon is érezheti magát. A szabadság, egyen­lőség, testvériség újkori, ám örökérvényű el­veit fogalmazzák meg, amelyek talán soha el nem érhetőek, de amelyekért minden kor minden nemzedékének küzdenie kell. E küzdelemnek volt példaszerű katonája, időnként vezére a száz éve született Veres Pé­ter, s ha egy korszak el is feledkezne életmű­véről, az kuktathatatlan a magyarság hagyo­mánykincséből, „mert áthullhat minden a rostán. De soha az ő képük”, soha az ilyen embereké. Borsodiak Pesten Budapest (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Köre ebben az évben először január 7-én, kedden délután fél 5-kor találkozik Budapesten a Magyar Nők Szövetségének székházában)Andrássy u 124.), ahol Kárpáti Béla bemutatja Borsodi széphistóriák című új könyvét. Az idei első összejövetelen tájékoztató hang­zik el a kör ez évre tervezett programjairól. Február 25-én délután fél 5-től ugyancsak a Magyar Nők Szövetségének székházában An- talóczy Zoltán orvosprofesszor az egészségről és az orvostudományról, Rakonczay Zoltán egyetemi tanár pedig a természet- és az „embervédelemről” tart előadást. Március 18- án délután fél 5-től a Fáklya Klubban (Buda­pest, Csengery u. 68.) a borsodi szénbányá­szat helyzetéről Heidrich László, a Borsodi Bányahasznosító Rt. elnök-igazgatója számol be. Ezt követően az Észak-Magyarországi Gazdaság-Kultúra-Tudomány című havilap szerkesztőivel találkozhatnak az érdeklődők. Április 18-án délután 4 órától a Szabó Lőrinc Gimnázium és Általános Iskola (Budapest, Pasaréti út 191.) tanulói adnak műsort mis­kolci születésű névadójuk tiszteletére. Április 28-án délután 4 órától a Fáklya Klubban a B.-A.-Z. megyei kórusmozgalom egyik vezető­jét, a 83 éves Bakonyi Bélát, valamint Nagy Károlyt, a B.-A.-Z. Megyei Honismereti Bi­zottság elnökét látják vendégül. Május 27-én délután fél 5-től a Magyar Nők Szövetsége székházában Rózsa Imre sebészprofesszorral találkoznak a kör tagjai. „A művész megkettőzi önmagát” Válogatás a száz éve született Veres Péter naplójegyzeteiből Érdekes, hogy Gorkij is hangoztat­ja: ha nem is szó szerint, az Arany Jánostól ismert mondást: - Költő hazudj, csak rajt’ ne kapjanak. Én ezt megfordítanám: Költő, ne ha­zudj, mert úgyis rajtakapnak. Ti. amiben nem kapják rajta, az művé­szileg hiteles, átélt írás, tehát való­ság és igazság. A széphez (a szép műhöz) nem elég csak egyszerűen az idő (bár elsősor­ban az kell), hanem az ún. „lelki idő” is szükséges. Nem pusztán hangulatot értek ezalatt, hanem lelki kiérlelődést. * Carlyle ejti el, csak úgy egy tréfás mellékmondatban, hogy szegény Racine abba halt bele, hogy egy­szer XIV. Lajos fagyosan nézett rá. Rettenetes dolog a közéleti em­ber félelme és kiszolgáltatottsága: a költő nem való szolgának, nin­csen a képén disznóbőr, nincs a lelkében egy farkcsóváló, tarka kutya, enélkül pedig a zsarnok mellett nehéz kibírni. * Az író - beleértve a költő, művész - abban tetszeleg önmaga előtt, hogy érti a tudóst, bölcset, prófétát és politikust, de azok nem értik őt. Legalábbis nem értik egészen, a leglényeget nem értik. Nekik köz­vetlenül kell az emberekhez fordul­ni, ha cselekedni akarnak, meg­hallgatást kell kierőszakolni, de az író - a művész - közvetve, művek­ben, jelképekben, példázatokban is szólhat. A művész megkettőzi ön­magát: a szubjektív ember teremt egy objektív lényt, a művet. * Most jut eszembe, hogy annak ide­jén én az autodidakta merészségével vitáztam mindenkivel, Németh Lászlóval, Szabó Dezsővel és mások­kal, és nem gondoltam arra, hogy egyenlőtlen helyzetben vagyunk: ne­kem a parasztnak, a feltörő népfinak nem mondhatják szemembe az igazi igazukat vagy még a vélt igazukat. , sem, mert a „nép” elleni támadás­nak tűnhetne. Én nem gondoltam erre, és ezért akaratlanul visszaél­tem a helyzettel. Ez most már mind­egy, de jó, hogy eszembe jutott. Veres Péter * Sok megrovás ér engem, nem szemtől szemben - bár úgy is hal­lottam már -, hanem inkább a há­tam megett, hogy miért járok még mindig parasztruhában, holott mint elismert író és volt miniszter, amellett most már budapesti lakos, átvehetném a városi formákat. Hi­szen mégiscsak különcködésnek hat, és olyanféle reklámnak, hogy ezzel is„érdekesebb” legyek. Mert lám, nemcsak „sikeres, hanem mű­velt” író, aki szinte túlságosan is is­meri az irodalom és némely társa­dalomtudományok elvi kérdéseit és történetét, és mégis parasztruhá­ban jár, ez kivagyiság. Igaz, valóban tudom, hogy így beszélik, és így is gondolkoznak az én paraszti formámról. És akik nem így beszélnek, hanem dicsérő- leg .emlegetik, hogy Mába a. siker és a rang, nem hagytam ott a paraszti életformát s az osztály szokásait és öltözetét, tehát milyen derék ember vagyok - azok a vélemények sem érnek többet. Mert azok meg, akár népi romantikustól, akár félmű­velt kispolgártól - s ebben egyfor­mák vagyunk a klerikális és a szo­ciáldemokrata kispolgárok - szár­mazzon is ez a dicséret, azzal a hangsúllyal és értelemmel mond­ják, ahogyan általában a parasztot kezelik: érdekes figura, talán jóra- való ember is: ilyen a „nép”. Azt, hogy egy parasztruhás ember ná- luknál akár műveltségben, akár társadalmilag több lehetne, képte­lenségnek tartják, nem is tartják, hanem ez számukra egyszerűen nincs, ha tehát egy paraszt: író, ak­kor az csak olyan parasztíró. Egy­szóval egyik véleménye se ér sem­mit. A harmadik, a parasztoké érne a legtöbbet, ha véleményük volna. De ők általában annyira el vannak merülve a saját gondjaikba, félel­meikbe és reményeikbe-, és annyira nem ismerik az irodalmat és az író közéleti és nemzeti-történelmi je­lentőségét, hogy (még ha tudnának is róla - de nem tudnak) nem sokat törődnek azzal, hogy milyen ruhá­ban jár ma az, aki otthagyta őket, és „úrrá” lett. Mert nekik mindenki úrrá lett, aki otthagyta a szegény­paraszti világot. Van ebben a paraszti megítélés­ben kivétel, de nem sok, és én meg­vallom, ezt a nem sok kivételt be­csülöm a legtöbbre, mert ezek az osztály esze és lelkiismerete. Namármost, ha ennyire kér­déses a dolog, ha úgy vagyok vele, mint az egyszeri - már nem tudom aesopusi vagy phaedrusi mesében - az egyszeri ember a szamárral, amikor a legjobb, ha a saját ízlésemet és kényelmemet követem. És az mindegyik azt dik­tálja, hogy ez a parasztruha jó lesz már nekem arra a kevés időre, amíg élek. Ez így kényelmesebb, mert miért tanuljam meg a polgá­ri öltözködés sok-sok csínját- bínját, amikor az kifogástalanul már úgysem sikerülhet. Márpedig inkább vagyok egy takaros - na, mérsékelten, takaros - paraszt, mint egy rosszul sikerült úr vagy polgár. Ipari munkássá vagy entellektüellé lenni pedig éppúgy nem tudok, mint úrrá vagy pol­gárrá. Művészfilmek Miskolc (ÉM) - A miskolci He- vesy filmklubban januárban a kö­vetkező művészfilmeket láthatják az érdeklődők: Tarantino: Alko- nyattól pirkadatig; Antonioni: Tűi a felhőkön; Altman: Kansas city; Blier: Az én pasim; M. Leigh: Tit­kok és hazugságok. Bővebb infor­máció a (46) 325-000-ás telefon­számon kérhető. Érme a faluért Miskolc (ÉM) - Az S. 0. S. Gyer­mekfalu Alapítvány támogatására 50 000 darab 100 forintos pénzér­mét bocsátott ki a Magyar Nemze­ti Bank 1991-ben. Az érméket - amelyek törvényes fizetőeszköz­nek minősülnek - 300 forintért le­het megvásárolni. Minden egyes darab árából 50 forintot az alapít­vány számlájára utalnak át. Mára hozzávetőleg 20 000 érme kelt el, a többi gazdára vár. Ha valaki ily’ módon kívánja támogatni a Gyer­mekfalu alapítványát, a pénzér­mét a következő címen rendelheti meg: DÁNIÓ Emlékpénzküldő Szolgálat, 2803 Tatabánya, Pf. 3016. Az érmét utánvéttel, a pos­tai költségek felszámolásával kül­dik a megrendelőnek. Hazánk —150 éve Győr (MTI) - Százötven esztendő­vel ezelőtt, 1847 januárjának első napjaiban jelent meg Győrött Ha­zánk címmel az első vidéki, ma­gyar nyelvű napilap. Az első szám­ban látott napvilágot Petőfi Sán­dor Csalogányok és pacsirták című költeménye. De a későbbi számok­ban is több tucat Petőfi-verset ol­vashattak az érdeklődők, így pél­dául Győrött jelent meg először az Egy gondolat bánt engemet, illetve a XIX. század költői című vers is. A Hazánkban más neves szerzők - mint Arany János, Tompa Mihály, Vajda János - is publikáltak. A napilap, amelynek szerkesztője Kovács Pál volt, 1849 augusztusá­ban .j^fi^jBfig.,.litoljáras-Györött az idők folyamán Hazánk néven még három lapot, illetve folyóira­tot adtak ki, manapság pedig a Hazánk Könyvkiadó neve őrzi az egykori jeles napilap emlékét. Hét és fél millió a fiataloknak Megyénk 15 települését támogatja a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Miskolc (ÉM - Hl) - A Gyermek­es Ifjúsági Alapprogram által kiírt pályázatra megyénkből több szervezet és intézmény is sikeresen pályázott. Az alap­programot a magyar kormány a múlt évben hozta létre a gyer­mekek és fiatalok szervezetei, kezdeményezései és az azokat segítő szervezetek támogatásá­ra. A programra 1996-ban 500 millió forintot különítettek el a központi költségvetésből. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 településének 31 szervezete és in­tézménye összesen 7 510 000 forint támogatásban részesült. Az ózdi Őrhegy Egyesület az Emberért és a Térségért 1 100 000 forintot kapott. Ők a megpályázható hat kategória közül kettőt választottak. A gyer­mekek és fiatalok civil társadalmi részvételét segítő helyi és kistérsé­gi érdekegyeztetési formák kialakí­tásának és működtetésének támo­gatására („D” kategória) 1 000 000 forint, míg az európai integrációhoz való csatlakozással összefüggő és a határon túli magyar gyermek- és if­júsági közösségekkel való kapcso­lattartást segítő projektek támoga­tására („G” kategória) 100 000 fo­rint támogatást kaptak. Az 1 000 000 forintot a térségben az elmúlt év óta működő Kamaszpar­lament munkájának támogatására fordítják - tudtuk meg Farkas Évá­tól, az egyesület munkatársától. Mint mondta, a Kamaszparlament­nek 27 iskola a tagja, céljuk pedig többek között az, hogy a diákok megtanuljanak a demokrácia adta lehetőségekkel élni, valamint az, hogy az ózdi térségről kialakult ne­gatív képet megváltoztassák. A pá­lyázati pénzből a Kamaszparla­ment minisztériumai számos tré­ninget, csoporttalálkozót kívánnak szervezni, ahol a gyermekek köze­lebb kerülhetnek egymáshoz, gya­korlatot szerezhetnek abban, ho­gyan kell hatékonyan együtt dolgoz­ni, és hogyan tudják szakértők bevo­násával a kitűzött programterveiket megvalósítani. A pénz egy részéből a résztvevő iskolák között számító- gépes kapcsolatot kívánnak létre­hozni. A 100 000 forintot pedig egy júniusban tartandó nemzetközi ta­lálkozó szervezésére fordítják, ame­lyen - mint az elmúlt évben - kül­földi diákok is részt vesznek majd. A Putnokon működő Települési Gyermekönkormányzatokat Segítő Egyesület a honi országos gyermek és ifjúsági szervezetek, valamint a gyermek és ifjúsági korosztályokat támogató szervezetek együttműkö­dését szolgáló meglévő és szervező­dő kapcsolatrendszer működtetésé­re és kiépítésére („E” kategória) 100 000 forintot, míg a „G” kategó­riára benyújtott pályázatára 50 000 forintot kapott. A gyermekönkor­mányzat tagjai nem iskolához, ha­nem érdeklődési területekhez kötöt­ten működnek. Hivatásos patroná- lóik - főként a „nagy” önkormány­zat tagjai - segítik a gyermekeket kitűzött terveik kivitelezésében. A gyermekönkormányzat működésé­nek legfőbb eredménye, ha sikerül olyan tevékeny állampolgárokat ne­velni, akik nem másoktól váiják el­képzeléseik megvalósítását - hal­lottuk Balázs Istvánná önkormány­zati képviselőtől. Magyarországon eddig 25 településen működik gyer­mekönkormányzat. találkozójukat minden évben máshol rendezik meg. A pályázaton nyert 100 000 fo­rintból ez év áprilisában Putnokon rendezik meg az országos találko­zót. Az 50 000 forintot pedig rozs- nyói és putnoki gyermekek részére szervezendő határmenti táborozta­tásra fordítják. Miskolcon a Gyermekváros a családi életre nevelést és az egész­séges életmódot fejlesztő progra­mok támogatására („E” kategória) kapott 300 000 forintos támoga­tást. Mint Dobos Lászlótól, az in­tézmény igazgatójától megtudtuk, a pénzt egy ötszínteres komplex program megvalósítására szánják. Az alsó tagozatosoknak az egészsé­ges táplálkozásról tartanak majd kurzusokat. A felsősök 4 terület kö­zött választhatnak. A családi életre való felkészítés című programban a szexuális élet, a csecsemőápolás, a háztartásvezetés területén szerez­hetnek ismereteket. A mentálhigié- nés csoportba jelentkezők többek között megismerhetik a Drogambu­lancia, az ÁNTSZ munkáját, és megtudhatják, hol kaphatnak majd szakmai segítséget problémáik megoldására. Az egészségügyi cso­port munkatársai többek között a drog, az alkohol és más egészségká­rosító anyagok elleni védekezés eszközeire hívják fel a figyelmet. A sportok iránt érdeklődők is külön csoportba jelentkezhetnek, ahol a test edzése mellett az akaraterő és az önbizalom fejlesztése is nagy hangsúlyt kap. A programokba hozzávetőleg 120 gyermeket von­nak majd be, akik a szerezett isme­reteket nyári táborozások alkalmá­val elmélyíthetik. B.-A.-Z. megye nyertes pályázói Bekecsi Gyermekekért Alapítvány: 80 000 forint; 1158. Számú Hunyadi Má­tyás Úttörőcsapat, Dédestapolcsány: 100 000 forint; Edelényi Ifjúsági Kör: 300 000 forint; Jövőnk a Tét Klub, Kazincbarcika: 300 000 forint; Hittanta­nulók Avilai Szent Teréz Alapítványa, Kazincbarcika: 100 000 forint; Ádám Jenő Központi Általános Iskola, Kazincbarcika: 30 000 forint; Szociális Szol­gáltató Központ Családsegítő Szolgálata, Kazincbarcika: 150 000 forint; Ka­zincbarcikai Álláskeresők és Munkanélküliek Egyesülete: 100 000 forint; Me­zőkövesdi Ifjúsági Klub: 300 000 forint; Esélyegyenlőség Alapítvány, Mis­kolc: 1 000 000 forint; Baloldali Ifjúsági Társulás, Miskolc: 50 000 forint; B.-A.-Z, Megyei Önkormányzat Lakásotthona, Miskolc: 50 000 forint; Bár­sony János Általános Iskola, Miskolc: 50 000 forint; Miskolci Gyermekváros: 300 000 forint; Új Tükör Ifjúsági Egyesület, Miskolc: 500 000 forint; Zrínyi Ilona Gimnázium Diákönkormányzata, Miskolc: 130 000 forint; Tudásért Alapítvány, Miskolc: 50 000 forint; Bulgárföldi Általános Iskola Magyaros Peték csoportja, Miskolc: 50 000 forint; Őrhegy Egyesület az Emberért és a Térségért, Ózd: 1 100 000 forint; Állástalanok, Hátrányos Helyzetűek Érdek- védelmi Szervezete, Ózd: 400 000 forint; Szabó Lőrinc Általános és Szakis­kola, Ózd: 100 000 forint; Települési Gyermekönkormányzatokat Segítő Egyesület, Putnok: 150 000 forint; Sajóhidvégi Széchenyi István Faluvédő és Faluszépítő Egyesület: 50 000 forint; Erdélyi János Általános Iskola, Sárospa­tak: 70 000 forint; Sátoraljaújhelyi Ifjúsági Egyesület: 1 200 000 forint; Sze­rencsi Ifjúsági Kör: 350 000 forint; Szerencsi Görög Katolikus Egyházközség: 50 000 forint; Cseperedők Egészségéért Alapítvány, Szirmabesenyő: 100 000 forint; Kazinczy Gyermekei Alapítvány, Tiszaújváros: 100 000 fo­rint; Dél-borsodi Gyermekcsapatok Szövetsége, Tiszaújváros: 150 000 fo­rint; Együtt Gyermekeinkért Alapítvány, Tokaj: 50 000 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom