Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-10 / 8. szám
1997. Ianuár 10.« PÉNTEK Háttér ÉSZAK-Magyarország 7 r A szenteltvíz nem véd a nyelvőrtől A szlovákiai Új Szó szerint Glatz Ferenc „kibicel" a törvényhez Perelt csomagolóanyag Budapest (MTI) - Pert indított a GEKO Hungária Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt. a Dr. Oetker Magyarország Kft. ellen. A GEKO azzal vádolja az Oetker Kft-t, hogy megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényi rendelkezéseket - tájékoztatott Gehri Júlia, a GEKO Hungária Rt. vezérigazgatója. A vezérigazgató szerint az Oetker Magyarország Kft. olyan helyzetet teremtett, hogy a GEKO Hungária nem jutott időben csomagolóanyaghoz. Gehri Júlia kijelentette: bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy az Oetker Kft. bielefel- di tulajdonosa az ugyancsak biele- feldi székhelyű, de Magyarországon működő Packet Nyomda Kft.- nek megtiltotta, hogy a GEKO részére csomagolóanyagokat nyomtasson, illetve az elkészült terméket leszállítsa. így a GEKO Hungária Kft.-nél több millió forintos kár keletkezett. A pudingok és különféle édesipari termékek gyártásával is foglalkozó cég nem tudta termékeit piacra vinni a karácsony előtti hetekben, a legforgalmasabb időszakban. Hosszabb nyitva tartás Bécs (MTI) - Az Ausztriában január 1-jétől érvényes új nyitvatartási szabályozás - az üzletek heti 66 órát tarthatnak nyitva, szombatonként reggel 7.30-tól 17.00-ig amely elsősorban a kiskereskedelemben teszi lehető, hogy szombatonként tovább tartsanak nyitva, több ezer új dolgozót követel. Villámfelmérés szerint egyértelmű irányzat rajzolódik ki a részfoglalkoztatottak és a kisegítőszemélyzet iránt. Ott, ahol szakmai hozzáértésre van szükség, például a villamossági üzletekben, elsősorban részmunkaidőben alkalmaznak új munkaerőt. Az élelmiszer- és cipőboltokban alacsonyabb végzettségű dolgozóval is beérik. A nagyobb kereskedelmi hálózatok általában 900-1100 új embert akarnak fölvenni a hosz- szabb nyitvatartás miatt. Tavaly Ausztriában a munkanélküliek átlagos száma 230 507 volt, ez 7 százalékos aránynak felelt meg, az 1995-ös 6,6 százalék után. 1996-ban éves átlagban 6,9 százalékkal nőtt a munkát keresők száma 1995-höz képest. Pozsony (MTI) - Január elsejétől érvényesíthető az egyébként egy éve hatályos szlovák nyelvtörvénynek az a rendelkezése, amely szerint annak megszegőit immár félmillió koronáig terjedő bírsággal sújthatják. A legnagyobb példányszámban megjelenő szlovák napilap, a Novy cas arra emlékeztet, hogy a házasságra lépő szlovákiai magyarok az anyakönyvvezető előtt már csak szlovákul mondhatják ki a boldogító „ánót”, hogy az orvosok kerülni kötelesek a latin szakkifejezéseket, és a 12 évnél fiatalabb gyerekeknek ezentúl „nem lenne szabad kapcsolatba kerülniük a cseh nyelvvel” Ezzel arra utal, hogy a cseh nyelvet értő szlovák gyerekek számára a cseh nyelvű vagy más nyelvből cseh nyelvi-e szinkronizált filmek, videokazetták szlovákra szinkronizálandók - Donald kacsa tehát csak szlovákul „szólalhat meg”. A szlovák jégkorong-válogatott mezén sem állhat ezentúl az, hogy Slovakia - helyére a Slovensko felirat kerül. A magyar bácsika pedig a hivatalban nem szólalhat Moszkva, Bukarest (MTI) - Az évszakhoz képest is szokatlan, tartósnak ígérkező hideghullám számos emberéletet követelt. Körképünk az időjárás viszontagságait, valamint annak következményeit kísérli meg vázlatosan számba venni. Moszkvában az év eleje óta 9 ember fagyott meg az utcákon és 162- en kerültek fagyási sérülésekkel kórházba. A változatlanul kemény tél halálos áldozatainak száma ezzel elérte a 30-at. Bukarestben öt hajléktalan halt meg az utóbbi két napban. Velük együtt már 56-ra emelkedett a Szenteste óta tartó romániai hideghullám halálos áldozatainak száma. A köd miatt számos légijáratot töröltek tegnap a milánói nemzetközi repülőtéren, a leszálló gépeket pedig másfelé irányították. Tízen életüket vesztették, négyen súlyosan megsérültek és 29-en eltűntek az erős havazás miatt a Kína meg többé magyarul - említi a lap, majd felteszi a kérdést: „Mi ez? Talán a monarchiabeli évtizedek magyarosításáért járó elégtétel? Vagy a második világháború miatti bosz- szú? Vagy (csak úgy suttogva) talán a megtorlások kezdete?” Mint megjegyzik: ezek után két lehetőség marad. Vágj' tiszteletben tartani a törvényt, vagy keresni a kiskapukat. , Az Új Szó munkatársa arról írt, hogy a pozsonyi pályaudvaron egymás közt magyarul beszélő árusok a magyarul beszélő vevőnek szlovákul válaszolnak; hogy Jókán, az egyik mátyusfóldi faluban január elsejétől már nem két nyelven szólal még a helyi hangosbeszélő; hogy az egyik galántai orvos a nyolcvan- négy éves pácienséhez január elseje óta már csak szlovákul beszél - jóllehet ősszel még barátságos hangon, magyarul társalgóit vele, mert „biztos, ami biztos alapon most már csak államnyelven szólal meg”. „A somorjai templomban sem az ördögtől félnek, az ellen ott a szenteltvíz, hanem a nyelvőrtől, mert hátha rajta nem fog. Ezért a karácsonyi ünnepek előtt egy északnyugati részén. A hóesés mintegy ezer személyt szigetelt el a külvimagyarul gyónni kívánó asszonyra rá lehetett szólni a gyóntatószék rácsos ablaka mögül, hogy gyónjon csak szépen szlovákul, elvégre ami a nyelvőröket foglalkoztató kultuszminisztériumnak tetszik, az bizonyára az Úrnak is kedves” - írta a pozsonyi magyar napilap. Az Új Szó szerint „mindehhez már csak hab a tortán, hogy Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Vasárnapi Újság című rádióműsorban úgy beszélt a szlovák nyelvtörvényről, mint követendő példáról” - mert „a kiváló történész az amerikanizaló- dó Nyugat egyre szorosabb közelségében és a készülő nagy európai integrálódásban a kis nepek nyelveit félti a világnyelvek expanziójától, s a szlovákiaihoz hasonló nyelvtörvényben látja a védekezés lehetőségét”. A lap megjegyzi, hogy Glatz Ferenc „beállt kibicnek” a szlovák nyelvőrök mellé - „nem gondolva végig, hogy az (a szlovák nyelvtörvény) korántsem az angolt hivatott kiszorítani a hivatalos érintkezésből. hanem a szlovákiai magyarok anyanyelvét”. lúgtól, és 186 ház omlott össze a december 27-i, első vihar kitörése óta. Az ítéletidő az évforduló után is maradt Macska mirtusszal Vathy Zsuzsa v Öt perc alatt ott volt a régi munkahelyén. Akarta, nem akarta, amikor látogatóba ment egykori munkahelyére, mindig megdobbant a szíve. A színes mozaikablakok, a rózsaszín, sárga márványlépcsők, az oszlopok, az árkádos belső udvarok, lenn a kávéház, és benn az irodák - élete első és egyetlen munkahelyét jelentették. Mikor a kiadói vállalkozás tönkrement, csak tíz embert tudtak megtartani, és neki el kellett jönnie, azt hitte, vége az életének. Fél évig a lábát sem tudta betenni az épületbe, de lassan elmúlt a sértettsége, most már szívesen jön. Régi kollégái nagyon kedvesen fogadták. A gyerekeit kérdezték, ő az ő gyerekeiket, valaki megmutatta az új személyi igazolványát, színes fénykép volt benne, azután végignéztek egy receptkönyvet, jó üzlet lesz, rengeteg pénzt kereshetnek vele, és mire a boldogságnak-boldogta- lanságnak a felemás érzése elfogta: itthon van, két év után is mintha itthon volna - megjött Jókká. Ahogy álltak egymás mellett, a válluk összeért. Átmentek egy másik szobába, és ott is összeért a válluk. Az összetartozásukat és az örömüket fénylő szemmel nézték a munkatársak, mert részeseik voltak kapcsolatuk minden eddigi fordulatának. A hirtelen fellobbanó szerelemnek, a két év próbaidőnek, és a végkifejletnek, amikor váratlanul minden jóra fordult, mintha a szerelem ült volna diadalt a hétköznapok felett, úgy ünnepelték őket, és vele magukat is. Jokkát érzékeny és fanyar humoráért szerették a munkatársak, cinikusnak látszó kívülállásáért, amivel ellentétben állt a pirulása. Ha zavarba jött vagy mérges lett, fehér bőre rózsaszínre változott. Pálma elhozta volt kollégáinak az ígért kozmetikai cikkeket, az alkoholmentes tonikot, a körömvirágolajos bőrregenerálót, és a méregdrága liposzómás krémet. Összeszedte a múlt havi rendelések árát - fizetésnap volt - (okká pedig eltette a Forradalom tragikus asszonyáról szóló kéziratot. Majd keres rá kiadót, vagy megpróbálja ő maga - az utcán odaadta Pálmának, hogy olvassa el, nagyon kíváncsi a véleményére, jobban megbízik benne, mint saját magában. Végül megebédeltek a kiadó ebédlőjében, hogy még egyszer megmártózzanak a munkahelyek kényelmében: filléres ebédek, olcsó üdülök, ingyen irodaszerek, telefonok, télen a meleg irodák és a mindenkori boldog fecsegések. Ezután elindultak a „kis sufni", lókká bérelt irodája felé. Alig tettek pár lépést az utcán, egy kéz kinyúlt előttük, feléjük nyújtott egy poharat, és megkérdezte, megkínálhatja-e őket egy koktéllal? Egymásra nézve kortyolták a kétszázötven-féle gyógyfüvet tartalmazó jeges italt - egy cég reklámja volt -, és nem hittek a szemüknek, történhet másokkal ilyen? Könnyűek lettek a könnyű koktéltól, és nem tudva betelni a szabadság örömével, nem kell bujkálni, csak sétálnak, mindenki szeme láttára, ketten egymás mellett, mindig a napos oldalon, egy pillanatra megint maradéktalanul boldogok lettek. Jókká irodájában, „Szabó-Kovács József menedzser igazgató", ez állt a névjegyén, könyvek, folyóiratok, egymásra tornyozott papírdobozok rendetlenségében leültek egy íróasztalhoz. Kinn, az ablak alatt bordó és sárga virágok virítottak, s mert éjjel esett az eső, most különösen ünnepi színben pompáztak. Margit néni, a nyugdíjas titkárnő, Jókká vállalkozásának egyetlen fényűzése, aki csaknem ingyen, munkaszeretetből dolgozott, egy dossziét tett Jókká elé. Ajánlatok jöttek és megrendelések, mondta sugárzó arccal, amint a jó hírekhez illik. A „Cívis", Jókká vállalkozása reklám- és propaganda irodaként lett bejegyezve. Vállaltak teljes reklámozást, újságban, rádióban, televízióban, emblématervezést, fantázia-névadást, díszdobozkészítést, csomagolást, egyenruhák tervezését légikisasszonyoknak, áruházaknak és alkalmi rendezvények dolgozóinak, mindent elvállaltak, hogy majd egyszer könyvkiadók lehessenek, mint amikor elindultak, és rövid egy év alatt meg is buktak. )okka megfogadta, ha újra könyveket adhat ki, csak történelemmel foglalkozik majd, újra kiadja az elfelejtett szerzőket, az ismeretlen külföldieket, megajándékozza az embereket álmaik könyvével. Később talán gazdaságtörténetet, kultúrtörténetet, tudománytörténetet is megjelentet, és „az életemet teszem rá", hogy sikerüljön, mondta, ha belebukom, újrakezdem és megint újrakezdem. Ilyenkor piros foltok jelentek meg az arcán, szemében a szelíd pára helyett kemény fény, az álla alatt remegő kis toka ereszkedett. Tíz évvel idősebbnek látszott ilyenkor, de Pálma ezt az arcát még jobban szerette, mint a másikat. Kivett a dossziéból egy cégjelzéses levelet és meglobogtatta Pálma előtt. Találd ki, mit rendeltem Ausztriából? - Nevetett, mint aki jó tréfát eszelt ki, lobogtatta a papírt, azután nem várt tovább, megmondta: kukákat. Mit?! Kukákat! Pálma hátradőlt, a szék két hátsó lábára, pontosan úgy, ahogy a gyerekei szokták, bár nem szabadott nekik, és a meglepetéstől alig tudott szóhoz jutni. Kukákat? Jól hallja? Olyan kukákat közvetítek, mesélte |okka, hogy gombnyomással egy egyszerű szerkezet a negyedére préseli ösz- sze benne a szemetet! Nem naponta, hanem, csak négynaponként kell kiüríteni! Pálma örült, de ahogy férje kristályaiból is csak az illatuk, színük érdekelte, a kukák leírását is csak felületesen nézte át. Egy fax jött, igazgató úr, mondta Margit néni, s Jokkára ugyanolyan odaadó tekintettel nézett, mint negyven éves titkárnösége alatt valamennyi főnökére. Mielőtt kiment, Jókká egy köteg újságot tett Pálma elé, olvasson, amíg kint lesz.-Szeretlek, mondta amikor elment pálma mellett. (Folytatjuk.I A személyes kérdések órája Horn az Interneten Miskolc (ÉM) - Az összesített statisztikák szerint 14 ezren voltak kíváncsiak a magyar miniszterelnök első Internet-szereplésére, amelyet az iNteRNeTTo elektronikus újság szervezett szerdán. Horn Gyulát az „adás” egy órája alatt több ezer, nem egyszer személyes(kedő) kérdéssel szembesítették az „elektronizált” állampolgárok. Ezekből a kérdésekből és válaszokból adunk most közre néhányat. B. Csaba Bp„ azt kérdezte: - Önt hogyan szólítja a felesége, gyermeke, barátnője, ha van? Horn: - A feleségem apunak hív, gyermekeim is hasonlóan, a barátnőm pedig, ha lenne is, akkor sem árulnám el. Eöri Szabó Zsolt kérdezte: - Mire használja az Internetet, a Miniszterelnök úr, egyáltalán használja-e? Horn: - Nem használom, de becsülöm, sót, hajói tudom, Magyarországon többen kapcsolódnak az Internethez, mint Franciaországban. Ez is mutatja a fontosságát. Eöri Sz. Zs.: - Mióta saját email-címe van, többen zaklatják-e? Horn: - Nem számolom, hogy hányán zaklatnak, de az ország lakosságához képest elég sokan. L. G..: - Önt nagy taktikusnak tartják, de például Stumpf István politológus néhány hónappal ezelőtt azt írta önről, hogy „nem látni benne a stratégiát, a jövőképekből építkező politikust”. Én azonban olvastam egy stratégiai nyilatkozatát. Azt mondta, hogy közösségi típusú kapitalista rendszert szeretne. Az núlyen? Horn: - Sokféle véleményt olvasok, s ha mindegyiket mellre szívnám, már rég nem lennék életben. Vajon nem lehet-e stratégiának minősíteni azt, hogy’ az ország csatlakozni kíván a fejlett államok közössegéhez, ami hosszú és nagyon kemény munkát igénylő folyamat? Én szociális piacgazdasagot szeretnék, amelyben a különböző civil és szakmai közösségeknek az állam mellett meghatározó szerepük lenne. Úgy például, ahogy Németországban működik. Gszor@geometria.hu kérdése: - Ön szerint az eredeti mentalitás miatt, vagy az utóbbi rendszerek es kormányok szívós jellemformáló tevékenysége nyomán alakult ki az a helyzet, hogy ma Magyarországon senkinek nincs lelkiismeretfurdalása, ha adót csal, vagy feketegazdálkodik, vagy ügyeskedik? Horn: - Nem igaz, hogy mindenki csal, lop, de tény, hogy sokan. Az átalakulás egyik legsúlyosabb problémája, hogy óriási súlya van az ügyeskedésnek, a törvények kijátszásának stb. Ezen változtatni csak hosszú évek alatt lehet. asoka@banki.hu kérdezi: - Ön ellátogatott fél évvel ezelőtt egy újpalotai általános iskolába. Előtte azonban az ön tiszteletére az összes kátyút befoltozták az úton. És azokat az elsős, másodikos gyerekeket sem láthatta, akiknek a feleségem, a tanítónőjük csomagolja az uzsonnát, mert éheznek. Horn: - Nem tudtam róla, de örülök, hogy az újpalotai iskolában tartott lakossági fórum előtt betömték a kátyúkat. Ha időm lenne, fölkeresném az ország valamennyi iskoláját. Egyébként létrehoztam egy alapítványt évekkel ezelőtt, amely a gyerekek iskolai étkeztetését finanszírozza. Az igazi megoldást azonban a szülők anyagi helyzetének javítása jelenti. Erre már 1997-ben is van esély. Egyébként, több mint 50 éve dolgozom, és amikor a legszegényebbek voltunk, gyermekként is megtettem mindent azért, hogy’ a testvéreim ne éhezzenek. Aki képes mozogni, talán tud olyan kereseti lehetőséget találni, hogy a gyermekét táplálja, étkeztesse. G. Nándor kérdése: - Nem tartja-e nevetségesnek, hogy egy állami kutatóintézet diplomás kutatójának 38 ezer forint a bruttó fizetőse? Gusztustalan, hogy ilyen mértékű elszegényedés mellett a föemberek fizetése ilyen magas, sőt még az inflációt meghaladó mértékben emelkedik is. Ehhez azt tenném hozzá: hogyan lehetséges az, hogy a közszolgálati televízió vezetőjének fizetése majdnem háromszor akkora mint a Miniszterelnök Úré? Horn: - Teljesen egyetértek, hogy a teljesítményt produkáló tudományos kutatók jövedelmét emelni kell, miként az egész tudományos kutatás támogatását. Ami az állami vezetők jövedelmét illeti, növekvő bérfeszültség van a reálszféra és a közigazgatás alkalmazottainak a jövedelmei között. Ezen is változtatni kell. A tv-elnök fizetését a parlament által választott kuratórium állapítja meg.
