Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
1997» Ianuár 2.t Csütörtök Háttér ÉSZAK-Magyarország 11 Kinek lehet hasznos a válás? Nem szabad érzelmi alapon dönteni egy település jövőjéről A Berente-Kazincbarcika válás országszerte ismert, és tipikus eset Európában egyre több a másodállás Köln (MTI) - Európában egyre többen dolgoznak másodállásban. Amint a Német Gazdasági Intézet (IW) által a közelmúltban Kölnben nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, a több munkahelyen dolgozók száma 1987 óta megduplázódott, és 5,1 millióra nőtt. A keresőképes lakosság összlétszámúhoz képest ez még mindig csak 3,4 százalék, egyes országokban azonban - mint például Svédországban (8,3 százalék), Dániában 5,7 (százalék) vagy Portugáliában (5,6 százalék) - ez a hányad jóval magasabb. Az intézet adatai szerint a legkevesebb a másodállásban dolgozó Olaszországban (1,3 százalék). Németország Európában hátulról a negyedik helyen áll, itt 980 ezren dolgoznak több állásban. A munkaadókhoz közel álló IW az alacsony szám legfőbb okát az iparban még mindig igen jól fizetett főállásokban látja. Az IW felmérése szerint a legtöbb munkavállaló önként és nem szükségből dolgozik több munkahelyen, miközben a másod- vagy harmadállásokat nem szabad részmunkaidőben végzett munkákkal vagy idénymunkákkal azonosítani. 70 százalékuk rendszeresen dolgozott különböző helyeken, különösen a szolgáltatószektorban vagy amikor önállósulni kezdett. Átlagos munkaidejük hetente mindent összevetve 46 óra volt. Pápai adományok Kubának Vatikánváros (MTI) - II. János Pál pápa személyes megbízottja utazik csütörtökön Kubába, a pápai állam és Kuba közötti kapcsolatok javulásának üjabb jeleként, s az illető Havannába adományt visz, amely mintegy jelképes bírálata a Kubával szembeni, 34 éve fenntartott amerikai embargónak. Az II Giornale olasz lap értesülése szerint a pápai különmegbízott Camillo Ruini, az olasz püspöki konferencia elnöke lenne, aki Havannában találkozik majd Fidel Castro kubai vezetővel, s neki adja át a kubai szegények megsegítésére szánt pápai adományt. II. János Pál sokszor bírálta már eddig is az amerikai embargót, különösen a szigetország szegényeire gyakorolt hatása miatt. A pápai küldött látogatása újabb lépés a kubai-vatikáni kapcsolatok javulásában. Fidel Castro novemberben, egy római látogatása kapcsán látogatást tett a pápánál, aki elfogadta a kubai vezető kubai utazásra szóló meghívását. Az erre vonatkozó terveket azonban egyelőre nem véglegesítették, többek között, mivel a Vatikán szabta feltételek között szerepel, hogy Kuba biztosítson az eddiginél nagyobb szabadságot az egyháznak, s ezen belül tegye lehetővé, hogy külföldi papok is segíthessék az ország 200 papjának munkáját. Videóra írt iszlám terror London (MTI) - Véres leszámolások, brutális kivégzések sorjáznak azokon a videofelvételeken, amelyeket a Nagy-Britanniában működő iszlám szervezetek terjesztenek akadálytalanul a londoni mecsetekben, az algériai szélsőséges iszlám csoportok megbízásából. A The Sunday Times - amelynek munkatársai beszereztek egy példányt a hat fontért árult kazettákból - leírja: a képsorok egyike egy nyugat-algériai rendőrőrs elleni roham jeleneteit ábrázolja; a támadás során több tucatnyi rendőrt mészároltak le. A lap megszólaltatta a londoni szimpatizáns csoportok egyik vezetőjét, aki nyíltan elmondta: a kazetták Algériából érkeztek, s a vérben úszó képsorokat rendszeresen bemutatják a brit fővárosban működő iszlám közösségek találkozóin. A brit kormány jó ideje nemzetközi bírálatok célpontja. A hatóságok tehetetlenségét a GIA robbantásos merényleteitől szenvedő Franciaország kormánya ugyanúgy keményen ostorozza, mint az izraeli vezetés, amely szerint a londoni mecsetek környékéről a dél-libanoni terrorcsoportok számláira is bőséggel érkezik anyagi utánpótlás. Schöffer Jenó Budapest (MTI) - Korábban összetartozó települések szétválásáról a helyi közvélemény általában megosztott. A kezdeményező településrész lakói üdvözlik, a válást passzívan „elszenvedők” viszont helytelenítik már a kettészakítás gondolatát is. Lehet-e igazságot, sőt: egyáltalán valamit is tenni ez ügyben? És vajon milyen - többé-kevésbé deklarált - érdekek indokolják a kezdeményezést? Erről beszélgettünk Lackó Lászlóval, az Államigazgatási Főiskola professzorával. • Az ilyen szándéknak többnyire jól fölismerhető szubjektív és objektív rugói vannak. A kezdeményezők nézőszögéböl feltétlenül érthetőek, ha nem is mindig elfogadhatóak - állítja a professzor. □ Mondana példákat? Nem kedvelik a közöst • A leggyakoribb válóok: a kisebbik településrészen jelentős bevételi forrás van, amely a közös kalapban eloszlik, ahelyett - hogy mint egyesek értelmezik a települési önállóságot - ott maradna, ahol keletkezik. Ilyen például Kazincbarcika és Berente, Szeged és Algyó, Ózd és Farkaslyuk ügye. A háttérben az önkormányzatok finanszírozásának rendszere áll, amelynek fontos bevételi forrásként a személyi jövedelemadónak az önkormányzatoknál hagyott hányadával számol. E pénz elosztása könnyen lehet konfliktusok forrása, s - mint az adott helyeken - másutt is racionális indoka lehet a válási szándéknak. Csakhogy másutt a szubjektív okok nyomnál? sokat a latban! □ Mire gondol t • A korábbi évek gyakran erőszakos település-összevonásainak reakciójára, amit fólerősített az 1990- es törvényben kinyilvánított önállóság eufóriája. Az önkormányzatok komolyan veszik a lehetőséget, s nem akarnak egyszerű részek lenni a nagyobb egészben. Olykor még abban az'esetben sem, amikor e szándékuk valóra váltása megoldhatatlan helyzeteket teremtene. Például azt, hogy saját iskolájuk lesz - tanulók, saját orvosi rendelőjük - eltartó forrás nélkül, miközben önálló hivatali apparátust Budapest (MTI) - A vasút részesedése a fuvarpiacon az idén 31 százalékra nőtt. A tervezett 48 millió tonna helyett azonban év végéig várhatóan csak 43 millió tonna árut tudnak elszállítani. Ez a teljesítmény közel van az 1993-as áruszállítási mélyponthoz, amellett hogy az ez évi költségkeretet maradéktalanul kimerítették - nyilatkozta Sipos István vezérigazgató a társaságjelenlegi helyzetéről. Az 1996-ra vállalt 10 százalékos teljesítménynövelésből mindössze 2-3 százalék valósul meg. A veszteség a tervezett 9,4 milliárd forint helyett túllépi a 10 milliárd forintot. A bérkiáramlás is meghaladja a vállalt 19,5 százalékot, több, mint 21,3 százalékos. Ez utóbbi nem jelentene problémát, hangsúlyozta a vezérigazgató, ha a teljesítmény is ezzel összhangban nőtt volna. Az átlaglétszám is magasabban alakult: a bérkifizetést 1 milliárd forinttal növelve, az első félévben felvettek 1500 munkavállalót, amely belső átcsoportosítással elkerülhető lett volna. A létszám ezzel együtt év végén 60,5-61 ezer körül alakul. A rossz teljesítmény mögött külső és belső okok egyaránt találhatók. A búzakivitel a tavalyi 3 millió tonnáról 300 ezer tonnára esett visz- sza, a Szerbiát sújtó embargó feloldását követően nem érkezett annyi áru, mint amennyire számítottak. A társaság felsővezetésén belül hatalmi harc, a kereskedelmi és üzemviteli főosztályok között pedig viták alakultak ki. kénytelenek működtetni, a hozzá szükséges szakemberek nélkül. És nem utolsósorban tetemes költségekkel, amelyekre a pénzt mástól kell elvonni. □ Ez nyilván nem helyeselhető törekvés, csakhogy: van-e valamilyen mód arra, hogy ezt kívülről megakadályozza bárki? • Természetesen nincs, hiszen ehhez módosítani kellene az érvényben lévő törvényeket. Nem hihetjük, hogy akadna olyan politikai erő, amely vállalná az adminisztratív beavatkozások kezdeményezésével járó antidemokratikus minősítést. És ha volna is, nem képviselné a többség akaratát. Fontos indokok □ Pedig szakmailag akár ilyen beavatkozás is indokolt lehetne? • Ha valóban csak a szűkén vett közigazgatást tekintjük szakmai plénumnak, akkor igen. Hiszen az indokolatlan válások megakadályozásával számos későbbi gondot is elkerülhetnének az érintett települések. Nem csökkenne, hanem fejlődhetne a helyi közigazgatás színvonala, mert az alkalmas szakemberek nem szóródnának szét a két hivatali apparátusban, ahelyett, hogy képzetlenekkel töltenék fel kényszerűségből azokat. A közszolgáltatások terén is többre képes az egységes település. Ami a források elosztását jelenti, az persze egészen más ügy. Ha rossz - és tapasztaljuk, bizony sok esetben rossz - az A vasúttársaságnak eddig 106 milliárd forintnyi adósságállományát szanálta a kormányzat. Ezzel a MÁV a megbízott vezérigazgató megítélése szerint kedvező helyzetbe került. Annak érdekében, hogy a teljesítmény javuljon, a társaságnak növelnie kell árutovábbítási gyorsaságát, amely egyelőre minden kapcsolódó tevékenységet is számbavéve 3 kilo- méter/óra. Ezzel szemben a közúté 30 kilométer/óra. Át kell alakítania továbbá a tarifapolitikát, növelni kell a szolgáltatás mennyiségét, és javítani kell a minőséget és a teljesítőképességet. nem a törvény, hanem a helyi demokratikus intézményrendszer gyengeségének a következménye. De szakmai rosszallásomat az is kiváltja, hogy a folyamat homlokegyenest ellenkezik minden modern külföldi gyakorlattal, s még saját országunk integrációs törekvéseivel is - legalább elvben - szembe kerül. □ Ön oktat, előadásokat tart, felvilágosít. Milyen gondolkodásmódot, cselekvési irányokat ajánl ahhoz, hogy az esetleg csak a jövőben érintett településeken célszerűen döntsenek a válás kérdésében, ha az komolyan szóba kerül? • Három alapvető dologra hívom fel a figyelmet. Az egyik: maga a szemlélet váljon végre racionálissá! Az érzelmeket próbáljuk kihagyni már a döntések előkészítési szakaszából is. Megjegyzem, ez csak akkor éri el a célját, ha a törvényhozással szinkronban születik a felismerés: itt már tényleg tenni kellene valamit. A másik: az ésszerű társulásokat jobban, eredményesebben és - ami most oly gyakran hiányzik -a kellő pénzeszközöket is biztosítva kell ösztönözni. Végül pedig egy intelem a politikai pártoknak. Ne csak abban versenyezzenek, hogy a formális demokráciát melyikük kívánja jobban kiteljesíteni, hanem azt mérjék fel végre: hosszabb távon mi válik hasznára az országnak. □ Ez az igazán jó válás: a hasznunkra válás. • Egyetértek. Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke a társaság informatikai fejlesztéseivel kapcsolatban elmondta, hogy a MÁV a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium egyetértésével üvegszálas adatátviteli rendszer kiépítését határozta el törzshálózata mentén. A cég egyben távközlési társaság alapításáról is döntött. A társaságban külföldi cégek - az Unisource és az AT and T - kisebbségi érdekeltséggel vesznek részt. A létrejövő társaság részvényeit tőzsdére szánják és 2001-től a koncesszió lejártával nyíltláncú beszédátvitellel is foglalkozni kívánnak. A mélyponthoz közelített a MÁV A tervezettnél ötmillió tonnával kevesebb árut szállítottak A teljesítmény az 1993-as mélyponthoz közelít Fotók: Farkas Maya Hollandiában egyre több az eutanázia Antwerpen (MTI) - Az elmúlt öt évben 33 százalékkal emelkedett az eutanáziaesetek száma Hollandiában - állapította meg az ottani egészségügyi és igazságügy-minisztérium közös felmérése. Tavaly az orvosok összesen 3600 esetben segítettek meghalni az ezt kívánó, gyógyíthatatlan betegeknek, miközben a kérések száma elérte a 9700-at, ami 37 százalékos növekedés. Az összes haláleset közül 1990-ben 1,9, tavaly 2,6 százalék volt ebbe a kategóriába sorolható. A kegyes halál alkalmazása mindazonáltal nem azért gyarapszik, mert azt Hollandiában engedélyezik, hanem azért, mert nő az ezer főre eső halálozás aránya, és egyre több az olyan rákos megbetegedés, amelynél a beteg eutanáziáért folyamodik - mutat rá a felméréshez fűzött elemzés. Bizonyos feltételekkel... Hollandia jelenleg az egyetlen európai ország, ahol bizonyos feltételek között nem bűn a halálos betegek halálba segítése. Jóllehet a bün- tetótörvénykönyv még mindig 12 év elzárással sújtja, az említett felmérésből az derül ki, hogy 1990 és 1995 között 120 eutanáziaesetet vittek bíróság elé, ám ebből csupán húsz ügyben folyt valódi per, és mindössze hat orvost ítéltek el - egyiket sem hat hónapnál hosszabb börtönre és valamennyiüket felfüggesztve. Több esetben egyébként nem titkoltan csupán azért folytatták le a pert, hogy az ítélettel kitöltsenek egy-egy joghézagot. A parlament sokéves vita után három évvel ezelőtt fogadta el azt a szabályozást, amely engedélyezi a módszer alkalmazását, ha gyógyíthatatlan, elviselhetetlen fájdalomtól szenvedő betegről van szó, aki legalább kétszer egyértelműen, szabad akaratából kijelenti, hogy meg akar halni. Az orvosnak előzőleg pontosan tájékoztatnia kell páciensét állapotáról, hogy az más lehetőségeket is figyelembe vehessen. Ha a beteg ragaszkodik a halálhoz, az orvosnak konzultálnia kell a kérdésről egy kollégájával, majd az eutanázia minden esetéről értesítenie kell a halottkémet, és az előírásoknak megfelelően részletes dokumentációt kell készítenie. Ezzel együtt tavaly még csupán az esetek 41 százalékát jelentették be hivatalosan, a jelentés készítői szerint azért, mert az orvosok félnek a pertől, önmaguk és családjuk meghurcoltatásától. Aggok, gyermekek A szabályok lehetővé teszik a méltó halál alkalmazását olyan esetekben is, amikor a betegnek nincs már módjában kifejezetten kérnie azt. Tavaly 950 alkalommal vetettek véget olyan szenvedők életének, akik már nem voltak eszméletüknél, aggkori elmegyengeségben is szenvedtek, illetve beszélni még nem tudó kisgyermekek voltak. Közülük azonban 53 százaléknyian betegségük korábbi szakaszában már jelezték, hogy nem kívánnak tovább élni. Tavaly a halálba segítettek nyolcvan százaléka rákos volt, akiknek egybehangzó orvosi vélemények szerint kevesebb mint egy hetük volt hátra. Az akaratukat kifejezni tudók hetvennégy százaléka azért kért eutanáziát, mert elviselhetetlennek és hiábavalónak érezte fájdalmát, 56 százalékuk pedig már semmi másra, mint méltó halálra vágyott. Szép számmal akadtak mindazonáltal olyanok is, akiknek nem hagyták jóvá a kérését. Az orvosok az esetek 35 százalékában nem találták elviselhetetlennek a fájdalmat, 32 százalékban úgy ítélték meg, hogy még nem próbálták ki minden lehetséges gyógyítási módszert, 31 százalékban pedig a beteget vélték túl feszültnek vagy depressziósnak ahhoz, hogy kellő higgadtsággal mérje fel helyzetét. Lelki kin miatt is Hollandiában nagyon jelentős tábora van az eutanázia támogatóinak. Egy idén készült felmérés szerint a lakosság nyolcvannégy százaléka egyetért a módszer végső megoldásként való alkalmazásával. Az eutanáziát a legtöbb politikai erő is támogatja, ellenzőiket pedig a jelentős pártok közé tartozó kereszténydemokraták vezetik, miként a jó halált elvető legjelentősebb társadalmi szereplő az egyház. A legelszántabb támogatók viszont immár azt feszegetik, hogy ne csak testi, hanem lelki szenvedés is minősülhessen elviselhetetlennek, és akiket ilyen kínoz, úgyszintén kérhessék életük gyors és fájdalommentes kioltását. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az eutanáziát jó halálként, kegyes halálként, könyörületes halálként vágj' méltó halálként kell-e meghatározni. Filozófusok, nyelvészek, orvosok, etológusok, szociológusok, papok, politikusok törik a fejüket azon, hogyan lehetne legtalálóbban nevén nevezni. Fizikailag viszont egyszerű az eset: egy piciny szúrás vágj' egy tabletta, amely pillanatok alatt elernyeszti a szenvedő izmait, köztük a szívizomzatot is. A hollandok felmérésének tanúsága szerint az elmúlt öt évben az esetek 90 százalékában ezt a módszert nevezték aktív eutanáziának.
