Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-17 / 294. szám
6 A Itt-Hon 1996. December 17., Kedd A szikszói 402. számú KEREKNAP ABC vezetője és dolgozói kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánnak minden kedves vásárlójuknak. Alsóvadász polgármestere és képviselő-testülete kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kíván minden kedves lakosának. * 133809/ 1H‘ Kellemes karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kíván minden kedves FANCSALI LAKOSNAK Fancsal község polgármestere és képviselőtestülete. • 133815/1H* Minden kedves SZENDRŐI LAKOSNAK kellemes karácsonyi .. I ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kíván Szendrő város polgármestere és képviselőtestülete. Minden kedves lakosának békés, boldog karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új esztendőt kíván Encs város képviselőtestülete és polgármesteri hivatala. *133820/ 1H* Békés karácsonyt és eredményekben gazdag boldog új évet kíván minden kedves lakosának Abaújlak polgármestere és képviselőtestülete. \ r Felsővadász község Valamennyi lakójának békés karácsonyt és boldog új esztendőt kíván Szemán János polgármester, Fefiér József körjegyző, (Valamint a képviselőtestület tagjai. Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag békés, boldog új esztendőt kíván községe minden lakójának Aszaló polgármestere: Baráth László, jegyzője: Saminé Matlák Magdolna és a képviselőtestület tagjai. 1996. December 17., Kedd Itt-Hon A 3 Több lábon állva biztonságosabb az élet Zsujta (ÉM - NZ) - Többszörösen igaz a felismerés ebben a kétszáznyi lakosú kisközségben: több lábon állva biztonságosabb az élet. Itt egyféle foglalkozásból nehezen lehet megélni. Az jár jól, aki kísérletezik, próbálkozik. Tóth Csaba az utóbbiak közé tartozik.- Iskoláim elvégzése után Encsen dolgoztam a vízgazdálkodásnál, pontosabban a Bélus-völgyi Víztársulatnál művezetőként, majd építésvezetőként - vázolja eddigi életútját. - Aztán a biztosító következett, három évig voltam üzletkötő. Amikor a rendszerváltást követően polgár- mestert választottak Zsujtán, rám szavaztak a falubeliek. Azóta is tiszteletdíjasként látom el ezt a feladatot. 1994-ben újabb munkalehetőség kínálkozott, ami azzal az előnnyel járt, hogy helyben volt.- Kiépült nálunk is a vízműhálózat, és a korábbi munkahelyemen szerzett tapasztalatok alapján én lettem a kezelője. Ez az önkormányzat tulajdonában van. Zsujtán nem sok dolga akad a polgármesternek, intézményük nincs, óvodába és alsó tagozatos osztályokba Abaújvárra járnak a gyerekek, a felsőbb osztályosok pedig Göncre. Leginkább a szociális problémákkal kell szembenéznie az önkormányzatnak, és segíteni a rászorultakon, amennyire a büdzséből futja. Azelőtt itt is, mint Abaúj legtöbb községében a mezőgazdaságból éltek az itthon maradottak. Dolgoztak a termelőszövetkezetben és a közös gazdaság hátterével a háztájiban megtermelték a konyhára valót, neveltek állatokat.- Az abaújvári szövetkezethez tartozott a környék. Felszámolása után kevesen kezdték újra a magángazdálkodást. Nehéz mit kezdeni a földdel állatállomány, gépek híján. Roncsol Sándor vágott bele 60 hektárba. Mi is vállalkoztunk a szomszéddal, olyan 80 hektárt művelünk. Elég nehéz volt a kezdet, mert az utóbbi években a téesz már nem nagyon művelte a földet, szinte újra fel kellett tömi a parlagon maradt területeket. Ezen a vidéken ma az a jellemző, hogy sokan, akik nem tudják megművelni a földjüket, bérbe adják vállalkozónak. így gazdálkodunk mi is részben bérelt földön. Tóth Csaba: Kényszerű lépés volt a vállalkozásunk a szomszéddal Fotó: Knyizsák Ferenc Tóth Csaba tehát főállásban vízműkezelő, mellette tiszteletdíjas polgármester-, ezek mellett pedig újabban mezőgazdasági vállalkozó.- Amolyan kényszervállalkozás a mienk. A téesz megszűntével új gazdára vártak a gépek. Gondoltuk, meg kellene próbálni, majd csak lesz igény szántás és más gépi szolgáltatás iránt. Számításunk a nagyobb volumenű bérmunka iránt nem jött be. Következett tehát az, hogy magunk műveljük a földet. Burgonyát ültettünk, kukoricát... Csakhogy az a baj, hogy az idén igen alacsony áron vásárolták fel a krumplit. Göncön és környékén nagy múltja van a termesztésének, de mostanában sokan panaszkodtak, hogy jóval az önköltség alatt igyekeztek felvásárolni. Ez is arra utal, hogy a mezőgazdaságon belül is az a vállalkozás ígérkezik stabilnak, amelyik több lábon áll. Ha az egyik terménynek alacsony az ára, ellensúlyozhatja a másik.- Igen ám, de ehhez több technika, tőke szükséges. Ebben pedig nagy hiány mutatkozik errefelé. A jelenleg jellemző megélhetési nehézségek mellett talán biztató a jövőt tekintve, hogy szépen fejlődött a kis községben az infrastruktúra. Adva a vízellátás, a gáz, és folyamatban van a telefonigények kielégítése. Az abaúji térségben élő emberek abban bíznak, hogy a körülmények csak vonzanak majd ide vállalkozókat messzibb vidékekről is. 11<ArÁcsö>iv|Í és újévi iókívÁmÁ$~ Akció | lApvmkbAtt | Felhívjuk tisztelt magán- és közületi hirdetőink figyelmét, hogy pi az Itt-Honban kedvező áron 1/8-as méretben helyet biztosítunk | tarácsonvji és újévi jókívÁvisÁSAikmk. | Az ajánlatunkkal egyező nagyságban megjelenő hirdetések ára mindössze 25OöFt | NE HAGYJA KI a lehetőséget, kívánjon Kellemes Karácsonyt | és Boldog Új Évet szeretteinek, ismerőseinek, üzleti partnereinek, I ügyfeleinek Ön is az Itt-Honban! Decemberi megjelenési nap: I XII.31. _Hm Jegyzet Kilencedszer Nagy Zoltán Gesztelyben rácsodálkoztunk a polgármester életútjára: immár kilencedik ciklusban áll a község élén a lakosság bizalmából. Számolunk: az utolsó választás óta két év telt el, így is három évtizednyi szolgálatán Szemán András mögött. Kevés vezető bír hasonló életpályával a megyében és az abaúj-tor- nai részen. Bogozgatjuk, hogyan lehet ezt ilyen hosszan csinálni politikai rendszerváltozás, és - tegyük hozzá - vezetői, munkahelyi stílusváltásokkal együtt. Megkérdeztünk néhány választópolgárt, miként is maradhat egy ember ilyen hosszan egyazon tisztségben. Rendes magyarnak kell lennie - volt a kiinduló válasz. Valljuk be: ez így túl általánosnak hangzik. Mit is jelent ez konkrétan, egy adott közösség esetében? Leginkább azt, hogy a vezető minden idegszálával együtt éljen a faluval, ne csak ismerje, érezze is át a lakosság, a családok problémáit, és legalább is „igyekezzen" segíteni. Igen „legalább is" igyekezzen, mert az ugyebár előre borítékolható, hogy sok gondot, konfliktus-helyzetet a legnagyobb jószándék mellett sem lehet megoldani. Ám a panaszosnak, a nehéz helyzetbe került polgárnak az is sokat számít, ha megértéssel, együttérzéssel találkozik avagy jó tanácsot kap. Igen ám, de az e munkával járó nem kevés konfliktushelyzet kikezdi a mégoly erős idegzetű ember erejét, nyugalmát is. Szükségesek tehát olyan adottságok, jellemvonások is, amelyek alkalmassá teszik a község, a város élén munkálkodó vezetőt az ütközésekkel járó feladatok ellátására. Ez az adottság alighanem embertársaink sze- reteténél, a „másság" elfogadásánál kezdődik és folytatódik azzal, hogy szerény, gyakran aprónak tűnő hétköznapi tettekkel szolgálja választóit, törekszik a közmegegyezésre, és a látszatát is kerüli az uralkodói hajlandóságnak. Több olyan polgármester áll településeink élén, akik nem 1990-ben, a rendszerváltással kezdték a közigazgatási munkát. A szabad választásokon történt megmérettetésük, újjáválasztásuk talán azt jelzi, hpgy a politikai elkötelezettségnél fontosabbak az emberi tulajdonságok. Ahogy Gesztelyben mondták: legyen rendes magyar ember a választott. Ehhez egy adalékot tett hozzá a református presbitérium helyi gondnoka: „a polgármester édesapámmal együtt kezdte itt a munkát - ő volt a református lelkész. A kezdetektől jól megértették és segítették egymást. Megtalálták a közös hangot. Pedig akkoriban a tanácselnököktől mást várt a politika a vallással kapcsolatban."
