Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-17 / 294. szám
12 ÉSZAK-Magyarország Sport 1996. December 17., Kedd Ökölvívás — Golota önkritikája Atlantic City (Reuter, MTI) - „Bolond vagyok” - ezek az önértékelő szavak a lengyel Andrzej Golota szájából hangzottak el, miután öt hónap alatt másodszor léptették le mélyütésért, mindkétszer az amerikai Riddick Bowe ellen. Mint ismeretes, a szombaton lejátszott Bowe - Golota profi nehézsúlyú ökölvívó mérkőzés utolsó előtti menetében szabálytalan ütés miatt diszkvalifikálták a lengyel bokszolót.- Amikor Andrzej látta, hogy az eredeti elképzelése nem segíti őt győzelemre, ismét szabálytalanul kezdett öklözni. Erős legény, de nem tudott mit kezdeni az én taktikámmal - nyilatkozta Riddick Bowe.- Golotát korábban már intettem szabálytalan ütésért. Azért zártam ki, mert már harmadszor is.övön alul ütött - indokolta döntését az összecsapás bírája, Eddie Cotton. A mérkőzés győztese (balra) a találkozót követően már az elkövetkezendő összecsapásairól is szót ejtett: - Remélem, Evander Holyfield ad még egy esélyt nekem, hogy megmérkőzhessek vele - zárta mondandóját Bowe. Fotó: AP Asztalitenisz — serdülő TOP 12 Mályi (ÉM) - A hétvégén Mályiban, a Móra Ferenc Általános Iskolában rendezték meg a megyei serdülő asztalitenisz TOP 12 versenyét, ahol az alábbiak szerint végeztek az indulók. 1. Lehoczki (BÉM SE), 2. Magyar (BÉM SE), 3. Szabó (Hajdúszovát), 4. Zeller (Mályi), 5. Toboz (45-ös iskola Miskolc), 6. Kulcsár (Mályi). .Totósarok, 51. hét. 1. Bologna (40 - Perugia (120 A masszív bolognaiaknak az ilyen meccseket hozniuk kell. 2, Milan (30 - Parma (140 Gyengélkednek ugyan a sajtosok, de a rangadóra „felszívhatják" masukat. _________ 3. Napoli (70 - Lazio (90 A fővárosiak ellen javítanak a déliek. 4. Piacenza (13.) - Juventus (1. „Érdektelenné" válna a bajnokság, ha mindig nyernének a zebrák.____________________ K iélezett csata várható, ezért mellőzhetjük a dön- Úgy tűnik elkapták a fonatai a rómaiak. 7. Sampdoria (8.) - Vicenza (2.) Két megbízható csapat kiegyensúlyozott küzdelme várható. 8. Verona (170 - Udinese (11.) Az újoncok kit küzdjenek le, ha nem az udineie- ket?... ______ 9 . Lecce (1.) - Brescia (40 Biztos hazai siker a papírforma, ám ilyenkor képzelhető el meglepetés. _______________ 10. Lucchese (8.) - Bari (3. A vendégek az élvonalba törekednek. A patinás egyesület feltámadása nem késhet sokáig. TOTÓNYEREMÉNYEK A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a 50. heti totónyeremények a jövedelemadó levonása után a következők: 13 plusz egy találatos szelvény 4 darab, nyereményük egyenként 1 760 720 forint. 13 találatos szelvény 5 darab, nyereményük egyenként 461 828 forint. 12 találatos szelvény 269 darab, nyereményük egyenként 11 589 forint. A 11 találatos szelvényekre egyenként 1043 forintot, a 10 találatos szelvényekre egyenként 252 forintot fizetnek. GÓLTOTÓ 4 találatos nem volt. A következő hétre átvitt nettó nyereményösszeg 1 217 860 forint. 3 találatos nem volt. Ä következő hétré átvitt netto nyereményösszeg 236 010 forint. A közölt adatok nem véglegesek. „Flúgos futam” úttalan utakon Az Üveges-Takács páros kategóriagyőzelme a tereptúra-bajnokságban A bél i futam után a győztesnek járó serlegekkel Pásztor Attila Miskolc (ÉM - A Miskolci Autósport Egyesület versenyzői idén is nekivágtak a „szokásos” föld- és aszfaltútjaiknak, hogy a versenyeken eredményesen szerepeljenek. Ez a legjobban a tereptúra-bajnokságban az Üveges Gábor-Takács Enikő párosnak sikerült, akikkel az 1996-os idényről beszélgettünk. □ Mi az amit. tudnunk kell a tereptúra futamokról? • A verseny előtt egy órával osztják ki az itinert, ez azt jelenti, hogy a futamok előtt nem lehet a pályát bejárni. A versenysorozat öt futamból állt, amelyek végén mi lettünk a kategóriánk elsői, míg abszolútban a második helyet szereztük meg. Ez azért is nagy eredmény, mert voltak érdekességei ezeknek a futamoknak. Előfordult olyan, hogy „mentünk” a számunkra kijelölt pályán, amit terepjáróval mértek be, és nem egyeztek, nem is egyezhettek az itineren szereplő adatok, mert mi Ladával mentünk. Nem volt ritka, hogy egy ötven kilométeres szakaszon négy-öt kilométeres eltérés mutatkozott a „hivatalos” itiner és az általunk lehajtott táv között. Néha azonban az sem volt elég, hogy kerestük a leágazásokat, mert olyan váratlan akadályokkal is meg kellett „küzdenünk”, mint egy szemből érkező terepralis autó, mert a „szervezésnek” köszönhetően ugyanarra a pályára engedték rá szemből a terepeseket is. Mindenesetre túléltük. Eddig. □ A futamok hogyan alakultak? • A bemutatkozó verseny Kisbéren a „hagyományos” pályán volt. Rögtön az elején műszaki problémával kellett megküzdenünk a terep mellett, hiszen a második kilométertől csak egyes és hármas fokozat volt a váltón. így mentünk le közel 250 kilométert és szereztük meg a kategória harmadik és az abszolút negyedik helyet. A második lóerőpróba már jobban sikerült, „hazai” pályán a miskolci futamon elsők lettünk a kategóriánkban, az abszolútban pedig a harmadikok. □ Aztán egy abszolút győztes verseny következett. • Béren minden pálmát elvittünk, hiszen mindkét kategóriában az első helyen végeztünk. Itt előfutam alapján állapították meg a rajtsorrendet, az 1,7 km és 2,2 aszfaltút teljesítése után ötödikként indulhattunk a másnapi versenyen. Az első 5,5 kilométeres szakasz után közel két és fél percet vertünk a mezőnyre, míg a második etapnál voltak némi problémák, hiszen időn belül csak két autó ért célba, azok is szervezői felvezetésseK!), míg a többiek „csak” úgy maguktól találtak a célba, és ez sem dicséri a szervezőket. A futam közben történt egy sajnálatos, de szerencsés kimenetelű baleset is, mert az egyik eltévedt autós egy bukkanó után a nézők között „landolt”, így ezt a szelektív szakaszt törölték a futamból, ezután hirdettek győztest, amelyek mi voltunk. □ Ezután két nem igazán jól sikerült viadal következett. • Salgótarjánban két szakaszt hétszer kellett teljesítenie a versenyzőknek. A 140 kilométeres össztáv alatt három differenciálművünk ment tönkre, és csak úgy tudtunk célba érkezni, hogy egy helyi pilóta „kölcsönadott” nekünk egyet. Ez csak arra volt elég, hogy beérkezzünk, értékelhető eredményt nem értünk el. Ugyanez volt a helyzet az utolsó állomáson Esztergomban is. A földszakasz után az abszolút ötödik helyről voltunk kénytelenek kiállni, mert elment a motor olajnyomása. Inkább feladtuk a versenyt, minthogy a motort tönkretegyük. A kiállás után nem sokkal odajött érdeklődni egy ember, akivel körülbelül a következő párbeszédet folytattuk: „- Jó napot kívánok! Iksz Ipszilon újságíró vagyok a megyei laptól. Mi folyik itt? - Autóverseny. - Tényleg?! Hát ez nagyon jó. írhatok magukról? - Persze. - Jó, akkor megírom, hogy az abszolút első helyért küzdenek. - Nem annyira. - Miért nem? — Mert momentán elfolyt az összes olajunk és feladtuk a versenyt. - Nem baj, akkor lefotózom magukat, és megírom, hogy az abszolút első helyről álltak ki.” Ráhagytuk. □ Azért, nem lehet okuk a panaszra, • Mindezek ellenére az összetett versenyben megnyertük a kategóriánkat, az abszolút sorrendben pedig a másodikok lettünk, ez azt jelenti, hogy kiharcoltuk a másodosztályú versenyzés jogát. Itt szeretném megköszönni a navigátorom, Takács Enikő segítségét, mert szerintem a tereptúra a navigátorok versenye, valamint Havasi Péter tuningmester és az állandó négytagú szervizcsapatunk munkáját, és a GT Autóalarm Kft. támogatását. Ü A szakosztály többi tagja hogyan „muzsikált”? • A másodosztályú rallisok között a Czipa-Bencs duó a Lada Kupában nyolc pontot gyűjtött. A többiek szintén tereptúrában indultak és az eredmények alapján jövőre mindenki ott lehet a másodosztályban: a Bognár-Hódi, a Bogár-Bo- gámé L. Mária, a Matyika-Herper- ger, a Czakó-Szalai és az Oroshá- zi-Kispataki duó. Jövőre nálunk folytatja pályafutását az első osztályú Szabó-Kollár páros, másodosztályban pedig a Széplaki-Nyikon „kettes”, és jön Bér György és Szentkúti Tamás, akiknek még nincs navigátoruk. A szakosztály tervei között szerepel, hogy augusztus 15-17. között Miskolcon rendezzük meg az II. és III. osztályú országos bajnoki futamot. Mikulás Kupa Tiszaújváros (ÉM) - A Tiszaúj- városi Szabadidősport Szervező Iroda a hagyományokhoz híven az idén is megrendezte 15 csapat résztvételével a Mikulás Kupa teremlabdarúgó tornát. Az eseményt a tiszaszederkényi ÁMK-ban, a ti- szaújvárosi Széchenyi általános iskolában és a Tiszaújvárosi Sporttelep csarnokában rendezték. Végeredmény: 1. KÖ-SO (Balogh, Bo- dolai, Borcsik, Bujdos, Erdei, Kapus, Kiss, Korhűt, Lázár, Sárga, Tamás, Tardi), 2. Szökőkút, 3. Huba. A különdíjak közül a legjobb kapus címet Borcsik Tibor (KÖ- SO), a legtechnikásabb játékos titulust Szabolcsi János (Szökőkút) kapta, a gólkirály Antal József (Szökőkút) lett. Sítanfolyam Miskolc (ÉM) - Akár van hó, akár nincs intenzív sítanfolyamot rendez a karácsonyi szünetben kezdők részére a Miskolci Honvéd SE alpesi sí szakosztálya. A Szentpéteri Kapuban található (Miskolc, Szentpéteri Kapu 99/a, a Honvéd Sporttelep mögött) műanyag sípályán. A résztvevők saját felszerelésükkel szakemberi irányítás mellett 35 óra gyakorlás és záróverseny révén szerezhetik meg az ismereteket. A részvételi díj 3000 forint. Kezdés december 21-én, szombaton 9 órától. Jelentkezés 8 órától a helyszínen, egyéb információ a 371-542-es, és a 329-097-es telefonon 18 és 20 óra között. Labdarúgó-értekezlet Miskolc (ÉM) - A Borsod Volán SE sporttelepén ma 16 órától a Megyei I. osztályban és Megyei II. osztály Közép csoportjában szereplő csapatok képviselőinek számára a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Labdarúgó-szövetség ligaértekezletet tart. Évadzáró közgyűlés Sajószentpéter (ÉM) - A megyei II. osztály Északi csoportjának évadzáró közgyűlését 1996. december 17-én, kedden 17 órától taiják Sajószentpéteren, a Művelődési és Sportközpontban. Főbb témák: terítékre kerülnek az alapszabállyal kapcsolatos kérdések, valamint a bajnokság eddigi tapasztalatai, észrevételei. Helyzetkép a DFC utánpótlásáról Tíz csapatban kétszáz gyerek rúgja a labdát piros-fehérben Molnár István Miskolc (ÉM) - Az ősszel több Kocsmafoci alkalmával is felmerült a diósgyőri szurkolók részéről az a kérdés, hogy vajon miért nincs a jelenlegi első csapatnál ifjú, tehetséges labdarúgó. Ezen felvetés kapcsán ellátogattunk a DFC- utánpótlás „műhelyébe”, ahol Gyürék Imre, a szakág vezetője vázolta a jelenlegi munkát, és a körülményeket.- ELÖLJÁRÓBAN mindenképpen szeretnék szólni az elődöm, Farkas Gábor munkájáról, aki két év alatt megteremtette itt Diósgyőrben a korosztályos képzés alapjait - kezdte mondandóját a szakember. - Ez nagyon fontos, hiszen a lépcsőzetes „építkezés” a labdarúgásban elengedhetetlen. A klubnál jelenleg nyolc utánpótlás csapat működik, amelyből egy kivételével mindegyik, hétről hétre különböző szintű bajnokságban játszik. Emellett „él” két előkészítő csoportunk is, az 1987-88, és a 1989-90 után született fiatal srácokból. Összevetve tehát elmondható: Diósgyőrben közel kétszáz gyermek rúgja a „bőrt”.- JELENLEG AZONBAN NINCS OLYAN futballista az ifiben, akit ebben a pillanatban minden különösebb „szívbaj” nélkül be lehetne állítani az első csapatba. Ez tehát minősíti a munkánkat. de azon dolgozunk, mindez ne legyen tartós. A trénerek szakmai hozzáértésén nem múlik Gyürék Imre Fotó: Jármy Loretta semmi. Közülük kettőnek, Szőke Barnabásnak és Borbély Péternek szakedzői, míg a többieknek középfokú edzői minősítése van. A trénerek nagy része egyébként mellékállásban dolgozik, csupán Váradi Ottó és Fischer Csaba van főállásban á klubnál. Vannak tehetségeink, de belőlük csupán két-három esztendő múlva válhat „igazi” játékos. Ehhez az kellene, hogy azok a fiatalok, akik úgymond jobbak mint a többiek, ne elégedjenek meg a középszerűséggel, hanem akarjanak előrébb lép1 ni, keményebben edzeni. Ez az egész egy kétoldalú edző-játékos kapcsolat, ahonnan - azt hiszem - az utóbbi oldal akarása és alázata hiányzik. A BEÉPÍTÉSÜKRE A KLUB jelenlegi helyzetében nem volt mód, bár a sérüléshullám miatt egy-egy ifjú szerepeltetése szóba került. „Bevetésük” mégis elmaradt, hiszen egy 16-17 éves gyerek valószínűleg nem tudta voína elviselni a ránehezedő óriási nyomást, az elvárásokat. Egyébként az ősz folyamán Tornyi Barnabás, a „nagycsapat” trénere több mécsesét is megtekintette az ifi „A” együttesnek, és a játékosok közül néhányan már edzettek a felnőttekkel. A szurkolók őszi „óhajának” teljesítése azonban kisebb technikai akadályba ütközött, mert az NB I-es ifjúsági korosztályban szereplő „A’:’-csapat Stad- ler-DFC néven szerepel, ami azt jelenti: a fiúk a bajnokság alatt (egy évig) az akasztóiak igazolt labdarúgói.- A KÖRÜLMÉNYEINKRŐL. Az utánpótlás éves költségvetése valamivel több mint 3 millió forint, ami mellett nagy segítség a szülők által létrehozott „Diósgyőri utánpótlásért,” alapítvány. Ebből az összegből igyekszünk megoldani a labdarúgók felszerelését, az étkeztetést, s ebből próbálunk különböző tornákon elindulni. Cipőt tavaly vettünk, az idén erre már nem futotta a keretből, mezeket, illetve tréningruhát a felnőtt csapattól „örököltünk”. Igyekszünk úgy gazdálkodni és tervezni, hogy közös beszerzések-, akciók alkalmával szert tudjunk tenni a szükséges dolgokra. Nehéz világot élünk, ahol minden kis „petákot" meg kell becsülni. Ez van, így kell a legjobbat teljesíteni. Az edzéslehetőséggel, vagyis pályákkal elfogadható szinten vagyunk, hiszen akadnak tőlünk rosszabb-, de az is igaz, hogy jobb feltételekkel rendelkező egyesületek. Régebben a kis füves pályán tartottuk a tréningeket, most már csak a bajnokikra kapjuk meg a „terepet”. Emellett két salakos nagy-, és két salakos kis küzdőtér a miénk. A bajnokság elején még amolyan „forgószínpadszerűen” munkálkodtak a gyerekek, most ezt már nem lehet megoldani, hiszen korán sötétedik, így a nyolc csapat keresztbe fél-fél játéktéren edz. Terület egyébként lenne, ahol edzőpályát lehetne csinálni, csak ez óriási anyagi vonzattal járna. Az elmondottak nem a panaszkodásunkat akarja kifejezni, hiszen a klub vezetése minden tőíe telhetőt megtesz, hogy megfelelő körülményeket biztosítson számunkra. - KAPCSOLATAINK Miskolc néhány általános és középiskolájával kifejezetten jónak mondhatóak, de a megyében bizony nagyobb összefogásra lenne szükség ezen a téren. A klub szeretne több „utánpótlás gócpontot” létrehozni, de az anyagiak híján egyelőre az ötlet megvalósíthatatlan. A kollégák és én is járjuk a megyét, igyekszünk feltörekvőben lévő fiatalokat a DFC-hez hozni. Az adott egyesületek nem mindig partnerek ebben, hiszen a futballista előrelépése helyet a saját „kis pecsenyéjüket sütögetik”, ami némiképpen érthető, de szakmailag ezáltal nem tud előrébb lépni a játékos, hiszen a fejlődéséhez szükséges hátteret nem kapja meg. Ha az idők folyamán sikerülne ezen változtatni, biztosan többen „kopogtatnának be” az első csapat ajtaján, valahogy úgy, mint néhány esztendővel ezelőtt. □
