Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31 / 304. szám

1996. December 31., Kedd 6 A Itt-Hon MUNKÁT KERES? Vagy a jövedelmét szeretné megduplázni? Akkor azonnal hívja a 46/385-144-es telefonszámot 8-16 éráig. Gagyvendégi község képviselő-testülete nevében minden kedves gagyvendégi lakosnak eredményekben gazdag boldog új évet kíván Kerekes János polgármester r \ Hernádszentandrás község polgármestere, jegyzője és képviselő­testülete kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kíván valamennyi kedves lakójának. ________y Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: A hívás ingyenes Eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk mostani és leendő ügyfeleinknek az AB-AEGON encsi fiókjának dolgozói. y Minden kedves vásárlójának és szövetkezeti tagjának kellemes ünnepeket és boldog új évet kíván az Encs és Vidéke Afész 34183111 ÄZ Eszak-Magyarország megyei napilap «ftt-Hon Abaúji szerkesztőségében megvásárolható, illetve előfizethető. Várjuk továbbá szerkesztőségünkbe új árushelyek jelentkezését is. SZIKSZÓ, KÁLVIN TÉR 25. Telefon, fax., üzenetrögzítő: 46/396-174. Munkanapokon nyitva: 7-16 óráig. 1996. December 31., Kedd Itt-Hon A 3 Az élőláncnak köszönhető a „szélcsend” Az összefogás diadala Abaúj egyetlen kórházának megmaradásáért Brenner Gábor (balra) adventi koszorút ad át a kórház igazgató-főorvosának, Tóth Imrének Fotó: Knyizsák Ferenc mtmmmmmsmmmmemmmmm Szikszó (ÉM - BGY) - Tavaly a szikszói II. Rákóczi Fe­renc Kórház bezárása ellen élőlánccal tiltakoztak az érintettek. Akkor egész Abaúj lakossága összefogott a nemes ügy érdekében. Szinte valamennyi önkor­mányzat kifejezte szolidari­tását, hogy Abaúj egyetlen kórháza megmaradjon. Az 1996-os esztendő a nyuga­lomjegyében telhetett el. Ez a „szélcsend” a különféle vé­lemények szerint egyértel­műen az élőlánc-akciónak köszönhető. Tóth Imre kórházigazgató-főor­vos az abaúji összefogással ma­gyarázza a „viszonylagos bé­két”. 1996 elején történtek kí­sérletek arra, hogy a politikai döntés sikertelensége után pénz­ügyileg kerüljön lehetetlen helyzetbe a kórház. Amíg 1995- ben havonta 6,4 millió forintot kaptak, addig idén januárban 5 milliót, februárban 4,6-ot, márciusban ismét 5-öt. Kiss Mihály gazdasági igaz­gató szerint még ezt is kibírta kórházuk. Mivel az előző évet megtakarítással zárták, ebből az el nem költött pénzből fedez­te a kórház az alulfinanszíro­zás miatt hiányzó bevételeket. Ha ez a tendencia tovább foly­tatódott volna, akkor a kórház az év második felére likviditá­si problémákkal került volna szembe. Szerencsére áprilistól a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására az Országos Egészségbiztosítási Pénztár or­szágosan 24 százalékkal maga­sabb összeget fordított. A megmaradás érdekében szigorú takarékossági intézke­dések bevezetésére is szükség volt: Csak indokolt esetben en­gedélyezték új eszközök vásár­lását. Felülvizsgálták a létszá­mot, de elbocsátani szerencsé­re senkit sem kellett, mert a nyugdíjba vonulók helyére nem vettek fel újakat. Brenner Gábor, a megyei közgyűlés jogi és ügyrendi bi­zottságának elnöke is szívén vi­seli a szikszói kórház ügyét. Vé­leménye szerint az élőlánc-ak­ció mellett a gondos, sót példa­mutató gazdálkodás eredménye is az idei nyugodt légkör. A Me­gyei Egészségbiztosítási Pénz­tár (MEP) és az ÁNTSZ is ér­tékelte ezt a tevékenységet. De az abaúji képviselők is mindent megtettek a szikszói kórház fennmaradása érdekében. Tóth Imre igazgató örömmel tájékoztat arról is, hogy az ANTSZ a szikszói kórházat a megyében szükséges szakmai munka ellátásához az egyik leg­jobban felszerelt intézetnek tart­ja. Az elmúlt időszak nehéz hely­zetét megértették a főorvosok, a részlegvezetők is. Nem „sza­ladtak el” sem a létszámai, sem a gyógyszerfelhasználással. A ta­valyi megtakarításból a szikszói kórház ezen kívül még 4 millió forint saját erővel járult hozzá a műszerfejlesztési programhoz. Ezt megtoldotta a megyei önkor­mányzat is 4 millió forinttal - je­lentette ki Brenner Gábor. Ön­erőből három fontos műszert szereztek be. A laparoszkópot a sebészeti műtétek során eddig közel 50 alkalommal vették már igénybe, de a nőgyógyászati osz­tály új főorvosa - Kocsis István - szintén igényt tart rá a nőgyó­gyászati műtéteknél. Vásároltak egy altatógépet és egy őrző mo­nitort is. 1996-ban a megyei ön- kormányzattól még 21 millió fo­rint érkezett, amely lehetővé tet­te a kardiológiai és az általános radiológiai hasi ultrahang be­szerzését. Az abaúji kórház a térség legnagyobb üzemének számít, hiszen 400 embernek ad mun­kát. Nem sok olyan település lehet hazánkban, mint Szikszó, amely ilyen kórház biztonságát érezheti a háttérben és ezért nem kell többet tennie, mint más abaúji községnek - jegyzi meg Tóth Imre. 1997-ben 70 éves fennállá­sát ünnepli a kórház, aminek jelenlegi ágyszáma 299. Drasz­tikus csökkenés az előrejelzé­sek szerint már nem várható 1997-re. A szikszóiak úgy lát­ják, hogy a vidék ellehetetle- nítési folyamata nem járható út. A kórház dolgozói ezúton is megköszönik, hogy sajátjuknak érezték az abaújiak intézmé­nyüket. Minden-törvényes esz­közzel harcoltak a megszünte­tése ellen, a megmaradásért pedig anyagi áldozatokra is ké­pesek voltak. Hr.n Jegyzet Eurokomfort - telefonból Buzafalvi Győző Az újsághirdetéseket böngészve a mi­nap megakadt a szemem egy felhívá­son. A miskolci, a szerencsi és a mező­kövesdi távközlési centrumhoz tartozó településeken hathavi részletfizetéssel adja a Matáv a telefonokat. Van is ke­letje, hiszen az átlagos fizetés egyne­gyedének a befizetése után is megcsör- renhet már a lakásban a telefon. Elgondolkodtatott a jelenség. Észre sem vesszük, de a telekommunikáció terén már igazi piacgazdaságban élünk. Méghozzá úgy, hogy az átlag- . magyarnak is elérhető áron kínálják már a szolgáltatást. Pedig még öt esz­tendővel ezelőtt is nagy érdemnek szá­mított egy önkormányzati vezetőnél, hogy települését bekapcsolták az auto­mata hívásba, és elindulhattak az ön­erős fejlesztések. Nem háborgott senki sem, hogy harminc-negyven ezer fo­rint bekötési díjat kértek az abaúji, a dél-borsodi falvakban, míg a nagyvá­rosokban a belépési díj még mindig csak 12 500 forint volt. Annak örült mindenki, hogy egyáltalán végre összeköttetésbe került a világgal. Aki csak tehette, összespórolt pénzét ál­dozta a bekötésre. Senki sem akart le­maradni a szomszédjától. Ennek ered­ményeként az abaúji településeken je­lenleg az országos átlag feletti a telefon- ellátottság. Encsen például már nem is jegyeznek telefonra várót. Némi üröm az örömben (nagy bosszúság ez persze az ott élőknek), hogy Felsőva­dászon legalább egy éve várnak a vo­nalakra. Anyaghiány miatt azonban a beruházás minden bizonnyal átcsúszik az új évre. De több száz szikszói is fel­sóhajthatott az esztendő végén, amikor az év eleji előlegszámla és a nyár­ra várt bekapcsolás után decem­berben megjelentek a telefonszere­lők, szerződésekkel a zsebükben. Úgy tűnik az elmaradások orvoslásával jú­liusra már valamennyi megyei telepü­lésen kínálati piac mutatkozik telefon­ból. Tapasztalhatjuk: a telefontársaság állta a szavát. Pedig - valljuk be őszin­tén - még egy esztendővel ezelőtt is nehéz volt hinni az ígéretekben, főleg a hiánygazdálkodáson felnőtt lakos­ságnak. A kínálati piac aztán, nekünk fogyasz­tóknak igazán kedvező helyzetet te­remtett. Jó lenne azt hinnünk: legalább olyan gyorsan „eurokomforttá" válnak az otthoni családi kasszák, mint a tele­kommunikációs szolgáltatások ha­zánkban. Mert a továbblépésnek ki- mondva-kimondatlanul ez a záloga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom