Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-03 / 282. szám
6 A ■ - - - Itt-Hon . 1996. December 3., Kedd A szenvedélyes faluszerető Bakonyi Béla Boldogkőváralja (ÉM) - Nagy Zoltán, az Eszak-Ma- gyarország nyugalmazott főszerkesztője által írt nekrológból értesültem arról, hogy Vavrek László, kedves barátom, Boldogkőváralja szeretett polgármestere itt hagyott bennünket. A melegszívű kultúrembert nemcsak a családja, községe gyászolja, de barátai is könnyet ejtenek érte. Jelleme, édesapjától örökölt honszeretete régiónk, Aba- új példaképéül állította. Mérnöki diplomája talán ígéretes karriert su- gallt nemes lelkületűnek, de ő nagyobb értéket látott abban, hogy a történelmi várközség esti alkonyatában jól végzett munkája után gyönyörködjék a táj panorámájában. Eltette őt az „Árki-völgy”, a Tó-hegy ózondús tölgy- és fenyőillata, a Csehák romantikája, a vár alatti község szorgalmas, becsületes népének megbecsülése és igaz sze- retete. Mit adott mindezért cserébe Vavrek László? A telefonhálózat bevezetését, a fűtőgáz áldásos beruházását, kiépítését. Barátjával, Dévai Ferenccel megtervezte és kivitelezte a kilátót, a turista utat. Gyönyörű postát, faluházat építettek. A történelmi várközség fejlesztésére szóló hívó szavaikra senki nem mondott nemet. Boldogkőváralja megbabonázta az oda betérőt: én egy temetésen hallottam Glódi Feri bácsi, görög katolikus kántor férfikórusát. Lenyűgözött annak hangszíne, s megalakítottuk a régiónkban híressé vált boldogkőváraljai „Hunyadi” Termelőszövetkezet Férfikarát. Műsorokat adtunk helyi ünnepségeken: Göncön, Garadnán, Taktasza- dán, Sátoraljaújhelyen stb. Még a Magyar Televízió „Faluról falura” című műsorában is szerepeltünk. Honnan ez a zene- és kultúra szeretet? Az idős korosztályt az apácák nevelték szépre, jóra, nemes érzelmekre, s ezt vették át a generációk. Ebbe szeretett bele Vavrek Laci barátom is. Sokat köszönhetek az édesapja és az ő pártfogásának, hiszen már 30 éve taníthatom a váraljai gyerekeket zenére. Hálásan köszönöm neked, Lacikám, hogy családoddal évvégeken meghallgattad növendék-hangversenyeinket a szántói művelődési házban. Hogy biztatást nyújtottál, minden támogatást megadtál édesapáddal együtt a váraljai dalkultúra ápolására. Adjon neked örök nyugalmat a vár alatti csendes temető langymeleg légköre. Nem messze pihensz a község híres iskolaigazgatójától, Kerekes Árpádtól. Ti mindketten a történelmi község népéért, a tudásért, az infrastruktúra népet boldogító értékeiért, azok átadásáért dolgoztatok és éltetek. Ha majd tavasszal a vároldali akác s a vár alatti barackos-tenger édes, de szívet melengető virágillata sírodra száll, gondolj arra, Lacikám, hogy életed az igaz utat választotta... Nekünk Írták Történelmi tény, hogy I. Ferenc József 1857-ben második körútját tette az országban. Ez alkalommal meglátogatta Abaúj-Tor- na vármegyét is. Szeptember 2-án Jászára érkezett, két napig tartózkodott ott, s a prépostság vendégszeretetét élvezte feleségével, Erzsébet királynéval. A kassai fogadás és tárgyalás után szeptember 5-én Budára indult a császári pár. A visszaút- nak a Hernád-völgyét választották. Csodálatos e táj. A kanyargó Hernád folyó, az azt szegélyező Eperjes-tokaji hegylánc és a jobb oldalon a Cserehát lankás dombjai. A fő út és a Hegyalját összekötő út találkozásánál, De- vecser határában fekvő domb pihenésre ösztökéli a természet szerelmeseit. Nem kevésbé Erzsébet királynét, akit megragadott e szépséges panoráma. Az epizód emlékállításra késztette az itt lakókat. így született meg az Erzsé- bet-fák ültetésének nemes gondolata, amelyet az öregek elbeszélése és Csorna József írása őrzött meg az utókor számára. A jeles nap óta 41 év telt el, amikor futótűzként terjedt a hír, hogy Erzsébet királynét svájci útja alkalmával Genfben egy Luccheni nevű olasz anarchista meggyilkolta 1898. szeptember 10-én. Ennek a szívet markoló eseménynek a hatására, az egykori „pihenés” helyén emlékfákat ültettek. Öt darab hársfa melengette a magyarok által kedvelt királyné emlékét. Azóta nemcsak a faluban, de az egész környéken is ezeket a fákat Erzsébet királynő hársfáinak nevezték. A faültetés gondolata Csorna József kezdeményezésére történt. A hely az ő tulajdonát képezte. A hársfákat tartotta a királynéhoz a legméltóbbnak. Azóta eltelt közel száz esztendő. Az öt fa állta az idők múlását, míg egyszer az egyik fa - talán a királynét sajnálva - kiszáradt. Három áldozatul esett 1982-ben az építkezéseknek. Az egy megmaradt hársfa árnyékot vet a Hársfa vendéglő tájban gyönyörködő vendégeinek. De őrzi a történelem országútján az idők múlását is. A pihenő helyétől út vezet a faluba, amit hivatalosan Hársfa utcának neveztek el. Nem mindenki tudja az utca elnevezésének történetét. A névadás akkoriban is gondot jelentett. Erzsébet királyné nevét nem volt tanácsos adni történelmi helyzetünk miatt, így a megemlékezés fájáról Hársfa utcának keresztelték. Ez a kis írás egyben üzenet is településeinknek, hogy utcáikat igyekezzenek olyan személy vagy esemény jegyében elnevezni, ami kötődik lakóhelyükhöz. Gulyás János Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: v __ A hívét Ingyonot KarÁcsomfí és újévi jöUívámÁfj-Akció UpvmkbAn Felhívjuk tisztelt magán- és közületi hirdetőink figyelmét, hogy §j az Itt-Honban kedvező áron 1 /8-as méretben helyet biztosítunk kArÁcsovtvjí és újévi jókívÁ>isÁ$AikviAk. Az ajánlatunkkal egyező nagyságban megjelenő hirdetések ára mindössze 2 sooft. NE HAGYJA KI a lehetőséget, kívánjon Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet szeretteinek, ismerőseinek, üzleti partnereinek, ügyfeleinek On is az Itt-Hönban! Decemberi megjelenési napok: XII.10.,XII.17., XII.24.,XII.31. ■ 1996. December 3., Kedd Itt-Hon Öt halmon épült település Itt kezdődik a nagymúltú település, Hernádnémeti Fotó: Buzafalvi Győző Hernádnémeti (ÉM - NZ) - A múlt ismerete erőt ad a jelen és a jövő küzdelmeinek vállalásához - mondják Hemádnémetiben. Ami azt illeti: küzdelmekben, megpróbáltatásokban nem volt hiány az elmúlt századokban. Szilágyi György polgármester és történelem szakos pedagógus felesége - ő a község múltjáról írta szakdolgozatát a kezdetektől 1848-ig - szabadidejükben hely- történeti búvárkodással foglalkoznak. A polgármester készségesen kalauzol végig a területen, miközben felidéztük történelemben gazdag múltját. Az eddigi kutatások, megjelent tanulmányok bizonysága szerint Hernádnémeti Árpád-kori település, azonban a tatárjáráskor teljesen elpusztult. Ezt követően német telepeseket költöztettek ide.- Szeretném a falu ragadványnevéből kiindulva megfogalmazni Hernádnémeti jelentésének lényegét - mondja Szilágyi György. - A ta- tárdúlás előtt a település a Hernád jobb partján állott, azt követően IV. Béla a balpartra telepítette a megmaradt lakosságot és az idehívott németeket. A község neve tehát így állt össze Hernád - az én ismereteim szerint ősgermán eredetű szó, magyar jelentése kanyargós - és Németi a telepesek révén adódott. A szomszédos Belegrádot ugyancsak telepesek, szlovákok építették fel egykor. Ott egy domonkos kolostor volt. Mivel fehér csuhát viselő szerzetesek éltek a kolostorban, innen ered a helységnév: Belegrád, azaz Fehérvár. E monostor javadalma volt a jelenlegi Hernádkak, ide cseh telepesek jöttek valaha és a kak, eredetileg kok szó halas tavat jelent. A törökdúlás után, végig a Hernád és a Sajó itteni szakaszánál hajdú települések alakultak egész Kesznyétenig, Megya- szóig. Ezek, köztük Hernádnémeti városi előjogokat birtokoltak. 1710-től van a református egyház birtokában egy úrvacsorái kehely, amelyen az szerepel, hogy azt a város hadnagya adományozta. A jelenleg Kossuth nevét viselő főutcán, a határban lévő nagy úton keresztül vezetett a hadi út. Az út menti hajdú települések voltak a végvár elővédjei, innen adták tovább a jelzéseket a szerencsi várba lárma harangokon keresztül, ez volt a korabeli távirda. Innen ered a Harangod vidék elnevezése. A hajdúknak adott szabadalomlevelet II. Rákóczi György 1654-ben erősítette meg. A helytörténeti kutatások során 1730-ban III. Károly a település egyik felét Meskó Jakabnak adományozta. 1768-ban az idősebb báró építteti fel a ma is álló, román stílusban készült templomot, amely e század elejéig három szakaszban veszi fel mai formáját. Éppen napjainkban bővítik tovább. A reformátusság pedig 1609-ben jelent meg Németiben, ők örökölték az Árpádkor végi gótikus templomot, amelynek helyén az 1800-as évek végén építettek újat...- Nagyon szép a történelme ennek a falunak. A Kárpát-medencében élő magyarság életének nagy sorsfordulói határozták meg Hernádnémeti életét is. Öt halmon épült fel a mai község. Az utolsó községi bíró Cselényi Endre végig vitt ezeken a vízjárásokon és azt mondta: „Öcsém, itt vannak azok a pontok, a halmok, amelyeket körüljárt a Hernád vize, amikor még nem építették meg a gátat. Erre utalnak a mai utcanevek elődei: Felvég, Alvég, Vízsor, Salétrom és Égető utca, Kacsás-tó. Építészetileg már kevés emlék őrzi a múltat. Egyetlen épület van még ilyen a faluban a Nagy út mellett, a pálinkafőző alatt lévő öregház, amely katonai laktanya volt a Hadi út mellett, később csendőr laktanya, az alatta lévő pincében pedig börtön. Szerettük volna ezt tájháznak megőrizni, egyelőre még nem sikerült.” Heh Jegyzet Kastélysorsok Nagy Zoltán A történelmi sorscsapások, a tatárdúlás, a török hódoltság, majd a Habsburg korszak következménye, hogy a korábbi évszázadokból, a középkorból kevés műemlék maradt ránk. A ma becsben tartott műemlék vagy műemlék jellegű templomaink, középületeink nagyobb része a 18. század óta emeltetett. Ezek védelmének gondolata, követelménye először a reformkorban fogalmazódott meg, majd 1848-ban Kossuth Lajos intézkedett a „sáncásás közben talált régiségek" védelméről. Az első magyar műemlékvédelmi törvényt 1881-ben alkották meg és akkor alakult meg a Műemlékek Országos Bizottsága is. Természetesen a XX. század két világháborúja, a rendszerváltások sem kedveztek kivált a kastélyoknak. 1945 után jó ideig több helyütt a régi úri elit szimbólumainak tekintették, amelyet a háború után, amikor tulajdonosaik jobbára Nyugatra menekültek, megengedett volt kirámolni, a benne található értékeket elhordani. 1949-ben született aztán meg a 13. számú törvényerejű rendelet műemlékeink védelméről. „ 1949-ig - a korábbi törvény hiányosságai miatt - alig 50 épületet nyilvánítottak műemlékké, 1968-ban viszont a feltétlenül fenntartandó műemlékek száma 1867, s emellett van mintegy 5000 műemlék jellegű építmény, 1000 városképi jelentőségű épület és 13 védett városrész (rezervátum)" - olvashatjuk a Hazánk, Magyarország című 1970-es kiadványban. Jobb sorsra jutottak váraink, műemlék templomaink, ezeket rendbehozták, karbantartják. Változóbb azonban a kép a falusi kastélyok, kúriák esetében, amelyek sokáig, néhány esetben ma is tulajdonosra, kezelőre várnak. A megyét járva az ország egyik leginkább számon tartott korabarokk kastélya az edelényi Coburg, az utóbbi évtizedekben talán a leg- hányatottabb sorsú, amennyiben nehezen talál tulajdonost. Szerencsésebb a jóval kisebb léptékű hernádnémeti Műnk kastély, amelyet a helyi általános iskola birtokol. Az abaúji-tornai részeken újabban a kékedi Melczer kastély hívja fel magára a figyelmet friss felújítása után. A megyei múzeumi szervezet kiállítások rendezésével kívánja segíteni az igencsak szép természeti adottságokkal rendelkező térség idegenforgalmát. Boldogkőváralján a volt Zichy-Péchy kastély több éve gyermekegészségügyi intézmény. Gyermekoktatási célokat szolgál a tornanádaskai Hadik kastély is. Abaújde- vecserben a Csorna kúria annak köszönheti megmaradását, hogy lelkes népművelők a '60-as, '70-es években itt rendezték a hernád menti kulturális hónapokat. Megyénkben a szakirodalom szerint 600 körül van a védett épületek, várak, templomok, kastélyok, polgárházak száma. Becsülendő értékek - az idegenforgalom távlatai szempontjából is. Erzsébet királyné hársfái
