Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-24 / 300. szám
tM-ünnep Karácsonyfának •«'jí ■5J Hangulat és harmónia az asztalon az asztalra, amelyet három oldalról a feltálalandó ételekhez illő evőeszközökkel „szegélyezzünk”. Míg a különféle tányérokból lehetőleg csak egy - amelyből éppen fogyasztanak — legyen a vendégek előtt, addig az üvegpoharakból több darab is, az italokhoz illő öblösséggel. öMilyen egyéb praktikákkal tehetjük még látványosabbá az ünnepi terítéket? • A szalvéta nemcsak színével, hanem formájával is a teríték egyik mutatós darabja lehet, ha tetszetősen hajtogatjuk. Például úgy, hogy a négyrét hajtogatott szalvéta legfelső lapját háromszögbe visszahajtjuk, a maradék hármat pedig egyenként egymás alá csúsztatjuk. Nem hiányozhat az asztalról a virágdísz sem. Szép az élővirág, amely inkább fekvődíszként ékesítse az asztalt, de szemet gyönyörködtető a száraz virágból, fenyőágból és termésekből összeállított ikebana is. Erre az asztali harmóniára a gyertya teszi fel végül a koronát, amelynek fénye az étkezés első pillanatától ragyogja be a szépen megtérített asztalt. A szeretet ünnepén az étkezőasztalnak is kiemeltebb szerep jut, mint a hétköznapokon. A rokoni találkozók meghittségét fokozhatjuk az ünnepi díszbe öltöztetett asztallal, amely megalapozhatja a közös étkezés hangulatát. Köpeczi Istvánt, a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola szakoktatóját arra kértük, terítse meg asztalunkat. • Az ízléses tálalás növeli az étkezés örömét. Nem véletlenül illetjük a finom enni- és innivalókat a szemnek és szájnak ingere kifejezéssel is. S hogy ezt elérjük, már az asztal megtérítésénél különös gonddal kell eljárni, azaz úgy kell elhelyezni az ebéd, a vacsora nélkülözhetetlen kellékeit, hogy azok már a kezdetek kezdetén ráhangoljanak bennünket az étkezésre. Újra divat az egyszerűség, a szolidság. A visszafogott, ám mégis tetszetős összhatást a színek harmóniájával érhetjük el a leginkább. Előszeretettel ajánlom a fehér-zöld vagy a fehér-lila párosítását. A hófehér porcelán készlethez különösen illik ilyenkor a zöld, illetve a lila abrosz és szalvéta, mindkettő ugyanolyan színű damasztból. Ha papír- szalvéta mellett döntünk, akkor az abroszunkhoz egy-két árnyalattal sötétebb vagy világosabb színt válasszunk. Nagyon esztétikus, ha a fehéret arannyal variáljuk. Ez esetben a fehér abroszra arannyal szegélyezett fehér tányér kerüljön. Ne rakjuk ki rögtön a teljes étkészletet, induló terítékként mindössze egy alap- és egy zsemletányért helyezzünk legszebb a lucfenyő A lucfenyő a legalkalmasabb karácsonyfának - ál- lítja Tamás László, a Hegyközi Vállalkozók Szövetkezetének ágazat- vezető erdésze, aki szerint a jó karácsonyfának való fenyő legfőbb ismérve: ágai alulról felfelé arányosan rövidüljenek, a fa maga pedig legyen szimmetrikus. A karácsony az erdész számára is elsősorban a békét, a családot és egy kis megnyugvást jelent ebben a rohanó mai világban. De jelenti a fenyőért való aggódást is: adná is, nem is a fát. Persze, adja. Hiszen a szövetkezetben fenyőfák nevelésével és eladásával is foglalkoznak. • Körülbelül 25 hektáron ültettünk fenyőfát - mondja - Az ideális telepítés az, amikor egy hektáron hét- és tízezer fa vagy facsemete áll. Mi eredetileg jóval többet telepítünk, hogy aztán a többletet értékesíteni tudjuk. Ebben az évben azonban egy kicsit nehezen indult az eladás. □ Mi lehetett ennek az okai • Egyrészt az emberek kivártak, hogy idő előtt ne hulljon le a tűiévé] a fáról. Azonban karácsony előtt egy nappal is lehet olyan fenyőt venni, amelyet két-három hete vágtak ki. Másrészt az árusok is a biztonságra törekedtek, inkább kis tételben, de többször jöttek, nehogy a nyakukon maradjon az áru. A harmadik tényező talán a fenyők magas ára is lehet. A mi fáinkat - amikért folyóméterenként 180-200 forintot kérünk - a viszonteladók 400-500 forintért árulták. □ lg\’ karácsony táján biztosan megszaporodtak a falopások is. • Régebben több gondunk volt ezzel, ugyanis teherautókkal lopták a fát. Ennek mára szinte teljesen sikerült elejét vennünk. Ehhez a környékbeli rendőrségektől kaptunk óriási segítséget. Manapság kis tételben lopnak: egy-két fát visznek magukkal az emberek. Ez ellen őrzéssel védekezünk, de sokat javult az emberek mentalitása is... Ez az ünnep elképzelhetetlen karácsonyfa nélkül, vegyünk tehát egy szép fenyőt - és ültessünk helyette másikat. tegyük szebbe \ ® # ® ® ® w ®*®<»®<®®#®ís»®®»®»®®®®«'®®®®«®#®®« \ a legszebb ünnepet! Játszóházas várakozás A karácsonyban a készülődés a legszebb - mondják. Biztosan igaz lehet, mert a kazincbarcikai Gyermekek Háza munkatársai már negyedik éve sikerrel rendeznek az ünnepek előtt négy héten át tartó adventi játszóházsorozatot. A kislány hatéves forma lehet. Betoppan az ajtón, nagyot köszön, s jelenti: na, megjöttem. Neszádeli Gyula, a Gyermekek Háza vezetője vakarja a fejét, kicsit zavarban van, s kérdezi: tegnap is itt voltál? A kislány rázza a fejét: dehogyis, tavaly voltam itt. Mások anyukákkal jöttek, olykor az egész család az asztalnál ül. Békesség és összpontosítás a munkára.- Számomra az a legfantasztikusabb, hogy százhatvan gyermek zsúfolódik be a házba, s mégis rend van - mondja Neszádeli Gyula. A játszóházi sorozat már november végén elkezdődött. Akkor a megye 57 pedagógusa vett részt a karácsonyváró módszertani képzésen, s az itt tapasztaltak bizonyára még decemberben továbbkerültek a kicsikhez. Aztán jött advent első vasárnapja. Több mint százötven gyerek tócsnit majszolt, énekelt, ha kedve tartotta, s dolgozott közben. Vigyázva - kezük tele az elkészült munkákkal - indultak haza, de nem felejtették el jelezni: jönnek a következő héten is. Jöttek. Ismét teltház volt, már az irodát is műhelynek alakították át a felnőttek. Készültek az ajtó- és asztali díszek, folyt a gyertyamártogatás. „Önteni még nem merünk ennyi gyerekkel, mert az egy kicsit baleset- veszélyes, de már jó nyomon vagyunk, hogy megtaláljuk a megoldást” - állítják a műhelyvezetők. Az étek: pattogatott kukorica, amely helyben készült, illata belengte az egész épületet. A harmadik vasárnapon betlehemi bábok készültek, a felnőttek szerint öröm volt a gyerekekkel dolgozni. Szólt a zene, folyt a beszélgetés, lepény is került, hogy a szorgos munkálkodók éhen ne maradjanak. Végül a befejezés: díszek készítése, a nagy fenyő felöltöztetése az Egressyben. A szalmacsillag a sztár. Néhányan festegetnek, az orruk is maszatos. Azt mondják: a „csöppházban” azért mégis más. A gyerekek ötletei „megszelídítve” egészen jól illenek a hagyományos megoldásokhoz. Kapaszkodás, ide is hozz egyet, s már kész is a fa. Nagy, közös éneklés a Pom-Pom Famíliával, égnek a gyertyák, szikráznak a csillagszórók. Egy pici lány azt kérdezi a mamájától: otthon mikor lesz karácsony? Nem lehetne ugyanilyet csinálni? Luca-szék - lánynézéshez Karácsonyhoz több népszokás, hiedelem is kötődik. így például az ünnep vigíliáján kell az utolsó éket beleütni a tizenhárom napja készülő a Luca-székbe. Mi Faragó Zoltán fafaragót kerestük meg Mezőkeresztesen, aki ott jártunkkor, december tizenharmadikán hántolta le a forgácsot a fáról, amiből a Luca- széke készül.- A hagyomány szerint a Luca- széket tizenhárom féle fából kellene készíteni, mely tizenhárom határból lett összeválogatva. Sajnos, erre nem volt módom, így ez erdélyi tölgyfából készül - de talán annyi elég, hogy a határon jött át a fa -, s tizenhárom napon át fogom faragni, hogy a szenteste napján fejezhessem be. Valójában ez az első Luca-szék, amit készítek. Sokféle néphit tartozik ehhez a székhez, a katolikus emberek a templomba viszik a széket, hogy az éjféli misén ráállva meglássák a boszorkányt. A széket ezután el kellene égetni. A reformátusok szerint a keresztútra kell kivinni éjfélkor a széket, ott arra ráállva megláthatják a boszorkányokat. Szerintük is el kell égetni a széket - még azon az éjszakán. Amit most készítek, az viszont megmarad, ugyanis meg- A rendelésre csinálom, s a fiatalember, aki megkért erre, ajándéknak szánja. Különféle motívumokkal díszítem az ülőke részét, s azt is bele fogom faragni, hogy mikor készült, tehát az évet, s hogy december 13-án, penteken kezdtem, majd 24-én fejeztem be. A megrendelő fiatalember nem hisz a babonábán, de nagyon tetszik neki ez a népszokás, nemkülönben a faragó munkája, ezért rendelte meg kedvesének a Luca-székét. Hogy mi lesz a sorsa a széknek? Mielőtt átadja, feláll rá, s onnan tekintve kedvesére megnézi, hogy nem egy kis boszorkányt választott-e magának?! Persze, a néphit szerint úgyis csak az láthatja meg a boszorkányt, aki a széket faragta... Az összeállítást készítette: Bodnár Ildikó, Bódisz Attila, Szabó Nóra, Cs. Kelemen Andrea, Halmos Ildikó, Nagy Zoltán, Puskár Tibor Fotók: Bujdos Tibor, Farkas Maya, Gál Péter, Jármy Loretta, Puskár Tibor, Vajda János /•> * * \/ •/ u Az ízléses tálalás növeli az étkezés örömét
