Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-23 / 299. szám

8 ÉSZAK*Magyarország Kultúra 1996. December 23 ♦, Hétfő _Téka Gömörről, Gömörért Putnok (ÉM - FG) - „A múltat ismerni köte­lesség, vállalni tisztesség. A jelent megélni és alakítani sorskérdés. Jövőt alapítani és építe­ni, az utódokat magyarnak nevelni - hazáfiúi szent kötelesség” - fogalmazta meg a Gömör­ről Gömörben - Hon- és helyismereti tallózás Gömör-Kishont vármegye, Dél-Gömör, Put­nok múltjában című kiadvány bevezetőjében a szerkesztő, Antal István, aki egyben a Gö- möri Tájvédö és Településszépítő Egyesület elnöke is. Az egyesület és a Gömöri Múzeum Baráti Körének közös kiadásában megjelent kis fü­zet egyszerre szolgálja a múlt megismerését, a mostani állapotok értelmezését, megértését, és a jövő építését is. A millecentenárium tisz­teletére összeállított füzetben olvashatunk a térség történetéről, részletesen írnak a megye Trianon utáni kettészakadásáról, de találunk a kötetben verseket, grafikákat is, valamint táblázatot a (magyarországi) gömöri települé­sek népességének alakulásáról. Ha ennyi nem is elég Gömör megismeréséhez, arra mindenképpen jó ez az összeállítás, hogy fel­keltse az érdeklődést a térség iránt, tudatosít­sa a mai fiatalokban, hogy milyen is volt a hajdani Gömör. És ezzel már a jövőt szolgálja a kötet, és azzal is, hogy a bevételből szeret­nék megvalósítani azt az emlékhelyet, amely a történelmi Gömör határát jelöli. A tervek szerint 1997. augusztus 17-én avatják majd fel „Gömör kapuját”. Gömör kapujának terve Könyvbemutató Putnok (ÉM) - Erdélyi Géza református lel­kipásztor-művészettörténész, a szlovákiai Keresztyén Egyház püspöke Gömör várme­gye klasszicista építészete című könyvét mu­tatja be december 30-án, hétfőn délután 3 órától a református parókia gyülekezeti ter­mében (Putnok, Andrássy u. 5.). A bemutatón közreműködik az ózdi Erkel Ferenc Zeneisko­la Blockflőte kisegyüttese. Artisjus-díjak Budapest (MTI) - Az Artisjus Zenei Alapít­vány ez évben is több előadóművészt és ko­molyzenei együttest részesített elismerésben. A díjakat Petrovics Emil zeneszerző, a Szer­zői Jogvédő Hivatal vezetőségének és az ala­pítvány kuratóriumának elnöke adta át a művészeknek. A kortárs magyar zeneművek terjesztésé­ben nyújtott kiemelkedő teljesítményükért ju­talomban és oklevélben részesültek a követ­kező előadóművészek: Baross Gábor, Szabó Tibor és Hartyáni Judit karnagy; Baross Gá­bor, a Győri Filharmonikus Zenekar igazgató­ja; Hamar Zsolt, Kesselyák Gergely és Marosi László karmester; Ambrus Ákos és Zempléni Mária énekművész; Line Ildikó, Kiss András és Perényi Eszter hegedűművész; Eckhardt Gábor, Csalog Gábor és Körmendi Klára zon­goraművész, Dés László zeneszerző; Klenyán Csaba klarinétművész; Matuz István fuvola- művész; Herencsár Viktória és Szakály Agnes cimbalomművész; Gulyás-Nagy György brá­csaművész; Maros Éva hárfaművész; Geiger György trombitaművész; Lakatos György és Janota Gábor fagottművész, valamint Kállai Kis Ernő klarinét- és tárogatóművész. A kortárs magyar zeneművek terjesztését szolgáló tevékenységéért jutalomban része­sült: Krzysztof Knittel, a Varsói Ősz feszti­váligazgatója; Hollós Máté zeneszerző; Csin- csek Réka szerkesztő és Várbíró Judit fő- szerkesztő. Elismerést kaptak a következő együttesek: a Componensemble, az Intermoduláció és a Magyar Rádió Fúvósötöse. Ä Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói közül előadóművészi jutalmat ka­pott: Barnácz Erzsébet hegedű tanszakos, Ba­ranyai Piroska gordonka tanszakos, valamint Jónás Krisztina és Somlai Anita ének tansza­kos hallgató. Ha a hal éhes, ráharap a csalira Egy öreg fickó menedéke és írásainak témája, a Tisza Fotó: Bujdos Tibor Halmos Ildikó Tiszaújváros (ÉM) - Zabos Géza nem fogadta el Serfőző Simon­nak, a Felsőmagyarország Ki­adó vezetőjének javaslatát, hogy a novelláskötetéhez le­adott kéziratokból csak a leg­jobbak kerüljenek nyomtatásba. A kiadó érvelése szerint úgy szépirodalmi rangra emelkedett volna a mű. A szerző viszont ra­gaszkodott az utóbbi húsz év­ben született összes írás publi­kálásához. - Egye meg a fene az írói rangot - szögezte le, amikor a Menedékem: a Tisza című munka tiszaújvárosi bemutató­ja után beszélgettünk. • A novellák között vannak jók, és vannak rosszak. Ezt a műfaj hozza magával. Nem lehet mindig azonos fokon izzani. A húsz évvel ezelőtt született írásokat ma már, hetven­két éves fejjel, biztos másként írnám meg. De most átdolgozni? Minek? □ A novellákban felbukkanó hor­gászkalandok, Tisza-parti történe­tek saját élményeken alapulnak? • Is-is. Meggyőződésem ugyanis, ha nincs akár a legcsekélyebb él­ményanyag az írás mögött, akkor az, amit állít, hazugság. Persze, nem ragaszkodom a történetek szó szerinti visszaadásához. A kötet novellái között is akad, aminek dramaturgiai okokból megváltoz­tattam a végkifejletét... □ Sok horgász jól ismeri a szakla­pokban publikált kalandos történe­teit, horgász-sztorijait. Mikor kez­dett írással foglalkozni? • Tizenhat éves voltam, amikor megjelent egy versem a Zilahy La­jos szerkesztette Híd című folyó­iratban. Ez után hosszú ideig ma­radtam a líránál, Áprily Lajos keze alá kerültem, aki bátorított. Bár jól tudtam, és ő meg is mondta, hogy verseim még zsengék, de látott bennem igazi tehetséget. Aztán mindent elmosott a háború. Később Sinka Istvánhoz csapódtam, aki egyszerűen kirúgott. Azt mondta, nem vagyok se népi, se urbánus. □ És ön hogy látta? • Szerintem értelmetlen így gon­dolkodni. Tökéletesen mindegy, hogy népi vagy urbánus valaki. Zabos Géza Csak egy dolog létezik, a tiszta iro­dalom. Én ilyen konzervatív öreg fickó vagyok. □Az írásai is konzervatívak? % Bizonyos értelemben igen. Meg­győződésem, hogy a szépirodalom akkor jó és időtálló, ha az olvasó megérti. Ezek a modem regényírók szerintem egy szűk rétegnek, de leginkább egymásnak írnak. Miért kell egy fejezetnek háromszor neki­rugaszkodni, hogy valami összeáll­jon az olvasó fejében? Lehet, hogy az én írásaimat az ítészek nem tart­ják divatosnak, de fütyülök rájuk. Én tiszta betűket vetek papírra. □ És a horgászat ? • Ez valami ősi dolog lehet nálam. A családban senki nem foglalkozott halfogással. Négyéves voltam, ami­kor elloptam a nagymama rostáját, és elmentem halászni. Ekkor még játék volt. Később a zsákmányszer­zés öröme hajtott. Majd, amikor ál­latorvos lettem, és az ismereteim gyarapodtak, biztosan tudtam, hogy ha a hal éhes, ráharap a csali­ra, és meg lehet fogni. A küzdelem tehát horgász és hal között egyen­lőtlen. Ettől kezdve a horgászat halfogás része másodlagossá vált. □ És mi az elsődleges? • A csend. A mindennapi konflik­tusokat oldja a Tisza csendje és nyugalma. A kötet címadó novellá­jában pontosan ez fogalmazódik meg. A folyóparti horgászat hozza meg a feloldozást... □ Vallásos? • Mélyen hiszem az istent, de ab­szolút vallástalan vagyok. Békében élek az én öreg istenemmel, min­den éjjel beszélgetek vele. Kellemes egyensúlyban vagyunk. □ Húsz év termését könyvbe zárta. Mi lesz ezután? • Már öreg vagyok. Nehezen írok, keresem a jelzőket, mert a legjob­bat akarom megtalálni. De már nem megy könnyen. Eddig egy no- velláskötetem jelent meg, két Ti- sza-könyvem, amelyek olyan szak- könyvfélék, és ebben az évben je­lent meg a Tiszahát című kiad­vány. És most ez a novelláskötet. Ha adna még esélyt, és vagy két évet az élet, biztos nem ülnék tét­lenül... Improvizáció nem középiskolás fokon Zenei műhely, ahol a jövendő nyitott muzsikusait képzik Túri Gábor Budapest (ISB) - Az intézmé­nyesített dzsesszoktatás három évtizedes múltra tekinthet vissza Magyarországon. Az improvizatív zenei képzés fel­legvárának számító budapesti dzsessz tanszék az évek során kiváló muzsikusok tucatjait ad­ta a magyar zenei életnek. A környék nem éppen ihlető forrás: Újpest rideg központja, magas la­kótömbök, széles utak, a végtelen­ben találkozó villamossínek. A metró végállomásánál humánus léptékű, fehér épületegyüttes, üde színfolt a szürke környezetben: az Ady Endre Művelődési Központ. Jó pár éve a dzsessz tanszak, azaz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola Budapesti Tanárképző Intéze­te dzsessz tanszékének otthona. Mindössze két helyen, Grazban és Prágában folyt dzsesszoktatás a hatvanas években Európában, ami­kor két fiatal muzsikus, Gonda Já­nos és Vukán György elhatározta, hogy Budapesten is létrehozzák a konzervatóriumot. Az ötvenes években a kapitalizmus átkos ter­mékének bélyegzett és tiltott zene előtt ekkor már felemelték a so­rompót a kor ideológiai bakterei, így hosszas előkészületek után 1965-ben a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola tagozataként megkezdhette működését a dzsessz tanszak. Az intézmény 1990-ben főiskolai rangra emelkedett, amely a négyéves képzés végén előadómű­vészi és tanári diplomát ad a vég­zettek kezébe. Előbb a zeneiskolában klasszi­kus zenét, majd továbbképző évfo­lyamokon dzsesszt tanulnak a gye­rekek, 16-18 éves korukban pedig felkészülnek a főiskolára. A belépő az érettségi - veszi számba a főis­kolára vezető út állomásait Gonda János tanszékvezető. Évfolyamon­ként húsz növendéket tanítanak, a jelentkezés általában tízszeres, de a népszerűbb szakokon - zongora, gitár, szaxofon - gyakran harminc- szoros. Van tehát kiből válogatni. A hallgatók az ország minden részé­ből érkeznek, a tíz tanszéken - zon­gora, bőgő, dob, szaxofon, harsona, trombita, gitár, basszusgitár, ének, zeneszerzés - huszonnégy tanár foglalkozik velük, köztük a magyar dzsesszélet olyan neves muzsiku­sai, mint Kőszegi Imre, Garay Atti­la, Babos Gyula, Csepregi Gyula, László Attila, Binder Károly. A tanterv és a tananyag az évek során csiszolódott ki, és a kor igényeinek megfelelően változik. Vannak általános zenei tantár­gyak, de a középpontban termé­szetesen a dzsessz, annak elméle­te, története, gyakorlata és az improvizáció áll. Az egyik terem­ben Regős István vezetésével kis- zenekari gyakorlaton kvartettmu­zsikálás folyik, a másikban László Attila irányításával improvizációs órán a blues-körre pentaton motí­vumokat rögtönöznek a hallgatók, egy harmadikban Gőz László hal­lásgyakorlati óráján Bach-me- nüetteket kell hallás után lekot- tázniuk az elsősöknek. A módszer­tani órán Gonda tanár úr a krea­tív zenepedagógia kiemelkedő ha­zai képviselőjét, Kokas Klárát mu­tatja be videofelvételről. A Ceglédről érkezett Sárik Péter zongorista szerint a négy év legna­gyobb hozadéka, hogy tágította lá­tókörét, és lehetővé tette a szemé­lyes kapcsolatok bővítését. A tehet­séges muzsikus a végzés után a fő­városban kíván maradni, akárcsak a budapesti Novák Attila gitáros, aki minél többet szeretne játszani, megragadva minden alkalmat. Hogy kiből mi lesz, arról nem ké­szül hivatalos statisztika, de a leg­többen tanítással keresik a kenye­rüket. A dzsessz üzletileg meg sem közelíti a popzene jövedelmezősé­gét, ugyanakkor nem részesül olyan mértékű támogatásban, mint a klasszikus zene, ezért ebből né­hány világsztár kivételével még az őshazában, Amerikában sem tud­nak megélni a muzsikusok. Kép­zett, alkalmazkodó, rögtönözni ké­pes zenészekre azonban mindenütt szükség van, nekik jó munkalehe­tőséget kínál a stúdió, a film és a televízió. A dzsessz tanszak sokáig a magyar popzene első számú utánpótlás-nevelőjének is számí­tott, e téren ma már átvette a sze­repét a középfokú képzést nyújtó OSZK Stúdió és a Postások Erkel Ferenc Zeneiskolája. A fiatal dzsesszmuzsikusok ma­napság sokkal több lehetőség kö­zött válogathatnak, mint harminc évvel ezelőtt - jegyzi meg Gonda János. A határok megnyílásával ki­tágult a világ, többen külföldön ta­nulnak tovább. A tanszék egykori növendékének, Gárdonyi László­nak annak idején még el kellett hagynia hazáját ahhoz, hogy a hí­res amerikai Berklee főiskolán ta­nulhasson (ma az intézmény meg­becsült tanára), a huszonéves Ku­tas Zsolt és triója azonban 1996- ban egyszerűen fogja magát, és né­hány hónapra New Yorkba költö­zik, hogy szerencsét próbáljon. E zene művelése nemcsak élethiva­tás, hanem életforma is - vallják a dzsesszmuzsikusok, akik közül mind többen ismerik el: a mai vi­lágban a dzsesszt nemcsak érezni, hanem tudni is kell. Négykezes koncert Edelény (ÉM) - Kurucz Tünde és Rohmann Imre ad négykezes zon­gorakoncertet december 26-án dél­után 5 órától Edelényben a Ren­dezvények Háza dísztermében. Évzáró hangverseny Edelény (ÉM) - Évzáró ünnepi hangversenyt rendeznek december 29-én, vasárnap délután 5 órától Edelényben a Városi Rendezvé­nyek Háza színháztermében. A műsorban közreműködik a Gyer­mek Fúvószenekar, a görög katoli­kus Kicsinyek Kamarakórusa, a Gyermek Citerazenekar, a Szabó Lőrinc Általános Iskola énekkara, a Hozsanna vegyeskar, az Edelényi Férfikórus és a Hagyományőrző Népdalkor. Trombitán játszik Mé­száros Márton. Egyesületi Te Deum Miskolc (ÉM) - Év végi hálaadást tart a miskolci Fráter György Gim­názium Hagyományőrző Egyesüle­te december 28-án, szombaton dél­után 3 órától a miskolci minorita templomban. A szervezők a Te Deum után beszélgetésre várják az egyesület iránt érdeklődőket a mi­noriták ebédlőjébe. Nyelvi labor Ináncs (ÉM - BGY) - Tizenhat ta­nulóhelyes, fixre telepített nyelvi labort avattak a szünet előtti utol­só tanítási napon Ináncson. A be­ruházás 600 ezer forintba került. Kiss Péter polgármester adta át jelképesen az új oktatási egységet a helyi Arany János Általános Is­kola diákságának. Német és angol nyelvoktatás folyik az abaúji tele­pülésen, így az elöljárótól az angol nyelvet tanulók nevében Varga Lí­via vette azt át, a németesek részé­ről pedig Léport László. Szép karácsonyi ajándékot kapott tehát á községben tanuló 207 gye­rek. A berendezést egyébként saját erőből oldották meg, az iskola kar­bantartói és az Ináncsi Községgaz­dálkodó- és Vízműüzemeltető Szer­vezet közreműködésével jelentős összeget sikerült megtakarítaniuk. Lőrincze-díj ások Budapest (MTI) - Jakab István po­zsonyi nyugalmazott egyetemi do­cens és Éábián Pál, az ÉLTE nyu­galmazott egyetemi tanára vehette át idén a Lőrincze-díjat. Az Anya­nyelvápolók Szövetségének elisme­rését Bánfly György elnök adta át a Petőfi Irodalmi Múzeumban szom­baton. A Lőrincze Lajos-díjat a nyel­vész-tanár emlékére alapították ha­lálának évében, 1993-ban. Új számítógéppark Kázsmárk (ÉM - BGY) - A közös fenntartású intézmények pályáza­tán 4 millió forintot nyert a kázs- márki Fogarasi János Általános Iskola. Ebből az összegből új szá­mítógépparkot és mozdítható nyel­vi labort vásároltak, amelynek átadási ünnepségét a téli szünet előtti utolsó tanítási napon tartot­ták. Bortnyik Béla polgármester adta át a Kázsmárkon tanuló 190 gyereknek a Pentium típusú kor­szerű számítógépeket, amelyek megfelelnek a Nemzeti alaptan­terv informatikai előírásainak is. Mázikné Jablonkai Ildikó számí­tástechnikai tanár vette birtokba tanítványaival a gépeket és a nyelvi labort a hozzá tartozó új asztalokkal együtt. Kázsmárkon egyébként már ötödik éve oktatják a számítástechnikát. ARTalom-est Miskolc (ÉM) - ARTalom-estet rendeznek december 27-én, pénte­ken este 6 órától a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. A ren­dezvény elején nyitják meg Mocsári László 1988 és ’90 között különböző undergound-koncerteken készült fotóit, az ARTalom együttes tagjai performance-előadást tartanak, az esten bemutatkozik két költő is: Fehér István és Bajtai Zoltán, vala­mint levetítik a Ponyvaregény cí­mű filmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom