Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

8 Z Itt-Hon 1996. December 3., Kedd Zempléni Portré Csíki József Bekecs (ÉM- ÁA) - Beke­csen a közel­múltban fel­avatott szé­kely kapunak sokan csodájá­ra járnak. Azt azonban csak kevesen tud­ják, hogy ez az alkotás egy helyi vállalko­zó keze mun­káját dicséri. Csíki József 1938-ban született egy er­délyi kis faluban, Hargitán. Édesapja falusi kovács volt, s mint ahogy az len­ni szokott, legidősebb fiúként örökölte tőle mesterségét. Húsz éves ifjúként már önálló vállalkozóként kereste ke­nyerét. A romániai magánipar felszá­molása után Aradra került, ahol ka­rosszérialakatos mestervizsgát tett. Tíz évig egy autószerelő üzemben dolgo­zott, amikor egy súlyos üzemi balese­te után úgy határozott, visszaköltöz­ik szülőföldjére. Kezdetben lőszeres ládákat, seprőnyeleket, kapanyeleket gyártott, majd az ács és az asztalos szakma fortélyait kitanulva már egye­di díszítésű bútorok és faházak elő­állítására is vállalkozott. A napi mun­ka mellett, mintegy kedvtelésből cson­tokat faragott. Az agancsokból hamu­tálak, fényképtartók, éjjeli lámpák és csillárok születtek. Kézügyességének hamar híre ment. Először csak a kör­nyező településekről, később a fővá­rosból és külföldről is érkeztek hozzá megrendelések. Miniszterek, nagykö­vetek rezidenciáit díszítették az ál­tala készített tárgyak. Csíki József a romániai forradalom után költözött feleségével és kislányá­val Magyarországra. Biztosabbnak lát­ta itt családja megélhetését. Miután a környéken rokonai élnek Bekecsen te­lepedett le, ahol igazi otthonra talált. Kislánya Zsuzsanna a Debreceni Or­vostudományi Egyetem nulladik évfo­lyamára jár, felesége a háztartást ve­zeti. Csíki József büszke arra, hogy csontból és fából szinte bármilyen tár­gyat képes kifaragni. Gyártott már fényképek alapján barokk szekrénye­ket, de az sem okoz számára gondot, ha régi bútorok sérült díszeinek pót­lására, kiegészítésére kérik meg. Nincs ideje unatkozni, hiszen nagy keletje van mostanában ezeknek a munkák­nak. A bekecsi önkormányzat felkéré­sére három hónap alatt készítette el azt a református kistemplom előtt ál­ló székely kaput, melynek díszítéséül az erdélyi hagyományoknak megfele­lően eredeti népi motívumokat hasz­nált fel. Alkotását nemzedékek sora csodálhatja meg, hiszen a tölgyfából fa­ragott kapu megfelelő kezelés és kar­bantartás mellett akár háromszáz évig is fennmaradhat. srnmimm». Lebontották a tetőt­üt y - ' , ­RENDŐRSÉGI HÍREK r$mm M m m m Szerencs (ÉM - PT) - Egy új lakás felszerelésére való háztartási gépet loptak el a közelmúltban P. I. lakatlan, ráadásul lezáratlanul ha­gyott tiszalúci házából. Ami­kor a feledékeny tulajdonos szokásos ellenőrző útjára in­dult - megnézni, minden rendben van-e az üres por­tán -, Gold Star tévéjének, a hűtőszekrénynek, 2 darab kályhának és a mosógépé­nek már csak a hűlt helyé­re talált. Ráadásul a tető- szerkezet egy részét is lebon­tották és eltulajdonították az ismeretlen kezek. Fűtési szezonban kelendő a gázolaj A bodrogkeresztúri MÁV-ál- lomás területén hagyott munkagépet szerette volna beindítani munkakezdéskor annak kezelője. Miután ez többszöri próbálkozásra sem sikerült neki, a hiba felkutatásába kezdett. Saj­nos elég volt megnézni az üzemanyagtartályt, amiből mind a száz liter gázolajat leszívta és magával vitte valaki. A tetőn át hatoltak a lakásba Nem tudni miért, de a betö­rők nem az ablakon vagy az ajtón másztak be K. J. tállyai lakásába, hanem in­kább a tetőt bontották meg. Távozáskor azonban már az ajtót használták, de nem üres kézzel mentek el. Ház­tartási gépeket, ruhaneműt, élelmet és fürdőszoba fel- szerelési tárgyakat vittek magukkal 166 ezer forint ér­tékben. Megzavarták a betörőt A tokaji Gomba büfé porté­kájára kapott kedvet az ak­kor még ismeretlen fiata­lember a közelmúlt egyik éj­szakáján. A kis üzlet termé­szetesen zárva volt, így az ajtón lévő tolózárat kísérel­te meg felfeszíteni az elkö­vető. Behatolnia azonban már nem sikerült a Gombá­ba, mert cselekménye köz­ben megzavarták. A rendőr­ségjárőrei forró nyomon in­dultak a tettes kézre kerí­tésére és akciójuk során rö­vid idő alatt elfogták F. J.- t, az elkövetőt. Önbíráskodás - 250 forintért A napokban pofozással kí­vánt nyomatékot adni K I. tiszalúci lakos a neki 250 fo­rinttal tartozó K. T.-nek, hogy a sértettet a vele szem­ben fennálló kölcsön mielőb­bi visszafizetésére ösztönöz­ze. A törvény azonban az adósságrendezés ilyen mód­ját nem engedi meg, ezért an­nak ellenére, hogy a pénzét nem kapta meg, még ráadás­ként önbíráskodás miatt ha­tósági eljárás is indul ellene. A garázs sem nyújtott elég védelmet Garázsban tartott Yugo tí­pusú gépkocsiból szerelte ki az ismeretlen elkövető a ko­csiba épített Sanyo magnót a hangfalakkal együtt Tar- calon néhány napja. A tet­tesnek valószínűleg nincs autója, ezért az akkumulá­tort is magával vitte az elkö­vető, hogy meg tudja szólal­tatni a zenélő dobozt. SiBisÉiSMíi*» % Gyerekek honi rajzasztala Madárháton érkező Télapó Rajzolta: Bodnár Attila 6 éves. Bekecs AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ZEMPLÉNI MELLÉKLETE • 1996. december 3. • IV. évf. 48. szám Kamaramuzsika Finnországból CD-t ajándékoztak a vendégeknek az újhelyi muzsikusok A vendégek finn zeneszerzők műveiből játszottak Sátoraljaújhely (ÉM - SZS) - Országos szintű finn-ugor zenei fesztivál vette kezde­tét november 16-án Ma­gyarországon, melyre több mint nyolcszáz finn muzsi­kus érkezett hazánk­ba. Sátoraljaújhely 20-án kapcsolódott be a nagysza­bású programba, finn test­vérvárosa, Lohja ifjúsági kamarazenekarát, a Lenszi Uudelmaan-t látta vendé­gül a Zempléni Kamaraze­nekar. A Lenszi Uudelmaan a Helsin­kitől délre ötven kilométerre fekvő Lohja nyugati kerületi zeneiskolájának kamaraegyüt­tese, életkoruk 14-27 év között mozog. Többen közülük már jártak Magyarországon, Bala­tonalmádiban töltötték az idei nyári vakációt. A lohjai ifjúsági kama­razenekar november 28- án a sátoraljaújhelyi Kos­suth Lajos Művelődési Központ színháztermében a Zempléni Kamarazene- karral adott közös hang­versenyt. Az újhelyi együttes Lavotta János és Farkas Ferenc egy-egy művét játszotta, a filmze­nekar finn zeneszerzők, Sibelius, Jernefelf, Kuu- la, Perf és Hongisto ka­maradarabjaiból mutatott be válogatást Felix von Willebrand zenekarveze­tő vezényletével. A hangversenyt meg­előzően a finn muzsikusok el­látogattak az újhelyi Lavotta János Művészeti Iskolába, ahol Dombóvári János igazgató is­mertette velük a Zemplén Ka­marazenekar eddigi pályafutá­sát, annak főbb állomásait. A találkozó végén a zenekar min­Az ajándék CD átadása Fotó: Szigeti Sándor den tagja egy-egy CD-t kapott ajándékba. A legkorszerűbb hanghordo­zón vihették haza az ifjú finn zenészek a vérpezsdítő magyar verbunkos muzsikát, a Zemp­lén Szimfonikus Zenekar előa­dásában. Hátrányos környezetben is lehet építkezni Beszélgetés Salamon Sándorral, Révleányvár polgármesterével (3. oldal) _A Tartalomból Számítógép Tállyának Bodnár György, a tállyai Zempléni Ál­talános Iskola matematika, ábrázoló geometria és számítástechnikai taná­ra évek óta próbálkozott azzal, hogy pályázati úton jó minőségű számító­géphez jussanak tanítványai. Az álom a közelmúltban megvalósult, sőt, to­vábbi nagyszabású tervei is vannak. (2. oldal) Bál egy videokameráért Jótékonysági bált rendeztek a közel­múltban Bodroghalomban. A bevételt a szervezők a helyi általános iskola eszközkészletére szeretnék fordítani. A későbbiekben kiderült, hogy az in­tézmény egy videokamerának örülne a legjobban. (4. oldal) A tállyai polgárőrök értekezlete A Tállyai Polgárőr Egyesület novem­ber 23-án tartotta éves záróértekezle­tét. Király Sándor parancsnok beveze­tőjében hangsúlyozta, nem a polgárőr­ség és a rendőrség vezetőinek kellene értékelni az egyesület munkáját, ha­nem a lakosságnak és a helyi vezetés­nek. A visszajelzések alapján lehetne korrigálni az esetleges hibákat. (5. oldal) Pusztafalu előbbre lépne A közelmúltban tartotta meg a pusz­tafalui sportkör félévi közgyűlését. Ezen kiderült, hogy a Zemplén Sport­társulás újonc futballcsapata ugyan nem elégedetlen kilencedik helyével, de a tavaszi fordulókban megpróbál­nak előrébb lépni a tabellán. (7. oldal) A fafaragó Bekecsen a közelmúltban felavatott székely kapunak sokan csodájára jár­nak. Ázt azonban csak kevesen tudják, hogy ez az alkotás egy helyi vállalko­zó keze munkáját dicséri .Csíki József 1938-ban született, egy erdélyi kis fa­luban, Hargitán. Édesapja falusi ko­vács volt, s mint ahogy az lenni szo­kott, legidősebb fiúként örökölte tőle mesterségét. (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom