Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-18 / 295. szám
1996. December 18 u Az uniformizálás erőltetett Budapest (MTI) - A Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KI- SOSZ) elutasítja a Pénzügyminisztérium által meghatározott jövedelem-minimumok mértékét - mondta az újságíróknak Antalfiy Gábor, a szervezet főtitkára azon a háttér- beszélgetésen, amelyen az idei esztendőt értékelte és a jövő évi változtatások várható hatásáról szólt. A főtitkár szerint nincs két, azonos feltételrendszer mellett működő kereskedő. Az üzletek ugyanis eltérő környéken, eltérő tőkeháttérrel, vevőkörrel, létszámmal és forgalommal dolgoznak, ezért uniformizálásuk erőltetett. A legnagyobb problémát azok a jövedelemhatárok jelentik, amelyek többszörösen a minimálbér felett vannak, mint például a patikusoknál a csaknem 1,2 millió forint, a gyógynövénykereskedők esetében a félmillió forint. A KISOSZ véleménye szerint a kisvállalkozások összességében nehezebb körülmények között fognak működni jövőre, több tízezer vállalkozás megszűnése várható, s tovább bővül a feketegazdaság. A kormányzat inflációcsökkentő, vállalkozásbarát ígéretei nincsenek összhangban a már megkötött és kilátásba helyezett döntésekkel. Tervezik a második IKEA-t Budapest (MTI) - A tervek szerint 1998 végén nyílik meg a második magyarországi IKEA-áru- ház, de a beruházásról májusban születik végleges döntés Stockholmban - mondta az budapesti IKEA-áruház keddi sajtótájékoztatóján Reiter László, az áruház igazgatója. A telekvásárlásról a tárgyalások már megkezdődtek, az áruházat Budaörs vagy Törökbálint környékére tervezik. Az új áruház teljes alapterülete 18500 négyzetméter, ebből az eladótér 13-14 ezer négyzetméternyi lesz. A beruházást a svéd konszern finanszírozná, amelyet a 100 százalékban saját tulajdonában levő IKEA Lakberendezési Kft. üzemeltet majd. Az 1990- ben megnyílt budapesti IKEA-áru- ház az idén várhatóan 4,3 milliárd forintos forgalommal zár, jövőre pedig 5,2 milliárd forintos árbevételre számít. A tb-járulékok változásáról Budapest (MTI) - Az egészség- ügyi hozzájárulásról szóló törvény értelmében jövőre a munkáltatóknak minden alkalmazottjuk után 1800 forintot kell havonta befizetniük az Egészségbiztosítási Alapba. Az adójellegű járulék befizetésének elmulasztása bírságot és késedelmi kamatot von maga után - hangsúlyozta Pincési Já- nosné, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár osztályvezetője kedden a Vállalkozók Országos Szövetségének fórumán. Az új járulék fedezetet nyújt az egészség- ügyi szolgáltatásokat igénybe vevő, ám egészségügyi hozzájárulást nem fizető állampolgárok ellátására. Ilyenek többek között a nappali tagozatos hallgatók, illetve a sorkatonák. A szakember elmondta, hogy a befizetési kötelezettség vonatkozik a gazdasági társaságokra, a költségvetési intézményekre, az egyéni vállalkozókra és a magánszemélyekre is. Utóbbiakra abban az esetben, ha például háztartási alkalmazottat foglalkoztatnak. A szakmunkástanulókat alkalmazó és nekik ösztöndíjat fizető munkáltatónak szintén be kell fizetnie a tanulók utáni havi 1800, illetve napi 60 forintot. Mivel nagy vitát váltott ki a munkáltatóval tagsági viszonyban állók utáni járulékfizetés, ezért - amennyiben a parlament elfogadja - ez a passzus törvény- módosítással változni fog. Az eredeti szöveg szerint ugyanis tagsági viszonyban állók után is meg kellene fizetni a tagsági adójellegű járulékot. Amennyiben elfogadják a módosítást, úgy ezt csak azok után a tagok után kell majd az alapba juttatni, akik a tevékenységben aktívan részt vesznek. A járulékfizetés alapja tehát a tényleges munkavégzés lesz. Szerda Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Térségi gazdasági különbségek Miskolc (ÉM - FL) - Tegnap délután Miskolcon idei utolsó ülését tartotta a megyei közgyűlés vállalkozási és foglalkoztatáspolitikai bizottsága, Farkas Zoltán elnök vezetésével. (Folytatás az 1. oldalról) Első napirendi pontként Rózsa Ernő, az APEH megyei igazgatója előterjesztésében a Borsod-Abaúj- Zemplénben az idén megalakult 11 területfejlesztési társulás területén gazdálkodók helyzetéről tanácskoztál! az adóbevallások és adóellenőrzések tapasztalatai alapján. A tájékoztatóból kiderült, hogy az országos átlagtól sokkal nehezebb gondokkal küszködő megyénkén belül is eltérnek egymástól az egyes kistérségek gazdasági mutatói. Az elemzésből kiderül, az is, hogy az ágazatok helyzetének és eredményességének differenciálódása mellett még nagyobbak a különbségek a térségek lehetőségei között. Megyén belül vannak olyan régiók, amelyek nemzet- gazdasági mércével mérve is az élmezőnyhöz tartoznak, viszont vannak nagyon szegény területek, amelyek mélyen a megyei átlag alatt helyezkednek el. Ez utóbbiaknál a válságfolyamat és a gazdasági átalakulás kedvezőtlen hatásai halmozottan jelentkeznek. A jobb helyzetben lévők között tartják számon Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika és Mezőkövesd térségét, a legnehezebb körülmények között élők közé sorolják az Encs, Edelény és Szikszó körzetében lakókat. A vitában elhangzott javaslatokkal a helyi területfejlesztési társulásokat eredményes munkáját kívánják segíteni. A bizottság tagjai a továbbiakban többek között véleményezték a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról és fejlesztésének tervéről készített előterjesztést, foglalkoztak a LIBRA Gyógyszerkereskedelmi Rt.-ben lévő önkormányzati részvények értékesítésének tervével, majd elfogadták az 1997.1. félévi munkatervet. Lecserélik a papírpénz-kollekciót Még évekig forgalomban marad, de végül bevonják a régi százast Csak a fémérmék lesznek hosszú életűek Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - GSL) - A Magyar Nemzeti Bank - információink szerint - hamarosan közzéteszi, hogy az elkövetkezendő években lecseréli a magyar papírpénz-kollekciót, és 1997 első negyedévében megjelenik a papír 10 ezer forintos, később a 200- as címlet is. A papírszázast két- három éven belül kivonják a forgalomból. A kétféle fémszázas viszont fizetőeszköz marad. A piros százas utolsó, még forgalomban lévő képviselője az 1946- ban „szolgálatba” állított papírpénz-kollekciónak. A zöld tízes, a kék húszas és a barna ötvenes már csak azoknak van a birtokában, akik előrelátóan félretették egy-egy példányát. De a piros százas először nem piros volt, és jelenleg is több változata forog közkézen. Eredetileg kék színben bocsátották ki első sorozatát, de néhány hónap múlva bevonták, és pirosán adták ki újra. Majd pár év elteltével a Kossuth-címert is - akárcsak a többi címleten — a sarlós, kalapácsos, úgynevezett Rá- kosi-címer váltotta fel, amit a népköztársasági címer követett. A legújabbakon pedig a Magyar Köztársaság címerét láthatjuk. Még nincs pontos dátum és két-három éves „türelmi időt” is kap a papírszázas mielőtt teljesen kivonnák a forgalomból, de végül átadja helyét az azonos címletű érméknek.- Bár az új fémpénzek nem nyerték el a lakosság tetszését, lecserélésük nagy luxus lenne, így hivatalos fizetőeszköz marad az érc százas mind két változata - közölte lapunk érdeklődésére Juhász Margit, a Magyar Nemzeti Bank területi igazgatója. A váltás nem csupán a legkisebb értékű papírpénzt érinti. A tervek szerint az elkövetkező években modernebbre és biztonságosabbra cserélik a teljes magyar papírpénzkollekciót, és a 200 illetve 10 ezer forintos címlet is megjelenik. Ez utóbbi ’97 első negyedévében. A koncepció szerint megmarad a magyar pénz hagyományosan művészi díszítése, de minden címlet azonos nagyságú lesz. Pontos terv még csak a 10 ezresről készült, ezen Szent István látható majd, a másik oldalán pedig Esztergom látképe. Az elképzelés alapján más címletek esetében is érvényesülne az oldalak tartalmi összefüggése, de művészek helyett, neves történelmi személyiségek, politikusok kapnak helyet az új bankókon. Hogy melyiken kicsoda, még titok, de Mátyás király, Bethlen Gábor és Széchenyi már biztosan köztük lesz. A váltás éveket vesz majd igénybe - akárcsak a százforintos esetében -, a csere a papírpénz elhasználódásának és az új pénzek gyártásának függvényében történik majd. A plasztikpénz és a szolgáltatás ára Érdemes megnézni, melyik bank automatájából veszünk ki pénzt Miskolc (ÉM - GSL) - A pénzkímélő fizető eszközök, a bankkártyák egyre népszerűbbek mind a lakosság, mind a vállalatok, intézmények körében. A bankkártya-tulajdonosoknak viszont érdemes odafigyelniük, hogy annak a pénzintézetnek az automatájából veszik-e fel pénzüket, amelyikkel a szerződést kötötték. Az utóbbi években egyre jobban terjed a pénzkímélő fizetési módok alkalmazása. Legdinamikusabban az elektronikus bankkártyák üzletága fejlődik. Az OTP például 1996- ban több lakossági folyószámlaszerződést kötött — és adott ki hozzájuk kártyákat -, mint az elmúlt években összesen - közölte Horvát István, az OTP lakossági üzletágának felügyeletét ellátó megyei igazgatóhelyettese. A tendencia egyik oka, hogy a vállalatok és intézmények belátták: praktikusabb és költségkímélő, ha dolgozóik fizetését folyószámlákra utalják, ezáltal kiküszöbölik a pénzszállítás kockázatát és költségeit, az adminisztrációs munka csökkenéséről nem is beszélve. A lakosság számára szintén a biztonsági tényező az elsődleges, de tapasztalatok szerint fontosnak tartják, hogy minél több helyen használhassák a kártyáikat, ami leggyorsabban az automatáknál (ATM) oldható meg. Magyarország nagyobb városaiban mintegy 900 ATM készülékből lehet pénzt felvenni, ezeknek közel fele az OTP tulajdonában van. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 25 automatát állított fel a bank, ebből 15-öt Miskolcon. Arra azonban érdemes odafigyelni a kártyatulajdonosoknak, hogy annak a pénzintézetnek a gépéből vesznek-e fel pénzt, amelyikkel a szerződést kötötték. A kártyákat ugyanis „elfogadja” minden olyan gép, amelyen a kártyán szereplő embléma (logo) látható. Ha azonban nem a kártyát kibocsátó bank telepítette a készüléket 1000 forint felvételének akár 200 is lehet a költsége. Az elektronikus fizetőeszközök rendszeresítésének célja természetesen az lenne, hogy a pénzt fizikailag teljesen kikapcsolják a kereskedelemből. Bár egyre több kereskedő, vendéglátó igényli a kártyákat közvetlenül elfogadó (POS) berendezések telepítését, jelenleg a benzinkutaknál jellemző a plasztikpénz használata. A felhasználási lehetőségek bővülésén kívül a különböző hitelek teszik még vonzóvá a bankkártyákat. Az OTP például egy olyan szolgáltatást vezet be hamarosan, amellyel a pénzautomatákból is vehetnek fel hitelt azon ügyfeleik, akiknek már legalább három hónapja van folyószámlájuk és arra rendszeresen utaltatnak, vagy nagyobb összeget kötöttek le. A hitel törlesztése pedig a következő átutaláskor automatikusan történik majd - tudtuk meg az igazgatóhelyettestől. Feldolgozóipar Budapest (MTI) - Az idei év első felében az ipari termelés növekedése az előző esztendőhöz képest 1,4 százalék volt, a második félévben 3-4 százalék, az éves szinten pedig átlagosan 2,5 százalékkal emelkedett. A belföldi fogyasztás 2-3 százalékkal csökkent 1996- ban, az export 13-14 százalékkal bővült, a gépipari kivitelen kívül azonban minden ágazatban stagnált. A közepes és nagyvállalatok fejlődnek, a kisvállalkozások háttérbe szorulnak a feldolgozóiparban. Jövőre 3-5 százalékos növekedés várható a feldolgozóiparban, de a húzóágazat változatlanul a gépipar marad - összegezte az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium szakágazati elemzésének eredményeit sajtótájékoztatóján kedden Gulácsi Gábor, a tárca helyettes államtitkára. Hozzátette: 1997-ben az ipari bérmunkaexport, valamint a beruházások várhatóan tovább növekednek, és nem csökken a belső fel- használás. A versenyképesség javulására ugyanakkor nem lehet számítani, s az importvámok leépítése miatt számolni kell a verseny erősödésével. Az államtitkár-helyettes elmondta: a minisztérium elemzése szerint a feldolgozóiparban 1992 és 1995 között 28 százalékkal - az ipar egészénél mintegy 10 százalékponttal gyorsabban - emelkedett a termelés volumene, ennek súlypontját a gépipar képezte, itt koncentrálódott a termelés 70 százaléka. Ez 1992 és 1995 között mintegy kétharmados bővülést jelentett. Ugyanebben az időszakban az ágazati struktúraváltozás vesztese a vegyipar volt, amelynek a termelésben elfoglalt részaránya 4,7 százalékponttal csökkent. A vizsgált időszakban a kohászat és a fémfeldolgozás az átlagosnál gyorsabban, 46,7 százalékkal nőtt. Az ágazaton belül bővült a magasabb feldolgozottsági fokot reprezentáló termékek aránya. A legkisebb termelésnövekedést a textil- és ruházati iparban regisztrálták, ahol mindössze a konfekcióipar lépett valamelyest előre. A tájékoztatón elhangzott: az APEH adatai szerint 1995 végén a feldolgozóipar jegyzett tőkéjén belül a magántulajdon aránya mintegy 80 százalékos volt. Ebből a belföldi magántulajdon 28,2, a külföldi pedig 44,7, az egyéb tulajdon 4,8 százalékot tett ki. Az állami tulajdonosi hányad 22,3 százalékra zsugorodott, Gulácsi Gábor leszögezte: az elmúlt év közepétől idén nyárig tapasztalható megtorpanás a feldolgozóiparban a felmérés szerint megállt. A további növekedés érdekében legfontosabb a beruházások növelése és a belföldi piaci kereslet javítása. Árfolyamok Budapest (MTI) - Gyenge forgalom mellett mérsékelten emelkedő árfolyamok jellemezték kedden a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát. A sztárpapírok közül folytatta növekedését a TVK. A vegyipari részvényért a zárásban 1725 forintot adtak. Valamelyest visszaesett a BorsodChem árfolyama, a kereskedés végén 3835 forint volt a részvény ára. Kárpótlási jegy Tőzsde Index dec. 17.: 3863,11 +27,16 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1996. dec. 17. flf Valuta 'fff Deviza Pénznem Vétel Eladás Középért. Angol font 269,49 274,85 278P1Í Ausztrál dollár 128,23 130,79 129,84 Belga frank* 508.08 518,38 ’ 5 Dán korona i|! a 35,04 Francia frank 31.03 8 ír font 269.41 274,77 272,20 Japán vén* 142.18 144,97 143.74 Kanadai dollár 118,16 120.54 119.34 Kuvaiti, dinár 539,27 549,93 , 545,88 1; Német márka 104,71 106,83’ 105,76 25,12. 25.62 25,35 ' 105,95 108,07 107,28 It; 14,88 15,18 35,03 Portugál escudo* 103,70 105,80 104,86 Spanyol peseta * 124.44 126,96 ; 125.63 . Svájci frank 122,49 124,99 123,90 Svéd korona 23,77 24,25 ■ ' ! USA dollar 161.68 164,86 ECU (Közös Piac) 201,95 206,03 . Olasz líra** A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
