Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

4 A Itt-Hon 1996. December 17., Kedd PROGRAM AIÁM AT Az Encsi Közművelődési Intézmé­nyek programajánlata, szolgálta­tásai Klubok, Szakkörök: Nyugdíjasklub: hétfői napokon du. 4 órától Balett: keddi napokon du. 4 órától (óvo­dásoknak) Fitness klub: szerdánként du. 5 és du. fél 7 órai kezdettel (két csoportban). Speciális tomagyakorlatok nők részé­re Könyvtári szolgáltatások: A mintegy 45 ezer kötetes könyvállománnyal, folyó­iratokkal, napilapokkal váiják az ér­deklődőket, leendő és új olvasóikat. A szikszói Petőfi Sándor Művelő­dési Központ, Könyvtár és Művé­szeti Iskola programjai, kulturális ajánlatai. A Városi Könyvtár nyitva tartása: Hétfő zárva, kedd-csütörtök de. 10- től du. 5 óráig, péntek du. 1-től du. 6 óráig, szombaton reggel 8-tól déli 12 óráig várja az olvasókat. Programok: Aerobic foglalkozás: minden héten ked­den és csütörtökön du. 6 órától du. 6.45-ig. A Mazsoretcsoport minden héten szom­baton de. 10 órától tartja foglalkozá­sát. Néptáncoktatás hétfőn, szerdán és csü­törtökön az osztályoknak meghirdetett kezdési időpontokban. Alma Fitness klub: hétfő-péntek: reg­gel 8-tól este 9-ig, szombat: reggel 8 órától du. 4 óráig Telefonon bővebb információ kérhető: 396-052 A szendrői Közművelődési Köz­pont, Oktatástörténeti Gyűjte­mény és Könyvtár programjai. A Mazsoretcsoport minden héten szom­baton de. 9 órától tartja foglalkozása­it. A könyvtár nyitva tartása: hétfőtől pén­tekig: reggel 8-tól du. 4 óráig, szombat- vasárnap zárva. A városi televíziók műsorai Szikszó „Abaúj” Televízió Képújság: minden nap SZtV-TV: az országos hálózaton meg­hirdetett kezdési időpontokban Helyi adás: hétfőn este 7 órától: Maga­zinműsor kedd du. 5 órától: Magazin- műsor ismétlése vasárnap este 7 órá­tól: Magazinműsor ismétlése Az „Abaúj” Televízió telefonszáma: 396-193 Encs Városi Televízió A Szív TV műsora a 2-es csatornán ál­landó: minden nap reggel 8 órától du. 4 óráig az előző napi adás ismétlése, du. 4 órától éjjel 12 óráig pedig az az­napi műsor kerül levetítésre. Nekünk Írták Egy laikus jogász véleménye Közmeghallgatáson voltam november 29-én Szikszón! A kérdés azért indíttatott jelen véle­ményem kifejtésére, mert nem tudom, hogy tény­legesen közmeghallgatáson voltam, vagy csak egy formális aktuson. A testület polgármestere nagy nyilvánosság előtt azon véleményét fejtet­te ki, miszerint nem igazán értem a közmeghall­gatás intézményét és rendszerét, ezért itt és most azt kísérlem kifejteni, hogy mi a törvényhozói akarat, mi annak valós értelmezése. A polgármester úr arra hivatkozással zárta be a közmeghallgatást, hogy testületi ülés van összehívva, ezért a további hozzászólásokra nem lehet idő. Miután nem igazán akarok azon a szinten po­litizálni - ami itt és most mértékadónak tűnik, de ugyanakkor a város lakosságának is része va­gyon valahol, mert itt lakom, itt élek - nem kell feltétlenül elviselnem, ami nem csak a jóízlést, az önérzetet is sértheti. Tüdőm, hogy mindenkitől azt kell megkövetel­ni, amit az illető megtehet vagy tudhat megten­ni. A tekintély legalsóbb alapja az értelem, és nem az önös érdek. Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint másokon. Ha sikerül ítélkezni saját magad felett, az annak a jele, hogy bölcs vagy. De nem akarok itt feleslegesen elvekről be­szélni, csak a tényeket kívánom értékelni. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. paragrafusa szerint a képviselő-tes­tület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgá­rok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Ez a törvényi rendelkezés még nem változott, de in­doklásából a lényegi tartalmát is ki kell fejte­nem. Ezen fórumon a testület közvetlenül hall­gatja meg a hozzájuk fordulókat és törvényi kö­vetelmény, hogy határozatképes legyen a testü­let. Jelen van a testület akár úgy, hogy előzete­sen már megtárgyalt néhány napirendet és ezek után tartja a közmeghallgatást, akár úgy, hogy külön erre a célra ült össze. A közmeghallgatás a testület és a választópolgárok közvetlen talál­kozása. Célja az, hogy a választópolgárok, a helyi szervezetek ne csak az apparátus közvetí­tésével, hanem közvetlenül is forduljanak a tes­tülethez. Egy jól működő önkormányzatnál ez sikerélményt is nyújthat, a másképpen működő­nél kellemetlenebb is lehet. Szintén törvényalkotói akarat, hogy a közmeg­hallgatást előre meg kell hirdetni, két-három hét­tel előbb közzé kell tenni a közmeghallgatás tárgykörét, helyét és idejét. Volt-e ilyen, vagy csak a letudás szándékával állunk szemben? A közmeghallgatást a szervezeti és működési sza­bályzat részletesen szabályozhatja. Nézzük tehát Szikszó város képviselő-testületének 11 /1995. sz. rendeletét. Nos ez nem az, amiről a polgármes­ter úr szólt. A 26. paragrafus 111 bekezdése sze­rint ugyanis évente egy alkalommal, de a helyi szervezetek és szervek kérésére szükség szerint, a testület ülésén közmeghallgatást tart: A köz­meghallgatás során a testület lehetővé teszi az állampolgároknak, a helyi szervezeteknek, szer-, veknek közérdekű kezdeményezések, javaslatok előterjesztését. Néhány fogalom itt el van mosva. Az például, hogy az évenkénti egyszeri alkalom a törvényi minimum, de helyi szervezetek és szervek indít­ványára „kutya kötelessége” a testületnek a köz­meghallgatást megtartani. Egyébként minek van ott - vagy nincs ott - és veszi fel a 18. paragra­fus szerinti díjazását? Jut eszembe egyebekben a rendelet 18. parag­rafus 121 bekezdése is, amely valamennyi kép­viselő, tisztségviselő, bizottsági tag, önkormány­zati intézményvezető, polgármester által kije­lölt hivatali dolgozó részére kötelezővé teszi, a je­lenlétet. Talán át kellene tekinteni a hiteles je­lenléti ívet, erről a pénteki testületi - és halaszt­hatatlan - ülésről. Az ugyanis az önkormányza­ti rendelet 6. paragrafus 12/ bekezdése szerint az adott hónap utolsó hetének péntekén 14 óra­kor kezdődik. De akkor minek lett összehívva ugyanezen időpontra közmeghallgatás is, vagy a remény élt, hogy ez utóbbi elmarad? Volt rá példa és nem a választók hibájából! Nem egy panasznapot, egy siratófalat kell hiá­nyolnunk, hanem annak tökéletes semmibevé­telét, hogy a választottnak kérdéseket tehet és azokra választ is kell adni. Azon már túlléptem, hogy nem igazán a válasz­tópolgárok azonkénti megtisztelése elvárható kí­vánalom oly módon, hogy a terem háromnegye­dét ne néhány testületi tag, míg fennmaradó há­nyadát közel száz állampolgár foglalja el. Az az ember, testület, aki méltóság tekintetében csak úgy találomra viselkedik, nem az alkalomhoz il­lő cselekvőhöz, a körülményekhez, módhoz s egyéb dolgokhoz méltó és alkalmas, s hiányzik belőle a segítőkész nagyvonalúság is. Nemcsak ez hiányzik, hiszen nem volt ott a vá­rost ingyenesen megillető helyi televíziós közve­títés sem, mert annak magas a költsége - ezen belül a TB vonzata - is. Ha évente egy alka­lommal a testület a lakossággal való találko­zás legfontosabb fórumára nem tud fordítani - de minden más önszereplő rendezvényre igen úgy meg kell gondolni, hogy megérdemeljük azt a sót, amit megeszünk. Bár fennállása: SZATEV brigádtalálkozó, majális, Macskássy Izolda stb. mind többet érdemelnek, mint a választók tájé­koztatása, és inkább azokra van a pénz. Vagy mégiscsak arról van szó, hogy egy közszolgálati­nak nevezett média az arról szóló 1996. évi I. törvény szellemétől eltérően öntörvényűén műkö­dik? Lehet-e szerepünk, ha a hatalom lekezel ben­nünket s ha a választópolgárok csak lekezelni tud­ják az aktuális hatalmat? Lehet-e szerepünk, ha a hatalom nemcsak öntörvényű, de önérdekű is? Ez nem egy lezárt kérdés részemről! Lesújtó véleménynek adott hangot a polgármes­ter úr, amikor a szikszói kórház fennmaradása volt a tét mindazokról, akik a jelenlegi kormány­párt bármely szintű képviselői. Innen üzenem, hogy nem neki köszönhetően, de a kórház meg­maradt. Bár annak sem köszönhető, hogy a kór­házhoz tartozó lakások nem a kórházzal mun­kaviszonyban állók által lakottak. Alkotó együttműködés tehát nem lehet, ha a köz­meghallgatás során oly módon történik a válasz­tók kezelése (lekezelése), ahogyan legutóbb tör­tént. Mellesleg nem árt, ha a város tisztségvise­lői a törvényeken túl a saját rendeleteiket is is­merik s tudják is alkalmazni. A szememben ö lesz majd a városban az „Év első embere”. Szikszó, 1996. december 8. Dr. Brenner Gábor laikus, a megyei közgyűlés ügyrendi és jogi bizottságának elnöke. 1996. December 17., Kedd Itt-Hon A 5 Hernádkércsi idősek köszöntése Hemádkércs, Felsődobsza (ÉM) - A munkában megfáradt 55 év feletti nők és a 60 év fe­letti férfiak részére idősek na­pi ünnepséget szervezett a her­nádkércsi önkormányzat kép- viselő-testülete. A település nyugdíjasainak szórakoztatásá­ról a felsődobszai Bárczay Gá­bor Általános Iskola diákjai és pedagógusai gondoskodtak. Az önkormányzat a megje­lent idős személyeket szerény vendéglátásban részesítette, ezen túlmenően - pénzügyi le­hetőségeihez mérten - szemé­lyenként ezer forint támoga­tást nyújtott részükre, az idő­sebb korral együttjáró anyagi gondjaik részbeni enyhítésé­re - tájékoztatta minderről szerkesztőségünket Takács István, Hernádkércs polgár- mestere. Kegyeletsértés politikai felhanggal A szikszói polgármesteri hiva­tal előtti nyilvános telefonfülke egy újabb ablakát zúzták be de­cember 7-re virradóan. Ez ön­magában sajnos nem nagy új­ság, hiszen szerte az országban ép ablakú telefonfülke nemigen van már. Történt azonban va­lami meglepő dolog is. A Ke­reszténydemokrata Néppárt helyi szervezetének egy koszo­rúját is ide hozta valaki. A ko­szorút eredetileg az 1956-os hő­sök emléktáblája mellett he­lyezték el a párt képviselői, még október 23-án. Mindez ta­lán ötven méterre volt a hánya­tott sorsú telefonfülkétől. E sorok leírásakor még nem tudjuk, hogy ki, vagy kik követ­ték el ezt a politikai felhangot sem nélkülöző, de mindenkép­pen kegyeletsértő tettet. Talán magukról megfeledkező fiata­lok, akik péntek este lévén en­nél jobb szórakozást nem talál­tak maguknak. Szomorú dolog, ha ez lenne az igazság, de hű képet rajzol a nemzeti értékei­től szándékosan megfosztott fi­ataljaink egyes csoportjainak szellemi sivárságáról. Mindemellett nem tartjuk kizártnak, hogy politikai provo­kációról van szó, amely a KDNP helyi szervezete ellen irányul. Amennyiben ez a hely­zet, elítéljük ezt, és elhatáro­lódunk minden hasonló akció­tól. Az ilyesfajta cselekedet az elkövetőket minősíti. A koszo­rút az eredeti helyére vissza­helyeztük. KDNP Szikszói Szervezete keresztrejtvénye Az Itt-Hon Vízszintes: 1. R. W. Emer­son gondolatát idézzük, el­ső rész. 13. Kártyajáték. 14. Kohászatunk bölcsője. 15. Bor­zalom. 17. Visszavágás, tromf. 18. Piet van...; flamand pró­zaíró. 19. Szálkás húsú édes­vízi hal. 21. Jogvita. 22. Lett sakkozó (Mihail). 23. Egysze­rű lábbeli. 24. Pici. 25. Mely tárgyat. 27. ... herceg; Boro- gyin operája. 29. Mutatószó. 30. Kérdőszó. 32. Duzzogva ne­heztel. 34. Feltéve. 35. Házas­társ apja. 37. Ázsiai hosszú szőrű állat. 39. Női név. 41. Merre. 43. Mezopotámiai nap­isten. 45. Vietnami holdújév. 46. Jégkorong. 47. Vihar le- csendesül. 48. Ritka női név. 50. Becsléssel megállapított átlagos díj. 52. Tarolni. 54. Ki­hasad a gyümölcs. 55. Az idé­zet befejező része. Függőleges: 1. Azért. 2. Fog­da. 3. Elmebeli. 4. Délvidéki író (Nándor). 5. Bázikus rész! 6. Japán város. 7. Állóvíz. 8. Az a másik. 9. Növi ...; új vidék. 10. Zsipp-... . 11. Neves divat- tervező. 12. Tengerész. 16. Vi­seli. 20. Halkan mondó. 23. One...; táncfajta. 24. Abba az irányba. 26. Iszkol. 28. A hen­tes méri. 30. Zamatos csemege­bor. 31. Fém olvad benne. 33. Szemüveg. 34. Hevesi város. 36. Időtlen-időkig. 38. Háziál­lat. 40. Vendéglői olvasmány. 42. Szállítás. 44. Úgy rémlik. 46. Rög. 47. Valameddig élet­ben marad. 49. Magyar Távira­ti Iroda. 51. Lentebbre. 53. Sza­márhang. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Sokat vagy jó! beszélni két külön dolog. Mi otthonában is Itt-Hon vagyunk _Itt-Hon-Konyha Karácsonyi pulykarecept Tóth Sándomé (Irmuska) ajánlata Fotó: Farkas Maya Gesztenyével töltött pulyka Hozzávalók (8-10 személyre): 1 darab 2.5-4 kg-os pulyka, 1 kg héjas geszte­nye, 4 db tojás, 3 zsemle, 3-4 dl tej, 1 kanál liszt, 1 kanál paradicsompüré, só, 3 ujjnyi füstölt szalonna, 30 dkg pulyka apróhús, 10-15 dkg zsír, 1 mok- káskanálnyi őrölt bors, csipetnyi re­szelt szerecsendió, 1/2 liter húslé. Elkészítése: A pulykát megmossuk, majd tiszta konyharuhával letörüljük. Kívül-belül besózzuk, s mintegy 1/2 órán át állni hagyjuk. A gesztenyét bevagdossuk, és forró sütőben kissé átsütjük, majd megtisztítjuk. Kevés vízben félig meg­főzzük, majd hozzáadjuk a tejet, és pu­hára főzzük. A pulyka apróhúst a megáztatott zsem­lével ledaráljuk, hozzáadjuk a szere­csendiót, az őrölt borsot, belemorzsol­juk a kihűlt gesztenyét, beletesszük a 4 tojást, megsózzuk és jól megdolgoz­zuk. A pulyka bőrét felszedjük, és a tölte­léket alátöltjük. A füstölt szalonnát vé­kony szeletekre vágjuk, és ráhelyezzük a pulykára. Amikor ez kész, egy nagy sütőtepsibe tesszük, forró zsírral leönt­jük, kevés vizet öntünk alá, és fedő alatt másfél óráig puhára pároljuk. Amikor már puha, a fedőt levesszük róla, s pirosra sütjük. A paradicsom­pürét pecsenyezsírral lepirítjuk, hoz­zátesszük a lisztet, a csontlével felfőz­zük, és hígan a forró pulykára öntöz­zük. Tálalása: Sültburgonyát a pecsenyelével ízesít­jük hozzá, majd ecetes szilvával és né­hány szem sültgesztenyével díszítjük. Kisebb család részére a pulyka egész comb ugyanígy készíthető el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom