Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban 1996- December 2.f Hétfő Felkészülés a nagy jubileumra Vatikánváros (MTI) - II. János Pál pápa szombaton az advent első vasárnapját megelőző vesperáson hivatalosan meghirdette a katolikus egyház felkészülését a 2000. év nagy jubileumára. A hároméves felkészülést megnyitó szertartást a vatikáni Szent Péter bazilikában tartották. Az elkövetkező három, advent első vasárnapjával kezdődő egyházi évet a katolikus egyház Krisztusnak, a Szent- léleknek és az Atyaistennek szenteli majd. A nagy jubileum 1999 karácsonyának estéjén kezdődik, amikor a Szent Péter bazilika szentkapuját kinyitja majd a pápa. A katolikus egyházban kezdetben minden ötvenedik, majd II. Pál pápa óta minden huszonötödik év jubileumi esztendőnek számít. Nagy jubileumot eddig csak egyszer, 1300- ban tartott a katolikus egyház VIII. Bonifác pápa rendeletére. A mostani nagy jubileum Krisztus születésének 2000. évére emlékezik. Leállították az egyes reaktort Kijev (MTI) - Szombaton éjjel 22 órakor befejeződött a csernobili atomerőmű egyes reaktorának üzemen kívül helyezése - jelentette vasárnap az Interfax Ukraina hírügynökség. A reaktorblokk leállítására Ukrajna a Hetekkel tavaly aláírt emlékeztetőben vállalt kötelezettséget. A legfejlettebb ipari országok pedig ígéretet tettek, hogy több mint 3 milliárd dollár segítséget nyújtanak az erőmű 2000-ig történő üzemen kívül helyezéséhez. Jelenleg csak a hármas blokk működik. Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Csomók Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12„ tel/fax: (47) 321 -926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u, 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411-425, Telefon: 341-611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform'Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 549 forint, negyedévre 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 26 forint, a pénteki lapszám 29 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Együttműködéssel az integrációba Befejeződött a Duna menti konzervatív pártok eszmecseréje Lakitelek (MTI) - A demokrácia gyakorlásába^ már nagy múlttal rendelkező államok jól működő, hatékony önkormányzati modelljei igazolják, hogy az Európa egységesítésére irányuló törekvéseknek és a nemzeti érdekeknek egyaránt az erős ön- kormányzati rendszer felel meg. Egyebek között ezzel a gondolattal zárult vasárnap a Lakiteleki Népfőiskolán tartott nemzetközi politikai eszmecsere. A Duna Dialóg ’96 elnevezéssel rendezett háromnapos tanácskozáson 12 ország keresztény-konzervatív pártjainak és önkormányzati vezetőinek 150 képviselője vett részt. Az egybegyűltek központi témaként foglalkoztak az önkormányzatiság kérdésköreivel, mégpedig az európai integráció bővítésére való felkészülés kapcsán. A nemzetközi politikai párbeszéden megfogalmazódott: az Európai Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozni kívánó országoknak létérdeke, hogy ne egymással rivalizálva, hanem egymással együttműködve integrálódhassanak. E felismerésből adódóan talált kedvező visszhangra a jelenlévők körében az MDF elnökségének a találkozó ideje alatt kiadott, egy európai demokratikus fórum létrehozását indítványozó felhívása. Lezsák Sándor pártelnök kezdeményezésükről szólva az MTI munkatársának elmondta: amint egy repülőgép sem tud részeiben a levegőbe emelkedni, ugyanúgy a közép-kelet-európai térség sem tud felemelkedni, ha ezt csak egyes részei tehetik. Biztató jel, hogy a közelmúltbeli választások szerint a demokratikus átalakulás útjára lépett államok közül több országban már sikerült megállítani a szocialista restaurációs törekvéseket. A konzervatív erőknek azonban - kormányban vagy ellenzékben - az integráció bővítése terén is sajátos feladataik vannak. Meg kell találni azt a minimumot, amely mentén a közép-kelet-európai országok nemzeti gazdasági, társadalmi programjai egymáshoz illeszthetők. Fel kell tárni a közös gondokat, keresni azokat a máshol is hasznosítható megoldásokat, amelyek megteremtik a volt szocialista országokban a gazdasági növekedés feltételeit, gátat vetnek az elszegényedésnek. Ebben a folyamatban nélkülözhetetlenek az olyan konzultációs lehetőségek, mint amilyen az európai demokratikus fórum létrehozásával veszi kezdetét. Hazai földben a komikus hamvai Egy legendás színész, Kabos Gyula földi maradványai előtt rótta le tiszteletét a színházi szakma és a közönség szombaton. Az 55 esztendővel ezelőtt Amerikában elhunyt művész koporsóját a Farkasréti temetőben helyezték magyar földben végső nyugalomra. A ravatalnál Székhelyi József színművész mondott búcsúztatót. Mint mondta: biztosak lehetünk abban, hogy a végakarat és a közakarat, immár az örökkévalóság egybecseng. Ez az egybehangzó óhaj utaztatta eddig őt, a honi kultúrtörténet legnagyobb kisemberét, a derű, a humánum, a humor óriását, az egyik legtragikusabb végzetű, legkomi- kusabb színészt. Egész életműve, munkássága, sőt halála is a kirekesztés, a lenézés, a megalázás elleni vádirat volt. Mikó István színművész Kabos Gyula a szeretetről, a testvéri kapcsolatokról 1940- 1941-ben Amerikában kelt írásával vett búcsút a humor Kolumbuszától. A nagy nevettetőtői a sírnál Szombathy Gyula színművész köszönt el. A közönség nevében is hangsúlyozta, csak a kötelességünket teljesítettük a megkésett hazai végtisztességgel. Fotó: Nagy Gábor Nehéz szerepben a Néppárt Budapest (MTI) - Nehéz és reménytelennek tűnő szerepet választott a Néppárt, amikor azt tűzte célul, hogy középen marad, miközben a társadalom polarizálódik. Nehéz stabil, józan, működőképes kormányprogram kidolgozását hirdetni egy új kormányzati többség létrehozására ott, ahol ismét a valami ellen szerveződés látszik kifizetődő politizálásnak - mondta Szabó Iván elnök szombaton, a Magyar Demokrata Néppárt I. országos küldöttgyűlésén. A párt szövetségi politikájával kapcsolatban kifejtette: még nem aktuális az 1998- as választásokra előretekintő szövetségi politika lehetséges stratégiájának kidolgozása. A küldöttgyűlés Szabó Ivánt - az ellenjelölt Pusztai Erzsébettel szemben - nagy többséggel megerősítette elnöki funkciójában. Szövetségben a szakszervezetekkel Budapest (MTI) - A szakszervezetek a Magyar Szocialista Párt stratégiai szövetségesei akkor is, ha a napi kormányzati munka során gyakran konfliktusok és viták jellemzik a viszonyt - jelentette ki Baja Ferenc, az MSZP választmányának elnöke szombaton, a testület ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás fő napirendi pontja az MSZP és a szakszervezetek viszonyának megvitatása volt, az eszmecserén részt vettek és felszólaltak négy konföderáció vezetői is. Thürmer: az MSZP becsapta a népet Budapest (MTI) - Ma véglegesen döntenünk kell arról, hogyan tovább a Magyar Szocialista Párttal. A Munkáspárt tagjainak többsége megértette, hogy az MSZP vezetése becsapta a magyar népet, és elfogadja: 1997 januárjától mondjuk fel az együttműködést önkormányzati szinten - jelentette ki szombaton Thürmer Gyula elnök, a Munkáspárt XVII. kongresszusának első napján tartott beszámolójában az Építők-Liget Kongresszusi Központban. Vasárnap, a kongresszus ismét Thürmer Gyulát (az egyetlen jelöltet) választotta a Munkáspárt elnökévé. $ K Amelyből kiderül, hogy a másét elvenni korábban is divat volt. Miért rakják a tisztikonyha ablakába a tortákat, amikor 12 deka kenyér a fejadag. Miközben a festő' horgászik, felesége meg pulóvert, zoknit köt, sokan kitalálják, hogyan kell megszabadulni a zsidó házastárstól. Az üzleti élet viszont a gettóban sem szünetelt. Az utcákon hemzsegett a német katona, és minden valamire való ház tömve volt velük. Beköltöztek az iskolákba és a gazdag zsidók kiürített lakásaiba. A mellettünk lévő házba is siettek beköltözni. Nagy dáridót csaptak a hősök, az elhurcolt háziasszonyok ruháiba bújtak és fejükön az asszonyok kalapjaival táncoltak. Aki tudott németül, az a kifüggesztett, vagy az utcán felállított táblákról leolvashatta, mi történik. A kórház falán is kicserélték a táblát. Már nem Kriegslazarett (hadikórház), hanem Feldlazarett (tábori kórház) felirat került rá. A Faipari Iskolában is németek voltak, itt főztek a tiszteknek. Az utcáról le lehetett látni az iskola pincekonyhájába, ahol egész nap nagy volt a sürgésforgás. A járókelő, akinek napi tizenkét deka kenyér volt a fejadagja és ehhez is csak sorbán- állás után jutott, itt gyönyörködhetett az ablak- párkányra kirakott remekbe készült tortákban. A konyha ablaka előtt sokszor gyermeksereg álldogált nyálcsorgatva, de soha senki nem nyújtott feléjük egy darabka süteményt. Ma sem értem, miért kellett az ablakba kirakni a tortákat. A gettóban - így beszélték - harmincezer embert zsúfoltak össze. Friedmann Árpád ügyvéd és egy kereskedő napló-anyakönyvet vezettek és feljegyezték a begettózottak névsorát, a halálozásokat, születéseket. Ezeket a feljegyzéseket a zsidók elhurcolása után a hatóságok megsemmisítették. * A mi életünknek is ideiglenes jellege lett. Úgy éreztem csak múltam van és jelenem és ennek a jelennek a fasiszták bármely percben véget vethetnek. Nagyon bizonytalan dolog volt ez a kivételezettség. Bármely percben megszűnheA borzalmak napjai jöttek tett. Kint ültünk naphosszat a Szamos partján. Itt alig járt ember, de ha feltűnt valaki a fák között, biztos voltam benne, értem jönnek. Littec- ki halászott és festett. Én kötöttem, kötöttem vég nélkül, harisnyát, szvettert, kesztyűt, mindegy volt, hogy mit, az volt a fontos, minél bonyolultabb legyen a minta, hogy ne gondoljak másra. Irtóztam az újságot a kezembe venni, de mindegyiket végigolvastam. A sajtóban pokoli hang uralkodott. A „Harc" című lap szócsöve volt az antiszemitizmusnak. Célja volt a harmadik zsidótörvényt kiharcolni, megszavaztatni. Ez azt jelentette volna, hogy megszűnik minden jogcím a kivételezettségre. A „Harc" minden száma tele volt levelekkel, amelyekben az olvasók türelmetlenül kérték a harmadik zsidótörvény megszavazását, mert - mint írták - csak úgy tudnának megmenekülni a zsidó házastársaktól. Ezek a levélírók mind bizonygatták, hogy félre voltak vezetve amikor a másik felesége, illetve férje lettek. A harmadik zsidótörvény érvénytelenítette a vegyes házasságokat és azután a zsidó házastársat már nem védte tovább a keresztény. Emberek, a legma- gyarabb nevek viselői hirtelen „nemzeti öntudatra" ébredtek. Eszükbe jutott, hogy ők tulajdonképpen németek és felvették régi német neveiket. A pesti újságok hosszú hasábokon közölték a visszatértek neveit. Volt olyan is, aki bebizonyította, hogy zsidó apja nem törvényes szülője. Törvénytelenítette magát, csakhogy megszabaduljon a zsidó átoktól. * A gettóban történtek minden képzeletet felülmúltak. Dénes Annuska menyasszonya volt egy főhadnagynak, aki mindent elkövetett, Littecki Kraus Ilona, temesvári magyar-zsidó grafikus emlékei hogy a gettóból kiszabadítsa. Mivel ez nem sikerült, Annuska öngyilkos lett. Annyit elért a vőlegény, hogy kiadták neki halott menyasszonyát. A temető halottaskamrájában menyasszonyi koszorú, fátyol és csokor várta a halott menyasszonyt. Ott öltöztették fel és így temették el. Annuska apja, Dénes Sándor, a „Szamos" volt főszerkesztője Máramarosszige- ten lakott már akkor, de hazajött, hogy a városbeliekkel menjen a gettóba. Ott is halt meg. A gettónak nevezett pokolban halt meg Csen- gery-Mayer Mihály is, aki az első világháborúban fogságba eset és Oroszországból hozott magának feleséget. A férfi és kislányuk a gettóba került, az asszony, aki keresztény volt, otthon maradt. Nem ment be, mert úgy gondolta, ha kint marad, még segíthet valamit. Mikor Csengery-Mayer meghalt, az asszony a kapuban várta, hogy a temetőbe kísérhesse. Itt a kapuban találkozott leányával, aki a kapun kívül már nem léphetett. Őrjöngve könyörgött anyjának, hogy mentse meg. A keresztény anya a temetés után önként bement a gettóba és sem az anya, sem a lánya nem jöttek vissza többé. Hermann Ella nemcsak a város, de az ország büszkesége volt, neves hegedűművésznő. Még szülei kitértek, ő pedig egyenesen szigorú katolikus szellemben nevelkedett. Zsidó férje volt és keresztény gyermekei, akik a törvény szerint zsidónak számítottak. Hermann Ella a Kállay kormány alatt még kivételezettnek .számított, de a Sztójay kormány uralomra jutása után már nem. Előbb elvitték a férjét és gyermekeit, majd őt is. A fia még Auschwitzban is azt mondta: „az én jézusom nem hagy el". Agyonlőtték. Egy-egy keresztény ember, akinek zsidó üzlettársa volt a gettóban, néha szigorú felügyelet mellett bemehetett hozzá üzleti ügyek rendezése végett. Ezek napokig betegek voltak az ott látottaktól. Segíteni mégsem mertek, mert valamit becsempészni egy ilyen üzlettársnak, életveszélyt jelentett. (Folytatjuk) Lejegyezte: Gyöngyösi Gábor
