Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

A SZELLEM VILAGA Tudomány 1996. November 19. Természettudósról Tata (MTI) - Skoflek István tanár­ra, természettudósra, muzeológus­ra emlékeztek Tatán, halálának 15. évfordulója alkalmából az el­múlt hétvégén. Többek között em­léktáblát avattak egykori munka­helyén, az Eötvös József Gimnázi­umban, illetve tudományos emlék- konferenciát rendeztek tiszteletére. Skoflek István a környezet- és ter­mészetvédelmi nevelésben szerzett kiemelkedő érdemeket. 1969-ben e két, egymással összefüggő témakör népszerűsítésére szervezte meg a Herman Ottó Kört, amely rövid idő múlva megyei, majd országos moz­galommá vált. 1972-ben Kiváló Ta­nár kitüntetést kapott, három év­vel később pedig az Állami Díj III. fokozatával ismerték el munkássá­gát. A Magyar Tudományos Akadé­miának levelező tagja volt. Égből a hulladék Új-Mexikó (MTI) - Az amerikai Új-Mexikó államban szokatlan tük­rös teleszkóp kezdte meg működé­sét. Öntött és fáradságos munkával polírozott üvegblokk helyett az új teleszkóp három méter átmérőjű tükrét 300 kg folyékony higany al­kotja. A készülék a NASA megbízá­sából a kozmikus szemetet kutatja fel: kiégett rakétafokozatok marad­ványait és kiszolgált műholdakat, amik 300-1000 kilométer magasan keringenek a Föld körül, és veszé­lyeztethetik a tervezett űrállomást. A higanytükrös teleszkóppal való kí­sérleteket Robert Wood fizikus kezd­te el a század elején. Megvalósítását azonban csak az olyan új technika tette lehetővé, mint például a légpár­nán abszolút egyenletesen forgó mű­anyag tál, mert csak így lehet torzí­tásmentes higanyfelületet létrehoz­ni. Míg egy hasonló, három méteres optikai tükör tízmillió dollárba ke­rülne, a higany-teleszkóp építési költsége mindössze 500 ezer dollár volt, és 500 km magasban keringő két centiméter átmérőjű testeket is észlelni lehet vele. Tisztító fény A restaurátorok rájöttek: mechani­kai vagy kémiai módszerek helyett a port. kímélő módon, fényimpulzu­sokkal is el lehet távolítani a régi festményekről. Heraklionban, Kré­ta szigetén a Foundation for Rese­arch and Technology kutatói egy ikonon ezzel a módszerrel tették új­ból sugárzóvá a dicsfényt. A görög kutatók megawattos teljesítményű lézert használtak erre a célra, amelynek impulzusai 50 milliárdad másodperc időtartamúak voltak. Ilyen fényimpulzusok hatására a képről elpárolog a felületi porréteg. Az Internet újabb „hajtásai” Hazánk növényvilágát számítógépen is meghonosítják Debrecen (ÉM) - Hazánk nö­vényvilága több mint három­ezer edényes ftybol áll, ezek kö­zül több mint nyolcszáz faj vé­dett. Ha könnyen és gyorsan el szeretnénk közöttük igazodni, vagy csak böngészni szeret­nénk Magyarország növényvi­lágának legszebb képviselői kö­zött, ezt ma már számítógépen is megtehetjük a Terra Alapít­vány a Környezetvédelemért és Oktatásért új számítógépes nö- vénylexikona segítségével. Az európai országokban a művelt­séghez hozzátartozik környeze­tünk növény- és állatfajainak is­merete. Nem éreznek, és nem is érezhetnek az emberek felelőssé­get azokért a dolgokért, amelyek­ről nincs tudomásuk. Megfelelő is­meretterjesztő és oktatási segéd­anyagok hiányában nem is vár­hatjuk el, hogy hazánkban a kör­nyezetkultúra és a környezetün­kért érzett felelősség terén a hely­zet javuljon. Ismeretterjesztéssel lehet csak elősegíteni a környezet- kultúra erősödését. Ezért jött létre a Terra Alapít­vány a Környezetvédelemért és Oktatásért. A célok megvalósítása érdekében kiemelt jelentőséget tu­lajdonítanak a környezetvédelmi szemlélet kialakításával összefüggő feladatoknak, hazánk természeti értékei megismertetésének. Ennek során felhasználják a modern mul­Egy növény az Internetről... - a lágyba ngó timédia adta lehetőségeket. Napja­inkban a multimédia-eszközök sze­repe meghatározó az oktatásban és az élet számos egyéb területén, ugyanis nagy tömegű információ komplex dokumentálását, interak­tív feldolgozását' teszi lehetővé. Nagy jelentősége van ennek kör­nyezetünk megismertetésében, hi­szen itt nagy mennyiségű képi anyag feldolgozására van szükség. Az alapítvány első „Hazánk nö­vényvilága” című projectjének célja egy olyan, bárki által használható számítógépes növénylexikon összeállítása, mely tartalmazza a hazánk területén élő növények lé­nyegesebb információit, a növény fotóját, leírását, termőhelyére vo­natkozó képi és szöveges tudnivaló­kat. A lexikon-program segítségé­vel kereshetünk a növények, élőhe­lyek vagy társulások között, így egy eddig számunkra ismeretlen nö­vényt néhány megfigyelt jellegze­tessége alapján is hamar azonosíta­ni lehet. A teljes anyag először a számítógépes Internet hálózaton lesz megtekinthető, majd az adat­bázis teljes feltöltése után CD- ROM-on is elérhetővé válik a háló­zati kapcsolattal nem rendelkező iskolák, nemzeti parkok, magán- személyek számára. A cél megvalósításához szüksé­ges anyag összeállításában neves professzorok, kiváló természetfotó­sok és egyetemi hallgató kapcsolód­tak be. Egyelőre 800 fotó digitalizá­lása készült el, ez lényegében lefedi az alapszintű egyetemi oktatásban szereplő fajokat. További 4300 fel­vétel vár még feldolgozásra hazánk növényeiről, ezek termőhelyéről és a társulásokról. Az eddigi anyag az Interneten, a Terra alapítvány honlapján, a http:Avww.terra.hu cí­men tekinthető meg. A munka anyagi és tárgyi felté­teleinek megteremtéséhez további támogatókat is remélnek. Címük és számlaszámúk: 4032 Debrecen, Martonfalvi u. 9. III/8., Unicbank 21052705-00158762-00100008. Alkatrészek virtuális evolúciója Személygépkocsi - mintadarab helyett - számítógépből Hamburg (MTI) - Mialatt Hans Joachim Gora mérnök otthon alszik, a munkahelyén egy gé­pezet összetöri azt az autót, amelyet munkatársaival évek óta fejlesztenek. A vadonatúj Opel Vectrát nekitolja egy lát­hatatlan falnak, és összezúzza. Mindez tíz órát vesz igénybe. Mire Gora mérnök felébred, a virtuális Vectra teljesen össze­tört a komputerben, ám a szá­mítógép tárolója adatokkal van tele, amiket a biztonsági rész­leg mérnökei hasznosítanak... A nemrég bemutatott Opel Vectra a komputerrel tervezett autók pro­totípusa. Költség-, anyag- és ener­giaigényes tesztsorozatok helyett számítógép szimulálja a balesete­ket, ellenszelet, a külső és belső zajt, az üzemanyagfelhasználást, de még az utasok komfortját is. A 15 millió márkás Cray-komputerrel az autó minden alkatrészének kü­lönböző változatait ki lehet próbálni, s ezzel egy évi fejlesztőmunkát és 21 millió márkát takarítanak meg. A modell és alkatrészeinek képe mo­zaikhoz hasonló, kicsiny „kövecs- kékből” felépítve „parkol” a kompu­ter adattárolójában. Mindegyik „kövecske” egy-egy, a kísérlet szenipontjából fontos fizikai tulaj­donságot reprezentál: légellenállást az aerodinamikai, akusztikus sajá­tosságokat a zajméréseknél és me­revséget az ütközési kísérleteknél. Ezzel a digitális autóval végzett kísérletek során ismerték fel a pe­dálok optimális rögzítési módját.. A komputer úgy szerkesztette meg őket, hogy frontális ütközéskor ki­oldódjanak, mielőtt súlyosan meg­sérthetnék a vezető lábát... A meg­felelő szín kiválasztásánál is szá­mítógépes szimulációt alkalmaz­nak. Az Opelnél már most fut egy program, amelyik a virtuális autót nemcsak különböző színekben, ha­nem változó fényviszonyok között is mutatja. Az új Vectránál alkal­mazták a világon először a növeke­dés biológiai szabályát: minimális súly mellett maximális erősség. Az autó alkatrészei - az emberi cson­tokhoz hasonlóan - egy virtuális evolúciónak köszönhetik optimális formájukat. Vannak mérnökök, akik bizal­matlanok a számítógépekkel szem­ben, azonban a próbapályán végzett tesztek mindig megerősítették a komputerszimulációk eredményét. A hagyományos módszerekhez ra­gaszkodó kollégáival szemben Gora mérnök számítógépe gyorsaságára utal: tíz órás ütközési kísérletéhez szükséges számításokat egy ember papírral és ceruzával csak 19 millió év alatt tudná elvégezni. Téka A tormiket rendszeresen használó madarak - ragadozók, gólyák - hosszó, szeles szárnyak­kal rendelkeznek, kézevezőik ujjszerfcn szét­nyílnak, és jelentős sreropüL#Hji-».rl^Rjlás% nomabb irányításában. A vonulás egyik legtakarékosabb módja a tormikkel (kürtő alakban felszálló meleg légáramlat) vitorlázó repülés. Két részből áll: spirális vi­torlázás felfelé, majd hosszan tartó siklás lefelé. A tormik felszálló áram­lását a spirálkörözéssel kihasználva a madarak rövid idő alatt S00 méter magasságot is elérhetnek, s ezután a magassági előnyt távolsági siklásra használják fel. A madarak nem a Holdra mennek Budapest (ÉM) - A madárpopulációk eltűnésének és visszatértének év­szakokhoz kötődő jelenségét különös elméletekkel magyarázták a múlt­ban: a madarak a Holdra mennek, más fajokká alakulnak, vagy lehúzód­nak a tavak és mocsarak iszapjába, és ott telelnek. Nem kevésbé fantasz­tikus azonban a valóság sem. Amikor egy apró, törékeny énekesmadár sa­ját erejéből több ezer kilométeres utat tesz meg, az valóban emberfeletti, misztikus teljesítmény. A madárvonulás összetett témakör, és az egyes fa­jok vonulási mintázatairól eddig szerzett ismereteink nagyon hiányosak. Amit tudunk, azt viszont elegánsan foglalja össze a Cser Kiadó gondozá­sában nemrégiben megjelent szép kiadvány: A madárvonulás atlasza. Az énekes hattyúk családi kötelékben vonulnak. A fiatalok számára elő­nyös, hogy hasznosíthatják az idősek korábbi vonulási tapasztalatait. A fia­talok egyedül is odatalálnának a telelőterületre, de hiányzik számukra a hely részletes ismerete. ÉM-reprók A kötet speciális, számítógéppel készített térképeken szemlélteti az északi és déli félteke több, mint száz jelentős madárfajának vonulási útját. A különleges illusztrációk mellett - mintegy határozószerűen - a tárgyalt fajok alapa­dataihoz is hozzájutunk, mint a méret, szárnyfesztávolság, a vonulási út hossza. A világ madárfajainak több mint tíz százaléka veszé­lyeztetett, ezért a könyv nagy hangsúlyt helyez arra, hogy felhívja a figyelmet a madarakra leselkedő veszélyekre, az elektromos távvezetékektől és a vadászattól a ragadozókig és a bizonytalan időjárási feltételekig. (A kötetet a kiadótól kedvezményes áron lehet megrendelni: Cser Kiadó, 1114 Budapest Ulászló u. 18.) Vizuális adatbank Párizs (MTI) - „A Föld él. Minden mozog - a tenger, az éghajlatok, a vulkánok. S most az emberek megváltoztatják ezt, jobban, mint bármikor azelőtt, ami egy­szerre fantasztikus és veszélyes” - mond­ta Yann Arthus-Bertrand, a légi fényké­pezés francia specialistája. Ez elég ve­szélyes és kiszámíthatatlan folyamat ah­hoz, hogy7 érdemes legyen pontos vizuá­lis nyilvántartást készíteni a Föld jelen­legi állapotáról, az emberek és természe­ti környezetük közötti kölcsönhatások­ról. Az UNESCO-val együttműködésben 2000-ig ezen a programon dolgozik Yann Arthus-Bertrand. Évente több mint száz­ezer fotót készít. „Most csecsemőket is fényképezek. Szeretem nézni, hogy egyik napról a másikra változ­nak. Egy kicsit a világ is ilyen, állandóan vál­tozik” - teszi hozzá a részletek és árnyalatok szerelmese, aki három éven át készített felvé­teleket egy oroszláncsaládról. Ekkoriban, még húsz évvel ezelőtt, Kenyában abból élt, hogy léghajózni vitt turistákat. Ekkor fedezte fel a madártávlat szépségét. A mostani program azonban nem esztéti­kai célokat szolgál. Természeti katasztrófák helyszíneit és az emberi tevékenységgel tönk­retett területeket fényképezi, mint amilyen Bacalor, az a Fülöp-szigeteki város, amelyet elborított az 1991-ben kitört Pinatubo vul­kánból kicsapódó törmelék, vagy a szennye­zett athéni levegőtől károsodó Ákropolisz. „Repesek az örömtől, amikor valami szép, de alkotni is akarok valamit, és azok a jelen­tős fényképfelvételek, amelyek a korszak ta­núi lehetnek” - mondta. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével kapcsolatban álló tudósok segédkeznek a helyszínek kiválasz­tásában. és megfelelő magyarázatokkal lát­ják el a felvételeket. Az UNESCO 337 bio­szféra-rezervátumból álló hálózata és a Vi­lágörökség 469 helyszíne a rangelsők a prog­ramban, rendkívüli környezeti vagy kulturá­lis értékük miatt. A Florida keleti részén el­terülő Everglades láp például egyszerre bio­szféra-rezervátum és a Világörökség része. Az 567 ezer hektárnyi terület a leggazda­gabb és a legváltozatosabb amerikai mocsár­vidék. Ezt az ökorendszert évtizedek során feláldozták a mezőgazdasági feldolgozóipar és a városfejlesztés követelményeinek, most azonban helyreállítják egy széles körű prog­ram keretében, amelyben összeegyeztetik a környezetvédelem, a tudomány, a köz- és magánérdekek, valamint a helyi lakosság szempontjait. Az UNESCO közvetít Yann Arthus-Bert­rand és a felkeresett országok között, ame­lyek sok esetben helikoptert és pilótát bocsá­tanak a fényképész rendelkezésére, cserébe azért, hogy ingyen hozzájuthatnak a felvéte­leihez. Arthus-Bertrand reméli, hogy az UNESCO diplomáciai lépéseinek köszönhe­tően az elzárkózó országok kapui is megnyíl­nak előtte. „Sok helyre nagyon nehéz bejutni. Kínában, Indiában és Oroszországban példá­ul rengeteg a katonai okokból tiltott övezet” - mondta. A program keretében eddig 30 országban készült, mintegy 300 ezer felvételt archivál­tak. A hatalmas adatbank a jövőben hivatko­zási alap lesz az összehasonlító tanulmányok számára: a rendszer pontosan rögzíti egy helyszín koordinátáit, így száz év múlva is új­ra szemügyre vehető lesz ugyanaz a hely, és kimutatható lesz minden változás. Rejtélyes fénytolvaj (MTI) - A csillagászok több mint 70 éve törik a fejüket azon, vajon miért bocsátanak ki ke­vesebb fényt az univerzum minden részén lé­vő fiatal, nagyon fényes csillagok, mint aho­gyan azt a számítások alapján el lehetne vár­ni. Úgy tűnik, most megvan a megfejtés: nem valami rejtélyes anyag, hanem a világűrben leggyakrabban előforduló elem, a hidrogén „lopja el” a fényt. Ä „fénytolvajt” a New York-i Yorktown Hightsban lévő IBM kutatóközpont lézerszak- értói fedezték fel. A megfigyelt fényveszteség csak a spektrum bizonyos hullámhosszainál észlelhető. Minthogy minden anyag jellegzetes „veszteségmintát” okoz, bármire gyanakodtak eddig a Földön kívüli baktériumoktól a külön­féle molekulákig, végső soron minden egyes eddigi feltételezés tarthatatlannak bizonyult. A lézerszakértők most arra jöttek rá. hogy’ a fényelnyelési mintákat több optikai jelenség egyidejű fellépte folytán a bolygóközi térben lévő hidrogén okozza, amennyiben különböző módon szórja a csillagokból áradó fén.vt. Az úgynevezett „Rayleigh-szórás” során a sugár­zás molekulákkal reagál. Ugyanez a jelenség láttatja velünk kéknek földi egünket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom