Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

1996» November 15»« Péntek : : ~:"zz Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 □ Meghallgat! ák az államtitkárt is Budapest (MTI) - Az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt és jelenlegi vezetőinek meghallga­tásával folytatódott csütörtökön az APV Rt. korrupciógyanús ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság mun­kája. A meghallgatásra meghívták a Tipic Rt. vezetőjét, Vitos Zoltánt is, aki ügyvédjével azt üzente: „nem kíván részt venni a bizottság meghallgatásán”. Kutrucz Katalin (MDNP) képviselő elmondta: Kiss Elemér államtitkár, a Miniszterel­nöki Hivatal vezetője, a testületnek arra a kérésére, hogy küldje meg azoknak a kormányülések jegyző­könyvét, amelyeken a belterületi földek után az önkormányzatoknak járó kártérítések ügyével foglalkoz­tak, azt válaszolta: a kormányülé­seken a témával kapcsolatos napi­rend nem volt. Az MNDP-s képvi­selő ezt valótlannak nevezte, hi­szen Suchman Tamás volt privati­zációs miniszter és Kuncze Gábor belügyminiszter is ezzel ellentétes nyilatkozatokat tett. Deutsch Tamás (Fidesz), a bizott­ság elnöke példátlannak és „fölösle­ges politikai petárdapuffogtatás­nak nevezte Kiss Elemér elutasító válaszlevelét, amelyben „kioktatja a bizottságot feladatairól”. Ezért is­mételten levelet küldenek az ál­lamtitkárnak, s arra kérik: juttas­sa el a jegyzőkönyvet. Arról is hatá­roztak, hogy egyik következő ülésé­re a vizsgálóbizottság meghallga­tásra meghívja Kiss Elemért is. Alkotmánybírák: bizalmi válság lehet Budapest (MTI) - A Fidesz sze­rint a kormánykoalíciónak támo­gatnia kell Bruhács János líjbóli al­kotmánybírói jelölését, ellenkező esetben súlyos bizalmi válság ala­kulhat ki a kormánypártok és az ellenzék között - mondta Szájer Jó­zsef alelnök csütörtöki sajtótájékoz­tatóján. A hét elején, mint ismert, a titkos szavazás során a parlamenti többség elutasította az ellenzék je­löltje,-Bruhács János alkotmánybí­róvá választását. Balsai István (MDF) cinikusnak és agresszívnek nevezte azokat a nyi­latkozatokat, amelyek az ellenzék­re próbálták hárítani a felelősséget a meghiúsult választás miatt. Költségvetési bizonytalanság Budapest (MTI) - Bizonytalansá­gok között kezdődött meg az Or­szággyűlés Költségvetési és Pénz­ügyi Bizottságában az 1997. évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott mintegy 700 módosító indítvány vitája. A bizonytalansá­got az okozza, hogy több kérdésben a kormány még nem dolgozta ki sa­ját álláspontját, ilyen ügy például a családi pótlék növelésének és elosz­tásának kérdése, amivel kapcsolat­ban ezért a költségvetési bizottság egyelőre egyetlen módosító indít­ványt sem támogatott. Az indítvá­nyok összhangban vannak a költ­ségvetési törvényjavaslat eredeti előirányzataival, elsősorban belső átcsoportosításokat jelentenek. —Mozaik •AZ MDF TÁMOGATJA a Ke­reszténydemokrata Néppárt azon kezdeményezését, hogy hívjanak össze nemzeti kerekasztalt a társa­dalombiztosítás jövőjéről. • KORRIGÁLNI KELL az Or­szággyűlés „olajgate” bizottságá­nak jelentését, miután a közelmúlt­ban az olajszállításokban és az orosz államadósság lebontásában érintett négy köztisztviselőtől megérkezett a válasz. • ÁZ ORSZÁG valamennyi felső- oktatási intézménye és 250 közép­iskola kapott a napokban egy-egy példányt a Holocaust-emlékkönyv­ből, amely a Teljes Evangéliumi Di­ák- és Ifjúsági Szövetség gondozá­sában jelent meg. • AZ ÁPV RT. IGAZGATÓSÁ­GÁNAK 11. tagjává Kirilly Ta­mást, az ipari tárca főosztályveze­tőjét nevezte ki a kormány. • A MAFFIABŰNÖZES szoros kapcsolatba került kormányzati körökkel és egyes rendőrségi felső vezetőkkel az FKGP Országos El­nökségének állásfoglalása szerint. A kialakult helyzetért az elnökség a belügyminisztert teszi felelőssé. A három részre szakadt ország A KDNP szerint fordítva lőtték fel a 3-fokozatú rakétát Latorcai János (jobbra) a Hejőcsabai Cement Művekben Miskolc (ÉM - BAL) - Isépy Ta­más és Latorcai János, a KDNP két vezető politikusa Miskolcon jártában felvázolta a gazdasági élet általuk látott hibáit, az ál­lamra váró feladatokat és az el­lenzék által érzett félelmeket. Latorcai János, a Keresztényde­mokrata Néppárt országos választ­mányának elnöke a párt városi szervezetének meghívására látoga­tott Miskolcra. Tegnap délelőtt több céget is meglátogatott, így a hejő­csabai cementgyárat, a FUX Kft.-t, majd a D&D Kft.-t. Az „iparban” tett körút végeztével ült le Isépy Tamás parlamenti frakcióvezető társaságában a sajtóbeszélgetésre. A választmányi elnök elmondta: sokszor jönnek ebbe a térségbe a KDNP vezetői. Nem véletlenül. Ő maga is olyan cégeket keresett fel, amelyek a beruházásélénkítés szempontjából fontos szerepet játsz­hatnak. Ä makrogazdaságról szólva viszont megjegyezte: a kormánnyal szemben nem hiszi, hogy jövőre 2-3 százalékos nemzeti terméknöveke­dést lehetne elérni. Latorcai János annak a veszé­lyét is fel véli fedezni, hogy a most hatalmon lévő pártok a „privatizá­ciós többletbevételt” - ezt a kifeje­zést egyébként ő helytelennek tart­ja - a következő választások sikere érdekében úgymond közérzetjavító intézkedésekre fogják elhasználni. Mindeközben az ország három rész­re szakadt - mondta a keresztény- demokrata politikus -, a három rész közül a mindinkább lemaradó az északkelet-magyarországi régió. Isépy Tamás hozzátette: a gond a rendszerváltást megelőzően kez­dődött, amikor a gazdasági átalaku­Fotó: Vajda lást biztosító törvényeket alkották. Fordítva lőtték fel a háromfokozatú rakétát - magyarázta teóriáját a frakcióvezető. Előbb hozták meg 1988-ban a gazdasági társaságokról szóló, később a vállalati átalakulást szabályozó, és csak utoljára az álla­mi vagyonvédelemről rendelkező törvényt. Hozzátette még: majd­hogynem lehetne újból kezdeni a rendszerváltást - gazdasági téren. Az oktatás szakmai műhelyei Új bértáblát dolgozott ki Horn Gábor, az SZDSZ oktatáspolitikusa Miskolc (ÉM - DK) - Tegnap dél­után - Horn Gábor oktatáspoli­tikus részvételével - megala­kult Miskolcon a Borsod Me­gyei Oktatási Műhely. Buda­pesten ’93 óta működik a Sza­bad Demokraták Szövetsége Oktatási Műhelye. Később Pé­csett, Szombathelyen, Nyíregy­házán is kezdeményezték a li­berális oktatáspolitikát képvi­selő pedagógusok a fórum lét­rehozását. így a miskolci ötö­dik a sorban.- Azt szeretnénk, ha igazi szakmai műhelyek jönnének létre, ahol ok­tatási kérdésekről beszélgetnének a tagok, s így közös véleményt ki­alakítva könnyebben szólhatnának bele a „nagy” oktatáspolitikába - mondta Horn Gábor, az SZDSZ ok- tatáspolitikúsa az alakuló ülés előt­ti sajtótájékoztatón. Majd arról be­szélt, hogy az oktatásügy az a terü­let, ahol leginkább a kitűzött cél fe­lé haladnak. Most viszonylag jó helyzetben vannak, hiszen sikerült elérniük, hogy a közoktatási tör­vényben - mint szaktörvényben - rögzültek a költségvetés adatai. Jö­vőre mintegy harminc százalékkal több pénz lesz a közoktatásra, mint az idén volt. Persze ennek tényle­ges értéke attól függ, sikerül-e az önkormányzatokat is jobb helyzet­be hozni. Mert ha nem, azok tör­vényszerűen átcsoportosítják a for­rásaikat. A közoktatásraban Horn Gábor szerint egyetlen nyitott kérdés van: a pedagógusok bérezése. Ennek rendezése érdekében elkészítettek egy módosító indítványt. A terve­zett bértábla lényege, hogy nem az egységes közalkalmazotti bértarifa­rendszerre épül, mert az a párt tag­jai szerint teljesen elhibázott. — A mi bértáblánk két szem­pontból tér el a közalkalmazotti bértáblázattól - mondta Horn Gá­bor. - Alkalmazkodik a pedagógu­sok sajátos viszonyaihoz. Például az iskola világában lényegtelen kérdés, kinek hány diplomája van. Hiszen a háromdiplomás tanár semmivel nem hasznosabb az egy- diplomás tanítónál, ha mindketten alsó tagozatban tanítanak. Nem ez a különbségtétel alapja! Másrészt pedig a tanári továbbképzéseket beépítjük a rendszerbe. Akik elvég­zik a preferált tanfolyamokat, azok a bértáblába beépítve kapnak ki­egészítőjövedelmet. És nagyon fon­tosnak gondoljuk, hogy a mi bér­táblánk tartalmaz tízszázalékos, az iskola szintjén differenciálásra al­kalmas bértömeget. ÉM-fórum az abaúji mezőgazdaságról Az agrárágazatban tevékenykedő­ket érintő jövő évi adójogszabá­lyokról, az elmaradott térségek tá­mogatásáról és az abaúji mezőgaz­daság helyzetéről volt szó tegnap azon a fórumon, amelyet az Észak- Magyarország rendezett Hernád- kércsen, a helyi szövetkezet étter­mében. Az érdeklődők kérdéseire Csákány Béla, a hernádkércsi Me­zőgazdasági Ipari Kereskedelmi Szövetkezet elnöke, Vadász István, a térség országgyűlési képviselője, Mészáros Péter, a megyei agrárka­mara titkára és Pataki László, az encsi Mezőgazdasági Kereskedel­mi és Szolgáltató Szövetkezet el­nöke válaszolt. A fórumról lapunk holnapi számában részletesen be­számolunk. Fotó: Farkas Maya Pataki könyvtár: reménykeltő mozzanatok Moszkva (MTI) - A Moszkvában tárgyaló Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke szerint „reménykeltő mozzanatok” ta­pasztalhatók a második világ­háború idején a Szovjetunióba került sárospataki református kollégiumi könyvtár, illetve az egyházi és vallási közösségek tulajdonát képező műkincsek visszajuttatásának ügyében. Gál Zoltán Jegor Sztrojevvel, az orosz Szövetségi Tanács (felsőbáz) elnökével folytatott csütörtöki meg­beszélései után magyar újságírók­nak elmondta: a könyvtár, illetve a vallási közösségek tulajdonát képe­ző műkincsek esetében a „liechten­steini formula” alkalmazható. (A duma döntése alapján Oroszország a közelmúltban visszajuttatta a liechtensteini hercegi irattárat a cári család kivégzésével kapcsola­tos iratok fejében.) Gál Zoltán em­lékeztetett, bogy a magyar felvetés­re orosz részről még nem jelölték meg, mit igényelnek. A magyar parlament elnöke az előző nap a duma elnökének, Gen- nagyij Szeleznyovnak átadott levél­hez hasonlóan szintén írásban kér­te a felsőház elnökének segítségét a sárospataki könyvtár, illetve az egyházi műkincsek visszajuttatá­sához. Jegor Sztrojev közölte, hogy jóindulatúan vizsgáljál?:” a kérdést. Gál Zoltán ugyancsak kérte a magyar gazdaság és az orosz régiók közötti kapcsolatok segítését, amit az orosz régiók vezetőiből álló felső­ház elnöke támogatásáról biztosí­tott. Az Országgyűlés elnöke felve­tette, hogy az orosz államadósság fejében magyar tulajdont lehetne szerezni az orosz privatizáció so­rán. Ez olyan forma lenne, amely hosszú távra megalapozhatná a gazdasági kapcsolatokat. Gál Zoltán hangsúlyozta, a ma­gyar kereskedelmi mérleghiány túlnyomórészt Oroszország vonat­kozásában keletkezik, és minden olyan fonnát fel kell használni, ami ezt csökkentheti. Egyik példaként a magyar mezőgazdaságot hozta fel, amelynek az orosz piacon van mit keresnie. Sztrojev kihasználat­lan tartalékként felvetette a kursz- ki vasérclelőhelyet. Állampolgári jogok a börtönben Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Az európai börtönszabályokról, a fogvatartottak al­kotmányos jogairól, az emberi és állam- polgári jogok büntetés-végrehajtásbeli érvényesüléséről is volt szó az igazság­ügyi kérdésekkel foglalkozó, s a közel­múltban megalakult Eötvös József Klub első tudományos, nemzetközi konferen­ciáján tegnap, amelynek a Sátoraljaújhe­lyi Városi Bíróság épülete adott otthont. Az eseményen a magyar előadókon kívül több külföldi szakember is szót kapott. Jozef Gru- ca, a Kassa-Saca Büntetés-végrehajtási (bv.) Intézet igazgatója átadta a jelenlévőknek a szlovák országos bv. parancsnokság üdvözle­tét. A kassai intézet igazgatóhelyettese, Szel- ley László „Az emberi és állampolgári jogok érvényesülése a szlovák bv. jogszabályokban” címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy a ma­gyar nyelvű elítéltek közvetlen társalgásban a magyarul beszélő dolgozókkal anyanyelvü­kön válthatnak szót. Ennek a rendelkezésnek- mint mondta - nagyon pozitív a visszhangja és sokat segít a problémák megoldásában is. Mark Potepa százados a lengyelországi bör­tönviszonyokról adott tájékoztatást, amelyek- mint később kiderült - nagyon hasonlíta­nak a magyar helyzethez. Az európai börtön­szabályokról Csóti András ezredes, a bv. inté­zetek országos parancsnokhelyettese, míg az elítéltek alkotmányos jogi helyzetéről Estók József bv. dandártábornok, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön parancsnoka beszélt. Szatmári Béla, a városi bíróság elnöke ki­tért az igazságszolgáltatásban folyó reformok­ra, amelyek - véleménye szerint - nem túl hatékonyak. A helyzet jobbítását a jogalko­tóktól várná. Ministráns ügyészek a bíró mellett Szerencs (ÉM - PT) - A bírósági reform- csomag végrehajtásához több milliárd forintra lenne szükség - hangoztatta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, aki teg­nap délelőtt Cserba Lajos, a Miskolci Jo­gász Egylet meghívására látogatott a megyébe. Visóczki Kálmán szerencsi ve­zető ügyész és a régióbaö dolgozó kollé­gái, valamint a rendőrkapitányság mun­katársai az igazságszolgáltatás tervezett reformjáról kaptak tájékoztatást. A legfőbb ügyész szerint a testületben szerve­zeti és eljárási változtatásokat egyaránt vég­hez kell vinni. A városi és megyei bíróság szintje után egy közbenső, úgynevezett ítélő­táblát állítanak fel a legfelsőbb bíróság teher­mentesítésére és döntési feladatkörének átstrukturálására. A fővárosban, Kelet- és Nyugat-Magyarországon hoznák létre az új bí­róság fórumokat. A legfelsőbb bíróság száz bí­rójának mintegy fele átkerülne ezekhez a tes­tületekhez. Az intézményi háttér és egyéb fel­tételek megteremtéséhez azonban több milli­árd forintra van szükség. Györgyi Kálmán szerint az EU-hoz való csatlakozás előfeltételeként kapott jogharmo­nizációs feladatok előkészítése és véghezvitele óriási erőfeszítést kíván az igazságügy minisz­térium munkatársaitól. A nyugat kényes igé­nyeinek megértéséhez mérhetetlenül hosszú norma anyagot kellett lefordítani. A legfőbb ügyész megelégedéssel nyugtázta, hogy a par­lamenti pártok egyöntetűen szorgalmazzák a bírák és ügyészek fizetésének rendezését. A legfőbb ügyész szerint a bíró a jelenlegi bűnperek központi szereplője. Nagyon erős jo­gosítványokkal rendelkezik. Mellette az ügyész, de a védő is legfeljebb ministráns sze­repet kaphat. Az új szabályozás ezt várható­an megváltoztatja. A bíró a jövőben döntő ha­tóság lesz, a bizonyítást viszont a vád és a vé­delem saját eljárási folyamatában végzi el. Ezzel megszűnhet az a látszat, hogy a bíró vádlónak tűnik. A nagyszabású reform az igazságszolgáltatásban dolgozók lelkének átalakítását is igényli, ezért csak alapos elő­készítés után lehetséges a megvalósítása. Baltával támadt rá Szikszó (ÉM) - Kisbabával támadt V. János- néra az asszony házának udvarán az 55 éves B. András munkanélküli tegnap Szikszón - kaptuk a tájékoztatást a rendőrség ügyelete­sétől. A 69 éves nyugdíjast a mentők súlyos sérüléssel kórházba szállították. A Megyei Kórházban megtudtuk, állapota kielégítő. Lapzárta • GYALOGOST GÁZOLT egy személyautó tegnap délután a 26. számú út Miskolc és Sa- jószentpéter közötti szakaszán. A sérült a kórházba szállítás közben életét vesztette. A baleset körülményeit szakértők vizsgálják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom