Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-07 / 260. szám
4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Helyi Hírek 1996» November 7», Csütörtök Két szivattyú leégett, nem volt meleg víz Miskolc (ÉM - SZA) - Kedden este 8-tól fél 11-ig a miskolci Király utca 4-26. valamint a Vörösmarty utca 31-33. alatti lakásokban technikai okok miatt szünetelt a melegvízszolgáltatás. Mint azt Fignár Zoltántól, a Miskolci Hő- szolgáltató Kft. belvárosi üzemvezetőjétől megtudtuk, a Király utca 4. alatti hőközpontban - az elektromos rendszer hibája miatt - leégett a rendszerben lévő melegvizet keringető szivattyú, valamint a cirkulációs szivattyú is. Ez okozta a fennakadást a szolgáltatásban. A Mihő dolgozói két és fél óra alatt kijavították a hibát. Az egyébként nagyon ritka - ezúttal 330 lakást érintő - esetnek számít, hogy egy hőközpontban mindkét keringető szivattyú meghibásodjon - állította a szakember. Szavazatszámlálót vehetne Kövesd Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Mezőkövesden a legutóbbi testületi ülésen próbálták ki a megye több önkormányzata által már használatos számítógépes szavazatszámláló rendszert. Herkely György polgármestert kérdeztük: megvásárolják-e a rendszert? A polgármester rámutatott: a képviselő- testület régebben határozott úgy, hogy a próbát követően a tapasztalatok függvényében döntenek a vásárlásról. Herkely György több testületi tagot megkérdezett. A vélemények kedvezőek voltak. A városházi adminisztráció vezetője szeretné, ha még ebben az évben döntenék a vásárlásról. A számító- gépes rendszer előnye, hogy nem csupán a szavazatokat számlálja, de jegyzőkönyvet is felvesz. Az ára 600 ezer forint. • A HAMAROSAN ESEDÉKES KÖZMEGHALLGATÁSRÓL lesz szó a sályi képviselő-testület hétfői ülésén. Mint azt Fekete Jánosné polgármestertől megtudtuk: 18-án lesz a falugyűlés, ahol az önkormányzat idei munkájáról tájékoztatják a választókat. Az egészség új, tardi háza A felújított épületben kapott helyet a fizikoterápia és a majdani fogorvosi rendelő is Fotó: Gál Péter Tárd (ÉM - CSKA) - Nem csupán felújították a tardi orvosi rendelőt, de már fizikoterápiás kezelés is folyik itt, s hamarosan fogorvosi rendelő is működik majd az épületben. A több évig folyt munkálatokról, s az egészségközpontú döntésekről Czufor József polgármester elmondta: a községnek nincs túl sok pénze, de a meglévőt is úgy szeretnék hasznosítani, hogy az a lakosság érdekét szolgálja. Az orvosi rendelő felújítása mintegy hárommillió forintba került, s közel három évig tartott. A község közhasznú munkásai, és az önkormányzat dolgozói vettek részt a kivitelezésben. Az épület egyébként régen is - szolgálati lakással egybekötött - orvosi rendelő volt. Mivel új szolgálati lakásra nyílt lehetőség, a meglévő alapterületet kihasználva, már kialakították a fogorvosi rendelőt is, amelyhez az eszközöket - igaz használtan - most próbálják beszerezni. így reményeik szerint januártól nem kell majd Mezőkövesdre járniuk kezelésre a helyieknek, hanem hetente kétszer kijönne hozzájuk a fogorvos, Indulóban a Kazincbarcika (ÉM) - Tegnap tartották első, a témával ismerkedő összejövetelüket a Kazincbarcika környéki polgár- mesterek és helyi televíziósok, megvitatandó egy közös kistérségi regionális műsor létrehozásának feltételeit, szükségességét, hatékonyságát. Az ötlet gazdája a barcikai Telekép Kft., amelyik már az elképzeléseit is vázolta. E szerint a helyi televíziók koordinációs bizottságot hoznak akivel már folytatott erről tárgyalásokat az önkormányzat. A majdani fogorvosi rendelőben vehető igénybe a fizikoterápiás kezelés, aminek a működését a jövőben a fogorvosi rendelésekkel hoznak majd összhangba. A rendelőben kapott otthont a védőnői szolgálat is, a már egy éve meglévő íiókpatikával egyetemben. Négy és fél millió a keresztesi utakra Mezőkeresztes (ÉM - CSKA) - Négy és fél millió forintot költenek idén Mezőkeresztesen a belterületi utak aszfaltozására - tudtuk meg Kiss Miklós polgármestertől. Nemrégiben fejezték be a munkálatokat. A 21 ezer négyzetméternyi, aszfaltozásra váró felületből jövőre 17 ezret kell rendbe tenni, ha lesz rá pénze az önkormányzatnak. Kőzúzalékkal feltöltött utakról van egyébként szó, amelyek így is jár- hatóak. Bükkábrányban óraszámot emelnek Bükkábrány (ÉM) - Az oktatási intézmények vezetői számoltak be munkájukról a legutóbbi bükkábrányi testületi ülésen - tudtuk meg Dudás Sándor polgármestertől. Á községben jövő év februárjától bevezetendő kötelező óraszámemelés is szóba került. Társulnak a fürdős kft.-vei Kács (ÉM - CSKA) - A kácsi képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy önkormányzati ingatlannal beszáll abba a kft.-be, amelyik szeretné megvásárolni a fürdőt - tudtuk meg Horváth János polgármestertől. így az önkormányzat is beleszólhatna a fürdő ügyeibe. A legfrissebb Bodrog-parti hírek Bodrogkeresztúr (ÉM) - A Bodrog-parti Hírek legújabb számában egyebek között az önkormányzat híreiről, valamint - az iskola állandó rovatában - az ópusztaszeri kirándulásról, a hulladékgyűjtésről, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulójáról olvashatunk. borsodi regionális tévé létre, s az elkészült anyagaikból havonta, regionális jellegű komplex, másfél órás műsort készítenének. A műsorokat mindig a soron következő helyszínen rögzítenék a kijelölt műsorvezető és szerkesztő irányításával, s a tervek szerint a kész adások egyelőre minden együttműködő település kábeltelevíziós rendszerén egy időpontban jelentkeznének. A regionális műsorok közszolgálati és információs jellegűek, ám a készítés anyagi fedezetének biztosítása érdekében a helyi intézmények önmagukat menedzselik, direkt reklámidővel rendelkeznek és Radácsi Zsuzsanna, a Telekép Kft. ügyvezető-főszerkesztője úgy véli: egy PHARE-pályáza- ton is biztatóak a kilátások. Az elképzelés a jelek szerint követőkre talált, s mivel a megbeszélés gyakorlati jellegűvé alakult, az önálló helyi televíziók együttműködésének gyümölcsét akár már az idén is „megkóstolhatják” az észak-borsodi települések lakói. Az oltott diófa hamarabb fordul termőre Szendrő és Edelény is a térségi együttműködésben érdekelt Buzafalvi Győző Szendrő (ÉM) - Mikor lesz igazán város Szendrő? Ez a kérdés foglalkoztatta leginkább lapunk keddi, szendrői fórumának hallgatóságát. Mert azzal a jelenlévők is tisztában voltak, hogy bár a Bódva-völgyi település jogilag és közigazgatásilag már városnak számít, ám csak az út kezdetén tartanak. Mester Árpád polgármester elmondta, hogy 1544-től 1900-ig városként funkcionált Szendrő. A városi címet kérő pályázatot a bírálók jónak minősítették, kizáró tényezőt nem találtak. Mert például a kórház és a gimnázium hiánya nem befolyásolja a cím odaítélését, ha különben körzet- központi és térségi feladatokat lát el az illető település. Az itt élők nem számíthatnak arra, hogy néhány éven belül emeletes házak sora épül majd, de az sem várható, hogy metró, vagy villamos közlekedik majd a településen. Egy hosszútávú folyamat kezdetén vagyunk - jelentette ki az elöljáró, aki szerint a lakók türelmetlensége, várakozása ugyan indokolt, de sok még a tennivaló és bizony csak kis lépésekkel érhető el a közös cél. Volna munka Molnár Zoltán, az Alufix Szendrői Fémipari Kft. (Álufix-Szefém) ügyvezető igazgatója bízik abban, hogy az itt élők képesek megfelelni a kihívásoknak. Molnár István, a Szendrő- és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi osztály- vezetője háromezres tagságuk nevében megnyugtatta a város vezetését és lakosságát, hogy erejükhöz mérten hozzájárulnak a várossá váláshoz. Lehetőségeik ugyan elég szegényesek, de törekszenek arra, hogy az ellátással minél elégedettebbek lehessenek a szendrőiek. Zse'mkó János, a Bábolna-Szend- rői Gazdaság Kft. ügyvezető igazgatója reményét fejezte ki, hogy a Bódva völgyében is megközelíthetik a bábolnai modellt. Kifogásolta viszont, hogy kevés a vállalkozó e térségben. Bármilyen furcsa, egy sor munkaterületen - így például az állattenyésztésben - munkaerőgondjaik vannak. Nemcsak a szakképzettek hiányoznak, de segédmunkásokban sem dúskálnak. Sőt szerinte a munkamorál ezen a vidéken nem éri el a kívánatos szintet. Göröngyös utakon Vécsei János, a diákotthoni konyha vezetője az utak, a járdák rendbetételéről érdeklődött. Rögös úton lassabban lehet haladni a jövő - Európa - felé. Válaszában a polgármester megjegyezte, hogy a gázberuházás idején 20 kilométeres útszakaszuk egyötödét feltörték, de a helyreállításra már a nagyközségi költségvetésből nem futotta. Vince Istvánná, a Bábolna Kft. dolgozója kifogásolta, hogy a felvégen miért nincs buszmegálló, de szerinte a gáztámogatás körül sincs minden rendbe. Mester Árpád szerint felmérik, hogy van-e valós igény újabb buszmegállóra, de a Szalonna felé vezető úton a kiálló építése nem olcsó mulatság. A gáztámogatásról szólva azt fejtegette a polgármester, hogy amíg két esztendeje még hatvanan fűtöttek olajjal, most már csak öten-ha- tan. A képviselő-testület úgy foglalt állást, hogy a fűtés-korszerűsítésre ad pénzt. A szociális bizottság személyenként, egyénenként vizsgálja felül a kérelmeket. Perben a kútért Jakab József nyugdíjas rendkívül sérelmesnek nevezte, hogy több éve nem üzemel a benzinkútjuk. A kerti kapa üzemanyagáért Edelény túlsó végére kell utazniuk, vagy Bódvaszi- lasra. A polgármester elismerte: jogos a felvetés. Eddig sem nézték ölbe tett kézzel e sokakat érintő ügyet, de a kút tulajdonosával nem sikerült zöldágra vergődniük. A Heves Megyei Bíróság mondja majd ki a végszót, de egyelőre nem hajlandók információt sem adni az önkormányzatnak. A gondot csak fokozza, hogy új benzinkút létesítése 120 millió forintba kerülne, erre nem akadt jelentkező a tárgyalások ellenére sem. Az új benzinkút létesítése már elképzelhetetlen duplafalú tartály nélkül, ez a beruházás lassabban térülne meg, ezért is halad nehézkesen a dolog. Pótlásra és fogorvosra várva A másodszor is szót kérő Vince Istvánná a fogorvosi ellátás lehetetlenségeit ecsetelte. Elfogadhatatlan, hogy hetekig kell várni a fogpótlásra. A két körzet egyikében megüresedett az állás, senki sem pályázott ide, a fogorvos egyedül nem bírja, ráadásul 12 település nyolcezer lakosa tartozik a két körzethez. Horváth Ferenc, az Alufix-Szefém Kft. dolgozója szemléletesen fogalmazta meg a várossá válás folyamatát. „Most kezdődött valami. Elültettünk egy diófát, majd a ránk váró évtizedek döntik el, hogy a csemeténk elpusztul-e, vagy erős fát hajt ki. A jövőkép szempontjából nem tudható mivel jár, hogy túl közel van egymáshoz Edelény és Szendrő. A munkahelyteremtés és a fiatalság megtartása jelentheti a kiutat. Újabb terheket, megpróbáltatásokat már nem bír el ez a lakosság, a tervezett 500-600 milliós szennyvízberuházást nagyon meg kell gondolni. Csak akkor érdemes belekezdeni, ha megvan az önrésze. A térség gondjai nem egymás ellen, egymás mellett élve oldhatók meg, hanem csak egymást segítve. Az edelényi kórház és kastély megmentése, illetve hasznosítása az egész Bódva völgy érdeke.” , ,Langyosvíz” és nullszaldó Kari Márton vállalkozó a polgárok véleményét tolmácsolta: nem megfelelő az áfész hozzáállása, mert a rendszerváltáskor kiszállt a „langyosvízből”, kiadta albérletbe a vállalkozásokat. Komolyabb fejlesztéseket nem hajtott végre. Molnár István a megváltozott szerepkörről beszélt: amíg korábban szinte egyeduralkodók voltak a térségben, most még a nullszaldós eredményt is nehéz elérni. Az áfész étteremben a Hősök terén nem is olyan régen még két turnusban ebédeltettek, most jó ha 5-6 ember bevetődik. Köteles Jánosné gamesz-könyvelő szegényesnek nevezte a Bódva áruház árukészletét. Nem divatosak a ruhák, ráadásul méregdrágák is. Sok apró shopot (butikokat, aranyboltot) kellene kialakítani, amely bizonyára az áfésznek is gazdaságosabb lenne. Molnár István jogosnak találta az észrevételeket. Keresik a megoldást, amely csak a kiárusítás (az árleszállítás) és a shopok létrehozása lehet. Mert jelenleg nem nagyon látszik, hogy több mint 10 milliós árukészlete van a Bódva áruháznak. Másrészt nincs fizetőképes kereslet. Városok, kulcspozícióban Szilágyi Adolf, Edelény polgármestere kijelentette: felejtsük el ami volt, építsük a jövőt. Mint mondotta: érzi Szendrő gondjait is. A két kulcspozíciójú település csak együtt gondolkodva láthatja el térségi feladatait. A baj az, hogy túlpolitizálódott a társadalom. Súlyos felelősség terheli a politikát, ezért ki kell kényszeríteni a jogaink érvényesítését. Megköszönte az Észak-Magyarországnak, hogy provokatív kérdéseivel elősegítette e folyamatot. Simkó László helyi lakos azt tudakolta: milyen lesz 10 év múlva Szendrő? Molnár István a kis lépések megbecsülésére helyezte a hangsúlyt. Zsemkó János úgy akar megfelelni a bábolnai elvárásoknak, hogy a régiónak is haszna legyen belőle. A takar- mánytárolás-tisztítás, a juhászat, a csirkenevelés gondjainak megoldása ugyanis nem csak a hozzájuk tartozó 24 község érdeke. Molnár Zoltán bejelentette, hogy az Alufix-Szefém Kft. tulajdonosai (Lukács Tibor és Balogh Ágnes) Szendrőbe helyezték székhelyüket és ide adóznak majd. Horganyzó üzemet szeretnének kialakítani, a 170 millió forintos beruházás szerződését hétfőn kötik meg, innentől 100 millió forint rendelkezésükre is áll. Három műszakban működnek, s 60 új munkahelyet teremtenek. A szennyvízberuházáshoz azzal járulnak hozzá, hogy Szendrő és Rudabá- nya között már 1990-ben 46 millió forintért megépítették a szennyvízcsatornát, amely eddig holt beruházásnak számított. Ilyen gazdasági átmenetekkel képzeli el Szendrő igazi várossá válását. Görömbölyi László főszerkesztő összefoglalójában sem mondhatott mást, minthogy a szendrőiek csak a fejlődés kezdeti szakaszánál tartanak. De a faültetés megtörtént. A fórum ösztönzést, öntözést jelenthetett a csemetének. Mester Árpád polgármester kiegészítette ezt azzal, hogy diófájuk nem közönséges fajta, hanem oltott, amely sokkal gyorsabban, rövidebb idő alatt fordul termőre.
