Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-30 / 280. szám

1996, November 30-, Szombat Kultúra ÉSZAK'Magyarország 5 □ Kamaramuzsika Mezőkövesd (ÉM) - Hetedik alka­lommal rendeztek megyei kamara­zenei találkozót tegnap a mezőkö­vesdi Városi Zeneiskolában. A kon­certeken a megye közel 50 zenepe­dagógusa mutatkozott be. Forrás a színházban Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfo­nikus Zenekar és a Miskolci Forrás Kórus (karigazgató: Kiss Csaba) ad hangversenyt december 2-án, hét­főn este fél 8-tól a Miskolci Nemze­ti Színházban, Déri András vezény­letével. Közreműködik: Czimmer Sándor (klarinét). A műsorban Mo­zart C-dúr szimfóniája, Donizetti klarinétversenye, Bach 62. kantá­tája és Szokolay Karácsonyi kantá­tája szerepel. Közoktatási fórum Mezőcsát (ÉM) - Nevelési érte­kezletet tartanak a mezőcsáti Kiss József Művelődési és Közösségi Házban december 2-án, hétfőn dél­előtt 9 órától. A tanácskozás témá­ja a nemzeti alaptanterv és a köz­oktatási törvény lesz, illetve annak megbeszélése, miként lehet helyi tantervet készíteni. A rendezvény előadója Bállá Árpád, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet igazgató- helyettese lesz. Nagy Mikulás-ünnep Miskolc (ÉM) - Nagy Mikulás-ün­nepet tartanak az Ifjúsági és Sza­badidő Ház szervezésében és a 100 Folk Celsius együttes közreműkö­désével december 1-jén, vasárnap délután 3 órától Miskolcon a Városi Sportközpontban (Miskolc, Görgey A. u. 19.). Játszóház Kazincbarcika (ÉM) - Adventi játszóház lesz a kazincbarcikai Gyermekek Házában december 1- jén, vasárnap délelőtt 10-től déli 12 óráig. Mikulást és csizmát készít­hetnek a résztvevők textil, gyöngy, gyurma, karton, agyag és gipsz fel- használásával. Iskolai tárlat Miskolc (ÉM) - Ocsenás Béla naiv festő alkotásaiból nyílik kiállítás december 2-án, hétfőn délután fél 5-kor Miskolcon, a Bársony János Általános Iskola aulájában. A tárla­tot Kishonthy Zsolt művészettörté­nész, a MissionArt Galéria vezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Barbárok a Vasasban Miskolc (ÉM) - Újra láthatja a közönség - a nagy sikerre való te­kintettel - Heffner Attila és Pozs- gai Zsolt Barbárok című rockope­ráját ezúttal a Vasas Művelődési Központban (Miskolc, Andrássy u. 36.) december 2-án, hétfőn és 3- án, kedden. Mind a két nap este 6 órától és este 8 órától kezdődnek az előadások. Elit - már az óvodában is Vitafórum a köz oktatásáról közgazdászok közreműködésével Lillafüred (ÉM - Hl) - A közokta­tás jövőjéről rendezett vitafó­rum zárta tegnap a Lillafüreden Kényszerpálya vagy modernizá­ció? címmel megrendezett or­szágos pedagógiai konferenciát. A közgazdászokból álló vita­partnerek a közoktatást érintő kérdésekről, többek között az intézménytársulásokról, a peda­gógus-elvándorlásról, az elitizá- lódásról fejtették ki nézeteiket. A résztvevőktől, Lengyel László közgazdász, politológustól, Kupa Mihály, Semjén András és Várnagy Tamás közgazdásztól, valamint Borbola Istvántól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosz­tályvezetőjétől Győrffy Miklós, a Magyar Rádió munkatársa első­ként azt kérdezte, tényleg financiá­lis kérdés-e a közoktatás moderni­zációja. Borbola István a konferen­cia címét elemezve kifejtette, sze­rinte a finanszírozás, és nem a köz­oktatás van kényszerpályán. Azért működik irracionálisán a rendszer, mert sok a szabad kapacitás. 1986- hoz képest 300 000-rel csökkent az általános iskolások száma, 1996-ig pedig 1000 olyan iskola alakult, amelyben a tanulók létszáma nem éri el a 100 főt. A racionalizációra szükség van, de csak úgy, ha az egy kidolgozott koncepció mentén mű­ködik. Ha a koncepció hiányzik, va­lóban csak pénzügyi kérdés a mo­dernizáció. Kupa Mihály és Len­gyel László között azon alakult ki vita, be kell-e zárni a kihasználat­lan kistelepülési iskolákat. Kupa Mihály azzal érvelt, hogy az adott településen az iskola esetleg az egyetlen még működő kulturális központ. Lengyel László szerint vi­szont Magyarországon - számos fejlett országhoz hasonlóan - az ok­tatásban elindult az úgynevezett elitizálódás folyamata. Már az óvo­dától kezdve az oktatási-nevelési intézmények között kialakul- egy Ketten a vitázók közül: Lengyel László és Kupa Mihály Fotó: Bujdos Tibor sorrend. A munkáltatók körében más a megítélése a Miskolci Egye­temen, és más az ELTÉ-n szerzett diplomának. De ez ugyanúgy igaz a középiskolákra, és egyre jobban az általános iskolákra is. Egy néhány gyermeket oktató kistelepülési is­kolából kikerülő gyermek papírját nem fogják komolyan venni. Ez a szakképzett pedagógusok elvándor­lását eredményezi, és azt, hogy a szülők megpróbálják „kimenekí­teni” gyermeküket egy nagyváros, a sorrendben magasabb helyet el­foglaló iskolájába. Várnagy Tamás meglátása sze­rint az oktatási rendszer alapvető hibája, hogy információszegény, a szereplők között alacsony szintű a kommunikációs készség. Ehhez társul az önkormányzatok pénz­ügyi válsága, ami együtt létbizony­talanságot teremt. Szakértői rend­szerre lenne szükség, amely irányít és folyamatosan korrigál. • - ­„Mindenkor vár az vár...” Várak és kastélyok Magyarországon a 12-19. században Balázs Ildikó Sárospatakn (ÉM) - Várak és kastélyok Magyarországon a 12-19. században címmel látha­tó kiállítás jelenleg Sárospata­kon a Rákóczi-várban. A tárlat hosszú történeti folyamatot mutat be a helyreállított várak és kastélyok fényképeivel, egy részük alaprajzával és az egy­kori állapotuk makettjeivel. A húsz tabló és kilenc makett a magyar főúri és nemesi rezi­denciák megközelítően évezre­des történetéből ad ízelítőt. A kiállításról a rendezővel, Kop­pány Tiborral, az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal nyugdí­jas tervezőjével és tudományos építészével beszélgettünk. □ Kinek az ötlete nyomán született a kiállítás ? • A kiállítás 1990-ben született „Nagy az híre Palaknak, nagy az hegység is ellene, el kell hin­ni, sokaknak fárad elméjek ez ellen való praktikákban. Min­denkor vár az vár." (Debrecze- ni Tamás prefektus, 16. század) meg egy belgiumi felkérés eredmé­nyeképpen, majd kalandos utat járt meg: az elmúlt három évben megjárta Franciaországot, Belgiu­mot, Luxemburgot és Németorszá­got. Tavaly mutattuk be először Budapesten. □ Mit szóltak a külföldi szakembe­rek a magyar várak elhanyagolt ál­lapotához? • A vár a 18. századra Európa- szerte alkalmatlanná vált arra, hogy lakóhelyül használják, ezért elhanyagolták karbantartásukat. Magyarországon viszont 1950-70 között óriási várfeltárási hullám volt, a Dunántúltól Sárospatakig több várat is feltártak, és megpró­báltak valamilyen funkciót találni nekik: szerencsés esetben kulturális központtá váltak, rosszabb esetben szociális otthonná, elmegyógyinté­zetté, s így teljesen megváltozott eredeti állapotuk, rendeltetésük. □ Jelentkeznek-e a jogos vagy jogta­lan örökösök? • Ma több a gazdátlan vár, mint korábban. A rendszerváltás után jöttek ugyan az arisztokrata jog­utódok, de ók most sehol a világon nincsenek olyan anyagi helyzetben, mint korábbi elődeik, akik a várai­kat fenntartották. Ügyes vállalko­zók vették birtokba a sümegi és nagyvázsonyi várat. Sárospatak a sokrétű felhasználás klasszikus példája: kulturális intézmény, mú­zeum, kiállításoknak ad otthont, nemrégiben reneszánsz étterem nyílt benne, amelyet igény szerint bérbe adnak. Technikás fénypont - diákésszel Kiállítás a miskolci Könyves Kálmán Általános Iskolában Miskolc (ÉM - DK) - „Ez az iskola fény­pontja”... - csodálkozik rá a Diák ésszel - diák kézzel című kiállításra az egyik ta­nár. Szűcs Zsoltné, a miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola technika tanára „helyesbít”: „Esetleg csak a mostani fény­pont. Hiszen az iskolánkban mindenki csinál fénypontot a maga területén...” Ötödik éve hirdeti meg az iskola a technika­pályázatot a megye 5-8. osztályosai számára. Idén 23 iskola 250 diákja küldte be a pálya­munkáját, és 150 tanulót jutalomban is része­sítenek. Próbáltak a rendezők praktikus aján­dékokat beszerezni: apró ledeket, video- és hangkazettákat, illetve - karácsonyhoz köze­ledvén - cserépdíszeket vehetnek át a leg­ügyesebb diákok és felkészítő tanáraik. A megrendezéshez szükséges pénz egy részét az Erdélyi János Tehetséggondozó és Tehetség- nevelő Alapítványtól kapták, és ezen kívül mindig vannak támogatóik, akik úgy érzik, hogy a gyermekekre érdemes áldozni. A hétfőn délután fél 3-kor nyíló kiállítás ötle­teket adhat a karácsonyi ajándékozáshoz, dí­szítéshez is Fotó: Dobos Klára- Úgy tűnik, egyre népszerűbb az iskolánk által hirdetett pályázat, hiszen a technikát ta­nítóknak ez az egyetlen ilyen megmérettetési lehetőségük. Ugyan van technikaverseny, ezt is mi rendezzük, de az sokkal kötöttebb - mondja Szűcs Zsoltné, miközben nézzük a ki­állított, ötletesebbnél ötletesebb, igényesebb (és kevésbé igényes), színes anyagot. - Itt is lemérhető, hogy a technikatanárnak nagy a felelőssége az ízlésformálásban - jegyzi meg. Van itt sókerámiából készült betlehem, csip­kéből, gyöngyből „kivarrt” angyalka, a legkü­lönfélébb adventi koszorúk... (merthogy ez te­matikus kiállítás, idén először úgy hirdették meg a versenyt, hogy a pályázati anyagnak kapcsolódnia kell a karácsonyi ünnepkörhöz). Többségükön látszik, hogy gyermekmunkák. Mint a tanárnő mondja, ezeket még ha kül­lemben nem is annyira szépek, magasabbra értékelték, mint azokat a dolgokat, amelyeken látszik, hogy mű, hogy csillog-villog, hogy megvásárolható, hogy „tökéletes”. A legfonto­sabb az volt, hogy a beadott tárgy saját készí­tésű legyen!- Még mindig vannak, akik csak legyinte­nek, ha a technikaoktatásról van szó. Pedig sok tárgyat a középiskolák, a felsőbb iskolák kérnek számon, a technikát viszont az élet. _Téka Móra olvasókönyv Dobos Ki .ara A cinege cipője, A kis bice-bóca, Didergő ki­rály, Sétálni megy Panka, Sohsevolt király bánata... Természetesen nem teljes a felsoro­lás, ennyi mese nem is tenne ki egy könyvet. (Vagyis ezt ex cathedra nem lehet kijelenteni. A Didergő király nagyalakú kiadásából példá­ul bizonyára sok kortársam idézi, hogy „Mese, mese mátka, pillangós határba: volt egyszer egy király Nekeresdországba”...) Itt van még a földvári herceg, Az egyszeri szarka, A csó­kái csóka, a Kevély Kereki vagy a Furfangos Cintula... És még így sem teljes a felsorolás. Móra Ferenc hat-tíz évesekhez szóló legszebb verseit és meséit próbálta egy kötetbe válo­gatni Frech Judit. Térni Katalin pedig kita­lálta a hozzávaló képi világot. Mórát persze sokan, sokféleképpen illusztrálták, ezért ta­lán a kötet közreműködői közül neki volt a legnehezebb dolga. Újra kellett színeznie a „kopott” ugyan - mert minden nemzedék „használta” -, de értékéből semmit nem vesz­tett írásokat. Rajzai szellemesek, kedvesek, neki is köszönhető, hogy a kaposvári Hollo és Társa Könyvkiadó gondozásában megjelente­tett Móra olvasókönyv olyan lett, amilyen: igényes, szép, tartalmas kötet az olvasás örö­meivel ismerkedő kisiskolásoknak. Az egyetlen, ami kicsit zavaró lehet, a borí­tón átfutó kis piros csíkon a felirat: Uj. A rek­lámok „kulcsszava”. Mindenféle terméken ke- resztbe-kasul (valahol) ez a szó látható, olvas­ható... Móra olvasókönyv’ nem jelenik meg túl gyakran. És a régebbiek újrakiadása ugyan­olyan fontos lehet, mint az új válogatások. Hinni szeretném, hogy Mórának - még min­dig! - nem kell reklám! A békapásztor című mese illusztrációja Gyermekkönyvhét Kazincbarcika (ÉM) - A kazincbarcikai Eg- ressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár Gyermekkönyvtára gyermekkönyvheti prog­ramokat szervez december 2. és 7. között. Á megnyitó hétfőn délután fél 3-kor lesz. Pápav- né Kemence Judit a Magyar Könyvtárosok Egyesülete gyermekkönyvtári szekciójának elnöke tart bevezető foglalkozást Vadkacsa- sás címmel. Másnap délelőtt 10-től A kisgöm­böc című bábelőadást láthatják a kicsik, a Kincs Bábcsoport előadásában. December 4- én, szerdán délután fél 3-kor bezárul a Vuk- játék. Csütörtökön könyvkiállítás nyílik és ekkor értékelik az Olvasmányélmények rajz­ban című pályázatra érkezett munkákat. Pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik a kis­mesterek játszóháza - karácsonyi ajándékké­szítésre várják az érdeklődőket. Szombaton délelőtt 10-től játszónapon, ügyességi és te­remjátékokban vehetnek részt a gyerekek. Miskolc (ÉM) - Gyermekkönyvheti progra­mokkal várjak a fiatalokat december 2. és 7. között a miskolci Dayka Gábor, a József Atti­la, a Petőfi Sándor Fiókkönyvtárak gyermek­könyvtárában, illetve a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A megnyitót december 2-án, hétfőn délelőtt 10 órától tartják, ahol B.-A.-Z. megye kulturális tablóját Csáki Imre, a Megyei Önkormányzat Humánszolgaltatási Főosztályának vezetője mutatja be. Nyék is fogad Nyékládháza (ÉM) - Nyékládházán fogad­ják a Szent Adalbert Misszió Alapítvány 96. határon túli gyermekbuszát december 3-an. A legutóbb Hejőkeresztúron járt kígyósi, nagy- bégányi csoport után most a beregszászi járás Csorna, Macsola és Bakta községeiből érkez­nek gyermekek, akik december 16-ig élvezik a település vendégszeretetét . A csapat fogadá­sát Nagy István esperes és Orosz Zoltánná, a helyi iskola igazgatója szervezte meg. A kár­pátaljai gyermekekkel az alapítvány busza évek óta Nyékládházán keresztül járt, de most, november 4-én álltak ott meg először, mivel a nyékládházi gyermekek meghívó le­veleket írtak a csornai körzeti iskolába - kap­tuk a tájékoztatást Átányi Lászlótól, az ala­pítvány munkatársától. A kétórás vitafórum utolsó fél órájában a jelenlévő pedagógusok kérdései következtek. Többek között arról érdeklődtek, megvalósítható-e az oktatási intézményekben a fel­adatfinanszírozás. Várnagy Tamás szerint ennek sok feltétele hiányzik, elméletileg 1-2 éves munkát venne igénybe a bázisfinanszírozásról való áttérés. Borbola István szerint az intézményeket pedig csak feladatfi­nanszírozással lehet jól működtetni, de ehhez konkrétan körvonalazni kellene a feladatokat. Egy kistele­pülés iskolaigazgatója arról érdeklő­dött, jól működő rendszer-e az olyan, amelyben a szerencsén mú­lik, hogy az adott település képvise- lő-testülete mennyire látja át a jö­vőt, és valóban arra fordítja a közok­tatásra szánt pénzeket, amire azo­kat fordítani kell. Borbola István ezt úgy,' látja, hogy demokráciában az effajta kérdésekben a szülőiének kel­lene az érdekeiket érvényesíteniük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom