Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-28 / 278. szám

SZABADIDŐ Az EszakAíagyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1996. November 28. j'alí Lakáskultúra Egy családtörténet tükörben (Friderikusz tévedett, mikor bemutatta az „egyetlen" női üvegest) Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A cégbejegyzés már fakó, ahogy az első üzletet ábrázoló fotó is sár­ga. Nem csoda, hiszen pontosan száz éve kerültek az üvegesműhely falára... A család története maga a történelem. És Sárosi Gézáné mindenre emlékszik. Vagyis helyesebb azt mondani, mindent tud, ami az évszázad alatt a családdal történt. Sőt, „képben van” Mis­kolc történelmében is. Sorolja a vele, s hozzátar­tozóival történteket, közben időről-időre híres miskolci emberek, családok, változások bukkan­nak elő. A nagyapáról- Passuth Gyula a nagyapám, apám is Passuth Gyula. Ezen a fotón nagyapám üzlete van, aki 1896-ban alapította a céget. Öten voltak testvé­rek a felvidéki Sárosd megyében. Nagyapám na­gyon ügyeskezű volt. Egyszer csak eljött szeren­csét próbálni... A millenniumról- 1896-ban, a millenniumi emlékkiállításon volt egy csodálatos velencei tükör, amit nagyapám készített. (Sajnos mikor az ávósok 1951-ben el­vették a lakásunkat, a költözéskor elveszett.) Ennek az óriási tükörnek a rámája is tükörből volt. Első díjas lett a kiállításon... Abban az év­ben vett el egy nagyon szép miskolci lányt a nagyapám. Egyik sógorával, az Istváncsiccsal együtt csinálták meg a boltot. Volt abban üveg-, porcelánkereskedés, csiszolda, üvegvágás, kép­keretezés, minden a világon, ami a szakmába vág. Nagyon jól ment az üzlet. Az apáról- Apám ’898-ban született. Jött a világháború, az iskolapadból vitték el tartalékos tisztnek. Az olasz fronton volt. Mikor hazakeveredett, egye­temre ment. De nagyapám sajnos agyvérzésben meghalt mikor apám húszegynéhány éves volt. Tehát át kellett vennie az üzletet. Félig volt egyetemi végzettsége, félig nem. Németül per­fekt beszélt és még franciául is tudott, de ez nem ide tartozik, mert minek egy kereskedő­nek?... Ő csinálta tovább a verklit. Majd jött a ’29-es gazdasági válság, akkor majdnem fizetés- képtelen lett. Ügy mászott ki, elvette anyámat - nem a pénzért -, akinek volt egy kevéske arany­koronája, ezt bevitte a házasságba. Édesanyám zenetanár volt. Apám a háború után kiment Amerikába, - nem is jött vissza. Anyám lement a műhelybe és úgy dolgozott, mintha világ életé­ben ott lett volna. Úgy vágott... Persze vágott az esze is... Az íróról- Apám nagyon hasonlít az íróra ezen a képen. Ugye? Persze, hogy hasonlít, hiszen unokatest­vérek voltak Passuth Lászlóval. Többször volt itt még a régi üzletben, járt le, tartották apám­mal a nexust. Valahol szereplünk is az önélet­rajzi regényében. Aztán megszűnt a kapcsolat. Egy időben dugdosni is kellett a Passuth-köny- veket. Apámnak persze megvolt az első kiadás mindegyikből... Önmagáról- Én ’936-ban születtem, akkor ez nagy üzlet volt. Nyaranta én is segítettem a műhelyben. Nem játszhattam csak kisasszonyt, mindenre befogtak, hála a Jóistennek. Ha nem így lett vol­na, mit csináltam volna?!- Jelentkeztem a közgazdasági egyetemre, de nem vettek fel. Bérelszámoló lettem. Aztán újból lehetett a műhelybe szerződtetni inast. Összeült a családi nagytanács, és eldöntötték, hogy majd én inaskodom. Megszeppentem, kérdeztem, mi lesz akkor a zongorámmal, amit hosszú idő óta tanultam?! Aztán belenyugodtam, és lassan meg is szerettem ezt a szakmát. Letet­tem a mestervizsgát is. (Sajnos, hogy ma már nincs ilyen, ezért is devalválódott a szakma.) He­ten voltunk mestervizsgázók, hat férfi és én... Friderikuszról ... - Annál vizsgáztunk, akinek a lánya Frideri­kusz műsorában egyetlen női üvegesként szere­pelt. Felháborodtam, írtam Friderikusznak egy Munka közben... A szerző felvétele A nagyapa üzlete levelet, hogy például én is itt vagyok, de nem válaszolt. A zenéről- Néha szoktam még zongorázni. Klasszikus nem megy, mert nem pereg az ujjam, most már olyan nehéz a kezem, mint a sár. De azért a könnyedebb zenét még most is megszólaltatom. Zene nélkül nem bírnék élni. Hangversenyre já­rok, ott még találkozom olyanokkal, akikkel együtt jártunk zenedébe. A közízlésről- Szép keretet mutassak? A szépség relatív. Mindig arra törekedtem, hogy nagy választék legyen. Amikor a natúr keret divatba jött, rög­tön mentem utána. Az antiktól a szecessziósig van itt minden. A kereteken keresztül is nyo­mon lehet követni a divatváltozásokat. Ma meg­int keresni kezdték a szecessziós dolgokat. Eh­hez a munkához nagy stílusérzék szükséges. A vevők sajnos gyakran nem a képhez veszik a ke­retet, hanem a bútorhoz. A pénz és az ízlés nincs mindig összhangban. Van ahol csak pénz van... Volt már, hogy próbáltam lebeszélni vala­kit, hogy ehhez a képhez ez a keret nem jó, azt mondta, akkor is ilyet kér, mert ilyen van a szomszédnak is. Ilyenkor nem lehet mit tenni. A keretezettekről- Szász Endrét is sokan kereteztettek mostaná­ban... Az évtizedek során rengeteg értékes kép került hozzám. Volt például Munkácsy-tanul- mány, azt nem is hagyta itt a gazdája, megvár­ta, míg elkészülök a munkával. Előfordult az is, hogy én mondtam: délután jöjjön érte, mert es­tére nem hagyom itt az üzletben... Iványi-Grün- waldot is kereteztem egy párat, meg Hermann Lipótot. Mikor még fiatalabb volt, Tenkács Ti­bor sokat járt be. Mezey Istvánnak is mi csinál­tuk az összes keretét az első kiállítására. Egyéb­ként most vittek el egy Kuntot... Az utódról- A lányom angol-orosz szakos tanár. Talán a kisebbik unokám, az nagyon ügyes. A nagyob­bik az elvontabb. De még a lányom is mondta, ha a tanári fizetés sokáig ilyen „magas” lesz, el­kezdi ó is. Nem lenne nehéz, hiszen nyaranta segédkezett az üzletben... Kőkorszaki kandalló, ami persze nem illik akármilyen házba, akár­milyen környezetbe. De az, aki megtalálja a helyét, egészen kü­lönleges hangulatot teremthet ott­honában. Különösen a szűk bérházi lakásokban élők­nek ajánljuk a képen látható étkezőasztal megoldást. Igazán kis helyen elfér, és arra tökéletesen megfelel, hogy az ember ké­nyelmesen leülve bekapjon pár falatot. Ma már leggyakrabban beépített kádakkal találkozunk, de vannak fürdőszobák, amelyekben a régi öntöttvas fürdőkád jelenti a helyiség legfontosabb berendezési tárgyát. A kar­mokra emlékeztető lábakon álló kádat esztétikusabbá tehet­jük - a fürdőszobát pedig hangulatosabbá - ha a képen látha­tó szoknyába öltöztetjük. ül * ijf. 1 ? fel |g Oi^Tr I Szobanövényeink: Dieffenbachia Ezek a méltán népszerű szobanövények egy- magukban és más növényekkel közös kompozí­cióban is impozáns látványt nyújtanak. Vaskos száruk enyhén ívelt, ritkaszép leveleket hor­doz, amelyeket merész, foltos vagy pettyes mintázatuk és ragyogó színük miatt lehetetlen nem észrevenni. Bár az alsó levelek idővel le­hullanak, metszéssel dugványokat készíthe­tünk, így a növény megfiatalítható. A buzogányvirág egész éven át kedveli a sok fényt - a közvetlen napfényt viszont ke­rüljük -, nyáron némi árnyékot is igényel. Ha a fény mennyisége túl sok vagy túl kevés, el­halványul a levelek mintája. A hőmérséklet legyen mérsékelt vagy meleg. A növény télen rövid időn át elviseli a 10-13 Celsius-fokot is, ha a talaj csaknem száraz. Ha viszont túl so­káig van túl hidegen, az alsó levelek elsárgul­nak, megfonnyadnak majd lehullanak. Min­denáron kerüljük a huzatot és az ingadozó hőmérsékletet, és tartsunk fenn állandó pá­rás körülményeket. A huzat és a száraz meg- rekeszti a növényt a fejlődésben, a leveleken pedig sárga és barna foltokat okoz. A levele­ket nedves ruhával törölgetve növeljük a pá­ratartalmat és így eltávolítjuk róluk a port is. A buzogányvirágot minden évben tavasszal ültessük át, vagy amikor a gyökerei kezdenek kibújni a cserép alján. Vegyünk egy számmal nagyobb cserepet, és az átültetés után alapo­san locsoljuk meg a növényt. Mindaddig to­vábbültethetjük, amíg nem éljük el a 30 cen­timéteres cserépátmérót. Ettől kezdve évente cseréljük le a talaj felső 5-8 centiméteres réte­gét. Az idősebb példányok alsó levelei termé­szetes úton elszáradnak, és óvatosan le lehet húzni őket. A lehajtó levelek egy darabig elfe­dik a csupasz szárat, de amikor már kezd jól láthatóvá válni a felkopaszodás, tavasszal vágjuk vissza a fó szárat 5-8 centiméter hosszúra, tartsuk az ültetőközeget enyhén nyirkosán, és növeljük az öntözővíz mennyi­ségét, ha a növény ismét hajtani kezd. Szaporítási szabályok Tavasz közepétől nyár közepéig választhatunk le 8-10 centiméter hosszú fejdugványt az az évi hajtásról vagy valamelyik oldalhajtásról. Éles késsel vágjuk le a hajtáscsúcsot köz­vetlenül egy levél alatt és távolítsuk el az alsó leveleket. Helyezzük a talajba a dugványt, majd nyomkodjuk meg körülötte a földet. Te­gyük a cserepet lazán összekötött fóliazacskó­ba, amelynek oldalait négy pálcával tartsuk távol a dugványtól. Ezután helyezzük a csere­pet egy meleg, a közvetlen fénytől védett sa­rokba. Miután gyökeret eresztett és növeke­désnek indult, vegyük le a zacskót, hagyjuk a növénykét egy hétig aklimatizálódni, majd ül­tessük 8-10 centiméter átmérőjű cserépbe. Tartsuk szem előtt, hogy a buzogányvirág minden része mérgező, ezért metszés és dug­ványozás közben mindig viseljünk kesztyűt. Ilyenkor ne nyúljunk a szemünkbe, és a szánkba, a növények érintése után pedig min­dig alaposan mossunk kezet. Azért ez a fi­gyelmeztetés ne szegje kedvünket, neveljük és gondozzuk bátran ezt a növényt. (Matthew Piggs, így nevelhetők egészséges szobanövények című könyve nyomán.) Javaslatokat, ötleteket várunk Miskolc (ÉM) - Mint azt korábban megszokhat­ták olvasóink, lapunk lakáskultúrával foglalkozó oldalán családi házak, lakások bemutatásával igyekeztünk szemléltetni, milyen elvek szerint teszik otthonossá, barátságossá életterüket szű- kebb pátriánk lakói. Most - hosszabb szünet után - a „minta lakások" kiválasztásához ismét, várjuk az Önök javaslatait, segítségét is. Alapéi- vünk, nem a drágaság, a luxus, hanem az ottho­nosság, a jó ízlés, és az ötletesség. Levelükben ír­ják meg a pontos címet, telefonszámot. A borí­tékra ne felejtsék el ráírni: ÉM-Lakáskultúra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom