Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-28 / 278. szám

1996. November 28., Csütörtök ; ~ Megyei Körkép ÉSZAK^Magyarország 5 c Városban a szemét is drágább A szolgáltatás azonos a településeken, a díja nem. Hogy miért? Erre nincs válasz. Fotó: Vajda János Lemondott a kórház igazgató főorvosa Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Le­mondott állásáról Nagy Gabriella, a Városi Kórház és Rendelőintézet igazgató főorvosa. Tegnap jelentet­te be az önkormányzat ülésén, hogy jövő év januárjától nem kíván az intézmény vezetője lenni, ha­nem szeretne visszatérni osztályve­zető főorvosnak. Indoklásul annyit mondott, hogy úgy érzi: nem sike­rült neki a testülettel olyan mun­kakapcsolatot kialakítania, amely az intézmény hasznát szolgálta vol­na. Lemondását írásban is megerő­síti -jelentette ki. Mindez akkor történt, amikor az önkormányzat a költségvetés kap­csán arról vitatkozott: finanszíroz- zák-e a kórház és rendelőintézet - ügyeleti rendszerből adódó - ki­adásnövekedését. Felvetődött az is, hogy az ügyelethez tartozó más te­lepülések közül nem mindenki já­rul hozzá ennek költségeihez, s vé­gül úgy döntöttek a városatyák, hogy a kért összeg egy részét már most megadják, a többiről pedig de­cemberben döntenek. Tisztújítás a siketek szövetségénél Miskolc (ÉM - NYI) - Megválasz­tották a megyeszékhelyen kedden este azt a 15 nagyothalló küldöttet, aki a jövő hét végén a megye más településéről érkező sorstársával együtt dönt a Siketek és Nagyot­hallók Országos Szövetsége megyei titkárának, elnökének, valamint az országos küldöttértekezlet tizenhá­rom borsodi résztvevőjének szemé­lyéről. A SNOSZ-nak megyénkben működik a második legnagyobb szervezete, a megyei értekezletüket december 7-én tartják. Innovációs központ, amerikai segítséggel Miskolc (ÉM) - Az önkormányzati munka és a civil szerveződés terü­letén történő információáramlás elősegítését tűzte ki célul az az in­novációs központ, amelyet az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksé­ge létesített. A központ feladata e két szféra, illetve az ezek potenciá­lis hazai és nemzetközi támogatói közötti kapcsolatteremtés. A hazai bevált megoldások terjesztésére konferenciákat szerveznek, kiadvá­nyokat, oktatóprogramokat készí­tenek, terjesztenek. Az Önkor­mányzati Innovációs Központhoz bővebb tájékoztatásért a következő címen és telefonszámon lehet for­dulni: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsi- linszky u. 57. sz. (06-1-153-3886). Miskolc (ÉM - BAL) - A miskolci lakosoknak lényegesen többet kell fizetniük azért a kötelező szolgáltatásért, hogy a háztar­tási hulladékot elszállítsák, mint a városkörnyéki települé­sek lakóinak. A látszólagost?) ellentmondás feloldására, meg­magyarázására azonban nem sikerült egyetlen illetékest sem találnunk. A Miskolci Közterület-fenntartó Kft. nemcsak a városban, de né­hány környező településen is el­szállítja a hulladékot. A megye- székhelyen 65, illetve 75 forint e szolgáltatás helyiségenként! havi díjtétele (annak függvényében, hogy a szolgáltatást igénybe vevő rendelkezik-e saját tulajdonú táro- lóedényzettel, azaz kukával); az említett községekből, falvakból azonban olykor ennél jóval alacso­nyabb árért viszi el a cég a szeme­tet, mégpedig információink szerint a miskolci Nádasrétre. Ügy tudjuk, hogy például Sajó- petriben házanként 100, Kisfokai­ban is csak 200 forint a díj, míg Szirmabesenyőben szobánként (la­kóhelyiségenként) számláznak, mindössze 25 forintot. Szerettük volna megtudni: ho­gyan lehet egy miskolci székhelyű szolgáltatás más településeken ol­csóbb, mint a nagyvárosban? Ha ott annyiból is meg lehet csinálni, miért kerül itt többe? Ha ott se le­het ennyiből megcsinálni, ki fizeti a veszteséget? A miskolciak? Kézenfekvőnek tűnt megkérdez­ni minderről a Miskolci Közterület- fenntartó Kft.-t. A cég vezetése azonban a folyamatban lévő priva­tizációra hivatkozva ezúttal is - mint hetek-hónapok óta minden más kérdésben — elhárította a választ. A kft. önkormányzati tulajdon­Miskolc (ÉM - SZK) - Nem jel­lemző, hogy á megye önkor­mányzatai - anyagi gondjaik miatt - visszaadnák a céltámo­gatásra kapott pénzt az állami költségvetésnek. Mindössze két önkormányzat mon­dott le a megyében a céltámogatás ez évi ütemének egy részéről, összes­en 38 millió 650 ezer forintról - tud­tuk meg Tamásné Fenyik Málnától, a Belügyminisztérium B.-A.-Z. Me­gyei Területi Közigazgatási és Ál­lamháztartási Információs Szolgá­ban van. Ezért azt reméltük: a vá­rosháza illetékese tud felelni a kér­déseinkre. Fejér István alpolgár­mestertől viszont azt hallottuk: ők csak a miskolci szemétszállítással foglalkoznak, a saját cégük más te­lepüléseken követett gyakorlatát nem felügyeli az alpolgármester. Mint elmondta: egyeztette vála­szát a kft. vezetésével. Eszerint: annak, hogy a Miskolci Közterület­fenntartó Kft. Sajópetriben, Kisto- kajban és tucatnyi más helyen is szolgáltat, négy indoka van. A kö­zelmúltban kialakult versenyhely­zet a kapacitás maximális kihasz­nálására kényszeríti a céget, ezt csakis a megyeszékhelyen nem tudja elérni; a vállalat közlése sze­rint egy másik lerakóhelyük is van, latának (TÁK3SZ) irodavezetőjétől. A feltételezett indokok egyike az önrész hiánya, a másik: hogy az ön- kormányzatoknak a célberuházás­nál időközben fontosabbá, sürgőseb­bé vált feladataiknak kell eleget tenniük. Az irodavezető elmondta, hogy a lemondással nem vész el végképp a támogatás, annak továb­bi ütemei igényelhetők maradnak. Legalábbis az erre vonatkozó eddigi törvény szerint, amelynek módosí­tása épp folyamatban van. Az említetteken túl megközelítő­leg 40 önkormányzat a már megva­ez csökkentő hatással van a kör­nyező települések szemétdíjára. A következő érv az, hogy a miniszté­riumi-állami pályázatokon csak a regionális terveknek van esélyük, önmagában egy miskolci beruhá­zásnak nincs; tovább az, hogy a megfelelően kialakított imázzsal - „több lábon állás” - is kapóssá akarták tenni a privatizálás előtt álló szolgáltatót a reménybeli vá­sárlók előtt. Arra azonban továbbra sem kaptunk választ, hogy milyen egyéb szemétlerakó helye(ke)t használ még a közterület-fenntartó és milyen pályázatokon próbálko­zik, melyek miatt „megéri” a tár­gyalt ellentmondásos gyakorlatot fenntartani. lósult végelszámolásnál kisebb összegekről (néhány ezer forintról) szintén lemondott, minthogy a be­ruházás némileg kevesebbe került a tervezettnél. Idén egyébként 59 önkormány­zat kapott céltámogatást a megyé­ből különböző beruházásokhoz. Kö­zel 3,5 milliárd forintot saját for­rásként kell befektetniük, céltámo­gatásként 2,2 milliárd forinthoz jutnak úgy, hogy ebben az évben 1,1 milliárd, jövőre 680 millió, és azt követő évben 412 millió forint vehető föl. Nem jellemző a céltámogatás lemondása Keveset adóznak a vállalkozók Szerencs (ÉM - PT) - A városban nagy beruházást végző cégeket arra kellene ösztönözni, hogy nagyobb mértékben vonják be munkájukba a településen lévő vállalkozásokat és a helyi munka­erőt. így egyrészt a foglalkoztatási gon­dokon is jelentős mértékben enyhíteni lehetne, s több iparűzési adóhoz jutna Szerencs. Ez a helyi képviselő-testület tegnapi ülésén hangzott el, amikor a vállalkozóknak a város fejlődésében, és a beruházások megvalósítá­sában betöltött szerepéről tárgyaltak. Zemlé- nyi Kálmán - a gazdasági bizottság vezetője - sajnos a kis városban nagy anyagi háttér­rel rendelkező társaságok nem jöttek létre. Elsősorban a szolgáltatás és kereskedelem területén működik a mintegy háromszáz egyéni vállalkozó. Tevékenységük nélkül ma mái' nem lenne elképzelhető a település mű­ködése. Elhangzott: a város költségvetésében el­könyvelt évi 2 millió forintnyi iparűzési adó nem túlságosan nagy összeg. Lehetséges, hogy nem rózsás a vállalkozók helyzete a vá­rosban, de a feketegazdaság is megcsapol­hatja a település adóbevételeit. Az viszont tény, hogy gyakorta szűnnek meg vágj7 ala­kulnak át a vállalkozások a városban. Sokan pedig valójában nem valódi vállalkozók, csak kényszerből próbálnak meg egzisztenciát te­remteni maguknak a privát szféra területén. Ebbe aztán hamar bele is buknak. A tájékoztatót előterjesztő Bíró László jegyző szerint az önkormányzat csupán a hi­vatalban is regisztrált tevékenységen és adatnyilvántartás eredmények alapján tudja minősíteni a vállalkozásokat. Az úgyneve­zett idegen beruházók és vállalkozók életébe, méginkább a könyvelésükbe pedig egyálta­lán nem látnak bele. A testületi ülésen részt vett Jolsvay Já­nos, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi irodájának vezetője is, aki segítségét, információit és jövőbeni együttműködését ajánlotta fel az önkormányzatnak. Ma... • ÉDESANYÁNK ERDÉLY címmel tart előadást Gál Mihály, a gyergyófalui RMDSZ elnöke a miskolci Rendezvények Háza máso­dik emeletén délután 5 órától, a MIÉP helyi szervezetének meghívására. Holnap... • IFJÚ KÖZLEKEDÉSI REND­ŐRÖKNEK rendez megyei szintű versenyt a megyei rendőr-főkapitányság baleset-megelő­zési bizottsága pénteken reggel 9 órától az Istvánffy Gyula Általános Iskolában (Miskolc, Kis-Hunyad utca 7.). Építési törmelék vagy veszélyes hulladék? Környezetszennyezési ügyekben nem lehet mérlegelni - mondja a hatóság képviselője Szabó Nóra Kazincbarcika, Aggtelek, Miskolc (ÉM) - A Barcika Vízmű Kft.-nek e pillanat­ban a halálát jelentené egy ötmillió forintos környezet­védelmi bírság kifizetése, amely ráadásul a cég sze­rint igazságtalan és mél­tánytalan. A 29 település tulajdonában lévő ivóvíz­szolgáltatással és szenny­víztisztítással foglalkozó vállalkozás a büntetés el­len fellebbez, és ha kell, a Legfelsőbb Bíróságig is hajlandó elmenni, hogy jó­hiszeműségét és ártatlan­ságát bizonyítsa. A szaktárca és az Észak-ma­gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (ÉKF) hétfői saj­tótájékoztatóján hangzottak el először a szabályszegő cégekre kiszabott ominózus milliók, a Styx-botrány mellett a Barci­ka Vízmű Kft.-nek az Aggtele­ki Nemzeti Park (ANP) terüle­tén elkövetett „környezet- szennyezése” kapcsán. Ä kft. - már csak tevékenysége folytán is - jól kiismeri magát a kör­nyezetvédelemben, s több ilyen jellegű beruházása is volt, most azonban nem a szennyvíz, hanem az aszfalt bizonyult ludasnak. Augusztusban a Barcika Vízmű egy régi ivóvízvezetéket újított fel Aggtelken, 360 mé­teres szakaszon. Ennek nagy részét fúrással oldották meg, harmadán azonban szükséges volt az árok és a 10 centiméter vastag aszfaltút felbontása. Miután a törmeléket a munka befejezéséig az úton nem tárol­hatták, keresniük kellett egy átmeneti depót, ahová a bon­tott anyagot hordhatják. A község polgármesteréhez for­dultak, aki elkalauzolta őket az Aggteleki Nemzeti Park te­rületén lévő kőbányához, mondván, hogy korábban is oda hordták a törmeléket a gázvezeték építői, baj nem le­het belőle. „Feketelistán” Nem is lett volna, ám augusz­tus 30-án telefon érkezett az ÉKF-től: a nemzeti park beje­lentést tett, mivel teherautó­kon veszélyes hulladék tartal­mú törmeléket szállítanak a területére. Az aszfalttörmelék, mint kiderült, nagyon is „fekete listán” szerepel. A kft. vezetői abban a pilla­natban leállították a szállítást, és szeptember 5-én szakható­sági véleményért folyamodtak az ANP-hez. Arról is tájékoz­tatták a park vezetését, hogy a polgármester javaslatára, jóhi­szeműen szállították korábban a kőbányába a bontási anya­got, amelynek aszfalttartal­mát szétválogatás után egy miskolci újrahasznosító cég te­lephelyére szállítják. Szeptem­ber 10-én válasz érkezett a nemzeti park igazgatóságától, miszerint a lerakás rendben lévő, bizonyos szabályok sze­rinti feltételekkel. Szeptember 11-én az ÉKF helyszíni ellen­őrzést tartott az érdekeltek részvételével, és kétoldalas jegyzőkönyvet vett fel a történ­tekről. Még e napon a kft. kéz­hez kapta az ÁNP levelét, amelyben visszavonja előző na­pi szakhatósági állásfoglalását, ugyanazon törvényi rendelke­zésekre hivatkozva. A Barcika Vízmű 290 tonna bontási anyagból, amelynek legna­gyobb része ártalmatlan aggte­leki föld volt, kézzel, géppel, csákánnyal 18 tonna aszfaltot válogatott ki és szállított el. Jóvá tették a dolgot Ládi László, a Barcika Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója kije­lenti, ha kell, a Legfelsőbb Bí­róságig mennek és bebizonyít­ják, hogy jóhiszeműen csele­kedtek, mindent megtettek a helyes eljárás érdekében. Ko­vács Barnabás, a helyettese szintén nem érti, mit követtek el - azon kívül, hogy nem tud­tak az aszfalttörmelék veszé­lyes minősítéséről -, ami miatt ötmillió forint bírsággal sújtják őket, hiszen azonnal jóvátették a dolgot. Másfelől a területre nem is vitték volna a rako­mányt, ha nem ajánlják fel ne­kik a lehetőséget. Ä mérnök megjegyzi: már az első szállít­mány odaérkezésekor is asz­falttörmeléken jártak, s a falut behálózó gázvezeték építőinek nem három hétig és nem csak 360 méteren volt dolguk. Mégis úgy látszik, ez korábban nem szúrt szemet senkinek. Azt is sérelmezik, hogy az általuk el­helyezett mennyiségnek a tíz­szeresét emlegetik a sajtóban. Azt persze már nehéz volna megállapítani, hogy valójában ki mennyit vétkezett, hiszen a barcikaiak csak pakolták a ko­rábban odahordott törmelékre a sajátjukat. Elhárult a veszély- A sokmilliós kinnlevőségek miatt így is a szakadék szélén táncolunk, ez az irreális és igazságtalan bírság a kft. ha­lálát jelentheti - véli Ládi László. - Összemosnak ben­nünket a valóban haszonszer­zési célú környezetszennye­zőkkel, holott egy korántsem nyereséges felújítást végez­tünk a saját vezetékünkön. Nem láttunk veszélyt, hiszen ha a víz oldaná az aszfaltot, nem volnának útjaink. Farkas Lajos, Aggtelek pol­gármestere nem kívánt nyilat­kozni lapunknak. Baross Gá­bor, az ÁNP igazgatója viszont készséggel tette ezt, bár nem emlékszik arra, hogy „papíron” járt volna náluk ez az ügy. Az bizonyos, mondja, hogy ők ad­tak engedélyt korábban a kő­bánya lerakóhelyként való használatára. Csakhogy nem veszélyes hulladékot, nem kommunális szemetet, hanem természetes anyagú építési törmeléket engedtek oda hor­dani, s most már lassan meg is telik a bányakráter, amely alatt egyébként a barlang leghosszabb és legszebb ré­sze, a Retek-ág húzódik. Mi­vel ez nyílt karszt terület, a víz bármit bemoshat a bar­langba, ezért kell vigyázniuk rá, azt azonban nem tudja, mennyiben veszélyes itt köz­vetett módon a bitumen. Nincs is mérlegelési lehetősé­gük ebben az ügyben. Ám ha lett volna bármilyen veszély, az is elhárult, ugyanis a nem­zeti park munkatársai ellen­őrizték a helyet, a kft. való­ban maradéktalanul kiválo­gatta és elvitte az általa oda­szállított aszfaltot. Ezek utón Baross Gábor maga sem érti, miért kavart olyan nagy port az eset - céloz a sajtótájékoz­tató utáni híradásokra. Nincs pardon Bódi Tibor, az ÉKF osztályve­zetője tájékoztat: az aszfalt- törmelék az 56/1981. számú minisztertanácsi rendelet 1. számú mellékletében veszé­lyes hulladékként szerepel. A rendelet kiadását követő mi­nősítési eljárás során a ve­szélytelenségét nem állapítot­ták meg; harmadosztályú, azaz mérsékelten veszélyes kategói’iába került. A hatóság feladata a jogszabályok alap­ján megállapítani a környe­zetszennyezés tényét, a hul­ladék veszélyességét és mennyiségét, ellenőrizni a le­rakás engedélyeit és helyét. A világörökség részét képező Aggteleki Nemzeti Park külö­nösen védett terület. Am ha nem az volna, ak­kor is el kellepe járniuk, a bírság kiszabásától egyál­talán nem tekinthetnek el. Az összeget a helyszíni ellenőr­zés jegyzőkönyvében rögzített és a lit. által elismert tények alapján, a vonatkozó rendelet szerint számolták ki, nincs mérlegelési lehetőség. Az ÉKF a Barcika Vízmű által odaszállított anyag ügyében intézkedik, a rendőrség pedig a helyszínen levő többezer tonna bontási hulladékra vo­natkozóan, összességében nyomoz. Hasonlóan széles kö­rű vizsgálatot a környezetvé­delmi hatóság a jövő héten indít. x □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom