Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-20 / 271. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban . 1996. November 20., Szerda _Parlamenti Mozaik • Németh Zsolt (Fidesz) frakcióvezető-helyet­tes a magyar-román viszonyt taglaló felszóla­lásában azt hangsúlyozta, hogy a kormány el­siette a magyar-román alapszerződés megkö­tését, mert a romániai demokratikus ellenzék mostani választási győzelme után előnyösebb alapszerződést lehetett volna tető alá hozni. Eörsi Mátyás (SZDSZ), az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának elnöke szerint a ma­gyar-román alapszerződésnek köszönhető, hogy a választási kampány nélkülözte a „ma­gyar kártyát”, s most nagyobb esély van az alapszerződés hatékonyabb végrehajtására is. • Az 1997-es költségvetés részletes vitájában Gellért Kis Gábor (MSZP) az emberi jogi bi­zottság nevében szólva kiemelte, az egyházak támogatásában jelentős előrelépést tartalmaz a költségvetés, és további pozitív módosító in­dítványokat is támogatott a testület. Dobos Krisztina (MDF) ezt cáfolva arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az egyházi felsőoktatási intéz­mények állami támogatása még elmarad a vi­lági felsőoktatási intézményekétől. Demeter Ervin (MDF) arról szólt, hogy az MDF képvi­selői módosítócsomagot nyújtott be a jövő évi költségvetéshez. A devizakötvények kamatá­nak összegét kívánják átcsoportosítani, első­sorban különböző szociális területekre. Keller László (MSZP) és Bauer Tamás (SZDSZ) azt bizonygatta, Demeter Ervin olyan összeget kí­ván forrásul megjelölni, amely nem létezik. • Mészáros Gyula (KDNP) interpellációjában hangoztatta, hogy egy svájci cég a hejőcsabai cementgyár kisebbségi tulajdonosaként kitúr­ta a vállalat részvényeinek 57 százalékát bir­tokló magyar konzorciumot. Akar László vá­laszában elmondta, hogy a magyar konzorci­um E-hitelből vásárolta meg a részvényeket. A vállalat azonban a tulajdonosok vitái miatt a működésképtelenség határára jutott, így az E-hitelt kezelő Mezőbank értékesítette a hi­telt a svájci cégnek. Az ügylet megfelelt a ha­tályos magyar jogszabályoknak. • Egyhangúlag fogadta el a Ház az Egészség- biztosítási Alapból gyógyító-megelőző ellátá­sokra fordítható kiadások átmeneti szabályo­zásáról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy túllépjék az 1996-os költségvetést. • Elfogadták a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló jogszabályt. / Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csomók Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341-888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7-. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341 -817,411 -276. Telefax: 341 -817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411 -425, Telefon: 341 -611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen. Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvány­on vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díj 1996. december 1-jétől egy hónapra 549 forint, negyedévre 1647 forinl, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 22,00 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! Tűz a Csatorna-alagútban A menetrendnek köszönhetően csak hatan sérültek meg Fotó: AP London (MTI) - Hatan füstmér­gezést szenvedtek, brit szakér­tők az első, kedd reggeli kár­összesítés után pedig úgy véle­kednek, hogy hosszú hetekig eltarthat a Nagy-Britannia és Franciaország között húzódó vasúti alagútpár tűz sújtotta felének javítása. A keddre virradó éjjel bekövetke­zett katasztrófa, amely a Francia- országból Nagy-Britanniába tartó forgalom alagútjában, egy teherau­tókat szállító szerelvényen történt, annyira megrongálta a biztonsági berendezéseket, hogy csak a veze­tékek és az érzékelők pótlása hóna­pokat vehet igénybe. Kedd reggel az alagút mindkét irányban zárva volt, sem a járműveket Folkestone és Calais között szállító Le Shuttle, sem a London és Párizs, illetve Brüsszel között közlekedő személy- vonat (Eurostar) nem közlekedett. Kent grófság területileg illeté­kes tűzoltóságának vezetője ked­den kijelentette: az alagúttüzek mindig veszélyesebbek az egyéb hasonló katasztrófáknál, mivel az alagutak sajátossága, hogy nem en­gedik távozni a keletkező hőt, amely így felhalmozódik a helyszín környékén, s igen megnehezíti a mentést. A kedd hajnali tűz kioltá­sa is vagy tíz órát vett igénybe. Brit Castro a pápánál Vatikánváros (MTI) - A sajtó szi­gorú távoltartásával történt meg kedden a Vatikánban II. János Pál és Fidel Castro történelmi találko­zója. A katolikus egyházfő az erede­tileg tervezett 25 percnél tíz perccel tovább tartó magánkihallgatáson fogadta dolgozószobájában a kubai forradalom vezetőjét, a karibi szi­getország elnökét. A zárt ajtók mö­gött elhangzottakról Joaquin Na­varro Valis pápai szóvivő annyit közölt a vatikáni falakon kívül re­kedt több száz újságíróval, hogy Castro megerősítette a pápának szóló kubai meghívást. „A látoga­tásra 1997-ben sor kerülhet, bár a pontos időpontról még nem szüle­tett döntés” - mondta. (II. János Pál jövő évi útitervében egy latin­amerikai látogatás már szerepel: októberben Brazíliát keresi fel a katolikus egyházfő.) A pápai kihall­gatást követően Angelo Sodano bí­borossal, a Vatikán miniszterelnö­kével tárgyalt a kubai elnök. Cast­ro a vatikáni látogatás befejezése után több bíborossal és püspökkel ebédelt együtt. szakértők szerint szerencse a baj­ban, hogy a súlyos baleset nem for­galmasabb időszakban történt: az alagútban már csak az érintett Le Shuttle-szerelvény mozgott, az utasszállító vonatok már nem köz­lekedtek. így is öten megsérültek. Három férfi és két nő, valamint a moz­donyvezető füstmérgezést szenve­dett. Öt embert kórházba szállítot­tak, a hatodikat, a mozdonyvezetőt az alagút egyik elsősegélynyújtó helyén ápolják. További huszon­nyolc utast, akik nem sérültek meg, elszállítottak az alagútból. Mindezek ellenére már kedd es­te ismét megindulhat a forgalom a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagúton, de eleinte csak a személyszállító vona­tok, az úgynevezett Eurostar- expresszek közlekednek, s azok is mindössze egy vágányon. Dagesztáni házomlás — 68 áldozat Moszkva (MTI) - A végleges ada­tok szerint 68 halálos áldozatot kö­vetelt a múlt hét végi dagesztáni házrobbantás. Ezt a túlélők utáni kutatás végeztével közölték kedden délután a mentést irányító illetéke­sek. A Kaszpijszk városában elkö­vetett terrorakció kapcsán őrizetbe vettek három gyanúsítottat. Orosz­országban Jelcin elnök rendeletére kedden nemzeti gyásznapot tartot­tak, félárbocra eresztették a nem­zeti lobogót és elhalasztották a szó­rakoztató rendezvényeket. A da­gesztáni Kaszpijszkban a kutatás végeztével kedden este felrobbant­ják a 9 emeletes panelház életve­szélyes maradványait. 31 embert sikerült sértetlenül kimenekíteni a ház romjai közül. —Röviden__ _________ • ERFURT - A magyar társadal­mi és gazdasági átalakulás eredmé­nyeiről, valamint az európai integ­ráció kérdéseiről tanácskoznak a két ország neves és befolyásos sze­mélyiségei a kedden Erfurtban kez­dődött 6. NémetTMagyar Fórumon. • ISZLÁMÁBÁD - A pakisztáni legfelsőbb bíróság kedden elvetette Benazir Bhutto fellebbezését, ame­lyet a volt miniszterelnök azért nyújtott be, hogy a törvényszék ér­vénytelenítse az államfőnek az ő lemondatására vonatkozó döntését - közölte a bíróság egyik tagja. • PEKING - A Richter-skála sze­rinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg kedden Kína gyéren la­kott északnyugati hegyvidékes ré­szét. Személyi sérülésről az első je­lentések nem szóltak. • MOSZKVA - Borisz Jelcin orosz elnök és Viktor Csernomirgyin kor­mányfő aggódik a fehéroroszorszá­gi belpolitikai feszültség növekedé­se miatt, és remélik, hogy a józan ész és a politikai kompromisszum keresése kerekedik felül. Ezt Szer- gej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő közölte keddi moszkvai sajtóérte­kezletén, miután Jelcin két héttel ezelőtti szívműtéte után először tartott munkatalálkozót a minisz­íprplnrikkpl • BUKAREST - A romániai elnök- választás vasárnapi második fordu­lójának kedden közzétett végered­ménye a következő: Emil Constanti- nescu 7 057 906 szavazatot kapott, ami 54,41 százaléknak felel meg, Ion Iliescura pedig 5 914 579 szava­zat, 45,59 százalék jutott. A stratégiai lengyel partner Varsó (MTI) - A lengyel-magyar kapcsolatok hagyományosan jók, de mára stratégia jelentőséget is öltöttek, amely azon alapul hogy az euroatlanti integrációt illetően a két ország teljesen azonos állás­pontot képvisel - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök, aki kedden Varsóban megbeszéléseket folyta­tott Aleksander Kwasniewski len­gyel államfővel és Wlodzimierz Ci- moszewicz kormányfővel. A magyar kormányfő hangsú­lyozta, hogy mindkét ország a saját érdekeit képviseli az integrációs tárgyalásokon, de ez nem akadá­lyozza meg, hogy egyeztessék állás­pontjaikat a csatlakozással kapcso­latos kérdésekben. Magyarország és Lengyelország egyformán fon­tosnak tartja Szlovákia európai csatlakozási törekvéseinek támo­gatását - mondta Horn Gyula. A NATO kibővítéséről szólva a magyar miniszterelnök elmondta: Budapest és Varsó is azt várja, hogy az 1997 májusában megtar­tandó konferencián döntés születik az első körben bekerülőkről. A ma­gyar és a lengyel álláspont meg­egyezik abban is, hogy Moszkvá­nak nincsen beleszólási joga a fo­lyamatba, de támogatni kell min­den olyan kezdeményezést, ami Oroszország és a NATO kapcsola­tainak szorosabbra fűzését célozza. Magyarország mindig készen áll az orosz vezetéssel való konzultációra, mert ez politikai és gazdasági érdeke is - hangsúlyozta a minisz­terelnök. Wlodzimierz Cimoszewicz len­gyel kormányfő elmondta: Horn Gyula javaslatot tett arra, hogy a jövő év első felében a kormány tag­jai tartsanak találkozót, amelyen az európai integrációs felkészülést és az azzal összefüggő gazdasági kérdéseket tekintenék át. A kormányfői látogatás kereté­ben Somogyi Ferenc külügyminisz- tériumi államtitkár tudományos­technológiai egyezményt írt alá lengyel partnerével. Horn Gyula ma többek között Józef Glemp len­gyel katolikus egyházfővel tárgyal. Littecki Kraus Ilona, temesvári magyar-zsidó grafikus __________________________ emlékei Amelyből megtudjuk, lehet-e gazdag ember egy nyomdász, annak fia pedig festőművész. Mohy Sándor kitűnő szobrász volt, Pirk János meg ké­sőbb Szentendrén Kossuth-díjas. 1902-ben nem volt minden nyomdában villany, viszont Trianon a legjobb barátokat is messze sodorta egymástól. Az apró termetű Pirk Jánosnak hatalmas termetű fiai voltak, s egyre ritkábban tudta felkeresni szü­lővárosát. Littecki gazdag ember fia volt. Apja eredetileg nyomdász, de mint ilyen sohasem dolgozott, ha­nem már fiatal korában vállalkozásokba fogott. Saját nyomdája lett, amelyben a saját lapját nyo­matta. Ezután jött a szőlővásárlás, malomrészvé­nyek, bankigazgatói tagság. Mikor én a házhoz kerültem, már jól bent járt az öreg a hetvenben. Egy kicsit lehiggadt már, de a régi zsarnok mindig ki-ki ütközött belőle. Később, már a nyolcvanon túl, még mindig járt a dalárdába, ahol inkább ivott mint énekelt, jó példát mutatott a fiainak, de közü­lük egyik sem ivott, inkább meggyűlölték a bort. Littecki rég elszakadt ettől a környezettől. Egész fiatalon, családja ellenkezése dacára beirat­kozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolába. Az apa már dúsgazdag ember volt, de soha egy fillért nem küldött neki. Littecki ágyrajáró lett, a menzán evett, apróbb-nagyobb munkákat vállalt, így tartotta fenn magát. Bár kitagadták, haza-haza járogatott anyja kedvéért. Pár évig bírta a nélkülö­zést, de belefáradt, és egyik otthon létekor enge­dett az apa rábeszélésének, Budapest helyett el­ment Lipcsébe, és elvégezte a grafikai-nyomdai iskolát. Most már nyomdász volt, mint az apja. Az apának célja volt azzal, hogy nyomdász le­gyen a fiából. Tulajdonosa volt a „Szamos" című hetilapnak és nyomdának. Unta' az ezzel járó ve- sződséget, ettől akart szabadulni és a fiára akarta bízni. De most már Litteckinek is céljai voltak. Át­Az új család és két jóbarát vette a lap szerkesztését és a nyomda vezetését is. Célja volt félre tenni annyit, hogy anyagi alapot te­remtsen magának és visszatérhessen a festészethez. Megfeszített munkával terhes évek következtek. Első dolga volt a régi, kézihajtású gépeket mo­dern gépekre kicserélni és a petróleum világítás helyett bevezettetni a villanyt. 1902-t írtak. A he­tilapból napilapot csinált, az előfizetők számát megtízszerezte. Az öreg Littecki fia minden javas­latát elfogadta, mert mindenáron szabadulni akart az újságcsinálás gondjától. Littecki minden idejét új mesterségének szentelte, de a festészetről nem mondott le. Visszatérnie hozzá azonban csak tíz év múlva sikerült, mert kitört az első világháború. Háromévi orosz fogság után tért haza. Az öreg Littecki fia megtakarított pénzéből hadikölcsönt jegyzett, a nyomda pedig átment egy konzorcium kezébe. A háború után Littecki anyagilag ott volt, ahol tíz évvel ezelőtt, de most már pénz nélkül is elkezdett újra festeni. Ekkor kapta meg a Kossuth- kertben lévő műteremház műtermét. * Ketten jártak ebbe a műterembe, akikkel nekem is volt beszélni valóm. Az egyik szerényen nyitja ki a műteremajtót, arcán szelíd, kissé félszeg mo­soly. Pár évvel fiatalabb nálam, nagyon jó bará­tok vagyunk. Ha ott van, a beszélgetésben én is benne vagyok. Kicsit magamra ismerek benne. Éppen olyan bolondja a művészetnek, mint jóma­gam. Egyszer egy csomaggal a hóna alatt érke­zett. A csomagból előkerült egy szobor. Két vias­kodó valami, vagy valakik. Sem ájlatok, sem em­berek és mégis mind a kettő. „Ősemberek". A szobrász tizenkilenc éves, és ez az első munkája. Littecki sokáig nézi a szobrot és ami nála ritka, el van ragadtatva. Én is csak nézerh a két viaskodó ősemberi és szinte hallom a lihegésüket. Tudom, a viaskodás végén az egyik a küzdelem áldozata lesz. Addig nem hagyják abba. Ezután az első szobor után egy sor remekmű készült még. Szo­bor portré apáról, testvérről, aki éppen kéznél van és rászánja magát a modellülésre. A gipszbe öntött szobrok elevenek, húsosak. Az apa cson­tos, fáradt arca élettel teli, már nem is gipsznek érzik. A munka láza és megszállottsága hónapo­kon keresztül tart, és azután semmi több. A fiú festeni kezd és szobrokat nem csinál többé. Az akadémiára kerül és éppen olyan jó képeket csi­nál, mint szobrokat. Senki .nem tudja, hogy a fia­tal művésznövendék, aki most már csak a festé­szetnek él, kiforrott szobrászművész. Nem beszél erről senkinek, Désre kerül tanárnak, később a kolozsvári akadémia tanára lesz. Hosszú évtize­dek múlva, mikor anyja, halálakor itthon jár, talál­kozunk megint. Az egykori bronzszínű, sűrű haja most fehéren fogja körül az arcot, melyen most is ott van még az a fiatalkori szerény bölcs mosoly. Szép festői fej, Mohy Sándornak az ország egyik legjobb festőjének a feje. A másik, aki sűrűn járt hozzánk Pirk Jani, a fel­sőbányái társam. Sokszor együtt jöttek Mohyval, jó barátok voltak míg Mohy el nem ment katoná­nak, Jani pedig útra nem kelt Budapestre. Szent­endrén kötött ki, ott fest most is.. Többszörös Kossuth-díjas. Néha fel szokott keresni, de most is az a szerény, sovány, hallgatag Jani, akiről alig akarja az ember elhinni, hogy azoknak a hatalmas embereknek az apja, akiknek a fényké­peit mutogatja. (Folytatjuk) Lejegyezte: Gyöngyösi Gábor n

Next

/
Oldalképek
Tartalom