Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-18 / 269. szám

2 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Világpolitika 1996. November 18-, Hétfő „SFOR” lesz az ÍFOR Brüsszel (MTI) - A NATO-országok nagykö­veti tanácsa hétfőn várhatóan hivatalosan is dönt arról, hogy „Stabilizációs Eró” (Stabiliza­tion Force, angol rövidítéssel: SFOR) néven új misszió konkrét terveinek kidolgozására ad utasítást a szövetség főparancsnokának. A kül­detésben a jelek szerint továbbra is számíta­nak a magyarországi bázis működésére. Az SFOR december 20-tól kezdené meg működé­sét, amikor az IFOR egy éves mandátuma le­jár. Ehhez előbb még az is szükséges, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalosan felkéije a NATO-t az újabb misszió megszervezésére. A Klaus-párt sikere Prága (MTI) - A csehországi szenátusi vá­lasztásokon hivatalosan ugyan nem pártok, hanem személyiségek méretnek meg, az első forduló eredményei egyértelműen azt jelzik, hogy az emberek, bár közvetve, de mégis in­kább a pártokra szavaztak. Az első forduló határozottan a Vaclav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) sikerét hozta, amely megszerezte a szavazatok 36,47 száza­lékát, míg legnagyobb ellenfele, a Milos Ze­man által irányított ellenzéki Cseh Szociálde­mokrata Párt (CSSD) támogatottsága csak 20,27 százalékos volt. A „bronzérem” Cseh és Morvaország Kommunista Pártjáé (KSCM) 14,26 százalékkal. • JELCIN KEZELŐORVOSAI bejelentet­ték, hogy Jelcin a jövő hét végén a Kreml-kór- házból átköltözik a Moszkva melletti barvihai szanatóriumba, vasárnap pedig már rövid sé­tát tesz barvihai rezidenciáján. MAGYARORSZÁG Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csomók Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika). Marczin Eszter (gazdaság). Fiiip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. Ili. em. 8. Telefon: 111-4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341 -817,411 -276. Telefax: 341-817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411 -425, Telefon: 341 -611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvány­on vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001 -02302322-00070003 bankszámlaszámra, valami™ •> egrendelhető a kiadó címén. Az elot • :.'S díj 1996. december 1 -jétől egy hónapra 549 forint, negyeut ve 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 22,00 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357 Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletét! SZAG AJÁNDÉKA 500 Ft feletti viteldíj esetén 100 Ft kedvezmény HÁ felmutatja ezt a szelvényt! a 46/ 303-303,311-111 éjjel-nappal Nem tudni, mennyi a halott Kilencemeletes házat robbantottak fel Dagesztánban A panelház középső része kártyavárként omlott össze Fotók: AP Moszkva (MTI) - Végleges ada­tok vasárnap délutánig nem álltak rendelkezésre a dagesz- táni lakóház-robbantás áldoza­tairól. A kaukázusi határőrkör­zet illetékese szerint 22 holttes­tet azonosítottak, köztük 9 gye­reket, de további 30 lakó sorsa még ismeretlen, ők változatla­nul a kilencemeletes épület romjai alatt vannak. Az Oroszországban példa nélküli terrorcselekményt szombaton haj­nali két órakor követték el a da- gasztáni Kaszpijszk városában. Óriási erejű robbanás rázta meg a kaukázusi határőrkörzet, illetve egy repülős század tisztjei, illetve családtagjai által lakott épületet. A kilencemeletes panelház középső része kártyvárként omlott össze, maga alá temetve az alvó lakókat. Borisz Jelcin elnök és Viktor Csernomirgyin kormányfő részvé­tét nyilvánította az áldozatok hoz­zátartozóinak. Csernomirgyin va­sárnap Kaszpijszkba utazott és ott tartózkodik Nyikolaj Andrejev tá­bornok, a határőrség parancsnoka, aki lettországi látogatását szakítot­ta félbe. Ugyancsak a helyszínen van Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztériumának veze­tője. Vasárnap mintegy 500 ember Bukarest (MTI) - Ion Iliescu hi­vatalban lévő államfő minden eredményre felkészülve várja a romániai elnökválasztás máso­dik fordulójának eredményhir­detését. A Konvenció jelöltje, Emil Constantinescu viszont optimista. Az új parlamenti többség által tá­mogatott jelöltet éljenző, őt „Győ­zelem!” kiáltásokkal és virágokkal üdvözlő két-háromszáz ember vár­ta - Iliescut és az SZDRP vezetőit szűkebb csoport, sok idős ember kö­szöntötte. Az első eredményeket hétfő hajnalra Ígérik. Iliescu a szavazás után kifejtet­te: bárki lesz az új elnök, a pártos összetűzések felett kell maradnia és párbeszédet kell folytatnia min­den politikai erővel. Megjegyezve, dolgozott a kétharmadrészt össze­omlott ház romjain, túlélők után kutatva. Az első feltevések szerint lega­lább 50 kilogramm trotilnak megfe­lelő hatóerejű volt a detonáció. Gázvezeték hiányában kizárták a gázrobbanás lehetőségét, illetve azt, hogy esetleg az épületben tá­rolt lőszer robbant volna fel. A ter­rorcselekmény ügyében több lehet­hogy harci szellem töretlen, Iliescu kifejtette, ha nem is lenne elnök, konstruktív ellenzékiségre és ésszerű politikai párbeszédre töre­kedne. (Iliescut Bukarestben sze­nátorrá választották, és a voksolás­nál jelen lévő Adrian Nastase, az SZDRP ügyvezető elnöke erre az esetre valószínűnek tartotta, hogy Iliescu lenne a párt vezetője). Josif Boda, Iliescu elnök kam­pányfőnöke arra a kérdésre, hogy miként készül Iliescu a társbérlet­re, amelyre a parlamentben győz­tes eddigi ellenzékkel kényszerül újjáválasztása esetén, magyar nyelvű válaszában kifejtette: az ál­lamfőnek szerinte már van ilyen gyakorlata, hiszen 1991-1992-ben az igazságügyi és pénzügyi tárcát liberális politikusok töltötték be. Emil Constantinescu a szavazás séges indíték is felmerült. A Da­gesztánban állomásozó határőrök biztosították a csecsen-dagesztáni határt, illetve felléptek a fekete ka­viárt adó értékes kaszpi-tengeri tokhal tömeges orvhalászata ellen, s emiatt sok ellenségük volt. A cse­csen szeparatisták vezetője, Zelim­han Jandarbijev elítélte a merény­letet és cáfolta, hogy közük lenne a terrorcselekményhez. után adott nyilatkozatában kijelen­tette: Az emberek mindig egyenlők voltak Isten előtt, a demokráciával egyenlőkké váltak a törvény előtt is. Ha elnökké választják, mondta, másféle elnök lesz, mint elődje, az emberek közül, között és értük lesz elnök. Arra a kérdésre, hogy felké­szült-e a győzelemre, kifejtette: ó maga mindig arra készült, most várja, hogy a románok is felkészül­tek legyenek rá. Victor Ciorbea, aki a Konvenció jelöltjeként lett Bukarest főpolgár­mestere szükségszerűnek nevezte Constantinescu győzelmét. „A de­mokratikus mechanizmus normális működéséhez szükség van arra, hogy mi adjuk - és mi fogjuk adni - az államelnököt, akinek azonos lesz a politikai opciója az új kormányé­val és a parlamenti többségével. Taps Castronak Róma (MTI) - Szégyen, hogy a vi­lág csak azt a célt tűzi maga elé, hogy 2015-ben ne több mint 800 millió, hanem 400 millió éhezője le­gyen a Földnek - hangsúlyozta Fi­del Castro kubai államfő, aki szom­baton szólalt fel a FAO által Rómá­ban szervezett és vasárnap véget ért élelmezési világkonferencián. A kubai vezetőt rendkívül nagy figye­lemmel hallgatta és hosszú tapssal fogadta a konferencia. „A kapitaliz­mus, a neoliberalizmus, a vad piac rendje, a küladósság, az elmara­dottság, az egyenlőtlen kereskede­lem öl meg annyi embert a Földön” - állapította meg. Castro több ta­lálkozón is részt vesz majd, ám ezek biztonsági okokból éppoly tit­kosak, mint érkezésének ideje. Olaszországi látogatásának egyet­len biztos pontja az, hogy II. János Pál pápa kedden 11 órakor fogadja öt magánkihallgatáson. „Röviden • GOMA - Ruandái menekültek ezrei kerekedtek fel ismét vasár­nap és indultak tovább a ruandai határhoz, amelyet éjszakára lezár­va tartottak a kolerajárvány miatt. • BELGRAD - Vasárnap reggel Jugoszláviában megkezdődött a helyhatósági és vajdasági tartomá­nyi választások második fordulója. • BELGRAD - Macedónia mint­egy 1,5 millió választópolgára füg­getlenné válás óta most vasárnap szavazhat először az önkormányza­tok tagjaira és a polgármesterekre. • ZÁGRÁB - Tudjman horvát el­nök kezelőorvosa szerint a washing­toni vizsgálatok során megállapítot­ták, hogy fájdalmakat a gyomorbél rendellenessége, fekély okozza, és gyirokcsomó-megnagyobbodá8t is kimutattak a gyomrában. Littecki Kraus Ilona, temesvári magyar-zsidó grafikus _______________________ emlékei Lesz-e politikai „társbérlet”? Constantinescu optimista, Iliescu mindenre felkészült Valamivel többet megtudunk Litteckiről, a festő­művészről is. Összehasonlítjuk Temesvárt Szat­márnémetivel, ahol nem franciául simogatják ki esténként a pénzt. Ünneplő ruháikat viszont olyan tartósra varratják, hogy gyakran abban temetik el őket. A kiállításokon viszont észre sem veszik a képeket. A „kedves" szóval sérteni tudnak. Litteckit különben sok minden érdekelte. Az em­beriség története, amelyről komoly könyvek nagy számát tanulmányozta át, de érdekelte a rokon népek története is, amihez értékes tanulmányo­kat, sok-sok feljegyzést készített orosz fogsága alatt. Összegyűjtötte a szláv eredetű magyar sza­vakat, a villamosságról, természettudományról ál­landóan olvasott és jegyzeteket készített. Ha vala­kivel összekerült, akivel ezekről a témákról el tu­dott beszélgetni, vagy akitől tanulhatott, akkor ezek a beszélgetések a késő éjszakai órákba is belenyúltak. A különös, furcsa embereket szerette, a külön­cöket, kisiklottakat. Ezzel szemben nem volt tü­relmetlen. Nem volt lélekbúvár, nem boncolgatta az embereket, ha ránézett valakire, már festette is a szemével, de legtöbbször csak a külsejét. Elő­fordult, hogy az Avasban behozott a szobába egy piros kendős parasztasszonyt modellnek, lelken­dezve, hogy milyen festői az egész asszony. Mi­kor ránézek, látom, hogy ugyanaz az asszony, akit előtte való nap festett - sárga kendőben. * Szülővárosom, Temesvár, ahol eddig éltem és Szatmár, ahova kerültem, teljesen különbözött egymástól. Ott kulturáltság adott színt a vagyonos emberek életének, itt robosztus, félig meddig pa­raszti volt a gazdag ember élete is. Az egyik gaz­dag malomtulajdonos lánya még öregkorában is szemrehányással a hangjában mesélte, hogy este édesanyja a kötőjében hozta be a pénzt a lakás­ba, ott simogatták fél éjszakákon át, de mikor ő szóba hozta, hogy szeretne franciául tanulni, az Temesvár után Szatmárnémeti anyja elütötte azzal, hogy „minek neked, látod én se tudok franciául, mégis itt vagyok", * Temesvár már akkor is fejlett gyárváros volt, a gyárosok költekeztek, ahogy csak tudtak. Gyö­nyörű villákban laktak, amelyek ha nem is min­dig voltak ízlésesen berendezve, a drága sző­nyegek, márkás porcelánok, pazar fürdőszobák egyből sem hiányoztak. Tulajdonosaik külföldi fürdőkre jártak Karlsbadba, Marienbadba, Ba- denbe, Nizzába. Asszonyaik tavasszal és ősszel Budapestre és Bécsbe utaztak ruhatárukat kiegé­szíteni. Könyveket vásároltak, s ha sokszor fon­tosabb is volt a kötés mint a tartalom, mégiscsak könyvtáruk volt. Á teadélutánokon, a zsúrokon az asszonyok felvonultatták új ruháikat, prémjeiket, kalapjaikat. Ezekről látszott milyen a férjek anyagi helyzete. Külföldi lapokat járattak, színházak, hangverse­nyek eseményeit vitatták meg. * Szatmáron a hangos dáridók, a nagy lakodalmak, reggelig tartó névnapok, keresztelők voltak divat­ban, no és aztán a disznótorok. A gazdag keres­kedők, gyárosok, orvosok élték a gazdag emberek mindennapjait. Este kávéházakba jártak, vagy a húszas-harmincas években keletkezett Klubokba. Táncoltak, ettek, ittak, hajnalig kártyáztak. A vá­rosnak híres lumpjai voltak, a lumpolást nem szá­mították bűnnek, inkább erénynek. Az asszonyoknak az volt a napi programjuk, hogy barátnőikkel megbeszélték a délutáni és esti szórakozást. Délelőttjeik elmúltak a bevásárlások­kal, a „komissiózással". Délután kártyapartik foly­tak, otthon vagy a kávéházban. Az asszonyok talán szenvedélyesebb kártyások voltak mint a férfiak. A város konzervatív része, tímárok, gubakészí­tők, csizmadiák, malomtulajdonosok sérthetetlen hagyományok és törvények szerint éltek. Itt még a huszas években is akadtak emberek, akik rövid szárú csizmában, zsinóros fekete ruhában, tűhe­gyesre pedert bajusszal jártak az utcán, hosszús­zárú pipával szájukban. Egyszer a zivatar két ilyen Göre Gábort bekergetett a kiállításunkra. El­telt vagy háromnegyed óra, amíg elállt a zivatar, beszélgettek, a pipaszár végével bajuszukat simít- gatták kétfelé, unatkoztak, de nem jutott eszükbe, hogy a képekre nézzenek. Ezeknek a gazdag iparosoknak a lakásait mint­ha egyazon kéz rendezte volna be. Sötétbarnára vagy szürkére festett ajtók és ablakok, az ablako­kon plüss vagy nehéz szövet függönyök igyekez­tek a világosságot kirekeszteni. Művészi képnek itt nem volt helye a falakon. Hímzett házi áldás és rengeteg családi fénykép borította a falakat. Családi kultusz mindenütt. Ruhákat csak jó erős anyagból varrattak. Min­den idősebb férfinek meg volt a fekete finom posztóból készített télikabátja, kis fekete bársony, vagy prémgallérral. Vasárnapi templomozáskor ez szinte egyenruha volt télen. Az asszonyokon ilyenkor plüsskabát, a nagyon vagyonosakon sils- kinbunda feszült. A kislányok haja jól lesimítva nedves kefével, a kisfiúkon a ruhákat mintha szándékosan nagyra szabták volna, hogy „belenőjenek"... Itt az emberek olyan nagyon má­sok voltak mint Temesváron. Ott nagyságos asz- szony volt a megszólítás az egyenrangú nők kö­zött, ha nem volt baráti a viszonyuk, itt viszont drágámnak, aranyomnak, édesemnek szólították egymást a nők, de ez nem volt a szív hangja. A „mondd csak kedves", néha úgy hangzott, hogy felért egy sértéssel. Az egyenes megszólítást ke­rülték meg vele. (Folytatjuk) Lejegyezte: Gyöngyösi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom